COT riport: Mit jelent? Hogyan használd a tőzsdén, árupiacokon?

Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (Commodity Futures Trading Commission - CFTC) által közzétett Commitment of Traders Reportot nevezzük COT reportnak. A COT riportot minden pénteken teszi közzé a Felügyelet.

Mit tartalmaz a COT report?

A COT report az adott hét keddjével záródó egyhetes időszak adatait dolgozza fel. A riport tartalmazza a hedge fund-ok és vagyonkezelők devizapiaci és árupiaci pozícióit, amelyeket az Egyesült Államok különböző határidős piacain vettek fel.

Miért érdemes figyelni a COT reportot, COT jelentést?

A fenti befektetői csoportok piaci lépései azért érdemelnek különleges figyelmet, mert a pozícióik jellemzően spekulatívak, amelyeket nem más ügyletek fedezéseként hoztak létre, továbbá rendszerint szűk stopokat használnak – mindezek eredményeképpen a piac úgy tartja, hogy ezek a befektetői csoportok reagálnak leggyorsabban és legérzékenyebben a fundamentális és technikai alapú ármozgásokra.

A COT riport használatát már az olaj, arany, devizák kereskedése kapcsán megbeszéltük, most pedig kifejezetten a részvénypiaci, tőzsdei előrejelzésben betöltött szerepét beszéljük meg a COT riportnak. Korábbi, ide kapcsolódó témáink: Hogyan kövessük az intézményi befektetők, spekulánsok lépéseit?

Tőzsdei, részvénypiac előrejelzés a COT riport segítségével

A COT riport azért használható tőzsdei, részvénypiaci előrejelzésre, mert a heti rendszerességgel közzétett jelentés tartalmazza a hedge fundok, alapkezelők, intézményi befektetők határidős ügyleteit, illetve az ügyletek változása is nyomon követhető. Tőzsdei kereskedésben pedig azért érdemes a COT riportban látható változásokra tekintettel lenni, mert a határidős tőzsdéken nem csak devizákkal, árupiaci termékkel lehet kereskedni, hanem a nagy amerikai tőzsdék indexeivel. Ezeket az indexeket pedig előszeretettel használják alapkezelők fedezeti ügyletek kötésére, hedge fundok pedig spekulatív ügyletek nyitására. A határidős piacon nagy volumenben lehet kereskedni, így az intézményi befektetők egyik kedvelt kereskedési platformja. A fentiek miatt előnyös ha a tőzsdei, részvénypiaci kereskedés során a határidős tőzsdeindexek adatait megvizsgáljuk a COT riportban, amely az adott hét keddjével záródó egy hetes időszakot dolgozza fel, tehát heti egy alkalommal kapunk információt.

A COT riport nem egy tévedhetetlen eszköz, akik a tőzsdei előrejelzés szent grálját keresik, csalódni fognak. Ugyanakkor az adatok megfelelő értelmezésével könnyebben be tudjuk azonosítani az irányt a piacon, illetve látjuk, hogy a nagy piaci szereplők (okos pénz) mit csinálnak a részvénypiacon, tőzsdéken. A COT riport az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (Commodity Futures Trading Commission - CFTC) honlapján érhető el, az adatok nyers formában is feldolgozhatók, azonban több weboldalt is találunk, ahol ingyenesen grafikusan megjeleníthetők a COT riport adatai. Cikkünkben a tradingster.com oldalon elérhető COT grafikonok alapján mutatjuk be, hogy a részvénypiaci, tőzsdei előrejelzésben milyen szerepe lehet a COT riportból kinyert adatoknak. A bevezetőben található hivatkozásokon egyébként további COT riportot vizualizáló oldalt is bemutatok, így a téma iránt érdeklődőknek javaslom a fenti bejegyzések tanulmányozását.

COT report a tradingster.com oldalon

A tradingster.com oldalra ellátogatva már a főoldalon megtaláljuk az összes határidős termék adatait. Mivel most kifejezetten a részvénypiaci, tőzsdei kereskedéssel foglalkozunk, így a határidős tőzsdeindexek vizsgálatához a Stock Indexes ablakban található lehetőségeket érdemes átnéznünk, lásd alábbi kép:

Mivel az S&P500 index az egyik leginkább meghatározó tőzsdeindex, így nagyrészt erre érdemes fókuszálnunk. Itt két határidős terméket találunk, az egyik az S&P500 index, illetve a kisebb kontraktus az E-mini S&P500 index. Ennek a kettőnek a vizsgálata elegendő ahhoz, hogy tőzsdei, részvénypiaci előrejelzést készítsünk magunknak. A COT riportnak alapvetően két típusa létezik, az egyik az ún. COT legacy, amely inkább árupiaci, devizapiaci termékeknél használható jól, mivel jól külön tudjuk választani a terméket fizikailag előállító (pl olaj, arany bányász cégek), feldolgozó, kerekedő cégeket és a spekulatív célú ügyleteket. Értelemszerűen a tőzsdei kereskedés esetén nincs fizikai termék, másrészt pedig a határidős tőzsde indexek elszámolása nem fizikai (csak pénzben), azaz a lejáratot nem követi kiszállítási ügylet (Határidős ügylet, futures, foward ügylet fogalma, jelentése). A fentiek miatt tőzsde és részvénypiaci következtetések, előrejelzés céljából szerencsésebb a COT hivatkozáson található adatok vizsgálata. Itt ugyanis az alábbi csoportok szerint kerül felbontásra a kereskedési forgalom, lásd alábbi kép.

A fenti képen az S&P500 határidős index piacának szereplőit, illetve a nyitott pozíciók összegzését láthatjuk. A kategóriák az alábbiak lennének:

• Dealer intermediary: kereskedő cégek, melyek nagyrészt ügyfeleik számára nyitnak pozíciót. Emiatt számunkra ez a kategória érdektelen.
• Asset Manager / Institutional:  ide tartoznak a vagyonkezelő cégek, nyugdíjalapok, alapkezelők. Általában a legnagyobb volument jelenti ez a kör, így fontos a követésük.
• Leveraged Funds: kifejezetten a tőkeáttétes ügyleteket felvevő kereskedők, nagyrészt a hedge fundok tartoznak ebbe a kategóriába. Követésük számunkra fontos lesz:
• Other reportable: egyéb kis piaci szereplők, alacsony kitettség, nem foglalkozunk velük.
• Non reportable positions: kis pozíciók, melyeket nem kell jelentenie a cégeknek, alacsony kitettség miatt ezzel sem érdemes foglalkozni.

A fentiekből látható, hogy alapvetően két nagy befektetői, kereskedői kör adja a legnagyobb kitettséget, köti a legtöbb ügyletet a határidős tőzsdeindexek piacán. Ez a két kategória a nagy befektetési alapok és a hedge fundok. A két kategóriát külön tárgyaljuk, értelmezzük, mivel eltérő a tőzsdéken alkalmazott stratégiájuk.

Befektetési alapok, nyugdíjalapok vizsgálata

A befektetési alapok, nyugdíj alapok befektetési stratégiát valósítanak meg, tehát hosszútávon tartják a részvényeket. Ne lepődjünk tehát azon meg, hogy a long oldalon általában nagyobb a nyitva levő pozíció, mint a short oldalon. Mivel azonban ezek a befektetési alapok hosszú távra fektetnek be részvényekbe, ugyanakkor a tőzsdei esések ellen szeretnek bizonyos szintig védekezni, azaz fedezeti ügyletet kötni, így a részvény long pozíciókat nagyon jól tudják fedezni határidős tőzsdeindexeken kiépített short pozíciókkal. Tehát a short kitettség növekedése azt jelzi számunkra, hogy az alapkezelők esést várnak a piacon.

Önmagában tehát nem azt kell vizsgálnunk ebben a megközelítésben, hogy a long vagy a short pozíciók ügyletek mérete a nagyobb, hanem, hogyan változik a long és short pozíciók mennyisége hétről hétre. A fenti képen épp azt láthatjuk, hogy a long állományból csökkent 1.676 kontraktus, míg a short állományból is csökkent 5.811 kontraktus. Ez alapvetően egy semmit mondó információ, mivel nincs lényeges változás. Azonban el kell fogadnunk, hogy nem lesz minden héten nagy változás a piacon, így a COT report sem ad értelmezhető jelzést. Ilyen helyzetben érdemes megvizsgálni a long és a short kitettség arányát, long 285.000 kontraktus, short 164.000 kontraktus, megfelel az 1,7:1 aránynak. Ez általános bikapiaci hangulatot jelez. Mivel ezek a befektetési alapok hosszútávon long beállítottságúak, így a long-short arány 1,5:1 aránya felett általános bikapiaci hangulatot tapasztalhatunk.

Ugyanakkor, ha nagyobb változás történik a long és a short pozíciók csökkenésében, akkor ezek jelezhetik, hogy a befektetési alapkezelők szerint is túladott, vagy túlvett a piac. Például ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor kifejezetten az alapkezelők short változását követhetjük nyomon (kék görbe). (A weboldalon ezt a táblázat alatt találjuk)

Növekvő short állomány azt jelzi, hogy az alapkezelők egyre több fedezeti ügyletet kötnek, azaz szerintük a részvénypiac túlértékelt, korrekció várható. Csökkenő érték esetén pedig egyre több alapkezelő számít a további emelkedésre. Arra figyeljünk, hogy a grafikonon a csökkenés, növekedés kontraktusban van megadva, így kisebb mértékű elmozdulásoknak ne tulajdonítsunk jelentőséget.

Mindenestre az látható, hogy 2018-ban tavasz óta nőtt a bizonytalanság az alapkezelők körében, és a short állomány csökkenés szeptember hónapban kezdődött el. 2016-ban például a Brexit idején rekord magas volt a short állomány, de 2016 őszén is rekord magas volt (amerikai elnökválasztás). Természetesen a múltbeli példákból is látszik, hogy az S&P500 index árfolyam változása és az alapkezelők várakozásai eltérnek, de a short arány vizsgálatával jól láthatjuk, hogy mit gondolnak az alapkezelők a tőzsdék, részvénypiacok állapotáról. Hangsúlyoznám, hogy az alapkezelők hosszú távon gondolkoznak, tehát egy két hetes következtetéseket ne vonjunk le a kötésállomány változásából. A hosszú távú véleményét láthatjuk az alapkezelőknek a fentiek vizsgálatával. Rövidebb időtávú vizsgálatokra a hedge fundok kitettségének áttekintését javaslom.

Hedge fundok vizsgálata

A hedge fundok kifejezetten spekulatív célból, rövid távra nyitnak pozíciókat. Tehát magatartásuk alapvetően eltér a hosszú távon gondolkozó alapkezelőktől, így eszerint kell megvizsgálnunk a long és short pozíciókat. Érdemes tehát a tradingstern.com oldalon a fenti táblázatok alatti grafikonokat megvizsgálni. Az alábbi képeken csak a hedge fundok short és long pozícióinak változása látható.

Ha leépítik a long pozíciókat a hedge fundok, akkor ez azt jelzi, hogy nem bíznak az emelkedésben. Emelkedő long pozíciók esetében pedig egyre több heged fund spekulál az emelkedésre. Értelemszerűen minden emelkedésben előbb utóbb bekövetkezik a korrekció, mivel elfogynak a vevők, azaz az emelkedésre spekulálók. Emiatt tehát a tendenciákat figyeljük, és extrém nagy long pozíciók esetén már számíthatunk arra, hogy elfogynak a vevők a piacon. Alacsony long pozíciók mellett pedig a hedge fundok zárják, zárták a longokat.

A fentiekkel együtt vizsgáljuk a short pozíciók arányát is. Növekvő short pozíciók azt jelzik, hogy a hedge fundok elkezdtek árfolyam esésre spekulálni. Például 2016-ban Brexit előtt is extrém magas volt a hedge fundok short pozíciója. Az már egy másik kérdés, hogy a hirtelen tőzsdei beszakadás után emelkedésnek indultak a részvénypiacok. Extrém nagy short pozíció nem feltétlenül támogatja a további árfolyam esést, mivel azt jelzi, hogy már a spekulánsok nagy része megnyitotta az eladási pozíciókat. További árfolyam eséshez pedig újabb eladók szükségesek. Növekvő short pozíció pedig jelzi, hogy egyre több hedge fund kezd spekulálni árfolyam esésre.

A short és long kötésállomány abszolút értékét is érdemes vizsgálni. Ugyanis ha csökken a határidős tőzsdeindex kötésállomány long és short oldala, akkor az a pénz kivonásának a jele, azaz a hedge fundok, de (a befektetési alapokra is igaz) kivonják a pénzt, és vagy készpénzben várakoznak, vagy más termékekbe fektették be a pénzüket. Ha készpénzben várakoznak a kereskedők, akkor előbb utóbb ez a spekulatív tőke helyet keres magának. Érdemes emiatt folyamatosan figyelni az ismert határidős termékek piacát, hogy észrevegyük hova kezdett áramlani ez a pénz. Ezzel ugyanis egy kialakuló trend elejét találhatjuk meg.  Ha például arany, olaj, fő devizapárok határidős ügyleteink nincs érdemi kötésállomány növekedés, akkor ez annak a jele, hogy az intézményi befektetők készpénzben kivárnak

Látható a fentiekből, hogy a COT riport nem egy mágikus indikátor, ami mutatja, hol kellene beszállnunk a piacon. A COT riport arra használható, hogy megnézzük más piaci szereplők mit gondolnak a tőzsdék, részvénypiacok állapotáról. Az esetleg kialakuló extrém helyzetek, pedig óvatosságra intő jelek lehetnek számunkra. Hozzátenném a fentiekhez, hogy a COT riport használatának elsajátításához több időre van szükség, érdemes azonban hétről hétre figyelni a fenti két befektetői kört és a piaccal összevetni az adatokat. Ne lepődjünk meg azon, hogy hosszú hónapok vizsgálata után fogjuk teljesen megérteni a változások jelentőségét. A COT riportból nyert információkat nagyon sok tőzsdei kereskedő hasznosítja, például Larry Williams stratégiájának is része ez a vizsgálat (árupiaci termékekre): Sikeres tőzsdestratégiák: 11.000% hozam 1 év alatt