Nem lehet amerikai ETF alapokat venni: Mit tegyél?

Már több, mint egy éve életbe lépett az az EU szabályozás, ami miatt az amerikai ETF-ek elérhetetlenek az európai, így a magyar befektetők számára is. Bár már korábban is beszámoltunk a PRIIPs szabályozásról azzal a záró gondolattal, hogy várjuk ki, mi lesz a vége, most, több, mint egy év után megnézzük a lehetőségeket, illetve megbeszéljük. mit lehet tenni, hogyan lehet helyettesíteni az amerikai ETF alapokat. Az ETF alapismereteket nem tárgyaljuk a bejegyzésben, így ha az ETF téma még új számodra, akkor itt találsz egy részletes útmutatót az ETF alapok vásárlásával kapcsolatban.

A tartalomból:

• Mit jelent a PRIIPs szabályozás? Hogyan érint téged?
• Mi a probléma a KID dokumentummal? Miért érint ez egy magyar befektetőt?
• Hogyan lehet kikerülni a szabályozást?
• CFD termék jelenthet-e jó alternatívát?
• Határidős, vagy opciós termékkel helyettesíthető az ETF?
• Cégek és szakmai ügyfelek vásárolhatnak amerikai ETF-et?
• Hogyan helyettesíthetők az amerikai ETF-ek?
• Nézzük meg akkor, hogy mennyivel drágábbak az európai ETF-ek
• További hátrányok, előnyök az európai ETF piacon

Mit jelent a PRIIPs szabályozás? Hogyan érint téged?

A 2008-as válságot követően az EU jogalkotók még 2014-ben összeállították, elfogadták a PRIIPs szabályozást, teljes néven: Packaged Retail and Insurance-based Investment Products Regulation. A szabályozás 2018 januárjától lépett életbe, azonban azt tapasztaltam, hogy több külföldi brókercég is sokkal később csak 2018-as év második felében kezdte el alkalmazni.

A szabályozás lényege, hogy előírja bizonyos összetett termékek esetében az ún. KID dokumentum (Key Information Document) meglétét, ami tulajdonképpen a befektetési eszközzel kapcsolatos három oldalas tájékoztató. Ez tartalmazza a termék működését, költségeit, a hozam kockázat profilját és a kockázat mértékét. Egy valóban hasznos dokumentumról van szó, melyből gyakorlatilag a lényegi információt megtudhatjuk a befektetéssel kapcsolatban. Ha kíváncsi vagy egy KID dokumentumra itt találsz egyet.

Mi a probléma a KID dokumentummal? Miért érint ez egy magyar befektetőt?

Az EU tőzsdéin elérhető összetett termékek, például ETF alapok, vagy a tőzsdén kívül elérhető befektetési alapok rendelkeznek ilyen KID dokumentummal, azonban az amerikai ETF alapkezelők nem rendelkeznek ezzel a dokumentummal, így a PRIIPs szabályozás értelmében európai befektetők (magánszemélyek) nem vásárolhatnak azokból az amerikai ETF alapokból, melyek nem rendelkeznek KID dokumentummal, azaz a külföldi és magyar brókercégek is letiltották ezeket az ETF termékeket.

A magyar befektetők így lassan már egy éve nem érhetik el az olcsó, nagy likviditású amerikai ETF alapokat, és úgy tűnik, hogy az elmúlt 1-1,5 év alatt sem történt érdemi változás, azaz nem találunk olyan ETF alapot, amelyik elkészítette volna a KID dokumentumot. Véleményem szerint ennek egyrészt az az oka, hogy az amerikai ETF alapok az Egyesült Államokra fókuszálnak. Tehát  az EU szabályoknak való megfelelés nem elsődleges prioritás. Másrészt pedig a nagy amerikai alapkezelők ETF alapjainak egy része elérhető (igaz, drágábban) az európai tőzsdéken is, ezek az ún. UCITS ETF alapok.

Hogyan lehet kikerülni a szabályozást?

Már az előző bejegyzésünkben is megbeszéltük, hogy milyen megoldások léteznek a PRIIPs szabályozás megkerülésére, de ezek egyike sem tökéletes megoldás egy átlagos befektető számára:

1. CFD termékekre nem vonatkozik a szabályozás
2. Határidős, és opciós termékekre sem
3. Professzionális kereskedőkre, szakmai ügyfelekre sem vonatkozik
4. Cégekre sem vonatkozik
5. Amerikai brókercégnél nyitott számlára sem vonatkozik

1) CFD termék jelenthet-e jó alternatívát?

A forex brókercégek, tőzsdei brókerek széles kínálattal rendelkeznek CFD termékek körében, és számos brókercégnél a különböző ETF alapok is megtalálhatók CFD formában. Azonban a CFD kereskedésről megbeszéltük, hogy alapvetően rövidtávú kereskedésre alkalmas, mintsem hosszútávú befektetésre. Márpedig az ETF alapokat általában hosszútávú befektetési célból vásárolják a befektetők. A CFD formában történő ETF befektetéssel számos probléma van, és ha a fent hivatkozott cikket elolvasod, ezt részletesen meg is beszéljük. Például a CFD tartásáért kamatot kell fizetned, így mindenképpen pluszköltség lesz. Ráadásul a CFD terméket egy pénzügyi vállalkozás írja ki, tehát az árjegyzés során további pluszköltség merül fel. Arról ne is beszéljünk, hogy ezek a termékek tőkeáttétes termékek, ami szintén plusz ismeretet kíván meg, ennek hiányában pedig további kockázatot vagyunk kénytelenek vállalni.

2) Határidős, vagy opciós termékkel helyettesíthető az ETF ?

Elméletileg megoldható az ETF vásárlás úgy, hogy az egy opciós ügylet része, azonban az opció kiírásához megfelelő tudás, gyakorlat és egy erre a célra alkalmas brókercég is szükséges, így általánosságban ez sem jöhet szóba, mint megfelelő megoldás.

3-4) Cégek és szakmai ügyfelek vásárolhatnak amerikai ETF-et?

A szabályozás magánszemélyekre vonatkozik, így elméletileg ha egy cég fekteti be a vagyonát (olvasói visszajelzés alapján a cégekre is vonatkozik a korlátozás), akkor az nem fog akadályba ütközni. Azonban egy átlagos befektető számára ez sem járható út, hiszen magánvagyont bevinni egy cégbe, és azt követően a társas vállalkozás utáni adókat megfizetni valószínűleg jelentős költség növekedést érünk el. A fentiek mellett még a professzionális kereskedőkre sem vonatkozik a korlátozás, tehát vásárolhatnak amerikai ETF alapokból. Arra is lehetőségünk van, hogy professzionális (szakmai státusz) kereskedővé minősíttetjük magunkat a brókercégünknél, ahogy például sokan az ESMA tőkeáttét korlátozást kerülték meg ezen a módon.  Ebben az esetben nyilatkoznunk kell a brókercégünk felé az alábbiakról:

• Az elmúlt négy negyedévben, negyedévente átlagosan 10 tőkeáttétes megbízást adtunk ki, a brókercégünknél és/vagy más befektetési szolgáltatóknál. A pozíció mérete 10.000 és 50.000 angol font között mozgott.
• Pénzügyi eszközeink beleérte a készpénzt, egyéb pénzügyi termékeket, befektetéseket (részvények, befektetési alapok) eléri az 500.000 eurót a brókercégnél és/vagy más szolgáltatónál.
• Pénzügyi szektorban dolgoztunk legalább egy évig.

A fenti három kritérium közül legalább kettőnek meg kell felelnünk. Ugyanakkor a szakmai státusz nem csak azzal jár, hogy vásárolhatunk amerikai ETF alapokat, hanem számos befektető védelmi lehetőségtől elesünk ezzel, például:

• Üzleti, professzionális ügyfeleknél nem minden esetben van lehetőség az ombudsmani hivatalhoz fordulni.
• Szakmai ügyfelek számára az brókercég nem köteles a tranzakció teljes árát és költségeit rangsorolni, amennyiben úgy véli, hogy más végrehajtási tényezők fontosabbak lehetnek a legjobb végrehajtás megvalósításakor.
• Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság által időről-időre alkalmazott termék-beavatkozási intézkedések, és az illetékes nemzeti hatóságok által a lakossági ügyfelek védelme érdekében elfogadott egyéb intézkedések nem feltétlenül alkalmazandók a szakmai ügyfelekre.

Részletesen a fentiekről az ESMA korlátozás cikkünkben beszéltünk.

5) Amerikai brókercégek

Az ESMA korlátozás nem vonatkozik azokra a befektetőkre sem, akik amerikai brókercégnél vezetik a számlájukat. Vigyázzunk azonban, mert ma már számos amerikai brókercégnek van az EU-ban leányvállalata, így ha náluk nyitjuk meg a számlánkat, akkor nem fogjuk tudni elérni az amerikai ETF alapokat. Sajnos az is előfordulhat, hogy ha egy amerikai brókercég rendelkezik európai leányvállalattal, akkor átirányít oda a számlanyitás során. Főleg tehát olyan brókercégben érdemes gondolkodnunk, melynek nincs az EU-ban leányvállalata, és ennek ellenére fogadnak ügyfeleket Magyarországról (vannak ilyen amerikai brókerek).

Hogyan helyettesíthetők az amerikai ETF alapok?

A fentiekből látható volt, hogy mindegyik megoldásnak vannak hátránya, ráadásul széles körben, az átlagos befektető számára nem megfelelőek. Ahelyett tehát, hogy a szabályozást megpróbáljuk kikerülni, keressünk az európai tőzsdéken elérhető ETF alapokat, hiszen ezekre sem vonatkozik a szabályozás. Ha a témában tájékozódtál, akkor azt olvashattad a hírportálokon, hogy nem az a probléma, hogy ezeknek az ETF termékeknek ne lenne megfelelője, hanem, hogy ezek sokkal drágábbak.

Az európai ETF-ek szűrésére nagyon jól használható a justetf.com (itt beszéltük meg a használatát) oldal. Itt az ETF screener menüpont alatt lekérdezhetjük az európai tőzsdéken elérhető ETF alapokat. Az alábbi képen egy ilyen szűrést láthatsz. A Matching indices mezőt állítsuk át egy tetszőleges tőzsdeindexre. A költségeket a TER mutató oszlopban látod, növekvő sorrendben rendeztem az adatokat

A fenti listából láthatod, hogy a nagy amerikai alapkezelők is itt vannak Európában, például a Vanguardnak is és a BlackRock-nak (iShare néven) is vannak ETF alapjai. A következő listában pedig az amerikai tőzsdéken megvásárolható hasonló ETF alapokat és költségeiket látod. Itt az ER (Expense Ratio) oszlop mutatja az éves költségeket.

A legolcsóbb európai ETF esetében 0,05% a költségünk, míg az amerikai ETF esetében 0,03%. Bár ez úgy tűnik, hogy gyakorlatilag dupla akkora költség, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a kifizetett osztalékok után minimum 15%-ot levonnak az amerikai tőzsdén megvett ETF alap után, már el is tűnik ez a 0,2%-os különbség. Nézzünk egy másik terméket, az aranyat. Az alábbi képen az európai tőzsdéken elérhető arany ETF alapokat látod. Ezek mind fizikailag is megvásárolják az aranyat.

Itt pedig az amerikai arany ETF-ek listáját látod a költségekkel együtt. A legolcsóbb 0,17%, szemben az európai 0,24%-kal, azaz 0,07% a különbség.

Általánosságban tehát megfigyelhető, hogy valóban drágábbak az európai ETF alapok, de nem minden esetben. Különösen akkor veszíti el az előnyét az amerikai ETF alap, ha a portfólió osztalékhozama magas (az adó miatt). Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy az USA tőzsdéink vásárolt ETF alapok által kifizetik a kapott kamatot, osztalékot, mely után Szochó fizetési kötelezettség is felmerül, amit csak TBSZ számlával lehet kikerülni.

Az európai tőzsdéken megvásárolt ETF alapok esetében a kifizetett osztalék után nem fizetünk EHO-t sem, és vannak osztalékot felhalmozó ETF alapok is, mellyel az osztalékadó is megkerülhető, későbbre időzíthető. Osztalékot felhalmozó alapok pedig nem jellemzőek az amerikai ETF alapok között.

Ha tehát az ETF alap rendszeresen osztalékot fizet, vagy a portfólióban levő társaságok fizetnek magas osztalékot, akkor adózási költségek merülhet fel az amerikai ETF alapokkal kapcsolatban, ami némileg kompenzálhatja azt, hogy az alapkezelési díjak alacsonyabbak.

Érdemes tehát a justetf.com oldallal megismerkednie azoknak, akik keresik az amerikai ETF alapok alternatíváját, mert az európai piacokon is számos ETF alap elérhető már, meglehet a választék elmarad az amerikai piacon tapasztalt ETF alapoktól. Az amerikai tőzsdén közel 3000 ETF alap érhető el, az európai tőzsdéken pedig ennek fele.

További hátrányok, előnyök az európai ETF piacon

A költségeken túl vannak még hátrányai és előnyei is az európai ETF alapoknak, ezek közül néhányat gyűjtöttem össze.

1.  Kevés az ETN termék

Az európai tőzsdéken sokkal kisebb számban találunk ETN termékeket, aminek hátrányát akkor érezzük meg, ha árupiaci termékekbe szeretnék befektetni, például olaj, ipari fémek, termények stb.. Ha ezekbe a termékekbe klasszikus ETF formában fektetünk be, akkor a contango hatás miatt veszteségünk keletkezik. Ez kifejezetten azokra az ETF-ekre vonatkozik, melyek határidős ügyletekből alakítják ki a portfóliójukat (például a fizikai aranyat vásároló ETF-re nem). Részleteket itt találsz a contango hatásról.

2. Alacsonyabb kereskedési költségek

Az európai ETF-ek az európai tőzsdéken érhetők el. Az átlagos európai befektető azonban az amerikai tőzsdéket magasabb megbízási díjak mellett tudja elérni, feltéve, ha a brókercége Európában van. Ugyanis az amerikai brókercégeknél olcsón, akár jutalékmentesen is vásárolhatunk amerikai ETF alapokat.

3. Devizakockázatok

Ha az amerikai tőzsdén vásárolunk ETF alapot, akkor dollárban vásároljuk meg, azaz a magyar befektetőnek az euró dollár és az eur huf kurzusának változása is hatással lesz az eredményére. Egy euróban megvásárolt ETF alap esetében a tényezők száma csökken, ráadásul vásárolhatunk úgy S&P500 indexet euróban, hogy az alap fedezeti ügyletet köt az euró dollár kurzusra: Currency hedged vagy unhedged ETF-et részesítsük előnyben?

4. Osztalék újrabefektetés

Az európai tőzsdéken számos osztalékot újrabefektető/felhalmozó alap működik, azaz nem kell a tárgyévben osztalék adót fizetnünk, hanem a kamatos kamat hatását kihasználva, az összeg továbbra is befektetésre kerül, majd csak az eladáskor fizetünk árfolyam nyereség adót.

5. Osztalék és az EHO

Az amerikai ETF alapok által kifizetett osztalék után Szochó fizetési kötelezettség is felmerülhet, amit csak TBSZ számlával lehetett kivédeni. Az európai tőzsdéken megvásárolt ETF-ek esetében nem merül fel EHO fizetési kötelezettség.

6. Kisebb a kezelt vagyon

Az európai ETF-ek esetében jellemző, hogy a kezelt vagyon kisebb. Ennek részben az az oka, hogy nem akkora divat Európában a passzív befektetés, az ETF befektetés, mint az Egyesült Államokban, ahol ennek nagyobb hagyományai vannak. A kisebb kezelt vagyon azonban számos problémát okozhat, például volatilis helyzetekben csökken a likviditás, így az adásvétel költsége megnő. Ez főleg azoknak jelent gondot, akik rövidtávú kereskedési célra használják az ETF alapokat. A kisebb kezelt vagyon pedig együtt jár azzal, hogy a fix költségek miatt az alapkezelési díj magasabb lesz, vagy nem lehet alacsonyabb sem a jövőben. Illetve előfordulhat az is, hogy az alapkezelőnek nem éri meg az alapot kezelni, így megszüntetik.