Mit jelent: részvény névértéke, piaci értéke, reális, fair értéke, belső értéke, fundamentális értéke

Az alábbiakban a részvény értékével kapcsolatos különböző fogalmakat beszéljük meg. Általánosságban három értékről beszélhetünk egy részvény esetében. A névérték a kezdeti kibocsátáskori értéket jelzi, míg a piaci érték a piaci szereplők által a kereskedés során meghatározott ár, illetve a reális, fair, belső, fundamentális érték nagyrészt a részvény fundamentális elemzéséhez kapcsolódó értéket fejezi ki. Nézzük részletesen a különböző részvény értékeket.

Névérték jelentése, magyarázata

Egy részvény névértéke egy társaság alapításakor, vagy alaptőke emelésekor a kibocsátott részvények értékét jelöli, tehát a társaság mérlegében nyilvántartott jegyzett tőkét fejezi ki. Jelentősége a későbbiekben annyi, hogy kiszámolható belőle a részvényes tulajdoni hányada. A részvény kibocsátásakor a befektető a tőkét a társaság rendelkezésére bocsátja véglegesen, tehát a névértéke a részvénynek nem váltható vissza, de a részvény eladható a másodlagos piacon, a tőzsdén. Eladni azonban általában nem a névértékén lehet a részvényeket, hanem a piaci áron, piaci értéken. Előfordulhat, hogy a névérték alatt lehet csak eladni a részvényeket, azonban egy sikeres tőzsdei társaság esetében a piaci ár a sokszorosa a névértéknek. A későbbiekben tehát a részvény névértékének nincs nagy jelentősége, kizárólag a piaci értéke a lényeges.

Részvény piaci értékének fogalma

A fentiekből már látható, hogy a részvény egy lejárat nélküli értékpapír, a befektető véglegesen a társaságba fektette a pénzét, tehát csak a részvények eladásával, azaz a tulajdonrészének eladásával szállhat ki az üzletből. A tőzsdei társaságtól nem kérheti a befektetésének visszatérítését. Ugyanakkor a tőzsde pontosan a fenti célokat szolgálja, azaz a részvények eladhatók a kereslet-kínálat összefüggései szerint kialakult piaci áron, azaz piaci értéken. A piaci árat, piaci értéket számos tényező befolyásolja, de az alapszabály, hogy ha többek akarnak venni a részvényekből, mint eladni a részvényeket, akkor a piaci érték emelkedik. Tehát a kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor a piaci ár, piaci érték emelkedik. Fordított esetben pedig csökken a piaci érték. A részvények piaci értékéből számítható ki a vállalat tényleges mérete. Ez a piaci kapitalizáció, melynek számítása során a részvény piaci árát megszorozzuk a kibocsátott részvények számával. Bővebben: Piaci kapitalizáció, market cap jelentése, fogalma.

Részvény reális, fair, belső, fundamentális értéke

A reális, fair, belső, fundamentális értéke egy részvénynek a különböző elemzési módszerekkel meghatározott elemzői becslés. Tehát az elemzők meghatározott módszerekkel kiszámolnak egy becsült árat, ezt nevezzük reális, fair, belső vagy fundamentális értéknek. Az elemzői ajánlások pedig a piaci érték és az elemzői érték (reális, fair, belső, fundamentális érték) viszonyán alapulnak. Ha az elemzői érték magasabb, mint a piaci érték, akkor az elemző vételi ajánlást fogalmaz meg. Ha pedig az elemzői érték alacsonyabb, mint a piaci értéke, akkor az elemző eladási ajánlást fogad meg.

A fair, reális, fundamentális megnevezések kevésbé szakmaiak, ugyanis szakmai szempontokat figyelembe véve a "belső érték" megnevezés a helyes, melyet az angol szakirodalomban az "intrinsic value" név alatt találunk. A belső érték több módon is kiszámítható, melyek közül az ún. diszkontált cashflow és osztalék diszkontálási modellek ismertek.

A diszkontált cashflow modellek lényege, hogy a jövőbeni pénzáramok jelenértékeinek összegzése alapján határozzuk meg a társaság belső értékét. A vizsgálat lényege, hogy megbecsüljük, a következő években mennyi pénzt tud termelni a társaság, és ezeknek a jövőbeni pénzeknek a jelenértékeit adjuk össze. Ez mutatja meg, hogy valójában milyen értéke van a társaságnak. A diszkontált cashflow számítás képlete az alábbi:

Jelölések:

  • CF = adott évben beáramló pénzmennyiség
  • r = kamat, mellyel a jelenértéket számítjuk

Az osztalék diszkontálási modell hasonló elven működik, azaz a részvény belső értékét a jövőbeni osztalékok jelenértékeinek összegéből számítják ki. Ennek a számítási módnak az egyik változata a Gordon Growth Model, melynek képlete:

Jelölések:

  • D = a várható egyéves osztalék
  • r = a piaci kamat
  • g = az osztalék éves növekedési rátája

Részvény értéke, hozama a CAPM alapján

A William Sharpe, John Lintner és Jack Treynor által kialakított CAPM (Capital Asset Pricing Modell) modell tulajdonképpen a részvényárfolyam alakulásának modellje. A jelentősége azért fontos, mert ezzel a modellel gyakorlatilag bármely részvény árfolyama leírható, és ezáltal visszateszteléseket is futtathatunk. A CAPM eredeti képlete:

ERi​=Rf​+βi​(ERm​−Rf​)

ahol:

ERi​= a befektetés/részvény várható hozama

Rf​= kockázatmentes kamat

βi​= a befektetés, részvény béta tényezője

(ERm​−Rf​)= a részvénypiac kockázati prémiuma, azaz részvénypiac hozama – kockázatmentes hozam.

Bármely befektetés, részvény hozama tehát leírható a fenti három tényezővel a CAPM modell szerint. A probléma csak az a fentiekkel, hogy a valóságban számos visszatesztelésben nem működnek a fentiek, így például a részvény hozama több, vagy kevesebb lett, mint amit a fenti képlet alapján kiszámolunk. Az 1980-as évektől kezdődően egyre több ilyen piaci anomália derült ki, melyek ellentmondanak a hatékony piacok elméletnek, azaz már nem csak az értékalapú befektetés (Benjamin Graham módszerei), hanem számos más összefüggés is mutatja, hogy a tőzsdéken bizonyos folyamatok megjósolhatók, és egyes részvények felülteljesítenek. A fentiek miatt a hatékony piacok elméletét megalkotó Eugene Fama és kollegája, Kenneth French kibővítették a CAPM modellt, és immár három faktor modellként hivatkozunk rá. Eszerint az eredeti CAPM modell kiegészítésre került a size, a value prémiummal.

​ERi​=Rf​+βi​(ERm​−Rf​)+SMB+HML

A képletből a fentebb nem tárgyalt faktorok:

SMB, size prémium, lásd itt

HML, value prémium, lásd itt

A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2015-ben a fenti modellen is változtattak. Bekerült újabb két tényező, a profitabilitás és a beruházások (asset growth hatás). Ezzel pedig egyre közelebb kerülünk a Graham-féle értékalapú befektetés egyes szabályainak modellbe illesztéséhez, hiszen a value tényező mellett Graham jövedelmezőséget is vizsgált. A CAPM legutóbbi változata tehát:

ERi​=Rf​+βi​(ERm​−Rf​)+SMB+HML+RMW+CMA

A képletből a faktorok:

Beta tényező + részvénypiaci kockázati prémiuma (ez az eredeti CAPM), lásd itt

SMB, size prémium, lásd itt

HML, value prémium, lásd itt

RMW, jövedelmezőségi prémium, lásd itt

CMA, tulajdonképpen az asset growth hatás

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link