Előrejelzés a tőzsdén: 5 módszer az árak előrejelzésére (Kosztolany, Rea, Elliot, Wyckoff)

Öt módszert beszélünk meg, melyek segítségével megérthetjük, milyen folyamatok zajlanak a tőzsdén, illetve előrejelzést készíthetünk a módszerek használatával.  Ismert spekulánsok megfigyeléseiről lesz szó (például André Koszotlany, Robert Rea, Ralph Elliot, Richard D. Wyckoff ). Bemutatok több módszert, melyekkel a tőzsdei ciklusok felmérhetők, így pedig a tőzsdei árak alakulása előre jelezhető. Arra is kitérnék, hogy milyen tényezők, milyen változások eredményezhetik azt, hogy a tőzsdei ciklusok a jövőben másképp fognak lefutni, mint amire a múlt alapján számítunk. Emiatt pedig a tőzsdei árak előrejelzésében is tévedhetünk. Az alábbi útmutatóból a következőket tudhatod meg:

• Miért fontos a tőzsdei ciklusok ismerete? Miben segíthet nekünk?
• Technikai elemzés és a tőzsdei árak előrejelzése
• trendek felosztása Robert Rhea szerint
• Elliot hullámelmélet
• Wyckoff módszer
• André Kosztolany tojása
• AAII befektető hangulat vizsgálata
• NBER ciklusok
• Miért változhat a jövőben a tőzsdei ciklusok lefutása?
• Miért lesz ettől pontatlan az előrejelzés?

Miért fontos a tőzsdei ciklusok ismerete? Miben segíthet nekünk?

A tőzsde és részvénypiaci ciklusok ismerete azért fontos, mert vannak a piacokon jól megfigyelhető összefüggések, melyek a múltban érvényesültek. Olyan egyszerű összefüggésekre gondolok, mint hogy az emelkedést korrekció követi, vagy a gazdasági fellendülések után előbb utóbb recesszió következik be, vagy a meredek emelkedés a túlzás fázisát jelzi stb.. 

Ezek az ismeretek, összegfüggések pedig segítenek abban, hogy megfelelően viszonyuljunk a piachoz. A gyakorlatban például ezek az ismeretek megóvhatnak attól, hogy épp a részvénypiaci rally csúcsán vásároljunk részvényeket, vagy épp a kriptodeviza lufi tetején spekuláljunk a további emelkedésre. A leírtak alapvetően nem csak a részvénypiacokon értelmezhetők, hiszen a devizák, és árupiaci termékek piacán is hasonló folyamatok játszódnak le.

Alapvetően három megközelítésről beszélhetünk, amikor különböző részvénypiaci, tőzsdei ciklusokat próbálunk elemezni, előrejelzéseket készíteni. Az első csoportba azok a módszerek tartoznak, melyek a technikai elemzésen, trendelemzésen alapulnak. A második csoportba tartozó módszerek inkább a tőzsdepszichológiai tényezőkre építve jelölik ki a tőzsdei ciklusok fontosabb fázisát, míg a harmadik csoportban a gazdasági szempontokat vizsgáljuk. Érdemes mindhárom módszert együttesen figyelni, ugyanis ezek a tényezők egymásra hatnak. Gondolok itt arra, hogy a gazdasági tényezők, gazdasági ciklusok hatással lesznek a cégek profittermelő képességére, így a részvény árakra, ami kihat a trendelemzésre. A részvény árak, trendek alapulása pedig a befektetőkre gyakorol hatást, így a pszichológiai tényezők követése is fontos tényező lesz számunkra. 

1. módszer: Trendek felosztása Robert Rhea szerint

A technikai elemzésről nagyon sok információ érhető el az interneten, így gyanítom a kereskedők többsége sokkal jobban tisztában van ezekkel a módszerekkel, mint a gazdasági ciklusok alakulásával. A népszerűsége nem ok nélküli a technikai elemzésen alapuló előrejelzésnek, ugyanis objektív, jól követhető ciklusokat különíthetünk el a részvénypiacokon a segítségükkel. Az alábbi, ismertebb módszerek segíthetnek a tőzsdei árak előrejelzésében:

• Trendelemzés, támasz-ellenállás elemzés
• Elliot hullámelmélet

A technikai elemzés eszközei közül véleményem szerint a trendelemzés az egyik leghasznosabb eszköz. Ennek segítségével az árfolyam grafikonon megállapítunk hosszútávú, középtávú és rövidtávú trendeket. Közel 100 éves múltja van ennek az elméletnek, melyet elsőként Robert Rhea foglalt össze könyvében. Ebben a megközelítésben tehát a részvénypiacon három trend alakul ki. A hosszú távú trend, amely évekig tart, a közép távú trend, mely hónapig tart és a rövid távú trendek, melyek hosszúsága hetekben mérhető. Robert Rhea a fenti három trendet a tenger hullámmozgásával hasonlította. A hasonlat szerint a részvény hosszú távú trendje a tide (áramlat), a közép távú trend a wave (hullám), míg a rövid távú trendek neve a ripple (fodrozódás). Rhea ajánlása szerint kereskedjünk az áramlat (tide) irányába, használjuk ki a hullámokat (wave), és hagyjuk figyelmen kívül a fodrozódást (ripple), azaz a piaci zajt.  Ez utóbbi gondolat ki is emeli, hogy mire jó a trendelemzés. Egy objektív képet kapunk a piac állapotáról, és a kereskedésünk irányát is behatárolja, szabályozza. A trendelemzés gyakorlati oldalára nem tértem ki, az alábbi bejegyzésekben ezekről van szó:

• Trendek elemzése: hosszútávú, középtávú, rövidtávú emelkedő és csökkenő trendek elemzése
• Tőzsdei trendek azonosítása, trendelemzés, hogyan értelmezzük a grafikonokat?
• Dow elmélet: Hogyan használjuk a gyakorlatban..
• Dow-elmélet: Képes előre jelezni a trendeket?

Az alábbi sematikus ábra jól szemlélteti, hogy a hosszú távú trenden (kettős vonal által határolt) belül hogyan alakul ki a középtávú csatorna (szaggatott vonallal határolt), majd pedig a középtávú trendek hogyan épülnek fel rövid távú trendekből (nyíllal jelölt vonalak). Természetesen ezek a rövid távú trendek is felbonthatók még kisebb időtartamra, azaz napon belüli trendekre.

2. módszer: Elliot hullámelmélet

Az Elliot hullámelmélet is egy teljes rendszert, szisztémát jelent, mely segíthet abban, hogy megértsük mi zajlik a tőzsdéken, éppen milyen fázisban vagyunk. Szintén népszerű módszer, és jól használható a rövid távú kereskedés során is. Részleteket itt beszéltük meg:

• Elliot hullám elmélete: gyakorlati tudnivalók, stratégia, indikátorok
• Elliott hullámelmélet: Nincs bizonyíték a működésére?

Az Elliot ciklusok megértése már alaposabb utána járást igényel, javaslom a fenti bejegyzés tanulmányozását. Az alábbi képen  egy komplett piaci ciklust láthatunk, részletes magyarázat a fenti hivatkozáson.

(A képet Forst and Prechter: Elliot Wave Principle könyvéből másoltam ki)

3. módszer: Wyckoff módszer

A magyar kereskedők körében kevésbé ismert Richard D. Wyckoff munkássága, pedig a technikai elemzésben betöltött szerepét Elliothoz, Charles Dow-hoz, vagy Gann-hoz mérhetjük. Wyckoff kereskedési módszerében is alkalmaz egy tőzsdei ciklus elméletet, mellyel a tőzsdei árakat előre jelezhetjük. Azért szerettem ezt a megközelítést használni, mert egyszerűsége mellett olyan helyzetekben is tudjuk értelmezni, amikor a klasszikus csúcs, völgy elemzés (1. módszer) nem használható. Wyckoff alapvetően az alábbi fázisokkal írja le a tőzsdei árak változását.

(forrás: Stockcharts.com)

A fenti képen azt láthatjuk, hogy a ciklus kezdete a felhalmozás fázissal indul. Ez a bizonyos Accumulation Area, ahol a részvénypiac túladott állapotban van. Ezt követi a tőzsdei árak emelkedésének időszaka (Markup jelölés), melynek jellemzője, hogy a kereslet nagyobb (vevő), mint a kínálat (eladó), ezért emelkednek az árak. Végül eljutunk a Distributon Area területre, ahol már túladott a részvénypiac. A túladott állapotot pedig az árfolyam esés (Markdown) követi, melynek jellemzője, hogy a kínálat nagyobb (több az eladó), mint a kereslet (vevő).

Az alábbi képen jelöltem egy ilyen ciklust az S&P500 index havi grafikonján, de a fenti ár ciklusok rövid távú képeken is láthatók, akár napon belül is megfigyelhetjük a négy fázist.

Gyakori egyébként, hogy a trendek változása, az átmenet az egyik ciklusból a másikban lassú folyamat. Hosszútávú trendek esetében hónapokig tartó folyamat, de napon belüli kereskedésben is gyakori, hogy órák kellenek ahhoz, hogy az felhalmozás, vagy a disztribúció fázisa véget érjen. Ezek azért fontos megfigyelések, mert a kezdő kereskedők tartanak attól, hogy lemaradnak egy mozgásról a tőzsdén, így korábban belépnek. Ebből lesz a mélyponton történő vásárlás, majd pedig tovább esik a részvénypiac. Ugyanakkor ha tisztában vagyunk azzal, hogy a fázisok hosszabb ideig tartanak, akkor megfontoltabban kereskedünk. További részletek: Hogyan kereskedj a tőzsdén R. Wyckoff módszerével

4. módszer: André Kosztolany tojása

A pszichológiai tényezőkre építő előrejelzések tulajdonképpen az emberi természet vizsgálatán alapulnak. Ilyen tényezők a mohóság, a félelem, melyek meghatározzák a befektetők döntéseit. A fentieken túl ezek az előrejelzések azt is vizsgálják, hogy az átlagos befektető mikor pesszimista, és mikor optimista. Ennek megfelelően a tőzsdei, részvénypiaci csúcspontokat a befektetői optimizmussal kötjük össze, amikor már mindenki részvényeket vásárol. Erre mondják, hogy már a háziasszonyok is vásárolnak a tőzsdén. A pesszimizmus idején pedig senkinek nincsenek részvényei, nem foglalkozik az átlagember a részvénypiaccal. Ezek a helyzetek jelölik ki a mélypontokat a tőzsdei árakban. A tőzsdepszichológiai tényezőket tartalmazó egyik elmélet André Kosztolanytól származik.

André Kosztolany egyik könyvében (Több mint pénz és mohó vágy című) olvashatunk a Koszotlany tojásról, azaz a híres spekuláns a piaci körforgást egy tojásként szemlélteti, lásd alábbi képen.

(kép forrása: chartanalyst.wordpress.com)

A fenti képen a tőzsdei árak változását, fontosabb fázisait követhetjük nyomon. Az egyes szakaszok magyarázatai az alábbiak:

• A1:  részvénypiaci árkorrekció ideje, alacsony forgalom figyelhető meg
• A2: emelkedő részvényárak, növekszik a forgalom
• A3: buborék alakul ki a piacon, meredek emelkedés tapasztalható, magas forgalom
• B1: részvény árak korrigálnak, esnek, de még alacsony a forgalom
• B2: részvény árak esnek, magasabb a forgalom
• B3: piaci összeomlás, meredek áresés.

Az A1-A3 folyamatok tulajdonképpen azt írják le, hogyan jutunk el az Y időszakból, X fázisba. Y fázisban alig vásárolnak részvényeket, senkinek nincsenek részvény befektetései. A tőzsdei ciklus X jellel jelölt fázisában pedig mindenkinek részvény befektetései vannak. Kosztolany a fentiek szerint tehát az Y jellel jelölt időszakban vásárolt részvényeket, amit az X fázisban adott el. Az elmélet követéséhez tehát nem kell a trendelemzés szempontjait figyelnünk, hanem a következő tényezőket vizsgáljuk:

• árfolyam emelkedés, esés meredeksége
• forgalom
• befektetői hangulat, részvények népszerűsége

A meredekség mérése egyszerűen, nyilak felrajzolásával is szemléltethető, lásd alábbi kép:

illetve a bitcoin grafikonján is megfigyelhetjük a meredekség változást.

A forgalom mérésére a forgalom indikátorok jól használhatók, részletesen itt beszéltünk a témáról: Részvényforgalom jelzései, összefüggések, forgalom indikátorok a tőzsdén

Illetve a következő cikk 4. lépése azaz a részvény turnover ráta: Részvény vásárlás: Hogyan mérd fel a kockázatot részvény vásárlás előtt..

A befektetői hangulat mérésére is számos módszer létezik, ezek közül néhányat részletesen tárgyaltunk: Befektetői hangulat mérése, 4 népszerű hangulatindex megbízhatósága

De az is árulkodó lehet, hogy mennyien indítanak keresést egy-egy befektetési termékre, például az "Amazon stock" szóra indított keresések arányának változása:

Bitcoin esetében:

5. módszer: A gazdasági és a tőzsdei ciklusok összekapcsolása

Az NBER (The National Bureau of Economic Research) az alábbi grafikon szerint  értelmezi a gazdaság ciklikusságát. A lenti képen látható felívelő görbe mutatja a gazdasági növekedés, konjunktúra szakaszát. Ez az időszak az NBER peak (gazdasági csúcs) pontig tart. Ez a gazdasági növekedés három fázisra bontható. A Stage I. a fellendülés korai szakasza. Ebben az időszakban még csak néhány iparágon belül tapasztalhatunk növekedést, profit bővülést. Elsősorban a számítástechnika, szoftverek, elektromos berendezések iparágakban, illetve a szállítással foglalkozó cégek körében.  A Stage I. időszakot követi a Stage II. amikor már szélesebb körű a gazdasági növekedés. Számos iparágon belül megfigyelhető az árbevétel és profit növekedés. Ide tartoznak az alapanyagokat bányászó, előállító cégek, gépgyártás, a különböző üzleti szolgáltatások. Végül a gazdasági fellendülés eléri a harmadik (Stage III.) fázisát, ekkor már a fogyasztáshoz (munkaerő hiány miatti munkabér növekedés következtében a lakósságnak nagyobb elkölthető jövedelme marad) kapcsolódó cégek árbevétel is megugrik. A gazdasági fellendülést pedig előbb utóbb korrekció követi, ekkor jutunk el a recesszió időszakában, ami a gazdasági, pénzügyi válsággal kapcsolható össze. A gazdasági válság időszakának két fázisa van (ábrán a Stage IV, Stage V)

Az alábbi képen az egyes fázisokhoz tartozó jól teljesítő iparágakat, szektorokat láthatjuk.

Az alábbi grafikon tanulmányozásával pedig megérthetjük azt, hogy a tőzsde, azaz a részvényárak változása megelőzi a gazdasági változásokat.

(kép forrása: http://investmentmoats.com/)

A fenti grafikonon látható kék görbe a tőzsdék, a részvényárak változását mutatja, míg a sárga görbe a gazdasági fundamentumok, például a GDP változását. Látható, hogy a két görbe egymáshoz képest eltolva fut le, azaz a tőzsdei árak változása általában megelőzi a valós gazdasági adatok változását. A tőzsdei árakban a jövő, a várakozások is beépülnek. A számok pedig azt jelzik, hogy a bikapiac egyes fázisaiban (early bull - korai bikapiac, middle bull - közép bikapiac, late bull - bikapiac vége) mely iparágak, szektorok teljesítenek jobban.

Miért változhat a jövőben a tőzsdei ciklusok lefutása?

Az elmúlt évtizedben számos olyan változást figyelhettünk meg, melyek miatt a részvénypiacok, devizapiacok megváltozhatnak. Gondoljunk csak arra, hogy a széles tömegek számára elérhető számítógépes kereskedésnek mindössze csak 15-20 éves múltja van. Ma már sokkal több a piaci szereplő. Ráadásul a befektetési piacok is átalakulóban vannak, hiszen az aktív vagyonkezelés mellett megjelentek, és népszerűek a passzív befektetési formák (Aktív vagy a passzív befektetési stratégiák működnek jobban?). Gondoljunk itt az ETF kereskedésre, ETF alapokra, melyek egyre nagyobb vagyont kezelnek (Buborék az ETF-ek piacán?). Az ETF alapokat nagyrészt pedig kisbefektetők vásárolják, míg az aktív vagyonkezelés során jellemzően pénzügyi szakemberek kezelték a vagyont.

Számíthatunk arra, hogy a kisbefektetők sokkal érzékenyebben reagálnak egy-egy változásra a tőzsdén. Ma már sokkal könnyebben tudnak a "háziasszonyok" részvényeket vásárolni (emelkedések meredekebbek lesznek). Amíg egy alapkezelő objektív szempontok alapján dönt (befektetési politika előír egy minimális részvény kitettséget, részvény alapoknál gyakori a 90%), a kisbefektetőt a vágyak vezérlik például félelem a veszteségtől (meredekebb esések lehetnek), félelem a kimaradástól,  mohóság stb..

Ráadásul az elmúlt évtizedben jelentek meg a HFT robotokat futtató kereskedő cégek (High-Frequency Trading tőzsdestratégiák és kockázataik) is, melyek szintén hatással lehetnek a piacra. Nagyon sok olyan véleményt olvashatunk, melyek szerint a HFT kereskedés nem jelent előnyt a piaci szereplők számára. Az előnyt a likviditás fokozása jelentené, azonban a likviditás a HFT kereskedés miatt könnyen el is tűnik a piacról, azaz amikor kellene (pánik idején, esésekben) akkor nincs likviditás a piacon (a HFT is shortot nyit). A hagyományos Market Makerek háttérbe szorulásával (ők egy-egy részvénynek tulajdonképpen a gazdái voltak, például esésben vásároltak, majd később eladták a részvényeket, részletesen: Kik nyernek, ha te veszítesz a tőzsdén? Piaci szereplők áttekintése) a volatilitás még nagyobb lehet a piacon.  A fenti tényezők tehát alapvetően megváltoztathatják a trendek lefutását, így a korábbi tőzsdei ciklusok és az azokra alapozott előrejelzések a megszokottnál pontatlanabbak lehetnek.