Határidős ügylet, futures, foward ügylet fogalma, jelentése

Cikkünkben a határidős ügyletek, azaz a futures és forward szerződések működését mutatjuk be. Megbeszéljük, mire használhatók ezek a termékek, hogyan működik a tőkeáttétel és a letéti rendszer, illetve milyen kockázatokkal kell számolnia annak, aki határidős piacon szeretne kereskedni. Az alábbi kérdésekkel foglalkozunk:

• Mit jelent a határidős ügylet, a futures és a forward?
• Mi a különbség a futures, a forward és a CFD között?
• Mire használhatók a határidős ügyletek?
• Hogyan működik a futures kereskedés?
• Mit jelent a long és a short pozíció?
• Hogyan működik a margin, a letéti követelmény és a napi elszámolás?
• Mi a kontraktusméret, a tick és a tickérték?
• Mi történik a futures kontraktus lejáratakor?
• Mit jelent a kontraktus rollolása?
• Mi a contango és a backwardation?
• Milyen kockázatai vannak a futures kereskedésnek?

Mit jelent a határidős ügylet?

A határidős ügylet olyan szerződés, amelyben két fél előre meghatározza, hogy egy mögöttes terméket egy későbbi időpontban milyen áron számolnak el vagy adnak át egymásnak. A szerződés feltételeit tehát a jelenben rögzítik, miközben az ügylet teljesítése vagy pénzügyi elszámolása egy későbbi időpontban történik. A mögöttes termék lehet például:

• részvényindex,
• államkötvény,
• deviza,
• kamatláb,
• arany vagy más nemesfém,
• kőolaj vagy más árupiaci termék,
• mezőgazdasági termék,
• egyes esetekben kriptoeszköz.

A határidős ügyletek származtatott, más néven derivatív termékek. Értékük valamely más eszköz, mutató vagy piaci változó értékéből származik.

Mi a különbség a futures és a forward ügylet között?

A futures és a forward egyaránt határidős megállapodás, de a két termék piaci szerkezete jelentősen különbözik.

Szempont	Futures	Forward
Kereskedés helye	Szabályozott tőzsde	Tőzsdén kívüli, OTC-piac
Szerződés feltételei	Szabványosítottak	Egyedileg alakíthatók
Kontraktusméret	A tőzsde által meghatározott	A felek megállapodása szerint
Lejárat	Előre meghatározott lejárati hónapok	Egyedileg meghatározható
Partnerkockázat	Központi elszámolóház mérsékli	Közvetlenül a szerződő félhez kapcsolódik
Napi elszámolás	Jellemzően van	Általában nincs
Likviditás	A forgalmas kontraktusoknál magas lehet	A szerződés egyedi feltételeitől függ

A forward ügyleteket elsősorban vállalatok és pénzügyi intézmények használják egyedi kockázatok fedezésére. Egy exportáló vállalat például deviza-forward segítségével előre rögzítheti, hogy egy később beérkező devizabevételt milyen árfolyamon vált át.

A futures termékek ezzel szemben szabványosítottak és tőzsdén kereskedhetők. A központi elszámolóház a vevő és az eladó közé áll, és letéti rendszerrel mérsékli annak kockázatát, hogy valamelyik fél ne teljesítse a kötelezettségét.

Mire használhatók a határidős ügyletek?

A határidős ügyleteknek három alapvető felhasználási területe van:

1. Kockázatfedezés

A határidős szerződések eredeti és gazdaságilag egyik legfontosabb célja a kockázatok csökkentése.

Például:

• egy mezőgazdasági termelő előre rögzítheti terményének eladási árát,
• egy légitársaság mérsékelheti az üzemanyagár emelkedéséből eredő kockázatát,
• egy exportőr vagy importőr fedezheti a devizaárfolyam változását,
• egy befektető részvényindex-futures eladásával részben fedezheti részvényportfólióját,
• egy bank kamatláb-futures segítségével kezelheti a kamatkockázatát.

2. Spekuláció

A spekulánsok azért vesznek fel futures pozíciót, mert valamely termék árának emelkedésére vagy csökkenésére számítanak.

Futures termékek segítségével long és short irányban is viszonylag könnyen lehet pozíciót felvenni. A tőkeáttétel miatt azonban már kisebb árfolyamváltozás is jelentős nyereséget vagy veszteséget okozhat.

3. Arbitrázs

Az arbitrázs során a piaci szereplők az egymással összefüggő piacokon kialakuló áreltéréseket próbálják kihasználni.

Ha például egy futures termék ára tartósan eltér attól az elméleti ártól, amelyet a mögöttes eszköz ára, a kamatszint, az osztalék és a lejáratig hátralévő idő indokolna, arbitrázslehetőség alakulhat ki.

Hogyan alakul ki a határidős ár?

A futures ára nem egyszerűen a mögöttes termék jövőbeli árfolyamára vonatkozó piaci előrejelzés.

A határidős ár kialakulását többek között az alábbi tényezők befolyásolják:

• a mögöttes termék aktuális piaci ára,
• a lejáratig hátralévő idő,
• a finanszírozási költség és a kamatszint,
• az osztalék vagy más pénzáramlás,
• árupiaci termékeknél a tárolási és biztosítási költség,
• egyes termékeknél a fizikai készlet birtoklásából származó előny.

Osztalékot nem fizető befektetési eszköz esetén a határidős ár jellemzően magasabb lehet az azonnali árnál, mert a futures árába beépül a finanszírozás költsége.

Ez azonban nem minden piacon és nem minden időpontban igaz. Árupiaci termékeknél a készletek szűkössége, a tárolási költségek és a kereslet-kínálati viszonyok is jelentős hatást gyakorolhatnak a határidős árakra.

Hogyan kereskedhetünk futures termékekkel?

A futures kereskedéshez olyan brókercégnél kell értékpapír- vagy derivatív számlát nyitni, amely hozzáférést biztosít a kiválasztott határidős tőzsdéhez.

A legismertebb határidős tőzsdei csoportok közé tartozik például a CME Group, amelynek piacain részvényindexekre, devizákra, kamatokra, energiahordozókra, nemesfémekre és mezőgazdasági termékekre szóló futures kontraktusokkal is lehet kereskedni.

A futures nem azonos a CFD-vel. Futures pozíció esetén szabályozott tőzsdén jegyzett, szabványosított szerződéssel kereskedünk. CFD esetén jellemzően a szolgáltatóval kötünk tőzsdén kívüli szerződést, amelynek értéke valamely mögöttes termék árfolyamát követi.

Mit jelent a long és a short futures pozíció?

Long pozíció

Long, azaz vételi futures pozíció esetén a kereskedő a mögöttes termék árának emelkedésére számít.

Ha a futures ára a pozíció megnyitását követően emelkedik, a long pozíció értéke növekszik. Ha az ár csökken, a long pozíció veszteséget termel.

Például ha egy részvényindex-futures kontraktust 6000 pontos árszinten vásárolunk meg, és az ár 6020 pontra emelkedik, akkor a nyereség a 20 pontos elmozdulás és a kontraktus pontértékének szorzata.

Short pozíció

Short, azaz eladási futures pozíció esetén a kereskedő a mögöttes termék árának csökkenésére számít.

Ha a futures ára csökken, a short pozíció nyereséget termel. Ha az ár emelkedik, a short pozíció veszteséget okoz.

Futures termékeknél a short pozíció felvétele a kereskedés természetes része. Nem szükséges előzetesen birtokolnunk a mögöttes terméket, de a pozícióhoz előírt fedezetet biztosítanunk kell.

Hogyan működik a margin és a letéti rendszer?

Futures pozíció megnyitásakor nem kell kifizetni a kontraktus teljes névértékét. A kereskedőnek egy meghatározott összeget, úgynevezett letétet vagy margint kell elhelyeznie a számlán.

A margin nem előleg és nem a mögöttes termék részleges vételára. Elsődleges szerepe annak biztosítása, hogy a kereskedő képes legyen fedezni a pozíción keletkező veszteségeket.

Initial margin

Az initial margin az a kezdeti fedezet, amelyet a pozíció megnyitásához kell biztosítani.

Maintenance margin

A maintenance margin az a minimális fedezeti szint, amelyet a pozíció fenntartása során biztosítani kell.

Ha a veszteségek miatt a számla fedezeti értéke a maintenance margin alá csökken, a bróker pótfedezetet kérhet. Ezt nevezzük margin callnak.

Ha a kereskedő nem biztosítja időben a szükséges fedezetet, a bróker részben vagy egészben kényszerlikvidálhatja a pozícióját.

Mit jelent a napi elszámolás?

A futures pozíciókat jellemzően minden kereskedési nap végén piaci áron újraértékelik. Ezt mark-to-market elszámolásnak nevezzük.

A napi árfolyamváltozásból származó nyereséget jóváírják, a veszteséget pedig levonják a kereskedő számlájáról.

Tegyük fel, hogy egy kontraktus pontértéke 5 dollár, és a futures árfolyama egy nap alatt 12 ponttal emelkedik.

• A long pozíció napi nyeresége 12 × 5, azaz 60 dollár.
• A short pozíció napi vesztesége 12 × 5, azaz 60 dollár.

A napi elszámolás miatt a kereskedőnek nemcsak a lejáratkori eredményre kell felkészülnie. Már a pozíció tartása közben is megfelelő likvid tartalékkal kell rendelkeznie.

Miért tőkeáttétes termék a futures?

A futures kontraktus névértéke gyakran többszöröse a pozíció megnyitásához szükséges letétnek.

Tegyük fel, hogy egy kontraktus névértéke 50 000 dollár, miközben a szükséges kezdeti letét 5000 dollár. Ebben az esetben a pozíció névértéke a letét tízszerese.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kereskedő vesztesége legfeljebb 5000 dollár lehet. A nyereség és a veszteség a teljes, 50 000 dolláros kitettség árfolyamváltozása alapján alakul.

A tőkeáttétel tehát nem önmagában a letét alacsony összegéből, hanem abból következik, hogy a letéthez képest jóval nagyobb piaci kitettséget vállalunk.

Mit jelent a kontraktusméret?

A futures ügyletek szabványosított kontraktusokban kereskedhetők. A kontraktus specifikációja meghatározza, hogy egyetlen kontraktus mekkora mennyiségű mögöttes termékre vonatkozik.

Például:

• egy részvényindex-futures esetében a kontraktus méretét egy pontérték határozhatja meg,
• egy arany futures meghatározott számú uncia aranyra vonatkozhat,
• egy kőolaj futures meghatározott számú hordó olajat képviselhet,
• egy deviza-futures meghatározott mennyiségű devizára szólhat.

Részvényindex-futures esetében a pozíció névértéke általában az index értékének és a kontraktusszorzónak a szorzata.

Ha például:

• az index értéke 6000 pont,
• a kontraktus szorzója pedig 5 dollár,

akkor egy kontraktus névértéke:

6000 × 5 dollár = 30 000 dollár.

A névérték nem azonos a pozíció megnyitásához szükséges letéttel, ugyanakkor a nyereség és a veszteség a teljes névértékhez kapcsolódó árfolyammozgás alapján alakul.

Mit jelent a tick és a tickérték?

A tick a futures árfolyamának legkisebb lehetséges elmozdulása.

A tickérték azt mutatja meg, hogy ez a minimális árfolyamváltozás mekkora nyereséget vagy veszteséget okoz egy kontraktus esetén.

Tegyük fel, hogy:

• a minimális árelmozdulás 0,25 pont,
• egy teljes indexpont értéke 5 dollár.

Ebben az esetben egy tick értéke:

0,25 × 5 dollár = 1,25 dollár.

A pozíció kockázatának meghatározásakor ezért nem elegendő a kontraktus marginigényét megnézni. Ismernünk kell a kontraktus méretét, pontértékét, tickméretét és tickértékét is.

Normál, E-mini és Micro kontraktusok

Számos határidős termékből többféle kontraktusméret érhető el.

Kontraktustípus	Jellemző	Elsődleges célcsoport
Normál kontraktus	Nagy névérték és magas pontérték	Intézményi vagy nagyobb tőkével rendelkező szereplők
E-mini kontraktus	A normál kontraktusnál kisebb névérték	Aktív kereskedők és kisebb intézményi szereplők
Micro kontraktus	Az E-mini kontraktusnál is kisebb kitettség	Kisebb számlával rendelkező kereskedők

A kisebb kontraktus nem teszi kockázatmentessé a futures kereskedést, de pontosabb pozícióméretezést tesz lehetővé.

A kontraktusspecifikációk és a letéti követelmények idővel változhatnak, ezért pozíciónyitás előtt mindig a tőzsde és a brókercég aktuális adatait kell ellenőrizni.

Mi történik a futures kontraktus lejáratakor?

A futures kontraktusok meghatározott lejárati időponttal rendelkeznek. Ez lényeges különbség például a részvényekhez képest, amelyeknek nincs előre meghatározott lejáratuk.

A kontraktus lejáratakor két alapvető elszámolási mód lehetséges:

Pénzügyi elszámolás

Pénzügyi elszámolás esetén nem történik fizikai teljesítés. A felek pénzben számolják el a futures ár és a végső elszámolóár különbségét.

Számos részvényindexre és pénzügyi mutatóra szóló futures termék ilyen módon jár le.

Fizikai teljesítés

Fizikai teljesítés esetén a szerződés elvileg a mögöttes termék átadásával és átvételével teljesülhet.

Ez elsősorban egyes árupiaci, kötvény- és devizakontraktusoknál fordulhat elő.

A legtöbb spekulatív kereskedő még a lejárat előtt lezárja vagy továbbgörgeti a pozícióját. A fizikai teljesítés szabályait azonban minden kontraktus esetében előzetesen ellenőrizni kell.

Hogyan zárható le egy futures pozíció?

A futures pozíció lezárásához a korábbi ügyletünkkel ellentétes irányú ügyletet kell kötnünk ugyanabban a kontraktusban.

• A long pozíciót azonos mennyiségű kontraktus eladásával zárjuk.
• A short pozíciót azonos mennyiségű kontraktus visszavásárlásával zárjuk.

A pozíció lezárásához tehát általában nem kell megvárni a kontraktus lejáratát.

Mit jelent a futures kontraktus rollolása?

Ha a kereskedő a pozícióját a jelenlegi kontraktus lejárata után is fenn szeretné tartani, a pozíciót egy későbbi lejáratú kontraktusba görgetheti tovább.

A rollolás két ügyletből áll:

1. a lejárathoz közeledő kontraktus lezárása,
2. egy későbbi lejáratú kontraktusban új pozíció nyitása.

A két kontraktus ára általában nem azonos. Emiatt a rollolásnak lehet költsége vagy kedvező árhatása.

A rollhozam különösen fontos lehet árupiaci futures alapoknál és olyan befektetési termékeknél, amelyek folyamatosan lejáró futures kontraktusokat cserélnek újabbakra.

Mi a contango?

Contangóról beszélünk, ha a hosszabb lejáratú futures kontraktusok ára magasabb a rövidebb lejáratú kontraktusok áránál, illetve gyakran az azonnali piaci árnál is.

Ilyen piaci szerkezet kialakulhat például a finanszírozási, tárolási és biztosítási költségek miatt.

Ha egy befektető contangóban lévő piacon a lejáró kontraktust egy drágább, későbbi kontraktusra cseréli, a rollolás kedvezőtlen hatást gyakorolhat a hozamára.

Mi a backwardation?

Backwardation esetén a későbbi lejáratú futures kontraktusok ára alacsonyabb a rövidebb lejáratú kontraktusok áránál vagy az azonnali piaci árnál.

Ez kialakulhat például akkor, ha az adott termékből rövid távon szűkös a kínálat, és a piaci szereplők magasabb árat hajlandók fizetni az azonnali hozzáférésért.

Backwardation esetén a későbbi, olcsóbb kontraktusba történő rollolás kedvező rollhozamot eredményezhet. Ez azonban nem garantálja, hogy a teljes befektetés is nyereséges lesz, mert a mögöttes piac ára közben kedvezőtlenül változhat.

Futures vagy CFD?

A futures és a CFD egyaránt alkalmas lehet tőkeáttételes long vagy short pozíció felvételére, de a két termék jogi és piaci szerkezete eltér.

Szempont	Futures	CFD
Kereskedés	Szabályozott tőzsdén	Jellemzően tőzsdén kívül
Szerződés	Szabványosított	A szolgáltató feltételei szerint
Ellenoldal	Központi elszámolóház	Jellemzően a CFD-szolgáltató
Kontraktusméret	Előre meghatározott	Gyakran rugalmasabb
Lejárat	Meghatározott lejárati időpont	Sok terméknél nincs rögzített lejárat
Árazás	Nyilvános tőzsdei ajánlati könyv	A szolgáltató árjegyzése
Tartási költség	Beépülhet a határidős árba és a rollolásba	Jellemzően overnight finanszírozási díj

A CFD kisebb pozíciók felvételét teheti lehetővé, ugyanakkor figyelembe kell venni a szolgáltatói partnerkockázatot, az árjegyzést, a spreadet és a finanszírozási díjakat.

A futures piacon az árazás és a forgalom átláthatóbb lehet, de a szabványosított kontraktusméret miatt egyetlen kontraktus kitettsége még micro termékek esetén is jelentős lehet.

Devizák határidős kereskedése

Devizákra futures és forward ügyletek is köthetők.

A deviza-forward ügyleteket gyakran vállalatok használják egyedi összegű és lejáratú devizakitettség fedezésére. A deviza-futures termékek ezzel szemben szabványosított, tőzsdei kontraktusok.

A deviza-futures piac sajátossága, hogy a kontraktus árjegyzési módját mindig ellenőrizni kell. Egyes devizákat amerikai dollárban jegyeznek, míg más kontraktusoknál fordított árjegyzés is előfordulhat.

A pozíció megnyitása előtt ezért meg kell vizsgálni:

• a kontraktusban szereplő deviza mennyiségét,
• az árjegyzés irányát,
• a tickméretet és a tickértéket,
• a lejáratot,
• a napi forgalmat és a spreadet,
• az elszámolás módját.

Arany és más árupiaci termékek futures kereskedése

Az aranyra, ezüstre, kőolajra, földgázra és számos mezőgazdasági termékre is léteznek futures kontraktusok.

Árupiaci termékek esetében különösen fontos figyelembe venni:

• a fizikai teljesítés lehetőségét,
• a kontraktusban szereplő mennyiséget,
• a szállítási és elszámolási szabályokat,
• a szezonalitást,
• a készletszinteket,
• a contango vagy backwardation fennállását,
• a lejárathoz közeledő kontraktus likviditását.

Egy arany futures kontraktus árfolyamát például unciánként jegyezhetik, miközben egyetlen kontraktus több tíz vagy akár száz uncia aranyra vonatkozhat.

Emiatt már egyetlen dolláros unciánkénti árfolyamváltozás is jelentős számlaérték-változást okozhat. A pontos kontraktusméretet és pontértéket mindig az adott termék aktuális specifikációjából kell meghatározni.

Részvényindex-futures termékek

Részvényindex-futures segítségével egy teljes részvénypiac vagy részvénypiaci szegmens árfolyamváltozására lehet pozíciót felvenni.

Ilyen termékek léteznek többek között:

• az S&P 500 indexre,
• a Nasdaq–100 indexre,
• a Dow Jones indexre,
• európai és ázsiai részvényindexekre,
• a BUX indexre.

A részvényindex-futures termékeket spekuláció mellett portfóliófedezésre is használhatják.

Egy részvényportfólió tulajdonosa például index-futures short pozícióval részben mérsékelheti egy általános piaci visszaesés hatását. A fedezés pontossága azonban függ attól, hogy a portfólió összetétele és kockázata mennyire hasonlít a kiválasztott indexhez.

BUX index futures

A BUX indexre szóló határidős termékekkel a Budapesti Értéktőzsde derivatív piacán lehet kereskedni.

A kontraktus névértéke az index aktuális értékétől és az érvényes kontraktusszorzótól függ. A pontos szorzó, lejárati hónapok, tickméret, elszámolási szabályok és fedezeti követelmények idővel változhatnak.

Pozíciónyitás előtt ezért a BÉT aktuális termékspecifikációit és a brókercég marginfeltételeit kell ellenőrizni.

Milyen kockázatai vannak a futures kereskedésnek?

Tőkeáttételi kockázat

A futures tőkeáttétes termék. Már viszonylag kis árfolyamváltozás is nagy nyereséget vagy veszteséget okozhat a befizetett letéthez képest.

A letétnél nagyobb veszteség

Kedvezőtlen piaci mozgás esetén a veszteség meghaladhatja a pozíció megnyitásakor elhelyezett letét összegét.

Margin call és kényszerlikvidálás

Ha a rendelkezésre álló fedezet a szükséges szint alá csökken, pótfedezetre lehet szükség. Ennek hiányában a bróker kényszerlikvidálhatja a pozíciót.

Gap kockázat

Fontos hírek, piaczárás vagy rendkívüli események után az árfolyam jelentősen eltérő szinten nyithat. Emiatt a veszteség nagyobb lehet annál, mint amit egy előre megadott stop megbízás alapján várnánk.

Likviditási kockázat

Kevésbé forgalmas kontraktusoknál széles lehet a vételi és eladási ár közötti különbség, és nehezebb lehet a kívánt áron lezárni a pozíciót.

Lejárati és rollolási kockázat

A kereskedőnek figyelnie kell a kontraktus lejáratára, a fizikai teljesítés szabályaira és a pozíció rollolásának költségére.

Modell- és fedezeti kockázat

A fedezeti ügylet nem feltétlenül semlegesíti teljesen a mögöttes kockázatot. A fedezett eszköz és a futures kontraktus árfolyama eltérően mozoghat.

Extrém piaci események

Válsághelyzetekben, geopolitikai események idején vagy készlethiány esetén a futures piacok volatilitása rendkívüli mértékben megnövekedhet.

Mire figyeljünk futures pozíció megnyitása előtt?

Pozíciónyitás előtt legalább az alábbi adatokat érdemes ellenőrizni:

• a termék pontos neve és tickerkódja,
• a lejárati hónap,
• a kontraktus névértéke,
• a kontraktusszorzó,
• a tickméret és a tickérték,
• az initial és maintenance margin,
• a napi kereskedési idő,
• a forgalom és a nyitott kötésállomány,
• a fizikai vagy pénzügyi elszámolás módja,
• az utolsó kereskedési nap,
• a bróker jutaléka és egyéb díjai.

A marginigény önmagában nem alkalmas a pozíció kockázatának megítélésére. A megfelelő pozícióméretezéshez azt is meg kell határozni, hogy egy tipikus vagy kedvezőtlen árfolyammozgás mekkora veszteséget okozna.

Futures kereskedési példa

Tegyük fel, hogy egy részvényindex-futures kontraktus adatai a következők:

• futures ár: 6000 pont,
• pontérték: 5 dollár,
• tickméret: 0,25 pont,
• egy tick értéke: 1,25 dollár.

Egy kontraktus névértéke:

6000 × 5 dollár = 30 000 dollár.

Ha long pozíciót nyitunk, és az ár 6000 pontról 6030 pontra emelkedik, a nyereség:

30 × 5 dollár = 150 dollár.

Ha az ár 6000 pontról 5970 pontra csökken, a veszteség:

30 × 5 dollár = 150 dollár.

A számításból látható, hogy a pozíció eredményét nem az határozza meg, hogy mekkora letétet kellett elhelyezni. A nyereség és a veszteség az árfolyam-elmozdulás és a kontraktus pontértéke alapján alakul.

Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (Commodity Futures Trading Commission - CFTC) által közzétett Commitment of Traders Reportot nevezzük COT reportnak. A COT riportot minden pénteken teszi közzé a Felügyelet.

COT riport: Mit jelent? 

A COT report az adott hét keddjével záródó egyhetes időszak adatait dolgozza fel. A riport tartalmazza a hedge fund-ok és vagyonkezelők devizapiaci és árupiaci pozícióit, amelyeket az Egyesült Államok különböző határidős piacain vettek fel.

A fenti befektetői csoportok piaci lépései azért érdemelnek különleges figyelmet, mert a pozícióik jellemzően spekulatívak, amelyeket nem más ügyletek fedezéseként hoztak létre, továbbá rendszerint szűk stopokat használnak – mindezek eredményeképpen a piac úgy tartja, hogy ezek a befektetői csoportok reagálnak leggyorsabban és legérzékenyebben a fundamentális és technikai alapú ármozgásokra.

A tradingster.com oldalra ellátogatva már a főoldalon megtaláljuk az összes határidős termék adatait. Mivel most kifejezetten a részvénypiaci, tőzsdei kereskedéssel foglalkozunk, így a határidős tőzsdeindexek vizsgálatához a Stock Indexes ablakban található lehetőségeket érdemes átnéznünk, lásd alábbi kép:

Mivel az S&P500 index az egyik leginkább meghatározó tőzsdeindex, így nagyrészt erre érdemes fókuszálnunk. Itt két határidős terméket találunk, az egyik az S&P500 index, illetve a kisebb kontraktus az E-mini S&P500 index. Ennek a kettőnek a vizsgálata elegendő ahhoz, hogy tőzsdei, részvénypiaci előrejelzést készítsünk magunknak. A COT riportnak alapvetően két típusa létezik, az egyik az ún. COT legacy, amely inkább árupiaci, devizapiaci termékeknél használható jól, mivel jól külön tudjuk választani a terméket fizikailag előállító (pl olaj, arany bányász cégek), feldolgozó, kerekedő cégeket és a spekulatív célú ügyleteket. Értelemszerűen a tőzsdei kereskedés esetén nincs fizikai termék, másrészt pedig a határidős tőzsde indexek elszámolása nem fizikai (csak pénzben), azaz a lejáratot nem követi kiszállítási ügylet (Határidős ügylet, futures, foward ügylet fogalma, jelentése). A fentiek miatt tőzsde és részvénypiaci következtetések, előrejelzés céljából szerencsésebb a COT hivatkozáson található adatok vizsgálata. Itt ugyanis az alábbi csoportok szerint kerül felbontásra a kereskedési forgalom, lásd alábbi kép.

A fenti képen az S&P500 határidős index piacának szereplőit, illetve a nyitott pozíciók összegzését láthatjuk. A kategóriák az alábbiak lennének:

• Dealer intermediary: kereskedő cégek, melyek nagyrészt ügyfeleik számára nyitnak pozíciót. Emiatt számunkra ez a kategória érdektelen.
• Asset Manager / Institutional:  ide tartoznak a vagyonkezelő cégek, nyugdíjalapok, alapkezelők. Általában a legnagyobb volument jelenti ez a kör, így fontos a követésük.
• Leveraged Funds: kifejezetten a tőkeáttétes ügyleteket felvevő kereskedők, nagyrészt a hedge fundok tartoznak ebbe a kategóriába. Követésük számunkra fontos lesz:
• Other reportable: egyéb kis piaci szereplők, alacsony kitettség, nem foglalkozunk velük.
• Non reportable positions: kis pozíciók, melyeket nem kell jelentenie a cégeknek, alacsony kitettség miatt ezzel sem érdemes foglalkozni.

A fentiekből látható, hogy alapvetően két nagy befektetői, kereskedői kör adja a legnagyobb kitettséget, köti a legtöbb ügyletet a határidős tőzsdeindexek piacán. Ez a két kategória a nagy befektetési alapok és a hedge fundok. A két kategóriát külön tárgyaljuk, értelmezzük, mivel eltérő a tőzsdéken alkalmazott stratégiájuk.

A befektetési alapok, nyugdíj alapok befektetési stratégiát valósítanak meg, tehát hosszútávon tartják a részvényeket. Ne lepődjünk tehát azon meg, hogy a long oldalon általában nagyobb a nyitva levő pozíció, mint a short oldalon. Mivel azonban ezek a befektetési alapok hosszú távra fektetnek be részvényekbe, ugyanakkor a tőzsdei esések ellen szeretnek bizonyos szintig védekezni, azaz fedezeti ügyletet kötni, így a részvény long pozíciókat nagyon jól tudják fedezni határidős tőzsdeindexeken kiépített short pozíciókkal. Tehát a short kitettség növekedése azt jelzi számunkra, hogy az alapkezelők esést várnak a piacon.

Önmagában tehát nem azt kell vizsgálnunk ebben a megközelítésben, hogy a long vagy a short pozíciók ügyletek mérete a nagyobb, hanem, hogyan változik a long és short pozíciók mennyisége hétről hétre. A fenti képen épp azt láthatjuk, hogy a long állományból csökkent 1.676 kontraktus, míg a short állományból is csökkent 5.811 kontraktus. Ez alapvetően egy semmit mondó információ, mivel nincs lényeges változás. Azonban el kell fogadnunk, hogy nem lesz minden héten nagy változás a piacon, így a COT report sem ad értelmezhető jelzést. Ilyen helyzetben érdemes megvizsgálni a long és a short kitettség arányát, long 285.000 kontraktus, short 164.000 kontraktus, megfelel az 1,7:1 aránynak. Ez általános bikapiaci hangulatot jelez. Mivel ezek a befektetési alapok hosszútávon long beállítottságúak, így a long-short arány 1,5:1 aránya felett általános bikapiaci hangulatot tapasztalhatunk.

Ugyanakkor, ha nagyobb változás történik a long és a short pozíciók csökkenésében, akkor ezek jelezhetik, hogy a befektetési alapkezelők szerint is túladott, vagy túlvett a piac. Például ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor kifejezetten az alapkezelők short változását követhetjük nyomon (kék görbe). (A weboldalon ezt a táblázat alatt találjuk)

Növekvő short állomány azt jelzi, hogy az alapkezelők egyre több fedezeti ügyletet kötnek, azaz szerintük a részvénypiac túlértékelt, korrekció várható. Csökkenő érték esetén pedig egyre több alapkezelő számít a további emelkedésre. Arra figyeljünk, hogy a grafikonon a csökkenés, növekedés kontraktusban van megadva, így kisebb mértékű elmozdulásoknak ne tulajdonítsunk jelentőséget.

Mindenestre az látható, hogy 2018-ban tavasz óta nőtt a bizonytalanság az alapkezelők körében, és a short állomány csökkenés szeptember hónapban kezdődött el. 2016-ban például a Brexit idején rekord magas volt a short állomány, de 2016 őszén is rekord magas volt (amerikai elnökválasztás). Természetesen a múltbeli példákból is látszik, hogy az S&P500 index árfolyam változása és az alapkezelők várakozásai eltérnek, de a short arány vizsgálatával jól láthatjuk, hogy mit gondolnak az alapkezelők a tőzsdék, részvénypiacok állapotáról. Hangsúlyoznám, hogy az alapkezelők hosszú távon gondolkoznak, tehát egy két hetes következtetéseket ne vonjunk le a kötésállomány változásából. A hosszú távú véleményét láthatjuk az alapkezelőknek a fentiek vizsgálatával. Rövidebb időtávú vizsgálatokra a hedge fundok kitettségének áttekintését javaslom.

A hedge fundok kifejezetten spekulatív célból, rövid távra nyitnak pozíciókat. Tehát magatartásuk alapvetően eltér a hosszú távon gondolkozó alapkezelőktől, így eszerint kell megvizsgálnunk a long és short pozíciókat. Érdemes tehát a tradingstern.com oldalon a fenti táblázatok alatti grafikonokat megvizsgálni. Az alábbi képeken csak a hedge fundok short és long pozícióinak változása látható.

Ha leépítik a long pozíciókat a hedge fundok, akkor ez azt jelzi, hogy nem bíznak az emelkedésben. Emelkedő long pozíciók esetében pedig egyre több heged fund spekulál az emelkedésre. Értelemszerűen minden emelkedésben előbb utóbb bekövetkezik a korrekció, mivel elfogynak a vevők, azaz az emelkedésre spekulálók. Emiatt tehát a tendenciákat figyeljük, és extrém nagy long pozíciók esetén már számíthatunk arra, hogy elfogynak a vevők a piacon. Alacsony long pozíciók mellett pedig a hedge fundok zárják, zárták a longokat.

A fentiekkel együtt vizsgáljuk a short pozíciók arányát is. Növekvő short pozíciók azt jelzik, hogy a hedge fundok elkezdtek árfolyam esésre spekulálni. Például 2016-ban Brexit előtt is extrém magas volt a hedge fundok short pozíciója. Az már egy másik kérdés, hogy a hirtelen tőzsdei beszakadás után emelkedésnek indultak a részvénypiacok. Extrém nagy short pozíció nem feltétlenül támogatja a további árfolyam esést, mivel azt jelzi, hogy már a spekulánsok nagy része megnyitotta az eladási pozíciókat. További árfolyam eséshez pedig újabb eladók szükségesek. Növekvő short pozíció pedig jelzi, hogy egyre több hedge fund kezd spekulálni árfolyam esésre.

A short és long kötésállomány abszolút értékét is érdemes vizsgálni. Ugyanis ha csökken a határidős tőzsdeindex kötésállomány long és short oldala, akkor az a pénz kivonásának a jele, azaz a hedge fundok, de (a befektetési alapokra is igaz) kivonják a pénzt, és vagy készpénzben várakoznak, vagy más termékekbe fektették be a pénzüket. Ha készpénzben várakoznak a kereskedők, akkor előbb utóbb ez a spekulatív tőke helyet keres magának. Érdemes emiatt folyamatosan figyelni az ismert határidős termékek piacát, hogy észrevegyük hova kezdett áramlani ez a pénz. Ezzel ugyanis egy kialakuló trend elejét találhatjuk meg.  Ha például arany, olaj, fő devizapárok határidős ügyleteink nincs érdemi kötésállomány növekedés, akkor ez annak a jele, hogy az intézményi befektetők készpénzben kivárnak

Összefoglalás

A futures szabályozott tőzsdén kereskedett, szabványosított határidős szerződés. Kockázatfedezésre, spekulációra és arbitrázsra egyaránt használható.

Legfontosabb sajátosságai:

• meghatározott kontraktusmérettel rendelkezik,
• lejárati időpontja van,
• letéti rendszerben kereskedik,
• jellemzően napi elszámolás alá esik,
• long és short irányban is kereskedhető,
• a tőkeáttétel miatt jelentős kockázatot hordoz,
• lejárat előtt lezárható vagy későbbi kontraktusba rollolható.

A futures termékek megfelelő ismeretek nélkül különösen kockázatosak. Pozíciónyitás előtt minden esetben meg kell vizsgálni a kontraktus pontos specifikációját, névértékét, tickértékét, fedezeti követelményét, likviditását és lejárati szabályait.

A tőzsde és a brókercég által közzétett adatok tekintendők irányadónak, mert a kontraktusspecifikációk, a letéti követelmények és az elérhető termékek idővel változhatnak.