Magas, növekvő államadósság: Mi a gond vele? Mi lesz a jövőben?

Az elmúlt években a fejlett és fejlődő országok jelentősen eladósodtak, az adósság mértéke nemcsak abszolút értékben, hanem GDP arányosan is növekedett. Ezt a folyamatot csak fokozta a koronavírus okozta gazdasági válság, hiszen az elmúlt 50 év legnagyobb arányú adósságnövekedését ekkor tapasztalhattuk. Olvasómtól érkezett a kérdés, egy korábbi, a témát tárgyaló cikkel kapcsolatban, hogy végül is miért probléma ez? Majd a jegybankok újabb pénzt nyomtatnak, abból újabb államkötvényeket vesznek, az államadósság növekszik, de a GDP is, az infláció pedig elintézi majd a problémát, azaz végül az inflációval fizeti ki a lakosság az eladósodottságot. A fenti felvetések után, nézzük meg azt, hogy a múltbeli vizsgálatok milyen összefüggéseket fedeztek fel az államadósság növekedésével, magas szintjével kapcsolatban. Témáink:

• 50 éves rekordon az eladósodottság
• Az államadósság növekedése nem probléma?
• Magas államadósság alacsony növekedés?
• Miért probléma a magas államadósság?

50 éves rekordon az eladósodottság

Az év végén tette közzé az IMF, hogy GDP arányosan a teljes adósság 2020-ban elérte a 256%-ot, 2021-ben némi csökkenést tapasztalhattunk (247%) a növekvő gazdasági termelés miatt. Eszerint tehát a háztartások, vállalkozások és a kormányok által felvett összes adósság meghaladja éves GDP 2,5-szeresét globálisan. Jól látható az ábrán, hogy az 1970-es években még az adósság mértéke egyezett a GDP-vel, és azóta egyenletes tempóban, de egyre jobban eladósodik a világ. Ebben a tekintetben különösnek tekinthető a 2020-as év, hiszen az elmúlt 50 évben a legnagyobb arányú adósságnövekedést tavaly tapasztalhattuk.

forrás: IMF

Az államadósság növekedése nem probléma?

Korábbi bejegyzésünkben beszéltünk arról, hogy az ókori népek hogyan vetettek gátat annak, hogy a társadalom egyes tagjai eladósodjanak, azaz elszegényedjenek, mások pedig meggazdagodjanak. Ebben a bejegyzésben beszéltünk a modern monetáris elméletről is, mely szerint az állam nyugodtan költekezhet, nyugodtan eladósodhat, hiszen ha a saját pénznemében tetszőleges mennyiségű pénzt nyomtat, akkor nem kerülhet csődbe. Az MMT szerint tehát a kormányoknak a pénznyomtatással közvetlenül is támogatni kell a gazdasági folyamatokat, mert önmagában a pénznyomtatás nem okoz inflációt. Vannak természetesen olyan tényezők egy gazdaságban, melyek határt szabhatnak a pénznyomtatásnak. Ilyen legfőképp a munkaerőpiac, amely erősen korlátos, illetve egyes természeti erőforrások. Tehát egészen addig nyomtathatnak pénzt a kormányok, amíg a munkaerő és egyes természeti erőforrások, vagy termelői kapacitások ki nem fogynak. A pénznyomtatás tehát gazdasági növekedéshez vezet, így a kormányok nyugodtan költekezhetnek az MMT szerint, mert egyrészt növekedni fog a gazdaság, így a felhalmozódó adósság bár abszolútértékben nagy lesz, de GDP arányosan nem lesz jelentős adósságnövekedés. További részletek:

• Modern monetáris elmélet/politika: Mi a probléma vele? Mit jelent?
• Pénznyomtatás: Mit jelent? Hogyan működik a pénznyomtatás? Milyen következményei lesznek?

A fentiek összhangban vannak az olvasóm véleményével is, ami nem véletlen, hiszen az elmúlt évben erős narratívává vált a modern monetáris elmélet a gazdasági médiában. Ugyanakkor számos vizsgálat arra utal, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű.

Magas államadósság alacsony növekedés?

Az alábbiakban az államadóssággal kapcsolatos öt átfogó tanulmány főbb megállapításait próbálom meg összegezni. Ezeket az anyagokat az alábbi hivatkozásokon találjuk:

• The real effects of debt
• Is High Public Debt Always Harmful to Economic Growth?
• Does High Public Debt Consistently Stifle Economic Growth?
• Debt and Growth: A Decade of Studies
• The Impact of Public Debt on Economic Growth

A vizsgálatok többsége több évtizeden keresztül, számos ország gazdaságát vizsgálta meg. Például 1980-2010 közötti időszakon az OECD országok gazdaságát, de átfogóbb vizsgálatok a második világháborútól napjainkig tekintették át a 20 fejlett ország gazdaságát. Az államadósságot jellemzően nem abszolút értékben vizsgálták, hanem hogy összevethetők legyen az adatok, GDP arányosan. Az alábbi táblázatban az 50 legeladósodottabb ország listáját láthatod. Magyarország az 49-dik helyen van a listában 2021. decemberi adatok szerint.

Ország	dept/GDP (%)
Venezuela	350
Japan	266
Sudan	259
Greece	193
Lebanon	172
Cape Verde	157
Libya	155
Italy	151
United States	137
Singapore	131
Bahrain	128
Portugal	127
Mozambique	122
Bhutan	121
Canada	118
Spain	118
France	113
Suriname	111
Jamaica	110
Belgium	108
Cyprus	104
Montenegro	103
Sao Tome and Principe	103
Argentina	102
Republic of the Congo	102
Sri Lanka	101
Zambia	96
Euro Area	95
Seychelles	94
United Kingdom	94
Brazil	88
European Union	88
Egypt	88
Pakistan	87
Angola	85
Belize	84,8
Bahamas	83,8
Gambia	83,1
Austria	82,8
Trinidad and Tobago	82,7
Yemen	81,7
Tunisia	80
Croatia	79,8
Costa Rica	79,26
Albania	78,1
Ghana	78
Zimbabwe	77,2
Hungary	76,8
Morocco	76,4

A listában az Egyesült Államok GDP arányos adóssága 137%. Ezt az alábbi grafikonon is nyomon követheted. Ez tehát azt jelenti, hogy a kormányzat adóssága több, mint amit az ország gazdasága egy év alatt meg tud termelni.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/GFDEGDQ188S

Nézzük a legfontosabb megállapításokat a GDP arányos államadóssággal kapcsolatban:

• A mérsékelt szintű államadósság javította a vizsgált országokban a jólétet, és fokozta a gazdasági növekedést.
• A mérsékelt szint a 75% alatti GDP arányos államadósság jelenti.
• A gazdasági növekedés és a magas államadósság között negatív kapcsolat van.
• A magas államadósság szintje 75-100% között van megállapítva a különböző kutatásokban.
• A témában leginkább ismert kutatók Carmen Reinhart és Kennet Rogoff 90%-os határértéket állapított meg.

A fentiekre kézenfekvő példát nyújt a japán gazdaság, ahol az államadósság GPD arányosan 250%, és már az 1990-es években átlépte a fenti határértéket (75-100%), lásd alábbi képen.

forrás: https://tradingeconomics.com/

És azóta alig van GDP növekedés. Az alábbi grafikonon az éves GDP-változás a nulla körül oszcillál.

forrás: https://tradingeconomics.com/

Az Egyesült Államok gazdasági növekedése folyamatos, csak rövidebb időszakokban esik a nulla alá, lásd alábbi képen. Ehhez tegyük hozzá, hogy korábban a GDP arányos adósság a határérték alatt volt.

forrás: https://tradingeconomics.com/

Miért probléma a magas államadósság?

Látható volt a fentiekből, hogy az átfogó vizsgálatok negatív kapcsolatot találtak a magas államadósság és a jövőbeni gazdasági növekedés között. Ennek összetett okai vannak, például:

• A magasabb államadósság magasabb kamatokhoz vezethet, azaz államadósság finanszírozása megdrágul.
• Ez növekvő adókat eredményez, ami negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre.
• A növekvő adók csökkenő jövedelmet eredményeznek a lakosság és a vállalatok körében.
• A magas adókulcsok csökkentik a termelékenységet, visszafogják az innovációt és csökkentik a gazdasági növekedést.
• A magasabb államadósság korlátozza a jövőbeni gazdaságpolitikai mozgásteret, így például egy jövőbeni recessziót nem tud megfelelően kezelni a kormányzat.
• Ha az államadósság folyamatosan emelkedik, a piaci szereplők körében felmerül annak a gondolata, hogy az adósságot nem lehet visszafizetni, így csak magasabb kamatok mellett hajlandóak az állampapírokat megvenni.
• A növekvő államadósság egyre jobban megterheli a költségvetés, így kevesebb pénz marad a kormányzati beruházásokra, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás fejlesztésre.

Összegezve a fentieket, sajnos nincs ingyen ebéd, az adósság egy jövőbeni fogyasztás előrehozását jelenti, és ezt a fogyasztást a jövőben valakinek ki kell fizetnie. Országok esetében ez azt jelenti, hogy a fenti határértéket átlépő (75-100%) országok hosszú távú növekedési kilátásai leromlanak, a lakosság a magasabb inflációval, az alacsonyabb jövedelemmel fizeti meg a magas államadósság árát.