Kockázati tőke befektetés: Mire számíthatsz 1-3 éves időszakon?

Egyre népszerűbbek a befektetők körében a tőzsdén elérhető kockázati tőke befektetések. A népszerűséget jól mutatja, hogy 2019-ben még csak 20 milliárd dollár értékben fektettek a befektetők ezekbe a társaságokba, 2020-ban pedig már 100 milliárd dollárt is elérte a kockázati tőke befektetés volumene az amerikai részvénypiacon. A befektetők olyan sikersztorikat tudhatnak a hátuk mögött, mint a Virgin Galactic (kevésbé sikeres példa: Nikola) tőzsdei bevezetése, a kérdés csak az, hogy nagy átlagban is ilyen sikerek jellemzik a kockázati tőke befektetéseket, azaz mire számíthatunk, mekkora esélyünk van a sikerre. A cikkben bemutatok egy átfogó vizsgálatot, mely 2010-2020 közötti időszakon vizsgálja meg az amerikai részvénypiacra bevezetett kockázati tőke befektetéseket. Témáink:

  • Hogyan működnek a kockázati tőke befektetések a tőzsdén?
  • Mi a különbség a hagyományos IPO a kockázati tőke befektetés ezen formája között?
  • Abnormális hozam a részvénykibocsátások után? (19.000 IPO tanulságai)
  • Kockázati tőke befektetések jövőbeni hozama (2010-2020 közötti időszak esetei)
  • A kockázati tőke befektetés 1 és 3 éves hozama

Hogyan működnek a kockázati tőke befektetések a tőzsdén?

A részvénypiacokon a kockázati tőke befektetések ún. SPAC IPO formájában valósulnak meg. Az SPAC az angol Special Purpose Acquisition Company szavak rövidítése, mely tulajdonképpen egy üres céget jelent (blank check company néven is nevezik ezeket a társaságokat), amely a tőzsdére kerül abból a célból, hogy tőkét vonjon be, majd pedig a befektetőktől bevont tőkéből üzletrészt szerez, akvizíciókat hajt végre, tőzsdén nem jegyzett társaságokat vásárol meg.

Mondhatnánk tehát azt is, hogy a SPAC egy tőzsdén kereskedett kockázati tőke társaság, mely általában egyetlen befektetést hoz össze egy meghatározott határidővel. Gyakori egyébként, hogy ez a határidő 18-24 hónap, azaz ennyi idő áll rendelkezésére a SPAC szervezőjének, hogy találjon egy befektetési célpontot miután a pénzt összegyűjtötték. Azért is nevezik blank check társaságoknak ezeket a cégeket, mert a befektetők pénzt öntenek a SPAC-ba anélkül, hogy pontosan tudnák, mit kezd a cég a pénzzel, azaz milyen társaságot fog megvásárolni. Bővebben az SPAC kockázati tőke befektetésekről korábban már részletesen beszéltünk, a folytatás előtt érdemes a befektetés működését megismerni.

Mi a különbség a hagyományos IPO a kockázati tőke befektetés ezen formája között?

Talán a fenti definícióból érezhető a különbség az IPO (Initial Public Offering, részletek itt) és az SPAC között. Bár mindkét esemény részvénykibocsátással, tőzsdei bevezetéssel végződik, de a hagyományos formának, a hagyományos részvénykibocsátásnak az IPO tekinthető. Ezen belül is elkülöníthetünk két formát, azaz a hagyományos, árjegyzésen alapuló IPO-t és a közvetlen bevezetést (erre jó példa a Coinbase IPO). Az árjegyzésen alapuló részvénykibocsátás esetében gyakori, hogy tőkeemelési, forrásbevonási célokat szolgál az IPO, míg a direkt listázás gyakran arról szól, hogy a tulajdonos eladja a részvényeinek egy részét a befektetőknek.  Fontos látni azt is, hogy az IPO jellemzően egy évek óta működő céghez kapcsolódik, mely már árbevételt, sokszor nyereséget is termel. Ezzel szemben az SPAC tulajdonképpen arról szól, hogy a befektetők pénzét összegyűjtik, majd egy meghatározott határidő alatt (18-24 hónap) keresnek egy ígéretes üzleti lehetőséget, azt felvásárolják, és a tőzsdére vezetik, így a befektetők tulajdonképpen kockázati tőke társasághoz adják össze a pénzüket. Látni kell azonban azt, hogy a kockázati tőke befektetés (SPAC) és az IPO eltér, ugyanakkor a hagyományos részvénykibocsátások körül is találunk érdekességeket. Térjünk erre is röviden a következő bekezdésben.

Abnormális hozam a részvénykibocsátások után?

Befektetői szempontból mégis az az érdekes, hogy az IPO részvénykibocsátások, tőzsdei bevezetések körül abnormális hozam mutatható ki. Több, különböző kutatás is rámutatott arra az összefüggésre, hogy az elsődleges részvény-kibocsátást követően az első kereskedési napon rendellenes hozam mutatható ki. A Market Manipulation Rules and IPO Underpricing című kutatásban 37 ország részvénypiacán 13.674 IPO-t tekintettek át 2000-2016 között. Az összes részvényből kiszámolt átlagos első napi hozam 31,95% lett (lásd alábbi táblázat utolsó sora), de ahogy a táblázatból látható, kisebb, nagyobb mértékben gyakorlatilag minden országban megfigyelhető a magas átlaghozam. Legmagasabb első napi hozamot az izraeli (59%) és a japán tőzsdén (50,64%) tudtak kimutatni. A vizsgálat további megállapítása, hogy a piaci manipulációt korlátozó szabályok (lásd market manipulation index oszlop) csökkentik az átlaghozamot, azaz azokban az országokban gyengébb a hatás, ahol a részvényesi jogokat jobban védik, és a társaságoknak részletesebb, jobb minőségű pénzügyi beszámolókat kell készíteni.

Látható tehát a fentiekből, hogy az első napi magas hozam gyakorlatilag az IPO események sajátossága, így ebből nem érdemes a jövőbeni sikerekre vonatkozóan következtetéseket levonni. Más kutatások a tőzsdei bevezetést követő hosszú távon is vizsgálták a várható hozamot. A témában átfogó vizsgálatokat végzett Jay Ritter professzor, akinek munkájából egyértelműen kiderül, hogy az IPO-részvények alulteljesítenek a részvénypiacon a következő 1-5 évben. A kutatásban 6169 IPO eseményt vizsgáltak meg 20 éves időtávon, és ahogy az alábbi grafikon kék hasábjain látható, azok a cégek, melyek újonnan jelentek meg a tőzsdén (IPO-részvények), alulteljesítik a következő 1-5 évben azokat a társaságokat, melyek már korábban is a tőzsdéken voltak (piros hasábok). A grafikon x tengelyén a kibocsátás óta eltelt időt látjuk, az y tengelyen az évesített hozamokat. Egy átlagos IPO-részvény esetében tehát 1-5 éves távon alacsonyabb hozamot érhettünk el, mint a részvénypiac más részvényeivel.

A fentieket egy másik vizsgálat is alátámasztja, melyet Liquidity risk, leverage and long-run IPO returns cím alatt érhetünk el. Ebben a vizsgálatban szintén több ezer részvény-kibocsátást vizsgáltak meg 30 éves időtávon, és azt tapasztalták, hogy az IPO-részvények átlagos havi hozama 0,18%-kal alacsonyabb, mint a részvénypiacon elérhető többi részvénynek, ami egy 5 éves időszakon 11,4%-os különbséget jelent. Bővebben a fenti vizsgálatokról: 19.000 IPO esemény tanulságai. A fentiek után az a kérdés, hogy a kockázati tőke befektetések esetében mit tapasztalunk, vajon a Virgin Galactic féle sikersztorik jellemzőek, vagy a Nikola Corporation esete (lásd alábbi képen) áll közelebb a valósághoz.

Kockázati tőke befektetések jövőbeni hozama

Jay R. Ritter professzor az IPO hozamokat kutató tanulmány után az SPAC részvénykibocsátásokat is részletesen megvizsgálta. Az anyag SPACs cím alatt érhető el. Az áttekintésben 2010-2020 közötti időszakon követte nyomon a SPAC részvénykibocsátásokat, és ahogy erről az alábbi grafikon is tanúskodik, egyre nagyobb számban és összegben kerülnek a tőzsdére ezek a társaságok. 2020-ban már 248 SPAC alapú kockázat tőke befektetésre került sor 75,3 milliárd dollár értékben.

Forrás: SPACs

Az SPAC kibocsátások hozamának vizsgálat során két időszakot különíthetünk el. Az egyik a kockázat tőke befektetés azon időszaka, amikor a tőkét gyűjtik össze, illetve az az időszak, amikor a kockázati tőke befektetést keresik a szervezők. Ez rendszerint 18-24 hónapig tartó időszak, ha pedig ezalatt az időszak alatt nem sikerül befektetési célpontot találni, akkor az SPAC likvidálásra kerül, és az összegyűjtött tőkét visszakapják a befektetők. A folyamat pontos részleteit cikkünk előzményében beszéltük meg. Ha pedig a bevezetés időszaka nem a likvidálással ér véget, akkor létrejön az ügylet, a társaság a tőzsdén működik, ez az ún. deSPAC időszak. Nézzük először a SPAC időszakra eső hozamokat.

Ha 2010-2018 közötti időszakon megvizsgáljuk az amerikai részvénypiacon elérhető SPAC kockázati tőke befektetéseket, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a befektetők átlagosan 9,3%-os évesített hozamot realizáltak. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy ha a SPAC sikertelen, akkor likvidálásra kerül sor, és a befektetők ebben az esetben elesnek a hozamtól, közben a pénzük 18-24 hónapig befektetve volt. Mindazonáltal a likvidálásra kerül SPAC esetében is pozitív hozamokat lehetett kimutatni 2010-2018 között, évi 2%-ot, és ha sikeres SPAC hozamokat vizsgáljuk, akkor az éves hozam 10,6%.

Ezek az évesített hozamokat úgy kaptuk meg, hogy egyenlő arányban súlyozva vettünk részt az összes amerikai piacra vonatkozó SPAC típusú kockázati tőke befektetésben. Az alábbi grafikonon látható az egyes években elérhető SPAC hozamok. Itt azért a 2018-as év az utolsó vizsgálati év, mert ahogy fentebb is utaltam rá, a 2019-2020-ban indult SPAC esetében még nem telt le a 18-24 hónapos időszak, amelyben a befektetési célpontot megkeresik. Mindenesetre jól látható, hogy a leggyengébb év 2010-ben volt. Ebben az évben 0,51% volt az évesített hozama SPAC befektetéseknek.

Forrás: SPACs

Az alábbi táblázatból látható, hogy 114 estből 17 végződött likvidálással, melyek átlagos évesített hozama lett 2%, míg a 97 sikeres SPAC befektetés évesített hozama 10,6% volt, átlagosan 21,6 hónapnyi befektetési idő alatt.

Forrás: SPACs

A kockázati tőke befektetés 1 és 3 éves hozama

Az SPAC kibocsátások második életciklusa a deSPAC időszak, melynek lényege, hogy az SPAC részvények átkonvertálásra kerülnek az új társaság részvényeivé, és ettől kezdve gyakorlatilag egy hagyományos tőzsdei társaságként működik a kockázati tőke befektetés. Jay Ritter professzor visszatesztelésében azt is megnézték, hogy ebben a deSPAC időszakban milyen hozamokra számíthattunk ezekkel a társaságokkal 1, 3 éves időszakon. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy az első napon (SPAC után) megvásároljuk a társaság részvényeit és 1, illetve 3 évig tartjuk a részvényeket. Az egyéves hozam -15,6% volt, amíg ezen időszak alatt az amerikai részvénypiacon elérhető hozam 8,7% volt.  Az alábbi képen kék színnel látható éves bontásban az elérhető hozam már a kockázati tőke befektetés utáni időszakon.

Forrás: SPACs

A következő táblázatból jól látható, hogy mind az egyéves, mind a hároméves befektetési időszaknak negatív az évesített hozama (-15,6% és -15,4%) és jelentősen alulteljesíti a részvénypiaci hozamot (egyéves 8,7% és hároméves 19,4%) a SPAC kockázati tőke befektetés. A fenti vizsgálatok a közöséges részvényekre vonatkoztak, melyet a befektetők többsége preferál.

Forrás: SPACs

Ezzel szemben a folyamatban résztvevő társaságoknak jellemzően van egy visszavásárlási joga warrant formájában. Ha a részvény ára elér egy bizonyos szintet, akkor a társaság visszavásárolja a warrantokat. Gyakori, hogy 18 dollárnál van ez a bizonyos árszint (SPAC jellemző ára 10 dollár), 5 éves warrant lejárati időponthoz kötve (működését tekintve az elsőbbségi részvényekkel egyezik a folyamat, lásd itt). A lényeg azonban az, hogy warrantok lényegesen magasabb hozamokat tapasztalhattunk a múltbeli SPAC befektetések során. Az 1 éves hozam a warrantok esetében átlagosan 44%, de itt főleg a 2020-as év javítja az átlagot, ahogy a 3 éves hozam esetén 52,8%, de vegyük észre az óriási szórást, azaz -98% + 168% között szóródik az egyes években a 3 éves warrant befektetés évesített hozama.

Forrás: SPACs

Összegezve a fentieket, a korlátozott számú múltbeli esetből azt láthatjuk, hogy az SPAC típusú kockázati tőke befektetés kibocsátási időszakát pozitív hozamok jellemzik, átlagosan 9,3%-os évesített hozammal. Az ezt követő időszakban a részvényesek jellemzően veszítenek a befektetésen 1-3 éves időszakon (-15% évente), míg a warrantokkal nyereség mutatható ki, de óriási szórás mellett. Ahogy fentebb beszéltünk róla, a hagyományos részvénykibocsátások esetében (ott több ezer múltbeli IPO alapján) is hasonló folyamatokat látunk, azaz az IPO alatt abnormális hozam, majd az IPO után alulteljesítés. A fentiekhez azt is érdemes hozzátenni, hogy a tőzsdére kerülő sikersztorikból valójában nagyon kevés van, ha az összes tőzsdei bevezetés arányában vizsgáljuk a számokat. Ez alapján azt lehetne mondani, hogy IPO vagy SPAC kockázati tőke befektetés formájában a hosszú távon sikeres (következő Google) társaságok megtalálásának valószínűsége tizedszázalékokban mérhető, részleteket lásd itt.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak