A klímaváltozás gazdasági hatásai 173 ország (1970-2020) adatai alapján

Az IMF közzétett egy részletes vizsgálatot a klímaváltozás inflációra, gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Vizsgálatukban 1970-2020 közötti időszakon, 173 ország gazdaságát áttekintve mutattak ki összefüggést a különböző klímaesemények (hősokkok, aszályok, viharok) és az infláció, illetve a gazdasági növekedés között. Cikkünkben a vizsgálat részleteit beszéljük meg. Témáink:

• A klímaváltozás gazdasági kockázatai
• A klímaváltozás hatása az inflációra
• A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre
• A klímaváltozás jövőbeni gazdasági hatása
• Milyen mértékben árazzák a befektetők a kockázatokat?
• Klímaváltozás hatásai az ingatlanpiacon
• A klímaváltozás hatásai a kötvénypiacon
• A klímaváltozás részvénypiaci hatásai

A közgazdászok széles köre van jelenleg azon a véleményen, hogy a klímaváltozás alapvetően három módon fejtheti ki hatását az inflációra. Az egyik oldalon a zöld átállás, és annak sebessége lesz a meghatározó, ugyanis ha az emberiség arra lesz kényszerítve, hogy gyorsan átálljon a zöld energiatermelésre, akkor számos nyersanyag, alapanyag iránt megugrik a kereslet, mely inflációnövelő hatású lesz. A másik oldalon a fossilflation van, melynek lényege, hogy a zöld átállással együtt egyre kevesebben szándékoznak beruházni a fosszilis energiát előállító iparágakba, így a kitermelt mennyiség korlátozott marad, de a zöld átállás előtti időszakban még nagy szükség lenne a fosszilis energiahordozókra. A megnövekvő kereslet, alacsony kínálat miatt ezek a nyersanyagok megdrágulnak, így inflációt növelő hatása lehet. Arról, hogy jelenleg mit tapasztalhatunk a zöld átállás okozta és a fosszilis inflációval kapcsolatban, egy korábbi cikkünkben már beszéltünk. Azonban a zöld inflációnak van egy harmadik eleme is, amely a klímaváltozás hatására bekövetkező eseményeket (például hősokkok, aszályok, viharok), és azok hatására kialakuló drágulást, inflációt eredményezi. Az alábbiakban ezzel az elemmel foglalkozunk részletesen.

A klímaváltozás gazdasági kockázatai

A alábbi grafikonon a CO₂ kibocsátás a nagyobb régiókra lebontva figyelhető meg. Jól látszik, hogy a nagy népességű régiókhoz (Kína, India, Afrika) a kibocsátott szén-dioxid töredéke kapcsolódik. A javuló életszínvonal, növekvő gazdasági teljesítmény vélhetően ezen országokban is a fogyasztás növekedését idézi elő.

forrás: The geen swan

A Föld átlaghőmérséklete a fentiekkel párhuzamosan növekszik. Az alábbi grafikon bal felső sarkában a történelmi átlagot látjuk. A többi kép a század végi lehetséges forgatókönyveket mutatják. A színezés jelzi azokat a területeket, ahol a legnagyobb lesz a felmelegedés, melynek következménye, hogy egész régiók éghajlat változik meg az évszázadunkban, különösen Dél-Amerika, Közép-Amerika, Afrika, India, Dél-Ázsia, Ausztrália érintett a változásokban.

Érdemi és lényeges változások hiányában vélhetően a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik, mely a különböző zöld hattyú események bekövetkezésének valószínűségét növeli. Arra is utaltam fentebb, hogy egyes események láncszerűen kapcsolódnak. Az alábbi grafikonon láthatók az éghajlatváltozással összefüggő események, és azok hatása az éghajlatra vonatkozóan.

forrás: The geen swan

A klímaváltozás számos módon hatást gyakorolhat a gazdaságra, a befektetési eszközök árazására, de alapvetően két kockázati típust különíthetünk el:

• fizikai kockázatok
• átmeneti kockázatok

Fizikai kockázatok alatt többek között az alábbiakat értjük:

• Megváltoznak a fogyasztási szokások.
• Kereskedelmi szerződések, vám, export-import korlátozások jöhetnek létre.
• Csökken a munkaóra száma a nagy hőség miatt.
• A migráció miatt egyes országok munkaerőpiacán a munkaerő többlet lefelé nyomja a béreket.
• Csökken a mezőgazdaság produktivitása, mely kihat a termények árára.
• Növekvő terményárak élelmiszer drágulást okoznak.
• Migráció hatására az ingatlanpiacon változások következnek be. Egyes területeken áresés, máshol drágulás következik be.
• Társaságokat pénzügyi veszteség éri.
• Iparágak jövedelmezősége megváltozik (például halászat, turizmus, mezőgazdaság)
• Országok gazdaság zsugorodik (melyek gazdasága a klímaváltozással érintett szektorokon alapul).
• Országok kötvénypiacán megugranak a hozamok, a kötvénypiac összeomlik (fenti események egyike miatt).
• A kötvénypiaci és gazdasági hatások egyes devizák árfolyamának csökkenését eredményezi.

Az időjárással kapcsolatos veszteség 70 százalékát már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The geen swan

A fizikai kockázaton túl léteznek ún. átmeneti kockázatok is, melyek abból fakadnak, hogy várhatóan a jövőben a klímaváltozás problémáinak megoldása egyre égetőbb lesz, így megjelenhetnek új technológiák, melyek alacsony CO₂ kibocsátással járnak. Az új technológiák mellett törvényi szabályozások is életbe léphetnek, melyek kedvezőtlen helyzetbe hoznak olyan iparágakat, melyek ma még nélkülözhetetlenek, és magas CO₂ kibocsátással jár a tevékenységük. A technológiai áttörések és kormányzati szabályozások azonban egyes iparágakat veszélybe sodorhatnak, melyek gyorsan leértékelődnek, elveszítik értéküket a részvények. Ezek a hatások tovább gyűrűznek a pénzügyi rendszeren tekintettel arra, hogy a részvényeket nyugdíj alapok, befektetési alapok, ETF alapok is vásárolják, így széles befektetői kör döntéseire gyakorolhatnak hatást az események.

A klímaváltozás hatása az inflációra

Az IMF által készített vizsgálatban 1970-2020 közötti adatokon, 173 ország gazdaságát vizsgálva mutatták ki a hősokkok, aszályok, klímaesemények inflációra gyakorolt hatásait. A globális adatokon végzett vizsgálatok eredményeit az alábbi három grafikon szemlélteti. A baloldali ábrán a hősokkok, a középső ábrán az aszályok és a jobb oldali ábrán a viharok inflációra gyakorolt hatása lett kimutatva. A fekete görbe mutatja az összes esemény átlagos hatását, a világosszürke tartományban szóródik az összes eset kétharmada, a sötétszürke sáv pedig az összes eset 90 százalékát öleli fel. Az adatokból az derül ki, hogy a hősokkoknak infláció-csökkentő hatása van, az aszályok a következő két évben pozitívan hatnak az inflációra, a viharok esetében ez a hatás csak egy évig tart.

A 173 országra kiterjedő vizsgálat azonban nem veszi figyelembe, hogy egyes országok eltérő gazdasági fejlettségi szinttel rendelkeznek, eltérő gazdasági ciklusokban (recesszió, konjunktúra) következtek be az események, ráadásul egyes országok eladósodottabbak, mely kisebb mozgásteret tesz lehetővé, ha válságokra reagálni szeretne a kormány. Éppen ezért az adatokat további tényezőkre bontva is megvizsgálták. Az alábbi grafikonon látható, hogy a fejlett országok gazdaságára a hősokkok, aszályok növekvő, míg a viharok inflációt csökkentő hatást gyakoroltak.

A fejlődő országokban az eredeti, globális megfigyelésekkel azonosan alakultak az inflációs hatások.

A következő grafikon a fejlett országokban mutatja a klímaesemények élelmiszer-inflációra gyakorolt hatását. Viharokat leszámítva emelkedő inflációt tapasztalhatunk.

Ezzel szemben a fejlett országok piacán nem mutatható ki, hogy a hősokkok emelkedő élelmiszer-inflációt okoznak, de az aszályok és a viharok esetében kimutatható.

Ha a klímaváltozás hatásait elkülönítjük a gazdasági ciklusok szerint (gazdasági zsugorodás, és növekedés), akkor eltérő hatásokat tapasztalhatunk. Az alábbi képen a fejlett országok adatai láthatók.

A következő ábrasoron pedig a fejlődő országokra vonatkozó inflációs hatások figyelhetők meg.

Eltérő hatása van a klímaeseményeknek akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a magasabb eladósodottság (az ábrán high dept) alacsonyabb mozgásteret jelent a hatalmon levő kormány számára a klímaesemény hatásainak mérséklésére (támogatások, újjáépítések stb..). Az alábbi képen a fejlett országokat látjuk, ahol a low dept az alacsonyan, a high dept a jelentősen eladósodott gazdaságokat jelöli.

A következő grafikonon a fejlődő országokat láthatjuk.

A következő grafikon pedig már csak a súlyosabb klímaesemények (halálesetek számban mérve) inflációra gyakorolt hatását mutatják.

A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre

Az alábbiakban a fenti három esemény gazdasági növekedésre (reál GDP változás) gyakorolt hatásait tekintjük át. Ahogy az alábbi képen látható alapvetően negatív hatása van a gazdasági növekedésre nézve mind a három eseménynek az eseményt követő 1-2 éven belül, de a hősokkok negatív hatásai tartósabbak.

A következő grafikonon már csak a legsúlyosabb események (halálesetek számában mérve) látjuk. Itt egyértelmű tendencia figyelhető meg, azaz hősokkok, aszályok erőteljes negatív hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre, a szűk szürke tartomány jelzi, hogy az átlag mögötti szórás alacsony, azaz megbízható a kimutatott összefüggés. A fentiekkel ellentétben azonban a súlyos viharok esetében pozitív gazdasági hatást tapasztalhatunk, mely azzal magyarázható, hogy az eseményt követően újjáépítésre kerül sor, mely a gazdasági növekedésre pozitívan hat.

A fejlett és fejlődő országok esetében további különbségeket figyelhetünk meg. A fejlődő országok (lásd alábbi képen) estében a negatív hatások mérsékeltek, rövid ideig tartanak.

A fejlődő országokat azonban sokkal negatívabban érintették a klímaváltozással járó események. Erőteljes negatív hatást figyelhetünk meg a gazdasági növekedésre vonatkozóan.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a klímaváltozással járó súlyosabb események pozitívan járulnak hozzá az inflációhoz, inflációnövelő hatásuk van, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy régiónként, gazdasági ciklusonként, az országok fejlettségi állapota, eladósodottsága szerint jelentős eltérés van az események inflációra gyakorolt hatásaiban. A gazdasági növekedés kérdésében teljesen más kép rajzolódik ki. Itt a hatások következményei inkább negatívak, különösen a súlyos eseményeket követően és a fejlődő országokban. Az egyetlen kivételt a viharok okozta káresemények jelentik, melyek pozitívan hatottak a gazdasági növekedésre.

A klímaváltozás jövőbeni gazdasági hatása

A Meta-Analysis of the Total Economic Impact of Climate Change cím alatti vizsgálatból még átfogóbb képet kaphatunk a klímaváltozás jövőbeni hatásaival kapcsolatban. Ebben a munkában összegezték az elmúlt években megjelenő kutatásokat, és ahogy az alábbi táblázatban látható gyakorlatilag az összes előrejelzés szerint negatív gazdasági hatása lesz a klímaváltozásnak. A táblázat warming oszlopában az iparosodás előtti időszak átlaghőmérsékletéhez képesti eltérés látható. Ez jelenleg +1,1 celsius fok, de az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az 1,5-4 celsius fok közötti tartományban növekedhet a Föld átlaghőmérséklete. A magasabb átlaghőmérséklet növekedés (iparosodás előtti állapothoz képest) nagyobb negatív gazdasági hatással jár együtt. Az előrejelzéseknek nagy a bizonytalansága, de ahogy a fenti vizsgálat szerzői is megjegyzik a bizonytalanság inkább a negatív meglepetések irányába tolódott el, azaz sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a becsültnél negatívabb hatásai lesznek a klímaváltozásnak mint pozitívak. Emellett az is kiderül a tanulmányból, hogy a klímaváltozás negatív hatásai a szegényebb országokat jobban érinti.

Milyen mértékben árazzák a befektetők a kockázatokat?

Ha a Yale Egyetemen által rendszeresen elvégzett felmérésből indulunk ki, akkor azt mondhatjuk, hogy a klímakockázat még nincs árazva a befektetési eszközök piacán. Ahogy az alábbi képen látható, a megkérdezetteknek mindössze csak a 33 százaléka hallott már a globális felmelegedésről.

De az emberek többsége (72%) úgy gondolja, hogy a klímaváltozás csak a következő generáció problémája lesz, és mindössze csak a 47 százalék gondolja úgy, hogy a saját életében is problémát jelent a klímaváltozás.

Klímaváltozás hatásai az ingatlanpiacon

Az ingatlanpiacot várhatóan jelentősen fogja érinteni a klímaváltozás a következő években. Ez egyrészt abból fakad, hogy lesznek olyan területek, melyeken a klíma a mainál sokkal elviselhetetlenebb lesz, melynek következtében az emberek országokon  vagy régiókon belül elvándorolnak. A problémával érintett területek ingatlanpiacán csökkenő keresletet, csökkenő árakat tapasztalhatunk, míg a migrációs hullám lehetséges célpontjain növekvő kereslet, emelkedő árak, alacsonyabb bérek alakulhatnak ki. Az ingatlanpiaccal kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a folyamat már ma is megfigyelhető, azaz a befektetők elkezdték árazni a klímakockázatot.

Például a Disaster on the horizon: The price effect of sea level rise cím alatti vizsgálatból kiderül, hogy az Egyesült Államok partvidéki ingatlanpiacán, melyeket a tengerszint emelkedés a következő évtizedekben érinteni fog, az eladási árak átlagosan 7 százalékponttal alacsonyabbak. Egy másik vizsgálatból pedig az derül ki, hogy a tengerszint emelkedésével kapcsolatos kockázat csak azokban a tagállamokban mutatható ki, ahol magasabb a klímaváltozással kapcsolatos hit a lakosság körében. Ahol nagyon kevesen hisznek a klímaváltozásban, ott nem mutatható ki diszkont, azaz nem indult meg a klímakockázat árazódása.

Egy, az amerikai ingatlanpiaccal kapcsolatos vizsgálat nem a partvidéki, hanem az árvíz szempontjából veszélyes területeken levő ingatlanpiacot vizsgálta meg. A kutatás szerint 3,8 millió családi ház található árterületeken az Egyesült Államokban, de nem mutatható ki a klímakockázat az ingatlanpiac ezen szegmensében, sőt ezek az ingatlanok túlárazottak. Egyedül azokban az államokban mutatható ki ez a kockázat (olcsóbbak ezek az ingatlanok), ahol az árterekben levő ingatlanok értékesítéshez szigorúbb a tájékoztatási kötelezettségek kapcsolódnak.

A fentiekből látható, hogy főleg azokon a területen figyelhető meg a klímakockázat árazása, ahol a befektetők széles köre tudatában van a problémának. Ma még az ingatlanpiaci befektetők szempontjai között kevésbé dominálnak ezek a kockázatok, de ez a klímaváltozás hatásaival domináns tényezővé válhatnak. Ma még például ha a Balatonon nyaralót szeretnénk venni, nem szempont, hogy 20 év múlva akár lefolyástalan is lehet a tó, vagy a tó vize fürdőzésre alkalmatlanná válik, esetleg több száz méterrel beljebb kerül a partvonal. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a fenti kockázatok 10 év múlva már uralni fogják a befektetők döntései, így az ingatlanpiacra is hatást gyakorolhatnak.

A klímaváltozás hatásai a kötvénypiacon

A klímakockázatoktól a kötvénypiac sem mentes. Ennek egyrészt az az oka, hogy a jövőben egyes régiók, országok sokkal jobban szenvednek majd a globális felmelegedéstől. Részben földrajzi elhelyezkedésük, részben egyedi okok miatt (tengeráramlatok, időjárási rendszerek megváltozása). Például hazánkban is magasabb a felmelegedés üteme a globális átlagnál. Ezekben az országokban számos iparág kerülhet kihívások elé, de többek között a mezőgazdaság, állattenyésztés, turizmus. A régiókat, országokat érintő kockázatok pedig emelkedő kötvénypiaci hozamokat idéznek elő, ami a korábban megvásárolt kötvények leértékelődését eredményezheti.

A témával kapcsolatos egyik anyag már 2013 óta ki tudta mutatni az amerikai kötvénypiacon a klímakockázatok hozamra gyakorolt hatását. A Sea Level Rise Exposure and Municipal Bond Yields cím alatti vizsgálatból kiderül, hogy a klímakockázattal kapcsolatos növekvő médiamegjelenés, google keresésszám hatást gyakorol a problémával érintett államok kötvényárazására, és magasabb hozam köthető a növekvő médiamegjelenéshez. A hatások nagyrészt a hosszú lejáratú kötvények hozamán mutathatók ki.

Egy másik vizsgálat pedig összefüggést talált a klímaváltozás és a banki hitelek értékpapírosítása között. Eszerint minél inkább a köztudatba kerül a klímaváltozás és annak kockázata, a bankok annál inkább értékpapírosítják a hiteleiket. A hitelek értékpapírosításának az a célja, hogy a bank a kockázatot egy befektetőre hárítsa, mivel így a kötvény nemfizetési kockázata a befektetőt terheli. A folyamattal a 2008-2009-es gazdasági válságot okozó CDO, CLO termékek kapcsán ismerkedtünk meg.

A klímaváltozás részvénypiaci hatásai

Természetesen a klímaváltozásnak a részvénypiacon is lesznek hatásai, hiszen a fizikai kockázatok jellemzően a gazdasági életben működő vállalatokat érintik. Ilyen fizikai kockázatot jelenthet a terméshozamok csökkenése, a szárazságok, aszályok miatt veszteségek a mezőgazdaságban, de a turizmusban bekövetkező változások is hatást gyakorolhatnak vállalatok széles körére. A fizikai kockázatok mellett pedig szabályozói, átmeneti kockázatok is felmerülnek. Ennek lényege, hogy a klímaváltozás hatásainak érzékelhető szintre növekedésével egyre nagyobb lesz a politikusokon a társadalmi nyomás, mely a környezetszennyezésben érintett, magas CO₂ kibocsátással járó iparágra helyezedő nagyobb nyomást, szigorodó előírásokat, és végső soron növekvő költségeket eredményez. Ezek a költségek azonban nem feltétlenül lesznek teljes mértékben átháríthatók a fogyasztóra, hiszen a fejlődő országok kormányai a múltban is „elnézőbbek” voltak a környezetszennyezéssel szemben (így olcsóbban tudnak gyártani). A jelenleg elérhető vizsgálatok azonban inkább azt mutatják, hogy a klímaváltozás kockázatait még nem árazza pontosan a piac.

Például egy 31 ország élelmiszertermelő társaságára kiterjedő vizsgálat összevetette a társaságok részvényeinek árváltozását az adott időszak szárazságának súlyosságát mérő mutatóval. A vizsgálatból az derül ki, hogy a szárazság súlyossága és a részvények árazása között nincs erős kapcsolat, azaz a befektetők nem reagáltak ezekre az eseményekre.

Ugyanakkor a Do Investors Care About Carbon Risk? cím alatt vizsgálat arra jutott, hogy a vállalati tevékenység széndioxid-intenzitása (a tevékenység mekkora mennyiség károsanyag kibocsátással jár) részben már ma is beárazásra kerül, és a befektetők magasabb hozamot várnak el az ilyen társaságokba történő befektetésért. A zöld részvény vs. barna részvény témában már megbeszéltük, hogy az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, a barna részvények (környezetkárosító társaságok) hozama magasabb.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a befektetési eszközök különböző piacain már szempont a klímakockázat, pedig 10 évvel ezelőtt ennek még semmi nyomát nem tapasztalhattunk. Elsődlegesen ott mutatható ki a klímakockázatok árfolyamra gyakorolt hatása, ahol a befektetők tudatában vannak a problémának, így vélhetően a jövőben a befektetési eszközök árazásában egyre fontosabb tényező lesz a klímaváltozás.