Zöldinfláció (greenflation): Mit jelent? Milyen következményei lehetnek?

Cikkünkben a zöldinfláció fogalmával, megjelenési formájával, következményeivel foglalkozunk. Tekintettel arra, hogy a jövőben szükségessé váló zöld átmenet jelentős hatást gyakorol az inflációra, az infláció pedig a jegybankok monetáris politikájára (kamatok, pénzmennyiség), így a befektetési eszközök árazására is jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozással összefüggő infláció. Témáink:

• Mit jelent a zöldinfláció?
• A zöld átállással összefüggő inflációs tényezők
• Climateflation, klímainfláció jelentése
• Fossilflation jelentése
• Greenflation, zöldinfláció jelentése
• A zöldinfláció és a jegybankok

Mit jelent a zöldinfláció?

A zöldinfláció a zöld átmenettel járó folyamat egyik mellékhatása lehet, melynek lényege, hogy a zöld átálláshoz szükséges alapanyagok iránti növekvő kereslet inflációt okoz. A fogalom 2021-2022-ben jelent meg a politikai párbeszédekben tekintettel arra, hogy ebben az időszakban indult emelkedésnek az infláció, és egyes szakértők a növekvő inflációt a zöld átmenettel próbálták megmagyarázni. Bár a 2021-2022-es időszak növekvő inflációjában számos tényező szerepet játszott, és nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy a zöldinfláció okozta a drágulást. Ugyanakkor a jövőben valós forgatókönyvvé válhat, hogy a zöld átmenet okoz jelentős drágulást.

A zöld átállással összefüggő inflációs tényezők

“The transition phase may bring protracted period of higher energy inflation” - állította Isabel Schnabel az EKB egyik döntéshozója 2022 januárjában, azaz a zöld átmenet magasabb energiaárakhoz, magasabb inflációhoz vezethet. A fenti kijelentést követően március 17-én Isabel Schnabel pontosította a zöld infláció definícióját (forrás itt). Eszerint három, a klímaváltozással összefüggő inflációt különíthetünk el, melyek az alábbiak:

• Climateflation
• Fossilflation
• Greenflation

Mindegyik inflációtípus eltérő okok miatt, a zöld átmenet folyamatában eltérő időpontokban lesz hatással az inflációra. Nézzünk ezeknek a tényezőknek a részleteit.

Climateflation, klímainfláció jelentése

A climateflation, azaz a klímainfláció a környezetünk változásából adódik, azaz a klímával összefüggésben növekvő számú káreseményeket tapasztalunk, és várhatóan ez a trend a jövőbeni is folytatódni fog. Olyan következményekre kell gondolni, mint az áradások, az aszályok, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, melynek számos gazdasági hatása lesz, kezdve az élelmiszerárak emelkedésével, a növekvő biztosítási költségeket át, a turzimust érintő negatív hatásokig.  Az időjárással kapcsolatos veszteség 70%-át már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The geen swan

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a klímaváltozás is egy fontos szempont lesz a befektetési döntéseink során. Értem ezalatt azt, hogy a múltban nem kellett a klímaváltozás szempontjából értékelni egy befektetési döntést, például hosszú távon milyen iparágakba fektetünk, hol vásárolunk befektetési célból ingatlant, mely országok kötvényeit, mely devizákat tartjuk. A jövőben azonban a klímaváltozásból származó kockázatokat is értékelnie kell egy hosszú távú befektetőnek. Bővebben: Green Swan, Zöld Hattyú: Mit jelent? Milyen hatása lesz a tőzsdéken?

A rendelkezésünkre álló vizsgálatok szerint, a klímaváltozás régiónként eltérő, de többnyire negatív hatást gyakorol a mezőgazdaságra (csökkenő terméshozamok, romló minőség).

Fossilflation jelentése

A fossilflation a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódik. Ennek lényege, hogy ma még a legtöbb ország gazdasága erősen függ a fosszilis energiahordozóktól, ugyanakkor a növekvő környezeti terhelés, az elmaradó beruházások, a szűkülő kínálat, a növekvő termelési költségek miatt az energiahordozók ára emelkedni fog hosszú távon. Ehhez vegyük hozzá, hogy a szén-dioxid kvótarendszerben is változások várhatók, és a fosszilis energiahordozókat különadók sújthatják, melyek a drágulás irányába mutató tényezők. Az ESG, a zöld-barna részvények/kötvények elkülönítése azt eredményezi, hogy egyre kevesebben kívánnak befektetni a fosszilis energiahordozók iparágaiba, így a kínálat nem lesz képes lépést tartani a zöld átmenet időszakában még magasnak tekinthető kereslettel, ami az árak emelkedését okozhatja. Másrészt az energiaipar nagyobb szereplői (lásd OPEC) is szeretnék maximalizálni a nyereségüket, így várhatóan érdekeltek lesznek a következő időszakban is a magas energiaárakban. Az alacsonyabb befektetési volumen az olaj és gáziparban a piac szűküléséhez vezet, amely növelheti egyes szereplők (például OPEC) befolyását a jövőbeni árakra vonatkozóan.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyelőre nem érzékelhetők a fentiek az iparágban. Az alábbi grafikonon az IEA becslése látható a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban. Az NZE oszlop mutatná azt a beruházási értékét (éves átlag), melyre akkor lenne szükség, ha a globális felmelegedést az 1,5 celsius fokos szinten szeretnénk mérsékelni. A STEPS oszlopban pedig az IEA gyűjtése látható. Különböző országok, társaságok által bejelentett beruházások összegéről van szó, azaz az energiaiparba történő beruházásokban növekedésre számíthatunk.

forrás: IEA

A másik fontos tényező a karbonadó, azaz a fosszilis energiát előállító cégek adóztatásával növekszik a cégek működési költsége, ami az energiahordozók árának növekedését idézi elő. Ezzel az érvel az a probléma, hogy 1995-2020 közötti időszakon vizsgálva nem mutatható ki kapcsolat az energiacégek növekvő adóterhe és az energiaárak között.

Greenflation, zöldinfláció jelentése

A greenflation a legújabb értelmezés szerint a zöld átmenettel járó alapanyag drágulás idézi elő. Ennek oka, hogy a zöld átmenettel járó folyamatban számos kritikus, nem helyettesíthető nyersanyagra van szükség, például lítium, réz, ezüst, kobalt. Kijelenthető az is, hogy minél gyorsabban kell a zöld átmenet elvégezni (klímaváltozás negatív hatásai miatt), annál nagyobb lesz a kereslet a kritikus nyersanyagokra, és várhatóan a kínálat nem fog lépést tartani a kereslettel, hiszen ezen nyersanyagok koncentrált formában mindössze néhány országban találhatók meg, az új bányák létesítése pedig hosszú időt vesz igénybe. Várhatóan tehát a szűkös kínálat a növekvő kereslet a nyersanyagok drágulását idézi elő. Azonban az IEA vizsgálata szerint lényegesen nagyobb beruházásra lenne szükség a tiszta energia iparában ahhoz, hogy biztosítható legyen a 2050-es klíma semlegességi cél. Az alábbi grafikonon NZE oszlopban látható, hogy 2022-2030 között évi 3000 milliárd dollárt meghaladó beruházásra lenne szükség, míg a kormányok, vállalatok bejelentése alapján a beruházás éves összege alig haladja majd meg az 1500 milliárd dollárt (STEPS oszlop). Elképzelhető tehát, hogy a zöld átmenet nem lesz olyan gyors, mint amire számítunk, így a keresleti oldalon sem lesz olyan jelentős nyomás, amire előzetesen számítunk.

forrás: IEA

Másrészt pedig arra is számíthatunk, hogy a Föld népessége a következő évtizedben drasztikusan növekedni fog. Becslések szerint 2030-ra 8,3 milliárd ember fog élni a bolygón. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jelenlegi szinthez képest 50 százalékkal több energiára, 40 százalékkal több vízre és 35 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek. Ez még több alapanyag, energiahordozó szükségességét veti fel, és kutatók szerint ma már számos olyan elem van, melynek kitermelését nem lehet a jövőben gazdaságosan fokozni, azaz a kínálat nem fog lépést tartani a kereslettel. Ez is azt eredményezi, hogy a nyersanyagok, alapanyagok ára emelkedni fog. Az optimistább szakértők szerint a technológia fejlődésével olcsóbban, gazdaságosan lesznek kitermelhetők azok a készletek, melyek a mai technológiával nem. A probléma azonban az, hogy ma már nem lehet a termelékenység, a hatékonyság növekedésben olyan fejlődést elérni, mint a múltban. Ez megfigyelhető az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban is. Például ma 20-szor több kutatóra van szükség ahhoz (lásd alábbi ábrán), hogy ugyanolyan termelékenység növekedést érjük el, mint 100 éve. Az egészségügyi kutatásokban néhány évtized alatt a klinikai kísérletekkel megmentett betegéletévek száma 100 évről 4 évre esett vissza. Ma a mezőgazdaság területén kb. 10-szer annyi kutató szükséges ahhoz, hogy minimális termésátlag növekedést elérjen (részletes magyarázatot itt fűztem ehhez).

Forrás: Are Ideas Getting Harder to Find?

A zöldinfláció és a jegybankok

A következő évtizedekben a fenti problémák a jegybanki döntésekre is hatást gyakorolhatnak, de a hatások régiónként eltérők lehetnek. Jól példa volt erre a 2022-es évben a gáz árának drasztikus emelkedése, hiszen azok az országok, melyek gazdasága nem függött gáztól, lényegesen kisebb inflációval szembesültek. Például Franciaországban, ahol az energiatermelés kétharmada atomenergián alapul, lényegesen alacsonyabb volt az infláció.

Várhatóan tehát egy ország, régió gazdasága minél jobban ki lesz téve a fosszilis energiahordozóknak, annál nagyobb hatása lesz a fentieknek az inflációra. A válsághelyzetekhez azonban az emberek alkalmazkodhatnak, ahogy láthattuk ezt a magas gázárak időszakában (otthoni munkavégzés, hőmérséklet csökkentés, tanítási szünet).

Mindenesetre a magasabb infláció magasabb alapkamatot tesz szükségessé, melynek következménye az alacsonyabb gazdasági növekedés, és ezzel együtt az államadósság finanszírozása is nagyobb teherré válik, mely a gazdaságpolitikára, az adókra, és végső soron a reáljövedelmekre is hatást gyakorolhat.