Hogyan készülj fel válságokra, háborúkra, államcsődre pénzügyileg

Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése ismét ráirányította a figyelmet arra, hogyan lehet pénzügyileg felkészülni a válságokra. A kérdés azóta sem veszített a jelentőségéből. Gazdasági visszaesés, háború, járvány vagy egy pénzügyi szolgáltató működési zavara egyaránt megnehezítheti a megtakarításainkhoz való hozzáférést. Ebben a bejegyzésben a legfontosabb óvintézkedéseket tekintjük át. Témáink:

• Miért érdemes felkészülni a válságokra?
• Mit kell tudni a válságálló portfólióról?
• Hogyan készülj fel a válságokra?
• Mi számít biztonsági menedéknek?
• Mi legyen a bankban levő pénzekkel?
• Mivel őrizhető meg a vagyon vásárlóértéke?

Miért érdemes felkészülni a válságokra?

Ha visszatekintünk a gazdaságtörténetre, azt láthatjuk, hogy a jelentősebb visszaesések visszatérő jelenségek, bár rendszerességüket és időtartamukat nem lehet előre pontosan meghatározni. Az alábbi táblázat az Egyesült Államok 1913 és 2020 közötti recesszióinak kezdetét és hosszát, valamint az ezekhez az időszakokhoz kapcsolódó, hozzávetőleges részvénypiaci visszaeséseket mutatja be.

A recessziók kezdete és időtartama az NBER adataiból származik. A részvénypiaci oszlop a korábbi összeállítás közelítőleges értékeit őrzi, a 2020-as sorban pedig az S&P 500 index 2020. február 19. és március 23. közötti, csúcstól mélypontig mért esése szerepel (S&P Dow Jones Indices). A történelmi részvénypiaci értékek eltérő indexekhez, időpontokhoz vagy mérési szabályokhoz kapcsolódhatnak, ezért közös átlagukból nem vonható le megbízható következtetés egy jövőbeli recesszió várható tőzsdei veszteségére.

A nemzetközi konfliktusok esetében is visszatérő kockázatról beszélhetünk. Egy korábban bemutatott adatgyűjtés 1918 és 2002 között 435 nemzetközi válságot azonosított, amelyek közül 92 Európához kapcsolódott, és 181 eset járt erőszakos cselekményekkel. Fontos, hogy a nemzetközi válság tágabb fogalom a háborúnál, és ezekből az adatokból nem következik, hogy egy adott országban vagy egy ember életében milyen valószínűséggel tör ki háború.

A gazdasági válságok és háborúk mellett a járványok, a természeti katasztrófák és az ellátási láncok zavarai is pénzügyi kockázatot jelentenek. A koronavírus-járvány megmutatta, milyen gyorsan leállhatnak egyes gazdasági tevékenységek. A green swan, azaz zöld hattyú témakörében azt is megbeszéltük, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges eseményeknek jelentős gazdasági és pénzügyi következményei lehetnek. A kockázat súlya és a biztosítással fedezett veszteségek aránya eseményenként és országonként eltérő.

A fenti témákkal kapcsolatban korábban is gyakran kaptam megkereséseket, az orosz-ukrán háború kitörése után pedig még több kérdés érkezett hozzám. A következőkben azt tekintjük át, hogyan lehet pénzügyi tartalékot kialakítani, milyen eszközökhöz férhetünk hozzá nehéz helyzetben, és mitől válhat ellenállóbbá egy befektetési portfólió.

[block:views:banner-inline]

Mit kell tudni a válságálló portfólióról?

Divatos kifejezésnek számít a „válságálló” stratégia, portfólió és befektetés, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy tökéletes védelem nincs a válságok ellen. Egy gazdasági visszaesés, háború vagy járvány egyes vagyonelemek értékét csökkentheti, más befektetések viszont ellenállóbbnak bizonyulhatnak. A cél ezért a nagy veszteségek kockázatának mérséklése, az alapvető kiadások fedezése és a megtakarításokhoz való hozzáférés biztosítása.

A hosszabb távú kockázatok között érdemes számolni az erőforrások iránti kereslet változásával, az ellátási láncok sérülékenységével és a klímaváltozás gazdasági hatásaival is. A népesség növekedése és a fogyasztási szokások átalakulása befolyásolhatja az energia, a víz és az élelmiszerek iránti keresletet. Egyes régiókban az aszály, a szélsőséges hőség vagy az áradások a mezőgazdaság termelékenységére, az infrastruktúrára és a vállalatok költségeire is hatással lehetnek.

Mindezek az árakra, a vállalati nyereségre és a megtakarítások reálértékére is kihatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nyersanyag ára tartósan emelkedni fog, vagy hogy a magas infláció elkerülhetetlen. A technológiai fejlődés, a kereslet alakulása és a gazdaságpolitikai intézkedések szintén befolyásolják az eredményt.

Hosszú távon a vagyon vásárlóerejét az infláció is veszélyezteti. A készpénz, illetve az inflációnál tartósan alacsonyabb hozamot biztosító megtakarítások reálértéke csökkenhet, miközben más befektetések hozama részben vagy egészben ellensúlyozhatja az áremelkedést. Érdemes ezért a nominális hozam mellett a reálhozamot is figyelni. A hivatalos inflációs mutatók egy meghatározott fogyasztói kosár árváltozását mérik, amely eltérhet a saját háztartásunk által érzékelt drágulástól. A nagyobb hozam reményében ugyanakkor gyakran nagyobb kockázatot kell vállalnunk, ezért a vásárlóerő megőrzését mindig a likviditási szükségleteinkkel és a veszteségtűrő képességünkkel együtt kell mérlegelni. Nézzük ennek részleteit.

Hogyan készülj fel a válságokra?

A pénzügyi oktatások, tanfolyamok első számú jó tanácsa, hogy rendelkezz tartalékkal. Ennek mértékét gyakran 3-6 havi alapvető megélhetési költséghez kötik, de bizonytalan jövedelem, eltartott családtagok vagy nagyobb rendszeres kiadások esetén ennél több is indokolt lehet. Ha még nincs megtakarításod, elsőként egy könnyen hozzáférhető pénzügyi vésztartalék kialakításával érdemes foglalkoznod. A régebbi generációk a pénz mellett tartós élelmiszerrel és más alapvető készletekkel is felkészültek a nehéz időszakokra. Ma is hasznos lehet otthon néhány napra elegendő ivóvizet, tartós élelmiszert és szükséges gyógyszereket tartani, mert egy áramszünet, természeti katasztrófa vagy ellátási zavar átmenetileg akadályozhatja a vásárlást. Ez a háztartási készlet más célt szolgál, mint a több hónapnyi megélhetést fedező pénzügyi tartalék. Térjünk vissza a pénzügyekre.

Mi számít biztonsági menedéknek?

A történelem során sokat változott, hogy a befektetők mely eszközöket tekintették biztonsági menedéknek. Az arany és az ezüst mellett bizonyos helyzetekben az amerikai dollár és az amerikai állampapír is betölthet ilyen szerepet. Ugyanakkor egyik eszköz sem nyújt minden válságban azonos védelmet. Az arany árfolyama is eshet, a devizáknál árfolyamkockázattal kell számolni, a hosszú lejáratú államkötvények árfolyamát pedig a hozamemelkedés csökkentheti. Az alábbi két ábra egy korábbi kutatás alapján a nemesfémek biztonsági menedékként betöltött szerepét vizsgálja.

forrás: What Precious Metals Act as Safe Havens, and When?

Hazai viszonyokat nézve a forint és a magyar állampapír sem jelent minden helyzetben biztonságot. A forint árfolyama jelentősen változhat, a magyar állampapír pedig az állam fizetőképességétől, a futamidőtől és az értékesítés feltételeitől függő kockázatokat hordoz. Ez nem teszi őket automatikusan rossz befektetéssé, de indokolhatja, hogy a megtakarításaink egy részét más devizában és más típusú eszközökben tartsuk. Az arany is szóba jöhet, hiszen nemzetközileg ismert és kereskedett eszköz, de vásárlás előtt a költségeit és a hozzáférhetőségét is mérlegelni kell.

Természetesen hiába van aranyunk, ha szükség esetén nem férünk hozzá. A fizikai arany előnye, hogy nem egy pénzügyi szolgáltató számlanyilvántartásától függ a birtoklása, cserébe biztonságos tárolást igényel, és az adásvételi árkülönbözet is jelentős lehet. Kisebb érmék és rudak esetében a fajlagos költség gyakran magasabb. Az euró és a dollár fizikai valutaként szintén a tartalék részét képezheti, de ezek vásárlóereje is változik, az otthoni készpénzt pedig lopás vagy káresemény veszélyeztetheti. Az aranyat ráadásul vészhelyzetben nem biztos, hogy gyorsan, jó áron tudjuk eladni. Ezért egyik eszközből sem célszerű a teljes biztonsági tartalékot felépíteni.

A vagyonodnak egy kisebb, könnyen mozgósítható része tehát segíthet átvészelni azt az átmeneti időszakot, amikor a többi vagyonelemedhez nehezebben férsz hozzá. A tartalék mértékét mindig a saját anyagi helyzetedhez igazítsd. Számolj azzal is, hogy az otthon tartott készpénz és a fizikai arany nem kamatozik, így a tartásuknak elmaradt hozama van. Ezt tekintheted a pénzügyi rugalmasság egyik költségének, de a fizikai tartalékot nem érdemes összekeverni a hosszú távú befektetésekkel.

Mi legyen a bankban levő pénzekkel?

Arra is számítanod kell, hogy egy válság a bankodat vagy a befektetési szolgáltatódat is érintheti. A 2008-2009-es pénzügyi válság során például a Lehman Brothers összeomlása, a 2015-ös svájci frank árfolyamsokk idején több brókercég nehézségei, 2022-ben pedig a magyarországi Sberbank végelszámolása mutatta meg az intézményi kockázat jelentőségét. A megtakarítások védelme szempontjából ezért érdemes megismerni az adott szolgáltatóra vonatkozó kártalanítási és pénzkivonási szabályokat.

Lehetetlen előre biztosan megmondani, melyik bankkal vagy brókercéggel lesz probléma, ezért érdemes a pénzügyi szolgáltatók között is megosztani a megtakarításokat. Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a biztosított bankbetéteket főszabály szerint betétesenként és hitelintézetenként 100 ezer euróig védi. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) a hatálya alá tartozó szolgáltatónál fennálló, ki nem adott ügyfélvagyon esetében nyújthat kártalanítást. Ennek felső határa befektetőnként 100 ezer euró, egymillió forintig 100%-os, az afeletti részre 90%-os kártalanítási szabállyal. A BEVA a befektetések árfolyamveszteségét nem téríti meg. Külföldi szolgáltatóknál más ország védelmi rendszere lehet irányadó, ezért számlanyitás előtt azt is ellenőrizd, melyik jogi személlyel szerződsz, és milyen védelem vonatkozik rád. A kártalanítás nem feltétlenül azonnali, így hozzáférési nehézségek akkor is adódhatnak, ha a követelés végül megtérül.

Felmerülhet, hogy két banknál számlát vezetni felesleges költség. A számladíjakat valóban mérlegelni kell, de ma már többféle díjcsomag közül lehet választani, és egy második számla fenntartása nem feltétlenül drága. A lényeg, hogy szükség esetén legyen egy másik, ténylegesen használható fizetési és pénzfelvételi lehetőséged. Akár az is megoldás lehet, hogy a családtagok eltérő pénzintézeteknél vezetik a számlájukat. A tartaléknak szánt számlánál az elérhetőség, az utalási feltételek és a betétvédelem fontosabb szempont lehet, mint a befektetési szolgáltatások választéka.

Külföldi befektetési szolgáltatóknál is nyithatunk számlát. Ilyen lehet például az Interactive Brokers, a Saxo Bank vagy a DEGIRO, de a kínálat, a magyar ügyfelek fogadása, a számlavezetési költségek és az ügyfélvédelmi szabályok idővel változhatnak. Ezek a számlák elsősorban befektetési célra szolgálnak, és nem minden esetben alkalmasak egy bankszámlával azonos gyorsaságú fizetésre vagy pénzfelvételre.

A brókercégek kiválasztásának szempontjait ebben a részletesebb összeállításban tárgyaltuk. Mielőtt új szolgáltatónál számlát nyitsz, ellenőrizd a felügyeleti nyilvántartást, a szerződő intézmény országát, az ügyfélpénz kezelését, az utalási és kiutalási szabályokat, valamint az aktuális díjtáblázatot. Az inaktivitási díjak és a számlanyitás feltételei szolgáltatónként változnak, és a számla jóváhagyásának időtartama sem állandó. Nem célszerű olyan tranzakciókat indítani, amelyeknek pusztán egy díj megkerülése a célja. Ha szükséged lehet második szolgáltatóra, akkor a hozzáférést még nyugodt időszakban érdemes kialakítani és kipróbálni.

Alternatív lehetőségként külföldi bankszámla is szóba jöhet, amelyet egyes szolgáltatóknál online, másutt szigorúbb feltételekkel lehet megnyitni. Emellett léteznek nem bankként működő pénzforgalmi szolgáltatók is. A Wise európai szolgáltatója például ügyfélpénz-védelmi elkülönítési szabályokat alkalmaz, de az ott tartott egyenleg nem azonos egy hagyományos, betétbiztosítással védett bankbetéttel. A Revolut Bank UAB bankként működik, és 2026-ban magyarországi fióktelepet indított. A betétvédelem a litván betétbiztosítási rendszerhez kapcsolódik, a magyarországi fióktelepnél és a litván banknál tartott betéteket a vonatkozó értékhatár számításakor együttesen veszik figyelembe. A pontos feltételeket a Revolut betétbiztosítási tájékoztatója tartalmazza. E szolgáltatásoknál is ellenőrizni kell az utalási lehetőségeket, a hozzáférést és a jogi védelmet, mielőtt vésztartalékot helyezünk el náluk.

A különféle számlák feltételeinek utánajárni és a pénzmozgásokat kipróbálni időigényes, de nem szükséges mindent egyszerre elintézned. A tartalékot fokozatosan is felépítheted. A legfontosabb, hogy a gyorsan felhasználható pénz, a pénzügyi vésztartalék és a hosszú távú befektetések feladata elkülönüljön. Válság idején sokkal könnyebb olyan megoldást használni, amelynek a működését már korábban megismerted.

Mivel őrizhető meg a vagyon vásárlóértéke?

Ha hosszú távon gondolkodunk, több tényező is veszélyeztetheti vagyonunk vásárlóerejét. Az infláció a megfelelő hozamot nem biztosító megtakarítások reálértékét csökkenti. Emellett rossz befektetési döntéseket is hozhatunk, vagy olyan előre nem látható események következhetnek be, amelyek gyors árfolyamveszteséget okoznak. A kockázatok mérséklésének egyik fontos eszköze a diverzifikáció.

Nagyobb vagyon esetén a termőföld és az ingatlan is része lehet a befektetési portfóliónak (lásd Ingatlan, termőföld, műkincs befektetések hozama 1900-2014 között). Ezek az eszközök hasznosíthatók, bérbe adhatók, és bizonyos körülmények között hosszú távon segíthetnek megőrizni a vagyon reálértékét. Ugyanakkor az ingatlanpiac is szenvedhet tartós visszaesést, az értékesítés időigényes lehet, és a fenntartási költségekkel, az adózással, valamint az adott földrajzi terület kockázataival is számolnunk kell. Háború vagy természeti katasztrófa esetén az ingatlan fizikailag is károsodhat.

A részvények hosszú távon szintén hozzájárulhatnak a vagyon vásárlóerejének megőrzéséhez. A vállalatok egy része képes a növekvő költségeket beépíteni az értékesítési áraiba, amit árazási erőnek, angolul pricing powernek nevezünk. Erre azonban nem minden társaság képes, és az infláció emelkedése a profitmarzsok csökkenéséhez, valamint a részvények átértékelődéséhez is vezethet. A befektetőnek ezért a kockázatokkal is számolnia kell.

A kezdők egyik gyakori hibája, hogy csak néhány vállalat részvényét vásárolják meg, azaz erősen koncentrált portfóliót építenek. A home country bias miatt sokan túlzottan a hazai piacra támaszkodnak. Kockázatos lehet a mélypont eltalálására építő vásárlás, a szakértői tippek vagy az elemzői célárak kritikátlan követése is. Az aktívan kezelt és abszolút hozamú alapok esetében pedig a költségeket és a tényleges teljesítményt érdemes vizsgálni. Ezek a döntések önmagukban nem garantálnak veszteséget, de növelhetik az alulteljesítés vagy a túlzott kockázatvállalás esélyét. Általánosságban egy szélesen diverzifikált portfólió adhat jobb alapot a hosszú távú vagyonépítéshez.

Hosszú távon az intézményi és termékkockázatokra is célszerű figyelni. Egyre több a speciális ETF és az összetett befektetési termék. Vásárlás előtt érdemes megérteni a termék szerkezetét, a fedezetkezelést, a költségeket és az esetleges partnerkockázatokat. Gyakran az egyszerű, átlátható eszközök is elegendők egy jól diverzifikált portfólió kialakításához.

Ha az ingatlan- és részvénypiac kockázatát nem tudjuk vagy nem akarjuk vállalni, akkor a kötvénypiac is lehetőséget kínál. A magyar piacon léteznek inflációhoz kötött állampapírok (lásd prémium állampapír), külföldön pedig például az amerikai TIPS államkötvények. Ezeknél is számít a kamatmegállapítás módja, a futamidő, az idő előtti értékesítés feltétele és adott esetben a devizaárfolyam. A magyar állampapírokhoz a banki értékpapírszámla mellett a Magyar Államkincstárnál vezetett, díjmentes értékpapírszámla is választható. Ez szolgáltatói szempontból további hozzáférési lehetőséget adhat, de ugyanannak a magyar államnak a hitelkockázatát önmagában nem osztja meg.

Hogyan álljon össze a pénzügyi tartalék?

A válságokra való felkészülésnél érdemes három célt elkülöníteni. Az első a néhány napos, azonnali hozzáférést igénylő helyzetek kezelése, amelyhez kisebb összegű készpénz, többféle fizetési lehetőség és alapvető otthoni készlet is szükséges lehet. A második a több hónapnyi megélhetést biztosító, könnyen hozzáférhető pénzügyi vésztartalék. A harmadik a hosszabb távú befektetési portfólió, amelynél már a reálhozam, a diverzifikáció és a vállalható kockázat kerül előtérbe.

A három célt nem érdemes egyetlen eszközre vagy szolgáltatóra bízni. A megfelelő tartalék nem attól válik biztonságossá, hogy minden körülmények között magas hozamot ígér, hanem attól, hogy előre átgondolt, hozzáférhető, és egy váratlan esemény idején is használható.