7 speciális ETF alaptípus, melyről tudnod kell ETF vásárlás előtt

Ebben a részletes útmutatóban összegyűjtöttem azokat az ETF alapokat, melyek eltérnek a hagyományos passzív, indexkövető ETF alapoktól, így azért is érdemes megismerned ezeket, mert mást kaphatsz, mint amire számítasz, ha ilyen ETF alapokat vásárolsz. A leírtakból megértheted, hogy miben tér el a működése ezeknek az ETF alapoknak a hagyományos alapoktól, szó lesz ezeknek az ETF alapoknak az előnyeiről és hátrányairól is. A legfontosabb témáink röviden:

  • Abszolút hozamra törekvő, aktívan kezelt ETF alapok
  • Long/short ETF-ek jellemzői
  • Real Return ETF
  • Merger Arbitrage ETF-ek
  • Smart Beta ETF, Strategic Beta ETF, Factor ETF-ek
  • Mi a különbség a hagyományos ETF és a Smart Beta ETF-ek között?
  • Védelem az infláció ellen: TIPS kötvények, TIPS ETF-ek
  • TIPS kötvény, TIPS ETF kockázatok
  • Hogyan működnek a kamatemelés ellen védelemet nyújtó negatív durációjú ETF-ek
  • Hogyan használható a portfolióban a negatív durációval rendelkező ETF?
  • Jelzálog fedezetű befektetések, kötvények, mortgage ETF-ek

Ha az ETF vásárlás téma még ismeretlen terep számodra, akkor érdemes lehet ezt a bejegyzést is elolvasnod.

1. Abszolút hozamra törekvő, aktívan kezelt ETF alapok

Az abszolút hozamra törekvő befektetési alapok az elmúlt években meglehetősen divatossá váltak a befektetők körében, így száznál is több befektetési alap érhető el, melynek célja az abszolút hozamra törekvés. A hagyományos befektetési alapok mellett már ETF formában is elérhetők különböző abszolút hozamra törekvő stratégiák. Csak röviden térnék ki az abszolút hozamú befektetési politikára, ugyanis számos cikkünkben már tárgyaltuk az abszolút hozamú befektetési alapokat, melyek az alábbi hivatkozáson érhetők el: Abszolút hozamú alapok összehasonlítása

Az abszolút hozamú befektetési politika lényege, hogy minden piaci körülmény között pozitív hozamot szándékozik az alapkezelő elérni.  Azt gondolnánk, hogy ez természetes lenne az alapkezelők világában, azonban a legtöbb hagyományos befektetési alap esetén a referencia index felülmúlása a cél. Ez pedig azt is jelenti, ha a referencia index esik, akkor a "kisebb" eséssel az alapkezelő már felülmúlta az indexet, akkor is, ha történetesen az ügyfél veszített az ügyleten.

Az abszolút hozamú befektetés esetén tehát egy pozitív hozam elérése a cél, azonban, ahogy a magyar gyakorlatban látható, meglehetősen magas teljes költségek (alapkezelési díj, sikerdíj, visszaváltási jutalék) mellett valósulnak meg.  A magyar befektetési alapok költségeit itt tekintettük át: Befektetési alapok költségeinek összehasonlítása

A tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ETF-ek eredeti létrehozás célja az volt, hogy a referencia indexet pontosan követő befektetési terméket hozzon létre az alapkezelő. Ugyanakkor az eredeti céltól eltérően számos ún. alternatív, más néven aktívan kezelt ETF is megjelent már a piacon, és ezek közé tartozik olyan ETF is, amely abszolút hozam elérésére törekszik.  Az ETF-ek általános jellemzője, hogy olcsóbbak a hagyományos befektetési alapoknál, és ez általában igaz az abszolút hozamú ETF-ekre is, így a befektető költséget takaríthat meg. Ugyanakkor számos tényezőt át kell gondolni, meg kell vizsgálni, illetve a különböző konstrukciók működését meg kell érteni.

Mire célszerű odafigyelni aktívan kezelt ETF alapok esetén?

Az alábbi kategóriákban találhatunk olyan ETF-eket, melyek valamilyen módon abszolút hozam elérésére törekednek. Jellemzően az alábbi kifejezéseket az alap nevében is megtaláljuk, ami segítség lehet az ETF működésének megértésében:

Az alábbiakban pedig a fenti 5 típusból négyet fogunk megbeszélni, a Hedge Fund ETF témát külön tárgyaltuk, lásd fenti hivatkozáson.

1.1) Long/short ETF-ek jellemzői

A long/short ETF alapkezelője mind long és mind short pozíciókat is tart a portfólióban, a célja ezzel, hogy kiegyensúlyozza a portfóliót, és kisebb legyen az árfolyam kilengés. A gyakorlatban ezt úgy valósítják meg, hogy az alulértékelt részvényekben long pozíciót vesz fel az alapkezelő, míg a túlértékelt részvényekben short pozíciót vesz fel. Ezzel valamilyen szinten ki lehet egyensúlyozni a portfóliót, természetesen a részleteken nagyon sok múlik.

Mi az, amire mindenképpen figyeljünk oda long/short ETF estében?

Mibe kerül az alapkezelés? Mindenképpen nézzük meg az éves alapkezelési díjat. ETF alapok esetében az 1%-os alapkezelési díj már drágának mondható, például saját vizsgálatom során több olyan long/short ETF alapot találtam, ahol 0,8-0,96 százalék között változott az alapkezelési díj. Nézzünk egy példát. Az egyik ilyen ETF alap tájékoztatójában az alábbiakat találjuk:

  • Long Exposure    98.36%
  • Short Exposure    -31.24%
  • Net Exposure    67.12%

A fenti adatok mutatják a short és long kitettséget, illetve ennek nettóját. Tehát nagyrészt long beállítottságú ez az ETF, még akkor is, ha a neve alapján ennél nagyobb kiegyensúlyozásra számít a befektető. A legnagyobb long kitettség az ETF portfóliójában:

  • Apple Inc.     3.27%
  • iShares Russell 2000 Value ETF     1.99%
  • JPMorgan Chase & Co.     1.99%
  • iShares Russell 1000 Value ETF     1.97%
  • Target Corporation     1.96%
  • AbbVie Inc.     1.94%
  • T. Rowe Price Group, Inc.     1.77%
  • FCB Financial Holdings, Inc. (Class A)     1.72%
  • TC Pipelines, LP     1.70%
  • Lear Corporation  1,68%

Legnagyobb short kitettség az ETF portfóliójában:

  • S&P 500 Depositary Receipts (SPDR)    -10.96%
  • iShares Russell 2000 Growth ETF    -1.92%
  • iShares Russell 1000 Growth ETF    -1.91%
  • BB&T Corporation    -0.34%
  • NIKE, Inc. (Class B)    -0.33%
  • Wells Fargo & Company    -0.32%
  • U.S. Bancorp    -0.31%
  • United Technologies Corporation    -0.31%
  • Johnson Controls International Plc    -0.30%
  • Medtronic Plc    -0,30%

A fentiek alapján jól látható az alap működési mechanizmusa, azaz az alapkezelő szerint alulértékelt részvényeket megvásárolta, és hogy a kockázatokat mérsékelje short pozíciókat is nyitott, nagyrészt S&P500 illetve russel 2000 growth (2000 kis kapitalizációjú, növekedési részvények),  russel 1000 growth (1000 nagy kapitalizációjú, növekedési részvény) termékekben, illetve további egyedi részvényekben. Célszerű tehát a fenti módon ellenőrizni a long/short ETF működését, és a befektetési döntés előtt figyelembe venni ezeket a részleteket is a múltbeli hozamok vizsgálata mellett.

1.2) Real Return ETF

Az ún. real return ETF is abszolút hozamra törekszik, inflációt meghaladó hozam elérése a cél.  A long/short ETF alapokhoz képeset sokkal kisebb eszközértékű ETF alapokról beszélhetünk. Alapkezelési díj tekintetében sem nevezhetők olcsónak a fenti ETF alapok. Az alapkezelő kötvényeket, devizákat, részvényeket tart a portfóliójában, a cél, hogy hosszú távon infláció feletti hozamot érjen el az ETF. Például az egyik ilyen ETF alapkezelője nagyrészt kötvényeket tart a portfólióban, ezért az árfolyama is kiegyensúlyozottabb a terméknek. Jelenleg 10% japán jen, 10% amerikai állampapír (közepes lejárat) 10% amerikai részvény, 4% amerikai Reit, és 62% rövid amerikai állampapír található a portfólióban. Tehát nagyrészt kötvényeket vásárolunk meg, amiért éves szinten 0,66%-os alapkezelési díjat kell fizetnünk. Vegyük figyelembe, hogy egy amerikai állampapírt tartó, azaz bond ETF alapkezelési díja 0,05-0,1%. Előfordulhat tehát olyan helyzet is, hogy fölöslegesen fizetünk magas alapkezelési díjat, mert sokkal alacsonyabb alapkezelési díj mellett is ki tudjuk alakítani a portfóliónkat. Éppen emiatt a real return típusú ETF esetében is mindig nézzük meg pontosan, hogy mit vesz az ETF, miben tartja a vagyont. A fenti példánál maradva a stabil árfolyama is mutatja, hogy nagyrészt kötvények vannak a portfólióban:

real return ETF

Mindenképpen meg kell néznünk, hogy mit vesz az ETF alapkezelő, hiszen csak így tudjuk a kockázatokat felmérni, például az egyik ilyen alap esetében összesen 8 komponenst találunk,

  • Global X Lithium ETF (LIT)    27.08%
  • PowerShares DB Optimum Yield Diversified Commodity Strategy Portfolio    14.39%
  • iShares TIPS Bond ETF    14.14%
  • Materials Select Sector SPDR ETF (XLB)    13.70%
  • Energy Select Sector SPDR Fund (XLE)    11.55%
  • iShares Global Infrastructure ETF (IGF)    10.53%
  • PowerShares DB Gold Fund    3.87%
  • Cash Component    3.70%
  • iShares 7-10 Year Treasury Bond ETF    1.03%

A 8 összetevő is mind ETF, így nem véletlenül magas az alapkezelési díj, duplán fizetünk. A fenti gondolatokkal zárnám a cikket, egyrészt láthatjuk, hogy egyre több alternatív megoldás létezik a befektetési alapok piacán, azonban nem árt a utána nézni a befektetés előtt, hogy pontosan mit vásárolunk meg.

1.3) Merger Arbitrage ETF-ek

Az egyesülési ügyletek (merge) is felvásárlásnak tekinthetők, akár készpénz formájában, vagy részvénykonvertálás útján is történhetnek. Itt is megfigyelhető, hogy a célpont vállalat részvényeinek árfolyama emelkedik. Ugyanakkor a felvásárló vállalat részvényeinél megfigyelhető (nem minden esetben) az a szituáció, hogy amikor bejelentik a felvásárlási szándékot, akkor a felvásárló, vevő vállalkozás részvényei esnek, míg a megvásárolandó, tehát célpont vállalat részvényeinek árfolyama emelkedik.

Az arbitrázs ügyletnek itt pedig az a lényege, hogy a célpont vállalat részvényeit megvásárolja a kereskedő, ugyanakkor a felvásárló cég részvényeit shortolja, ezzel gyakorlatilag fedezi az ügylet esetleges meghiúsulásából származó kockázatokat. Ha a felvásárlási ügylet nem jön létre, akkor a célpont vállalt árfolyamából kiárazódik a felvásárlási sztori, tehát esni fog a részvények ára, a felvásárló vállalat árfolyama meg emelkedhet (itt is kiárazódik a felvásárlási ügylet).

Ha az ügylet létrejön, akkor pedig a célpont vállalat részvényei konvertálásra kerülnek, és a felvásárló vállalat részvényein nyitott short pozíciók fedezhetők vele. Gyakori egyébként, hogy nem short ügyletet nyitunk, hanem opciók segítségével fedezzük a kockázatokat.

Az elmúlt öt évben jelentős bővülésen ment keresztül az ETF iparág, tőzsdén kereskedett alapok százai jelentek meg, így nem meglepő, hogy a merger arbitrázs ügyeltekre is találunk alapkezelőt. Az alapkezelési díj éves 0,75-0,77% nem mondható kevésnek, illetve egyes merger ETF alapok teljes eszközértéke rendkívül alacsony, emiatt teljesen illikvid, lásd alábbi grafikonon a napos árjegyzést.

merger arbitrázs ETF

Fontos szempont, hogy az arbitrage merger alapok abszolút hozamra törekvő ETF alapok. Tehát az alapkezelők azt ígérik, hogy minden piaci körülmény között pozitív hozamot tudnak elérni. Az eredmények tehát az alapkezelő szakértelmén is múlnak. A gond csak az, hogy az alapkezelő szakértelmének felméréséhez hosszabb működési múlt szükséges. Mivel ezek az alapok az elmúlt 5 évben jöttek létre, így nincs jelentős visszatekintő adat, ráadásul az elmúlt 5 évben egy bikapiacot követhettünk végig, így nem tudhatjuk, hogy az alapkezelő medve piacon milyen teljesítményt tud nyújtani.

1.4) Smart Beta ETF, Strategic Beta ETF, Factor ETF-ek

Mindhárom címbeli megnevezés olyan ETF-eket takar, melyek szakítanak a hagyományos passzív indexkövető ETF stratégiával, és meghatározott szempontok szerint többlethozamhoz juttatják a befektetőt (ez nem mindig sikerül).

Honnan ered a Smart Beta, Strategic Beta ETF ötlete?

A koncepció megértéséhez a  CAPM (Capital Asset Pricing Modell) képletét tekintjük át, mellyel egy portfólió várható hozama számítható ki az alábbi képlet szerint: E(Rp) = Rf +  βp [E(Rm) – Rf ]

Ahol:

  • E(Rp) = a portfólió várható hozama
  • Rf = kockázatmentes hozam
  • βp =  portfólió béta tényezője, azaz a piaccal való korrelációja
  • E(Rm) =  várható piaci hozam
  • E(Rm) – Rf  = kockázati prémium

A fenti képlet tehát azt mondja ki, hogy egy portfólió hozama egyenlő a kockázatmentes hozammal + a kockázati prémium és a béta tényező szorzatával.

A fenti képlet megértéséhez nézzük meg a következő példát. Tegyük fel a kockázatmentes hozam 2%, a piaci hozam 6%, a portfóliónk béta tényezője 1, azaz korrelál a piaccal (részletek a bétáról). Ekkor a fenti képlet szerint a portfolió várható hozam 2+1(6-2), azaz 6. Ha a portfólió hozama megegyezik a piaci hozammal, akkor itt nincs hozzáadatott érték, tehát az alapkezelő nem ért el többlethozamot. Változtassuk most meg a béta tényezőt 1,3-ra. Ekkor a fenti számítás szerint 2+1,3(6-2), azaz 7,2%-ot kapunk a 6% helyett, tehát 1,2%-os többlethozamot értünk el azzal, hogy a béta tényező megváltozott.

A Smart beta koncepció eredete tehát ide vezethető vissza, azaz egy portfólió eredményét úgy befolyásoljuk, hogy a benne található eszközök (például részvények) béta tényezőjén tartjuk szem előtt. Tehát olyan részvényeket választunk, melyeknek a béta tényezője meghatározott szempontok szerint alakul. Ugyanakkor fontos kitétel, hogy ezek a szempontok következetesek kellenek hogy legyenek, tehát szabályokon alapuljon a kiválasztás. Összevetve például egy hagyományos, aktívan kezelt befektetési alappal, ahol a szabályok nem publikusak, és az elemző, alapkezelő döntésein múlnak. Tehát nem feltétlen objektív szabályok alapján történik az alapkezelés.

Mi a különbség a hagyományos ETF és a Smart Beta ETF-ek között?

A hagyományos ETF esetében meghatározott szabályok szerint történik a befektetés. Ez egy index követését jelenti, tehát a szabályok világosak és egyszerűek. Azaz megveszi az alapkezelő az index kosarában levő részvényeket, ugyanolyan súllyal alakítja ki az ETF alapkezelője a portfóliót. Teljesen átlátható struktúra, alacsony díjak mellett. A hagyományos befektetési alapok, melyek aktívan kezeltek nem így működnek. Itt az alapkezelő szubjektív szempontok szerint alul és felülsúlyozásokat végez azért, hogy az index hozamát felülmúlja. A döntési rendszer nem nyilvános, nem átlátható, a költségek általában magasabbak. A Smart Beta ETF esetében pedig szintén cél az index hozamának felülmúlása, azonban különböző fundamentális faktorok szerint, meghatározott szabályok szerint. A szabályrendszer átlátható, nyilvános. A hagyományos ETF alapoknál drágábban, de az aktív alapoknál általában olcsóbban működik a Smart Beta ETF.

Ahogy fentebb már utaltam rá a Smart Beta, más néven Faktor ETF-ek objektív szabályokat követnek, ún. faktorokat, melyekről részben bizonyítható, hogy alkalmazásukkal a múltban felülteljesíthető volt a piaci hozam. Például alacsony volatilitás, momentum, saját részvényeket vásároló cégek, magas osztalékot fizető cégek, növekedési (growth) részvények, értékalapú (value) kiválasztás.  Számos ilyen faktor létezik, és a Smart Beta ETF-ek ilyen faktorok alapján alakítják ki a  portfóliót. Például úgy, hogy alacsony volatilitású részvényeket tartanak csak a portfólióban, vagy azokat a társaságokat, melyek nagy mennyiségben veszik saját részvényeiket. Mivel számos ilyen faktor létezik, így a Smart Beta vagy Faktor ETF kínálatban is számos típussal találkozunk, de általában a szabályrendszer publikus, így pontosan tudja a befektető (feltéve, ha a tájékoztatót elolvassa), hogy milyen részvényeket vásárol az ETF, mi a kiválasztás szempontja.

A külföldi tőzsdéken több száz Smart Beta ETF alap kínálattal találkozhatunk, jelentős a választék, az egyes ETF-ek különböző faktorok szerint alakítják ki a portfóliót. Hogy mennyire sikerül felülteljesíteni a piacot a fenti faktorok alapján történő részvényválasztással az egy másik kérdés. Célszerű olyan Smart Beta ETF alapokat vizsgálnunk, melyeknek már hosszútávú, több éves múltja van, így összevethető a piaci hozamokkal az elért hozam. Gondoljunk arra is, hogy az ETF fejlesztés egy divatos terület, számos ETF konstrukció jelent meg az elmúlt időszakban, így a Smart Beta ETF-ek nem biztos, hogy felül tudják múlni hosszú távon a piaci hozamokat. Ugyanakkor díjazásukat tekintve drágábbak, mint a hagyományos ETF-ek (nem mindegyikre igaz), de az aktívan kezelt befektetési alapoknál olcsóbbak (Általános esetben, egyébként biztosan vannak kivételek). Az alábbi hivatkozáson több száz Smart Beta ETF adatai között válogathatunk: http://etfdb.com/themes/smart-beta-etfs/

2. Védelem az infláció ellen: TIPS kötvények, TIPS ETF-ek

Ebben a bekezdésben az ún.  TIPS ETF-ek tulajdonságait tárgyaljuk, melyeknek az a célja, hogy az infláció emelkedése ellen nyújtson védelmet a befektetőnek. Megnézzük, hogy milyen tulajdonságai teszik kockázatossá ezt a befektetési típust, illetve az ETF kiválasztása során hogyan csökkenthetjük a kockázatokat. Kitérünk arra is, hogy miben térnek el a TIPS kötvények az itthon is ismert infláció ellen védelmet nyújtó államkötvényektől.

Mit jelent a TIPS?

A TIPS az angol Treasury Inflation-Protected Securities kifejezés rövidítése. Ezek olyan értékpapírok, legtöbbször kötvények, melyek valamilyen módon védelmet nyújtanak az infláció ellen. A TIPS kötvények esetén a fogyasztói árindexszel korrigálják a kötvény névértékét a következő évben, az alábbi példán szemléltetem, hogyan alakították ki a TIPS kötvények konstrukcióját. Tegyük fel vásároltunk egy 1000 dolláros TIPS kötvényt 2,5%-os kamat mellett. A TIPS kötvény fogyasztói árindexhez van kötve, azaz ha 1 év múlva az infláció 5% lesz, akkor a kötvény névértékének 5%-kal növelt értéke, azaz 1050 dollár után kapjuk meg a 2,5%-os kamatot, így a kamat 26,25 dollár lesz. Természetesen a névérték növekedés is a befektető profitja lesz, mivel a lejáratkor kézhez kapja.  Ha ebben a szituációban egy normál kötvényt vásárolunk, akkor az 1000 dolláros névérték után 2,5%-os, azaz 25 dollár kamatot fogunk kapni, és természetesen névérték növekedés sem lesz. A példához hozzá kell azonban tenni, hogy általában a hagyományos kötvényeken magasabb a kamat. Látni kell azonban azt is, hogy az infláció elleni védelemnek ára van, azaz a TIPS kötvényekkel elérhető hozam és a hagyományos, infláció ellen védelmet nem nyújtó kötvények hozama eltér, ezt a különbséget "breakeven rate"-nek hívjuk.

Általában a TIPS kötvények hozama kicsivel alacsonyabb a hagyományos kötvényekhez képest, de a breakeven rate, azaz hozam különbség annak függvényében változik, hogy a befektetők növekvő inflációra vagy csökkenő inflációra számítanak. Alacsony infláció esetén  a különbség sem jelentős a két kötvény hozama között. A TIPS kötvényekbe történő befektetéshez tehát nem árt az időzítésre is odafigyelni, ideális befektetési időpont, amikor a breakeven rate jelentősen lecsökken. A jelentős lecsökkenés alatt azt kell érteni, hogy a FED által várt éves inflációs várakozások alá csökken jelentősen, például a FED 10 éves távon évi 2%-os inflációt vár, akkor ehhez mérten beszélhetünk arról, hogy lecsökkent a hozam különbség a TIPS és a hagyományos kötvények között.

TIPS kötvénykockázatok

Ahogy fentebb már utaltam rá,  a legtöbb infláció védett kötvény esetében van egy fix kamatrész. Abban az esetben ha alacsonyak az állampapír hozamok, akkor jellemzően ez a fix kamatrész is alacsony, ugyanakkor ha az állampapír hozamok emelkednek (emelkedő kamatkörnyezet), akkor az alacsonyabb kamatok mellett kibocsátott kötvények árfolyama csökkenni fog (részletesen beszéltünk róla itt).

Látható tehát ebből, hogy árfolyam kockázata is van ennek a befektetési formának, ráadásul a TIPS kötvények jellemzően hosszú durációval rendelkeznek (5-10-20 év), így pedig a kamatkörnyezet változására még érzékeny lesz az árfolyamuk.  Érdemes tehát a TIPS kötvény vásárlása esetén két dologról is meggyőződni. Az egyik a duráció, a lejáratig hátralevő idő, illetve a kamatkörnyezet, és a lejáratig mi várható a kamatkörnyezetre vonatkozóan. Itt ugye az a gond, hogy 2-3 éves időtávon túlra látni nehéz, ráadásul 5-10 éves távok gyakorlatilag beláthatatlanok, így megoldást jelenthet az, hogy alacsony durációval rendelkező TIPS befektetésekben gondolkodunk. Ez viszont azt is jelenti, hogy a másodpiacon kell ezeket a kötvényeket megvásárolni, ami az alacsony likviditás és a hozzáférési problémák miatt lesz elérhetetlen a befektető számára. Ugyanakkor egyes ETF-ek kifejezetten alacsony durációval (például 3 éves) rendelkező TIPS kötvényekből alakítják ki a portfóliójukat. Emiatt lehetnek hasznosak a TIPS ETF megoldások.

Ha közvetlenül vásárolunk meg TIPS államkötvényeket, akkor valószínűleg az elsődleges kibocsátás során vásárolhatjuk meg, így nem lesz lehetőségünk a duráció csökkentésében, azaz a kötvényünk árfolyama érzékenyebb lesz az állampapír hozamok változására. Ugyanakkor ha ETF formában vásároljuk meg a TIPS kötvényeket, akkor lehetőségünk lesz arra, hogy akár alacsony duráció melletti kötvényekből álló portfóliót válasszuk, ennek azonban az lesz az ára, hogy az alapkezelőnek éves alapkezelési díjat kell fizetnünk.

TIPS ETF alapok

A TIPS ETF egy olyan tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely különböző TIPS kötvényeket tart a portfóliójában, előfordulhat tehát, hogy bizonyos esetekben az ETF formával jobban tudjuk optimalizálni az infláció elleni védekezést. A 10 legnagyobb eszközértékkel rendelkező amerikai tőzsdén megvásárolható TIPS ETF esetében az éves alapkezelési díjak, 0,05-0,2% között változtak. Bár az évi 0,2%-os költség sem tűnik soknak, azonban vegyük figyelembe, hogy kötvény portfólióról van szó, így az éves elérhető hozam 2-4% közötti, így viszont már a 0,2% jelentős költségnek tekinthető.

További fontos szempont, hogy a kötvényeket kezelő ETF-ek, így a TIPS ETF is osztalékként fizeti ki a kamatokat. Ez egy amerikai állampolgárnak nem jelent különösebb kényelmetlenséget, ugyanakkor magyar állampolgárként az SZJA szabályokkal nem árt tisztában lenni.

3) Negatív durációjú ETF-ek

A bekezdésben bemutatjuk a módszerét annak, hogy befektetési portfóliónk kamatérzékenységét csökkentsük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötvények árfolyama az emelkedő kamatkörnyezetben csökken. Megnézzük, hogyan lehet védekezni, csökkenteni a kamatemelés kockázatát.

A kamatérzékenységhez a duráció (Duráció, duration) fogalmával kell megismerkednünk. A duráció gyakorlatilag a kötvény kamatérzékenységét fejezi ki, azaz minél alacsonyabb a kötvény durációja, annál kisebb árfolyam kilengésre kell számítanunk a piaci kamatok változása esetén. Közelítőleg ez azt jelenti, hogy a piaci kamatok 1%-os változása a kötvény árfolyamában a durációval megegyező mértékű kilengést okoz. Ha például a kötvény durációja 5 év, akkor a kamatok 1%-os emelkedésével a kötvény árfolyama 5%-ot fog esni, illetve a kamatok 1%-os esésével a kötvény árfolyama 5%-ot fog emelkedni.

A fentiekből látható, hogy addig, amíg csökkenő kamatkörnyezet uralkodik a kötvénypiacon nincs is gond a hosszú durációval rendelkező kötvényekkel, mivel a befektető folyamatosan árfolyam nyereséget (is) realizál a kötvényen a névértékre kifizetett kamat mellett. Akkor azonban, amikor már tartósan alacsonyak a piaci kamatok, és az emelkedés van kilátásban, a hosszú duráció hátrányt jelenthet. Bár valószínűleg a nagyobb durációval rendelkező kötvény kamata magasabb, azonban az árfolyam érzékenység miatt könnyen elveszítheti a befektető az árfolyamon a kapott kamatot.

A magas durációval kapcsolatos problémák, kockázatok csökkentésére hozták létre a befektetési alapkezelők az ún. negatív durációval rendelkező befektetési alapokat, ETF-eket. A konstrukció lényege, hogy a negatív durációval rendelkező ETF olyan portfóliót alakít ki, melynek a durációja negatív lesz. Ez pedig a fenti szabályok szerint azt jelentené, hogy a kamatokkal megegyező irányba fog a portfolió árfolyama elmozdulni. Nagy titok nincs a művelet mögött, az ETF egész egyszerűen a határidős piacon shortolja ezeket a kötvényeket, így kapunk negatív durációt.

Ha önmagában használjuk a negatív durációval rendelkező ETF-et, akkor azzal gyakorlatilag az emelkedő kamatkörnyezetre spekulálunk. Tehát a negatív durációval rendelkező ETF önálló befektetési eszköz is lehet. Azonban nem ez az egyetlen célja a negatív durációval rendelkező ETF-nek. Befektetőként a meglévő befektetési portfólió durációja csökkenthető vele. Ha úgy gondoljuk, hogy közép távon már nagyobb a valószínűsége a kamat emelkedésének, akkor a befektető a meglévő kötvény portfóliójának durációját csökkentheti egy negatív durációval rendelkező ETF-el.

Például a vagyonunk 80%-át egy 4 éves durációval rendelkező kötvénycsomagba fektettük. A maradék 20%-ot pedig egy negatív 5 éves durációval rendelkező ETF-be fektetjük, akkor ezzel 1 évvel, 2,2 évre csökkentettük le a teljes portfólió durációját. A számítási képlet: (4x0,8)-(-5x0,2). A duráció csökkentés gyakorlatilag a kamatkockázat csökkentését jelenti, értelemszerűen ennek ára van, azaz kevesebb hozamunk lesz a fenti kombinációval. A fenti esetben azt kell átgondolnia a befektetőnek, hogy egy 30%-os duráció, kamatkockázat csökkentésért érdemes lemondani valamekkora hozamról.

Negatív durációval rendelkező ETF konstrukciókkal jellemzően az Egyesült Államok tőzsdéin találkozunk. Két ismert típusa közül az egyik egy ún. total bond market típusú, tehát a teljes kötvénypiacot lefedő negatív durációval rendelkező ETF. Általánosságban elmondható, hogy ez a kategória felelhet meg egy átlagos befektető igényeinek. Az alábbi képen egy total bond ETF árfolyamát látjuk, melynek durációja jelenleg 5 évnél több, 5,9 év, tehát érzékenyebb a kamatváltozásra, mint az 5 éves durációval rendelkező ETF

ETF

Itt pedig egy másik ilyen ETF alap árfolyamát látjuk, 2014-ben indult az ETF, így az utóbbi éveket tudjuk összevetni. Az összevetés lényege, hogy a kötvénypiaci hozamok emelkedésének idején a negatív durációjú ETF alap árfolyamának emelkednie kellene, míg a pozitív durációval rendelkező ETF árfolyamának esnie.

negatív duráció

Nemcsak teljes kötvénypiacot lefedő (total market) negatív durációjú ETF-ek léteznek, elérhető kifejezetten a high yield, azaz junk kötvények piacára is negatív durációval rendelkező ETF. A high yield kötvények magasabb kamatot fizetnek, de ebből kifolyólag a kockázat is magasabb, a hozamok sokkal volatilisebbek, így a high yield kötvények árfolyamában is nagyobb a kilengés. Ilyen portfólió esetén még fontosabb a duráció csökkentés. Az elmúlt évek árfolyammozgását az alábbi képen láthatjuk:

negatív duráció junk ETF

4) Jelzálog fedezetű, mortgage ETF-ek

Az angol MBS rövidítés alatt találjuk az ún. jelzálog fedezettel biztosított értékpapírokat, angolul Mortgage Backed Securities. Az MBS tehát olyan értékpapír, jellemzően kötvény, amely mögött jelzálog fedezetű biztosíték is található. Ha pedig ilyen kötvényeket vásároló tőzsdén kereskedett befektetési alappal találkozunk, akkor ezeket MBS ETF alapoknak nevezzük. Ezek tehát olyan befektetési alapok, melyek kifejezetten jelzálogfedezethez köthető értékpapírokkal foglalkoznak.

A mortgage backed security kifejezés tehát olyan kötvényekre utal, melyek mögött jelzálog fedezet van. Különbséget itt tehát abban találunk, hogy egy átlagos kötvény esetében nincs jelzálog fedezet a kötvény mögött. Az MBS kötvények (gyakorlatilag jelzálog-levél csomagnak tekinthető az MBS) tehát ebből a szempontból biztonságosabbnak tekinthető, mivel mögöttük ingatlan fedezet van. Az MBS tulajdonképpen egy jelzálog fedezettel biztosított kötvény csomag. A 2008-2009-es hitelpiaci válság során váltak ismertté az MBS termékeknek az ún. CDO (Collateralized Debt Obligations) változatai. Ezek is több jelzálog fedezettel biztosított kötvényt tartalmaznak.

Az amerikai piacra jellemző, hogy a legtöbb befektetési alap, ETF általában három forrásból szerzi be ezeket az ún. MBS kötvényeket. A három pénzintézet pedig a következő: Ginnie Mae, Fannie Mae, Freddie Mac. A Fannie Mae, Freddie Mac ismert lehet azoknak, akik a 2008-2009-es hitelpiaci válságot végigkövették, ugyanis a fenti két cég irányítását is átvettem az amerikai kormányzat, hogy a cégek csődjét elkerüljék, jelenleg is szigorú irányítás alatt áll a fenti két cég.

A Fannie Mae és Freddie Mac tehát olyan nyilvános részvénytársaságok, melyek mögött az amerikai kormányzat támogatása áll jelenleg is. Ugyanakkor a Ginnie Mae teljes egészében az amerikai kormányzat által irányított, tulajdonolt társaság. A Ginnie Mae teljes néven: Government National Mortgage Association.

A fentiekből látható, hogy a Ginnie Mae forrásból beszerzett jelzálog fedezetű kötvények tekinthetők biztonságosabbnak (amerikai kormányzat által biztosítottak és garantáltak), de a Fannie Mae és Freddies Mac által kibocsátott MBS kötvények is elfogadható biztonságossági szinttel rendelkeznek. Ugyanakkor ezen három intézményen kívül is találunk MBS, illetve CDO termékeket. Ezek viszont már nagyobb kockázatot jelenthetnek.  A fentiek alapján tehát a Mortgage-backed kötvények, illetve ETF-ek esetében célszerű megvizsgálni, hogy az értékpapírok mekkora hányada származik a fenti három intézménytől.

Fontos, hogy a fenti három pénzintézeten kívül további bankok, brókercégekkel, pénzintézetekkel találkozhatunk, melyek különböző ingatlanpiaci hiteleket jelzálogosítottak (MBS-t alakítottak ki), jelzálog leveleket alakítottak ki. Ezen cégek által kibocsátott értékpapírok azonban az esetek többségében nem rendelkeznek kormányzati garanciával, viszont jellemzően magasabb hozamot kínálnak a befektetőknek.

MBS ETF alap előnye

Az MBS ETF-ek nagy előnye, hogy az alapkezelő kialakít egy portfoliót a jelzálog fedezettel rendelkező kötvényekből, így a portfolió kellően diverzifikált lehet, és akár arra is van lehetőség, hogy a magasabb hozamot nyújtó jelzálog levelek is egy meghatározott arányban a portfolióba kerüljenek. Általában a Mortgage Backed Securities kötvényekbe fektető ETF-ek nagyobb hozamot tudnak elérni mint az amerikai állampapírokat vásároló ETF-ek, tehát a hozam valamivel nagyobb.

MBS ETF kiválasztási szempontok

A kiválasztási szempontoknál általában három tényezőt érdemes mérlegelni. Az egyik az alapkezelési díj, amely jellemzően ennél az alaptípusnál évi 0,07-0,2% között mozog. A másik tényező pedig a fentiek szerint az értékpapírok beszerzési forrása.

A fentieken túl még a hitelek átlagos futamidejét is célszerű figyelni. Bár jellemzően hosszú lejáratú hitelek kerülnek ezekbe az értékpapírokba, így az alapkezelő tájékoztatójában a long term megjelölést fogjuk találni.

Az ETF kiválasztásánál ügyeljünk arra is, hogy a kisebb eszközállománnyal rendelkező ETF-ek kevésbé likvidek, így esetleg a spread (vételi eladási árfolyam közötti különbség) nagyobb lehet, ami a költségek növekedését okozhatja.  Az amerikai tőzsdéken elérhető két legnagyobb ETF közül az iShares MBS Bond ETF 11 milliárd dolláros, míg a Vanguard Mortgage-Backed Securities ETF közel 5 milliárd dolláros eszközértékkel rendelkezik.

Mit találunk a tájékoztatóban? Mire figyeljünk? Példák

Ahogy az alábbi képen is láthatjuk, az alap vagyona nagyrészt jelzálog fedezettel rendelkező kötvényekben van.

Jelzálog fedezetű befektetések, kötvények,  mortgage ETF-ek

Az alábbi képen a kötvények forrása látható:

Jelzálog fedezetű befektetések, kötvények,  mortgage ETF példa

Jelölések:

  • FNMA = Federal National Mortgage Association, azaz Fannie Mae
  • FHLMC = Federal Home Loan Mortgage Corporporation, azaz Freddie Mac
  • GNMA = Ginnie Mae (létezik olyan ETF is, amelyik kizárólag GNMA kötvényeket tart a portfoliójában).
  • Other, vagy Unknown = erre érdemes figyelni, ugyanis ez mutatja, hogy mekkora az aránya azoknak a jelzálog fedezetű kötvényeknek, melyekre valószínűleg nincs állami garancia.

Az alábbi képen már egy olyan ETF-et láthatunk, ahol a kötvények fele, unknown kategóriában található, itt tehát nincs kormányzati garancia.

Jelzálog fedezetű befektetések, kötvények,  mortgage ETF adatok

Az MBS ETF-ek kockázatai

Tartsuk szem előtt, hogy ezeknél a jelzálogfedezetű értékpapíroknál bár ingatlan fedezet biztosíthatja a hitelező követelését, azonban az ingatlanpiaci folyamatok is hatással lehetnek a kockázatokra. Például egy jelentősebb ingatlanpiaci áresés esetén a fedezet értéke is csökken. A 2008-2009-es subprime válságban pont ezeknek a tényezőknek volt fontos szerepe, azaz az értékpapírosított jelzálog fedezetű kötvények (CDO) mögötti ingatlan fedezet értéke lecsökkent, mivel az ingatlanpiacon jelentős áresés következett be. A problémát fokozta, hogy akkor még kevésbé szigorú feltételek mellett kerültek a hitelek kihelyezése, gyakran a meglévő hitelre második jelzálog is alapítva lett.  A kockázatok felmérésnél tehát célszerű az ingatlanpiac állapotát is felmérni.

Továbbá a jelzálogfedezetű kötvények kamata (így az értékpapírok árfolyama) is függ a kötvénypiaci hozamoktól, jegybanki alapkamattól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha csökkenő kamatkörnyezet alakul ki, akkor a jelzálogfedezettel biztosított új kötvények (így az ETF-ek által fizetett osztalék is) kamata alacsonyabb lesz. Illetve egy emelkedő kamatkörnyezetben magasabb kamat mellett kerülnek kibocsátásra az új jelzálogfedezetű értékpapírok.

Mennyiségi enyhítés hatásaira is célszerű figyelni, ugyanis az elmúlt években a Fed a mennyiségi enyhítés során kötvényeket vásárolt, ez érintette az MBS piacot is, így a jelzálog fedezet mellett kibocsátott kötvények piacán is vevőként lépett fel a FED. 2017. szeptemberében jelentette be a FED, hogy megkezdi a mennyiségi enyhítés során megvásárolt kötvényállomány leépítését. Ezt a témát részletesen a következő hivatkozáson tárgyaltuk: FED

„Tőkevédett” ETF alap működése

Az eredeti megnevezése ezeknek a speciális ETF alapoknak a defined outcome ETF, mely meghatározott kimenetelű ETF alapra fordítható le, és tulajdonképpen arról van szó ezekben a konstrukciókban, hogy a kockázat (és a hozam) egy előre meghatározott limit alapján korlátozva van. A befektetés hasonlít a tőkevédett befektetési alapokra, azonban a konstrukció felépítése eltérő. Az első ilyen ETF alap 2018-ban jelent meg az amerikai piacon, és azóta már százhoz közelít ezen alapok száma, ahogy a kezelt vagyon is évről évre növekszik, és ma már eléri az 5 milliárd dollárt.

A defined outcome ETF alapok működése alapkezelőnként eltérő lehet, azonban a közös vonás, hogy jellemzően FLEX (Flexible Exchange options) opciókon keresztül alakítják ki a  pozíciókat, és általában call opciókkal biztosítják a hozamot, és put opciókkal alakítják ki a tőkevédelmet. A tőkevédelem kifejezés félrevezető lehet, ugyanis itt nincs tényleges tőkegarancia, hanem a veszteség van korlátozva mely alaponként, és időszakonként 0-35% között változik. Minden ilyen ETF alap esetében meghatároznak egy puffert, mely tulajdonképpen a maximális veszteséget jelenti. Ez a puffer százalékban kerül meghatározásra és általában évente újraindítják, törlik a puffert. A puffer angol megnevezése buffer, így ha buffer 9% kifejezést látunk egy ilyen ETF alap leírásában, akkor az ETF alappal maximum 9%-os veszteségünk lehet, ha a fordulónapon vásároljuk meg (ekkor alakítják ki a 9%-os puffert). A buffer megnevezés miatt a legtöbb defined outcome ETF alap nevében megtalálod a buffer szót, ez tehát utal erre a tőkevédelemre. A meghatározott veszteség limit azonban egy éves időszakra vonatkozik, és a fordulónaptól számítják. Emiatt pedig ha ezen időszak alatt esik/növekszik a követett index árfolyama, akkor a veszteség mértéke kisebb/nagyobb lehet (feltéve ha később fektetünk be). Például XY buffer ETF alap által meghatározott puffer értéke 9%, és a pozíció kialakítását, reset időpontját követően 1%-ot esik az index, akkor a puffer már csak 8%. Ha ezen a napon vásároljuk meg az indexet, akkor maximum 8%-os veszteség érhet minket. Ugyanez igaz arra az esetre is, hogy a puffer értéke induláskor 9%, de közben 10%-ot emelkedett a tőzsde, akkor a maximális veszteségünk 19% lesz, ha a 10%-os emelkedés után fektetünk be. További részletek: Biztonságok befektetés a „tőkevédett” ETF alap?

ETF vásárlás alapjai

Az alábbi videóban az ETF befektetés alapjaival foglalkozunk. Többek között az alábbi témákról lesz szó:

  • Megbeszéljük az ETF, ETN, ETC termékek jelentését.
  • Megnézzük, hol lehet elérni ezeket a termékeket.
  • Arra is kitérünk, hogy mi a különbség a hagyományos befektetési alap és az ETF alap között.
  • Szó lesz az ETF alapok költségeiről.
  • Hol találjuk az európai tőzsdéken elérhető 1400 ETF alapot.
  • Hogyan vásárolható meg az ETF alap.
  • Milyen adózási tudnivalókat tartsunk szem előtt..
  • ETF alapok típusaival kapcsolatos tudnivalók.
  • Tőkeáttétes ETF-ekkel kapcsolatos problémák.
  • Hedged és unhedged típusú ETF-ek.
  • Nyereséget felhalmozó és nyereséget kifizető ETF-ek és az adózás.

Az előadáson hivatkozott további tartalom:

 
 

Az előadás folytatása:

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link