Fordított kalapács japán gyertya jelzései, megbízhatósága a tőzsdei kereskedésben
Cikkünkben a fordított kalapács japán gyertya alakzat jelzéseit, használatát mutatjuk be. Az általános bemutatáson túl, megbeszéljük a fordított kalapács gyertya megbízhatóságát. Az adatok több száz múltbeli fordított kalapács gyertya megfigyelésén alapulnak.
Hogyan ismerhető fel a fordított kalapács japán gyertya?
A fordított kalapács gyertya alakzatot általában egyszerűen definiálják. A legfontosabb követelmény, hogy a gyertyának hosszú felső kanóca és a gyertya alsó részén kis teste legyen. Ez általánosságban megfelelő, de kereskedéshez vagy a piaci mozgás értékeléséhez pontosabb definícióra van szükségünk. A kalapács és a fordított kalapács alakzat hasonló, de a kanóc iránya eltér. A kalapácsnál az alsó, a fordított kalapácsnál a felső kanóc a hosszú. Mindkét alakzatot csökkenő trend után szokás vizsgálni.
- Kalapács gyertya: eső trendben lefele mutató kanóc
- Fordított kalapács gyertya: eső trendben felfelé mutat a gyertyakanóc, lásd alábbi képen.
Két olyan jellemzőt kell vizsgálni, ami fontos. A felső kanóc legyen sokkal hosszabb, mint a gyertya teste. Minimumelvárásként a kanóc a test legalább kétszerese legyen. A gyertya teljes magasságához viszonyított arányt ugyanakkor a kisebb alsó kanóc is befolyásolja, így a test mérete nem minden esetben pontosan a teljes gyertya harmada.
Ez minimális elvárás a fordított kalapács alakzatnál, több elemző legalább háromszoros vagy négyszeres felső kanócot vár el. A test a gyertya alsó részén helyezkedjen el. Túlzó elvárás lenne, hogy egyáltalán ne legyen alsó kanóc. A piacon gyakran kialakul egy kisebb alsó kanóc is, amelynek méretét érdemes korlátozni. Egyes szigorúbb meghatározások a teljes gyertya magasságának 5-8%-át engedik meg, mások egyáltalán nem fogadnak el alsó kanócot. A hosszú felső kanóccal rendelkező alakzat emelkedő trend után is megjelenhet, ebben az esetben hullócsillagnak (shooting star) nevezzük. Az akasztott ember ezzel szemben hosszú alsó kanóccal rendelkezik. Az alábbi előadáson a japán gyertyák megbízhatóságával, jelzéseikkel foglalkozunk.
Mi történt a fordított kalapács alakzat kialakulásakor a piacon?
Csökkenő trendben az árfolyam egy gyertyán belül előbb erőteljesen megemelkedik, majd az emelkedés jelentős részét visszaadja. Ez a mozgás alakítja ki a hosszú felső kanócot. Az emelkedés arra utalhat, hogy a vevők átmenetileg erőre kaptak, a visszaesés viszont azt mutatja, hogy a magasabb árszinteket a piac nem tudta megtartani. A fordított kalapács ezért önmagában még nem bizonyítja a csökkenő trend végét. Emelkedő trend után ugyanez a gyertyakép hullócsillagként jelenhet meg, amelyet rendszerint lehetséges fordulós jelzésként értelmeznek.
A gyertya zárására az árfolyam visszatér a nyitóár közelébe, kialakítva a fordított kalapács alakzatot. A hagyományos értelmezés lehetséges emelkedő fordulatot keres benne, de a folytatás iránya bizonytalan. Bulkowski egyik vizsgálatában a formációt követően az esetek 65%-ában lefelé történt kitörés, vagyis folytatódott a csökkenő mozgás. Ez az arány azonban nem tekinthető egy kereskedési stratégia találati arányának.
Mennyire megbízható a fordított kalapács alakzat?
A megbízhatósági adatokban Thomas Bulkowski munkáiból indulunk ki. Megkülönböztethetjük a bika- és medvepiaci környezetben kialakuló alakzatokat, a továbbiakban a bikapiacon, részvények napos grafikonján megfigyelt fordított kalapácsok statisztikáival foglalkozunk. Érdemes figyelembe venni, hogy Bulkowski a vizsgált alakzatot egy megelőző hosszú, csökkenő gyertyával együtt határozza meg. Ezért az alábbi eredmények nem feltétlenül érvényesek minden olyan egyedi gyertyára, amelynek rövid teste és hosszú felső kanóca van. A piaci környezetet is fontos külön vizsgálni, mivel a gazdasági recessziók időtartamából nem következik közvetlenül a részvénypiaci bika- és medvepiacok aránya.
Ezen túl pedig fontos, hogy bikapiacon azokkal a fordított kalapács alakzatokkal foglalkozunk, melyek előzménye egy csökkenő trend volt, ami akár egy rövidtávú csökkenő trend is lehet, azaz az alábbi ábra szerinti fordított kalapács japán gyertya alakzattal foglalkozunk.
A fenti vizsgálat szerint felfelé történő kitörés esetén a kitörést követően átlagosan 6,77%-os árfolyam-emelkedést figyeltek meg. Ez a fordulós irány az esetek 35%-ában jelentkezett. Az esetek 65%-ában viszont lefelé történt kitörés, ami a csökkenő mozgás folytatódását jelezte. Ezekben az esetekben átlagosan 5,91%-os árfolyamesést mértek. Az átlagos elmozdulásokat a kitörés kezdetétől az azt követő rövid távú árfolyammozgás végéig számították. Ez nem azt jelenti, hogy a jelzés alapján ennyi hozamot lehetett volna elérni, hiszen a csúcsokon és mélypontokon történő kilépést előre nem lehet pontosan időzíteni. Az adatok elsősorban a különböző japán gyertyaalakzatok összehasonlítására alkalmasak. Ahogy lentebb látni fogod, a hosszabb kanócú fordított kalapácsot átlagosan nagyobb árfolyammozgás követte.
Az is megfigyelhető, hogy a fordított kalapács kialakulásától a felfelé vagy lefelé történő kitörésig jellemzően 3-5 nap telt el a vizsgált adatok alapján. A kitörés után kialakuló mozgás felfelé átlagosan 9, lefelé 6 napig tartott. Ezek múltbeli megfigyelések, és nem jelentenek előre rögzített tartási időt egy kereskedési stratégia számára.
Szintén megfigyelhető összefüggés, hogy a nagyobb, hosszú kanóccal rendelkező fordított kalapács gyertyákat nagyobb árfolyammozgás követte. Felfelé történő kitörés esetén átlagosan 8,82%-os emelkedést, lefelé történő kitörésnél átlagosan 8,2%-os visszaesést figyeltek meg. A záróáras megerősítési szabály esetén, amikor megvárjuk, hogy egy későbbi gyertya a fordított kalapács csúcsa fölött zárjon, a közölt találati arány 57%. Ez önmagában nem elegendő a stratégia eredményességének megítéléséhez. A találati arány mellett az átlagos nyereség és veszteség, a kereskedési költségek, valamint a belépési és kilépési szabályok is számítanak. Az 50%-os érték sem feltétlenül megfelelő viszonyítási alap, mert az árfolyam emelkedésének valószínűsége a vizsgált piactól és az időtávtól is függ. Például az amerikai részvénypiac múltbeli emelkedési gyakoriságára eltérő tartási időknél a következő értékeket szokták bemutatni, de ezek nem vethetők össze közvetlenül a fordított kalapács 57%-os arányával, mivel más feltételekre vonatkoznak:
- 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
- 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
- 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
- 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
- 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
- 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
- 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%
Miért alakulhat ki a fordított kalapács gyertya?
Mi okozhatja, hogy egy fordított kalapács gyertya kialakul? Amikor a piac erősebben korrigál, majd egy gyertyán belül vissza is tér az eredeti, kezdő értékhez, annak erős piaci okai vannak. Két olyan piaci helyzet van, amit külön kiemelnék:
- Erős hír, adatközlés miatt a piac gyorsan lereagálja a hírt, de a hírközlést követő korrekciót tévesnek ítéli, és visszatér az eredeti, kezdő szintre.
- Egy erős technikai szinthez érve a befektetők realizálni kezdenek, vagy a trendfordításra kereskednek. De a fordítás nem sikerül, vagy a realizálás miatt a piacra kerülő ajánlatokat záros határidőn belül a piac felvásárolja, ellenajánlattal él.
Mindkét esetben érdemes a megszokottnál nagyobb figyelmet fordítani a piacra. Ha egy fontos árszintnél alakul ki a fordított kalapács, akkor a szint későbbi áttörése vagy letörése újabb információt adhat az árfolyam várható mozgásáról. Ha van rá lehetőségünk, az ajánlati könyvet is megvizsgálhatjuk a gyertya felső kanócának közelében. A nagy mennyiségű eladási ajánlat utalhat ellenállásra, de ezek az ajánlatok bármikor módosulhatnak vagy eltűnhetnek, ezért önmagukban nem jelentenek biztos akadályt. Ha pedig egy hír után a gyors emelkedést hasonlóan gyors visszaesés követi, a következő gyertyák mozgása segíthet eldönteni, hogy átmeneti kilengést vagy tartósabb fordulatot látunk.
A fordított kalapács alakzat számunkra két felhasználási lehetőséget ad:
1) Alapesetben a hagyományos értelmezés szerint a fordított kalapács önmagában nem ad kellően megbízható belépési jelzést, inkább a piaci bizonytalanságra hívja fel a figyelmet. Ha ilyen gyertyával találkozunk, ellenőrizzük a stopmegbízásunkat, és szükség esetén a korábban meghatározott kockázatkezelési szabályaink szerint módosítsuk.
2) Haladó kereskedők számára a fordított kalapács a csökkenő trend folytatódásának lehetőségére is figyelmeztethet. A bemutatott mintában az esetek 65%-ában lefelé történt kitörés, de ez az adat nem egy önálló kereskedési rendszer sikerességét mutatja. Érdemes figyelni, hogy az árfolyam a gyertya csúcsa vagy mélypontja felé mozdul-e tovább, és a belépést egyértelmű kockázatkezelési szabályokhoz kötni.
A forex kereskedésben az ilyen fordított jelzéseket figyelmeztető jelzésnek foghatjuk fel, a trend esetleges elbizonytalanodást jelzi, de ezekre kereskedni véleményem szerint nem ajánlott.
Eddigi példákban és a leírásban is trendben, egyirányú mozgásban vizsgáltuk a fordított kalapács alakzat jellemzőit. Oldalazásban már nem találunk ilyen lehetőséget, hiszen nincs, vagy nehezen azonosítható a mozgás iránya. Ezért fontos kiemelni, hogy a bizonytalan mozgásban, az oldalazásban nem használható a fordított kalapács gyertya alakzat. Sok téves, fals jelet produkál, így kerülendő a használata.
Vegyük azt is figyelembe, hogy a japán gyertyák a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. A technikai jelzések előrejelző képességéről számos empirikus vizsgálat született, amelyek eredményei a választott piactól, időszaktól és kereskedési szabályoktól is függnek. A statisztikailag kimutatható előrejelző képesség ráadásul nem feltétlenül jelent tranzakciós költségek után is elérhető többlethozamot. Erről a témáról bővebben az alábbi előadáson beszéltünk.
A fordított kalapács gyertya összefoglalása:
- A fordított kalapács gyertya nagy kanócú, és a teste az egyik végén helyezkedik el
- Csökkenő trendben alakul ki, a kanóc felfelé mutat
- Emelkedő trend után a hasonló, hosszú felső kanócú gyertyát hullócsillagnak nevezzük. Az akasztott embernek hosszú alsó kanóca van.
- Hasonló a kalapács gyertya alakzathoz
- Elbizonytalanodást jelezhet
- Így önmagában jelzésértékű, de csak megerősítéssel kereskedhető
- A jelzés értelmezése függ a megelőző trendtől, a piaci környezettől és a megerősítő árfolyammozgástól.
Ha érdekelnek a japán gyertyák, akkor az alábbi cikkeket is érdemes tanulmányoznod: