FOMO (Fear of Missing Out) jelenség a tőzsdén, kripto- és ingatlanpiacon

Cikkünkben egy tőzsdepszichológiai problémával a Fear of Missing Out (FOMO) hibájával foglalkozunk, mely a félelem a kimaradásból kifejezésre fordítható le. A félelem a kimaradásból érzése, és az emiatt elkövetett hibák gyakorlatilag minden befektetőt érintenek, gondolok itt a rövid távú, daytrade kereskedőkre, a hosszú távú részvénypiaci befektetőkre, de az ingatlanpiacon, és a kriptovaluták piacán is találhatunk példákat a FOMO jelenségére. Megnézünk múltbeli eseteket, amikor ez a jelenség erősen hatott a különféle befektetési termékek árazására. Témáink:

• Mit jelent a FOMO?
• A FOMO és a részvénypiaci hozamok (2025)
• FOMO a tőzsdéken a 90-es években
• FOMO példák
• FOMO és a tőzsdei hozamok
• Hogyan kerüld el ezt a befektetési hibát?

Mit jelent a FOMO?

Ahogy már a bevezetőben is szó volt róla a FOMO (Fear of Missing Out) a félelem a kimaradásból egy tőzsdepszichológiai hiba, amit nagyon sokan elkövetnek a pénzügyi, befektetési döntéseik során. A FOMO nemcsak a pénzügyi döntések területén, hanem a hétköznapi életen is megtapasztalható. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a közösségi médiának „hála” az ismerőseink minden lépését nyomon követjük, és azt tapasztaljuk, hogy óriási élményeket szereznek nélkülünk, azaz kimaradunk valamiből. Amíg tehát a hétköznapi életben a FOMO úgy jelenik meg, hogy attól tartunk, mások tartalmas élményeket szereznek meg nélkülünk, addig a befektetés, pénzügyek területén attól félünk, hogy kimaradunk egy nagy, vissza nem térő lehetőségből, mellyel mások meggazdagodnak.

Tekintettel arra, hogy a befektetők széles körét érintik különböző kognitív és érzelmi torzítások, így nem meglepő, hogy a viselkedés közgazdaságtan által egyébként részletesen kutatott területről van szó. Daniel Kahneman, Amos Tversky kutatásaiból  kiderül, hogy az átlagos befektető jellemzően kockázatkerülő, azaz a veszteség elszenvedése sokkal jobban megviseli mentálisan a befektetőt, mint a nyereség. Jó példa erre a fenti tanulmányban szereplő kísérlet is, melyben a kutatásban résztvevőknek két lehetőség közül kellett választania:

• „A” lehetőség: 50% esély arra, hogy nyersz 1000 izraeli fontot, 50% esély arra, hogy semmit nem nyersz
• „B” lehetőség: biztosan nyersz 450 fontot  (a vizsgálat idején egy átlagos izraeli család bevétele kb. 3000 font volt.)

A kutatás eredménye, hogy a többség a biztosat választotta a bizonytalan helyett, még akkor is, ha a bizonytalan nagyobb hozamot jelentene. A fenti vizsgálatot különböző formákban más kutatók is elvégezték, és a legfontosabb következtetés, hogy az ember alapjában véve kockázatkerülő.

Ezzel azonban még nem magyaráztuk meg azt, hogyan kapcsolódik a FOMO problémájához a befektetők kockázatkerülése. A kapcsolat azonban jól megfigyelhető, hiszen a kockázatkerülés azt jelenti, hogy nem szeretünk veszíteni, viszont, ha mások nyernek, ráadásul nagyon sokat nyernek, akkor úgy érezzük, mi veszítettünk, hiszen kimaradtunk egy nagyon jó lehetőségből, barátaink, ismerőseink pedig gazdagabbak lettek. A FOMO miatt tehát a befektetők könnyen elveszítik józan ítélőképességüket, nem gondolják át a lehetőségeket racionálisan. Ez pedig erősítheti egy buborék, lufi kialakulását különböző befektetési eszközök piacán. A befektetők tehát gyakran nem racionálisan döntenek, és a félelem (FOMO) mellett más érzelmek is azt eredményezik, hogy az eszközök árazásában túlárazott, alulárazott helyzetek alakulnak ki. Többek között ezzel magyarázható az is, hogy a hatékony piac elméletével összefüggésben számos piaci anomália figyelhető meg. Néhány példa:

• Poterba és Summers (1988) kutatásaiban hosszútávon is kimutatta az átlaghoz való visszatérés elvét. Ez a bizonyos „mean reversion”, mely számos kontra stratégiának az alapja, itt beszéltünk róla.
• Magyarországon is tartott előadást Richard H. Thaler Nobel-díjas közgazdász, aki egy korábbi tanulmányában leírja, hogy  az optimizmus és a pesszimizmus hullámai rendszeresen eltérítik az árakat a fundamentális értékétől. Itt az oldalon is beszámoltunk arról, hogy a befektetői hangulat és a tőzsdék mozgása között ellentétes hatás figyelhető meg.
• Számos kutatás kimutatta, hogy egyes hónapokban, mint például január, szokatlan tőzsdei hozamokat lehet kimutatni. Ezen alapul a január barométer, január effektus, de ide sorolhatjuk a sell in may and go away stratégiát is.
• Az értékalapú mutatók is ebbe a körbe sorolhatók, melyek ma már részét képezik a hatékony piacokkal összefüggésben álló CAPM-nek is.

A tőzsdei kereskedőkre, befektetőkre így két irányból hat a FOMO. Egyrészt a félelem a kimaradásból miatt hibás befektetési döntéseket hozunk, másrészt az érintett befektetési eszköz piacán lufi alakulhat ki. Ez pedig hatással lehet azokra is, akik racionálisan átgondolva távol maradnak a lufitól. Például a 2000-es éveket megelőzően senki nem akart kimaradni az internetes cégek profitrobbanásából, így az amerikai tőzsdén egy lufi fújódott. A buborék kipukkadását követő válság azonban már mindenkit érintett, hiszen nemcsak a technológiai szektorban volt érezhető a válságban, hanem a teljes tőzsdén, illetve az egész amerikai gazdaság recesszióba fordult, tehát reálgazdasági hatásai is lettek a lufinak. Fontos tehát szem előtt tartani, hogy egy-egy befektetési termékben kialakuló lufi, buborék visszahat más termékekre, akár a reálgazdaságra.

Például ma már az amerikai lakosság 50%-a rendelkezik részvényekkel, így egy részvénypiaci visszaesés érzékenyen érintheti a befektetők széles körét, akiknek csökken a megtakarítása, így pedig újból megtakarítanak, azaz kevesebbet fogyasztanak. Ezzel máris eljutottunk a reálgazdaságig, hiszen a kisebb fogyasztás azt is jelenti, hogy kevesebb terméket, szolgáltatást lehet értékesíteni, a cégek árbevétele csökken. A FOMO tehát összetett hatásokon keresztül nem csak azokat érinti, akik benne vannak. Hogy megértsük a probléma természetét, és elkerüljük ezt a tőzsdepszichológiai hibát, nézzünk meg néhány múltbeli esetet.

A FOMO és a részvénypiaci hozamok (2025)

A FOMO jelenség részvénypiaci hatásait  a kevés múltbeli példán (lásd lentebb) túl ma már tudományos kutatások is vizsgálják. Ugyanakkor az eddigi empirikus bizonyítékok száma alacsony, és a FOMO mérésére a szakirodalom több tanulmánya is a Google Trends adatait használja, figyelve a keresési intenzitását meghatározott kulcsszavaknak. A FOMO vizsgálatokban jellemzően a következő kulcsszavak keresési gyakorisága adja az alapját a mérésnek: FOMO, Buy Stock, Get Rich Quick, Missed Out, Trending Now, Bitcoin Price.

A saját vizsgálatomban 2015–2025 közötti időszakra építettem FOMO-indexet a fenti hat kulcsszó alapján. Az idősorokat z-score standardizálással tettem összehasonlíthatóvá, majd átlagoltam, és 0–100 közötti skálára helyeztem, így minden egyes hónaphoz egy relatív FOMO-érték kapcsolható, melynél a 100-as érték a vizsgált időszak legmagasabb FOMO-szintje, a 0-hoz közeli érték a legalacsonyabb aktivitást jelzi, lásd alábbi képen.

A z-score használata azért különösen fontos, mert kiküszöböli a Google Trends egyik alapvető korlátját azt, hogy minden lekérésnél az adott időablak legmagasabb értékét skálázza 100-ra. Emiatt a rövid és hosszú időszakok, illetve a különböző kulcsszavak nyers idősorai közvetlenül nem hasonlíthatók össze. A standardizálással (z-score) viszont egységes mércére helyeztük az összes kulcsszót és teljes időszakot, így a FOMO-index valóban a keresési aktivitás időbeli megugrását fejezheti ki. A görbén időről időre jól látható a FOMO megugrása, például 2021 év elején, 2017 tavaszán, és 2025 nyarán.  Az utolsó hónap alacsonyabb értéke azonban nem valódi visszaesést tükröz, hanem egyszerűen azt, hogy a hónap még nem zárult le, így a keresési adatok hiányosak. A FOMO-index z-score értéke azt mutatja meg, hogy az adott hónap keresési aktivitása hogyan viszonyul a teljes 10 éves időszak átlagához és szórásához. A jelenlegi magas értékek tehát azt jelzik, hogy az elmúlt évtizedhez képest rekordszintű keresés indult el ezekre a kulcsszavakra.

Forrás: Saját szerkesztés

Ha a vizsgálatot kiterjesztjük a World Bank adatbázisában elérhető 82 részvénypiacra, és a 2004–2024 közötti google keresési adatokra építünk, akkor az alábbi táblázatban összefoglalt panelregressziós eredményeket kapjuk. Ezek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy egyidejű mérésben a FOMO és a részvénypiacok havi hozama között nincs szignifikáns kapcsolat. Tehát sem pozitív, sem negatív irányban nem mutatható ki hatás. Ugyanakkor a FOMO és a piaci volatilitás között pozitív kapcsolat van, ez pedig együtt jár a sharpe-ráta csökkenésével, tehát alacsonyabb kockázattal korrigált hozamot eredményez.

A regressziós táblázatban az (1) és (2) oszlopok a hozamokra vonatkozó eredményeket mutatják, az (3) és (4) oszlopok a volatilitásra, míg az (5) és (6) oszlopok a Sharpe-rátára. A páros oszlopok (2), (4), (6) tartalmazzák az országokra alkalmazott kontrollváltozókat is, például a GDP-növekedés, infláció. A csillaggal jelölt eredményeket tekinthetjük szignifikánsnak (p<0,1; *p<0,05; **p<0,01).

	Hozam (1)	Hozam (2)	Volatilitás (1)	Volatilitás (2)	Sharpe (1)	Sharpe (2)
FOMO index	–0.001	–0.002	0.015***	0.014***	–0.010***	–0.009***
(t-érték)	(–0.45)	(–0.72)	(3.52)	(3.36)	(–3.02)	(–2.88)

Bizonyára a befektetőket az érdekli, hogy mit árul el a FOMO a jövőbeli részvénypiaci hozamokról. Erről azonban egyelőre nincs információnk, a vizsgálatot egyelőre csak az egyidejű hozamokra készítettük el.

FOMO a tőzsdéken a 90-es években

Az 1990-es évek második felében került a köztudatban az internet, és az internetben rejlő lehetőségek. Az internet térhódításával gyors, óriási változást, a hétköznapi élet teljes átalakulását várták a befektetők. Arra számítottak, hogy az internet hirtelen, gyors térhódítása jelentősen átalakítja az emberek hétköznapjait, így a dotkom cégek (amelyek tevékenysége valamilyen módon az internethez köthető) a hagyományos társaságoktól piaci részesedést szereznek, illetve az új szolgáltatások, termékek megjelenésével óriási profitbővülésre számítottak a befektetők a dotcom cégekkel kapcsolatban. Utólag már látható, hogy ez be is következett, azonban nem a 2000-es évek elején, hanem 10-15 évvel később. A 90-es évek befektetői tehát azt látták, hogy a technológiai szektorban jelentős árfolyam emelkedés következik be, így a szélesen diverzifikált portfóliókat átsúlyozták, és olyan technológiai részvényekbe fektették a pénzünket, melyekből a szomszédok, barátaik meggazdagodtak. Nem akarták kihagyni az óriási lehetőséget, amiről azt gondolták, hogy az életükben nem lesz többet ilyen nagy jelentőségű változás. Az események az alábbi grafikonon láthatók, további részletek a dotkom lufiról itt olvashatók.

FOMO az ingatlanpiacon

Alighogy lecsengett a dotkom lufi, már lefektették az új válság alapjait: alacsony kamatok, emelkedő ingatlanárak. Az alacsony kamatoknak köszönhetően mindenki annyi hitelt vett fel, amennyit csak tudott, és a pénzből ingatlanokat, REIT társaságok részvényeit vásárolták. Az események a 2008-2009-es subprime, hitelválságban csúcsosodtak, amelynek a teljes reálgazdaságban érezhető hatása volt. Tehát nem csak azokat érte veszteség, akik a kimaradástól való félelem miatt óriási hiteleket vettek fel, és túlárazott ingatlanokat vásároltak, hanem azokat is, akik a következő válság miatt elveszítették munkájukat, vagy épp vállalkozásuk ment csődbe. A subprime válság előtt megfigyelhető volt, hogy a cégek, cégvezetők körében is eluralkodott a félelem a kimaradásból. Nem akartak lemaradni a könnyű profitról, így egyre könnyebben, lazább feltételekkel adtak hitelt. Gyakori volt, hogy egy ingatlanon az első zálogjogosult mellett még második és további zálogjogosult is bejegyzésre került, azaz egy ingatlanra több pénzintézet is adott hitelt. Értelemszerűen a végrehajtásnál az első helyen álló banké az elsőbbség, így egy záloggal terhelt ingatlant fedezetként elfogadni sokkal kockázatosabb. A képen az amerikai ingatlan-hasznosító (REIT) társaságok árfolyamát összegző indexet látjuk.

FOMO az arany piacán

A 2010-es évek elején számos problémával kellett a piacoknak szembenézniük. Gyakori hír volt a médiában a dupla W alakú recesszió, így a recessziótól való félelemben és a 2008-as válság közeli emléke miatt a befektetők elkezdték vásárolni az aranyat. Az arany árfolyama jelentősen emelkedett, egyre többen foglalkoztak az arannyal, és olyan elemzések jelentek meg neves elemzőházaktól, hogy az 1800 dolláros unciánkénti ár után a 6000 dolláros szint következik. Erre az időszakra tehetjük a tetőpontot, majd ezt követően csökkenő trend, medvepiac kezdődött az arany piacán és több, mint egy évtizedet kellett várni az új csúcsig, az 1800 dollár feletti árakig. 

FOMO és a tőzsdei hozamok

A FOMO hatására tehát a befektetési eszközök piacán időről időre buborékok alakulnak ki és ezek a buborékok rendkívül nagy visszaeséssel és alacsony hozamokkal járnak együtt. Faber (2016) 12 múltbeli buborékot vizsgált meg, és az adatokból az derül ki, hogy az évesített reálhozam átlagosan 0,07% a fenti 12 esetben, és ehhez átlagosan 66,34%-os visszaesést kellett kiülnünk, 21,71%-os szórás, azaz árfolyamkockázat mellett. 

A fenti 12 buborék alatt elérhető átlagos hozamról, kockázatról az alábbi táblázat számol be. Bár átlagot látunk, így óvatosan érdemes fogalmazni, de általánosságban elmondható, hogy nem veszítünk sokat, ha kimaradunk a nagy lufikból.

	Nominális	Inflációval korrigált
CAGR	3,49%	0,07%
Kockázat	22,64%	21,71%
MAX DD	-61,64%	-66,34%

Hogyan kerüld el ezt a befektetési hibát?

A FOMO elkerülésében az egyik legfontosabb szempont, ha tisztában vagyunk azzal, hogy olyan, hogy soha vissza nem térő alkalom, nem létezik. A mai világban sok tízezer részvény, sok száz iparág közül válogathat a befektető, tőzsdei kereskedő, így gyakorlatilag mindig találhatunk jó lehetőségeket. Számos ilyen lehetőség volt az elmúlt években egyedi vállalatokban, iparágakban, például kannabisz részvények, hurrikán szezon hatása, legutóbb a gyógyszergyártók, egyes biotechnológiai, AI cégek. A befektetők tehát azt gondolják, hogy ezek példa nélküli ritka esemény, így inkább vállaljuk az óriási kockázatot mintsem kimaradnánk. Ilyen példa nélküli, kihagyhatatlan lehetőségek azonban évről évre jönnek, és mennek. Például kriptovaluták 2017-ben, 2021-ben, okostelefon iparág 2010-2015, REIT 2003-2007, internetes cégek 1995-2000, AI-cégek 2022-2025. Az alábbi grafikonon az egyik ismert kannabisz-résvzény, a Tilray Brands árfolyama látható. Ma már 1 dolláros árfolyama van a papírnak, de a FOMO időszakában 100-200 dollár közötti árfolyam sem volt ritka. 

Összegezve a fentieket, a FOMO, azaz a kimaradástól való félelem egy fontos tényező a tőkepiacokon, és nemcsak a rövid távú kereskedők, spekulánsok, hanem a hosszú távú befektetők is gyakran esnek áldozatául, ráadásul a FOMO buborékokhoz és drasztikus piaci korrekciókhoz vezethet. A saját számításaink alapján 2015–2025 között készült FOMO-index világosan mutatja, hogy bizonyos időszakokban (például 2017-ben, 2021-ben vagy 2025 nyarán) kiugróan magas volt a FOMO a befektetők körében. Bár a regressziós vizsgálatok azt mutatják, hogy a FOMO és a részvénypiaci hozamok között egyidejűleg nincs szignifikáns kapcsolat, a volatilitásra erős pozitív hatása van, és ez a sharpe-ráta romlásához vezet. Ez azt jelenti, hogy a magas FOMO időszakokban a piac kockázatosabbá válik, miközben a kockázattal korrigált teljesítmény gyengül. A legfontosabb tanulság tehát, hogy a FOMO által hajtott „kihagyhatatlan lehetőségek” sokszor rövid életűek, és hosszabb távon a befektetők jelentős veszteségekkel szembesülhetnek. A FOMO elkerülése érdekében a befektetőnek érdemes fegyelmezetten ragaszkodnia a fundamentumokhoz és a saját stratégiájához, nem pedig a tömeg hangulatát követnie.