Ezeken a tőzsdéken jobban működik a technikai elemzés

Cikkünkben a technikai elemzés eszközeivel kapcsolatos új vizsgálatról számolok be, mely 40 ország részvénypiacán, 20 évre visszatekintve vizsgálta meg a technikai elemzés egyik leggyakrabban alkalmazott eszközét. Témáink:

• Mire jó a technikai elemzés?
• A mozgóátlagok, mint lélektani szintek
• A mozgóátlagok előrejelző szerepe

Mire jó a technikai elemzés?

A technikai elemzés a rövid távú kereskedők által használt népszerű árfolyam-elemzési módszer, mely trendvonalakat, trendeket, támaszokat, ellenállásokat azonosít, és japán gyertyák, árfolyam-alakzatok, indikátorok segítségével próbálnak a kereskedők többlethozamot kinyerni. A témával kapcsolatban közel 100 vizsgálatról tudunk az elmúlt évtizedekből, melyek alapján arra következtethetünk, hogy a technikai elemzés egyes eszközei valóban többletinformációt hordoznak, azaz a használatuk előnyhöz juttatja a kereskedőket. A technikai elemzés egyes eszközeinek alapjairól az alábbi cikkekben beszéltünk:

• Technikai elemzés: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról
• Van bizonyíték a technikai elemzés, árfolyam-alakzatok működésére?
• A japán gyertyák használhatatlan eszközök?
• Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?

Ugyanakkor érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a technikai elemzés nem minden piacon, tőzsdén működik egyaránt hatékonyan. A népszerű vélemény szerint a technikai elemzés eszközei azokon a piacokon használhatók jól, melyeken kisbefektetők széles tömege kereskedik, azaz a nagy forgalmú, nagy kapitalizációval, magas közkézhányaddal rendelkező részvények piacán. Ugyanakkor korábban már beszámoltam egy vizsgálatról, mely a fenti képet cáfolja, azaz sokkal inkább olyan piacokon működik a technikai elemzés, mely távol áll a hatékony állapottól, azaz az alacsony forgalmú, alacsony közkézhányadú (low float), centes részvények piacán. A fenti vizsgálatot egészítheti ki az elmúlt hetekben publikált Moving Average as a Psychological Barrier: Evidence from International Markets cím alatti anyag.

A mozgóátlagok, mint lélektani szintek

A fent hivatkozott vizsgálat elsődlegesen a mozgóátlagokat, mint lélektani szinteket vizsgálták, azaz arra voltak kíváncsiak a szerzők, hogy a mozgóátlagok pontjai ténylegesen lélektani szinteknek tekinthetők, azaz a kereskedők valóban hozzá igazítják a döntéseiket. Példaképpen az amerikai részvénypiacon nézzük meg a 200 napos mozgóátlagot a jelölt helyeken. Az önkényesen kiválasztott pontok alapján úgy tűnik, hogy a 200 napos mozgóátlag lélektani szint, figyelik a piaci szereplők.

A fenti három eset azonban akár a véletlennek is köszönhető, így a szemrevételezésnél erősebb bizonyítékra lenne szükségünk. A teljes képhez hozzátartozik, hogy korábban már vizsgálatok megerősítették, hogy a kerek számok (lásd kerek szám szindróma) lélektani szintek, de az 52 hetes csúcs és a történelmi csúcs is a kereskedők döntését befolyásoló lélektani szintek közé tartozik.

A fentebb hivatkozott, 40 részvénypiacra kiterjedő 1998-2018 közötti vizsgálat (lásd alábbi listát) elsődleges kérdése az volt, hogy a mozgóátlagok magasságában az árfolyam véletlenszerűen alakul vagy kimutatható bármiféle hatás, mely arra utal, hogy a befektetők figyelik a szintet.

forrás: Moving Average as a Psychological Barrier..

Az elsősorban 60 napos mozgóátlagon alapuló vizsgálat megállapítása, hogy a mozgóátlag magasságában megváltozik a tőzsdeindex hozamának eloszlása, amely arra utal, hogy a mozgóátlag lélektani szintként funkciónál. A vizsgálatból azt is sikerült kimutatni, hogy különösen azokon a piacokon erős a mozgóátlagok hatása, melyeken nagyobb számban kereskednek kevésbé tapasztalt kereskedők (az adott országban nincs sok évtizedes múltja a részvénypiacnak, vagy a piacon nagyon sok a kisbefektető). Példaképpen megemlíthetjük az 500 legnagyobb amerikai részvény piacát, és a kínai A részvényeket, melyeket belföldi befektetők vásárolhatják. A két piac között alapvető különbség, hogy az amerikai részvénypiacon intézményi befektetők mellett egy olyan befektetői réteg is megtalálható, akik évtizedek óta kereskednek részvényekkel. Ezzel szemben a kínai A részvények piacán nagyrészt magánszemélyeket találunk, és a vizsgálatból jól kimutatható volt, hogy a mozgóátlagok sokkal inkább a kínai piacon változtatták meg a kereskedés menetét.

A mozgóátlagok előrejelző szerepe

A mozgóátlagok előrejelző szerepével rengeteg vizsgálat foglalkozik, melyekről itt számoltam be. A fent hivatkozott tanulmányban megvizsgálták, hogy valóban kimutatható a vételi, eladási nyomás, ha az árfolyam átlép egy bizonyos mozgóátlagok. A mozgóátlagok egyik verziója szerint vételi jelet kapunk, ha az árfolyam átlépi a mozgóátlagot, és eladási jelet kapunk, ha az árfolyam visszaesik a mozgóátlag alá. A többlethozam kimutatására létrehoztak egy stratégiát, mely a fenti jelek szerint lép pozícióba a vizsgált 40 ország részvénypiacán. A táblázatból leolvashatók az eredmények 10, 20, 60, 120 periódusidejű mozgóátlagok esetében.

forrás: Moving Average as a Psychological Barrier..

A fentiekből az derül ki, hogy átlagosan évi 1,69-4,26 százalék felülteljesítés, abnormális hozam mutatható ki a mozgóátlag stratégiákkal, azaz ennyivel tudta évente felülteljesíteni a vedd meg és tartsd technikát a mozgóátlag jelzés. Vélhetően a valóságban ez az átlagos pozitív eredmény eltűnne a kereskedési költségek miatt, de alapvetően arra láthatunk bizonyítékot, hogy a mozgóátlagoknak jelentősége van, kereskedők időzítik hozzá az ügyletkötéseiket, és ezek bizonyos fokig megjósolható eseményeket eredményeznek.

A fentiek mellett az is kiderül az adatokból, hogy a mozgóátlag (lélektani szintként és előrejelzőként) a kevésbé fejlett piacokon (nem OECD országok tőzsdéi, alacsony GDP-vel rendelkező országok, piacok, ahol nincs hosszú távú múltja a kereskedésnek) hatékonyabban használható. Ennek oka, hogy ezeken a piacokon több a tapasztalatlan kerekedők, akik ilyen egyszerű módszereket használnak, figyelnek, mely végül hatást gyakorol a befektetési eszközök árazására. A fentiekben tehát egy újabb bizonyítékot láthatunk, mely arra utal, hogy a technikai elemzés sokkal inkább a kevésbé hatékony piacokon működik.