Drawdown a tőzsdén: Mit jelent? Hogyan kezelhető?

Bejegyzésünkben a drawdown kifejezés jelentésével, illetve a témához kapcsolódó problémákkal foglalkozunk. Megbeszéljük, milyen sajátossága van a tőzsdei kereskedésnek, legyen az akár rövid távú, vagy hosszabb távú részvénypiaci befektetés. Szó lesz arról is, hogyan kezelhető a tőzsdéken a kockázat. Témáink:

• Mit jelent a drawdown?
• Mit jelent a maximal drawdown?
• A maximális drawdown kimutatható nominálisan és reálértékben is
• Mi a különbség az abszolút és a maximális drawdown között?
• A maximális drawdown azt jelzi, hogy ennél többet nem veszíthetünk?
• Hogyan kezelhető a kockázat?

Mit jelent a drawdown?

A drawdown szó magyar megfelelője a visszaesés. Arról lenne szó, hogy bármely kockázatos eszközbe történő befektetés során előfordulhat, hogy a termék árfolyam egy új csúcsról csökken és az esésben új mélypontra zuhan. Ezt az időszakot, illetve ezt a távolságot, azaz egy csúcs és egy mélypont közötti elmozdulást nevezzük drawdownnak, azaz visszaesésnek. Az alábbi grafikonon például azt láthatjuk, hogy az amerikai tőzsdeindex a 3400 pontos szintről 2200 pontig esik vissza, azaz egy 35%-os visszaesést figyelhetünk meg.

Mit jelent a maximal drawdown?

A maximális visszaesés a vizsgált időszak alatti összes visszaesés közül a legnagyobbat jelenti. Ennek azért van jelentősége, mert ha vizsgáljuk egy termék múltbeli hozamát, vagy egy stratégia/portfólió múltbeli egyenlegváltozását, akkor nem vizsgálhatjuk meg az összes visszaesést, hanem a legnagyobbakat, vagy az egyetlen legnagyobbat szeretnénk tudni. Erre jó a maximal drawdown, így ha például visszatekintünk az elmúlt 50 évben az amerikai részvénypiacra, akkor több száz néhány százalékos visszaesést látunk, de 10% fölötti visszaesésekből már csak néhány tucat lesz, és a legnagyobb visszaesés kb. 50%, lásd alábbi képen.

A maximális drawdown nominálisan és reálértékben

Nemcsak részvényeknek, tőzsdei termékeknek van maximális visszaesése, devizák, kötvények, ingatlanok esetében is tapasztalhatunk visszaeséseket. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hosszabb távú vizsgálatok esetében nemcsak nominális drawdown, hanem reál drawdown is kimutatható. Hosszabb időtávú vizsgálatok esetében érdemes lehet az inflációt, azaz  a pénz vásárlóértékének romlását is figyelembe venni, így például a kockázatmentes termékeknek is lehet maximális visszaesése.

Meb Faber a The Ivy Portfolio könyv szerzője a kockázatmentesnek tűnő eszközökre, mint a kötvényekre is elvégezte a maximális visszaesés vizsgálatát, azaz megnézte az elmúlt 100 évben mekkora maximális visszaesést tapasztalhattunk a rövid lejáratú állampapírok, a 10 éves állampapírok és más termékek piacán. Ha a visszaeséseket reálértékben fejezzük ki, akkor a 10 éves amerikai államkötvényen, és az aranyon is magas visszaesést voltunk kénytelenek elviselni. Az más kérdés, hogy a visszaesés egy részét nem láttuk, mert nominális hozamokat figyeltünk. Látható a táblázatból, hogy gyakorlatilag semmi sem volt biztonságos befektetés az elmúlt 100 évben sem.

	készpénz	1 éven belüli állampapír	amerikai részvény	10 éves amerikai állampapír	arany
Reálhozam	-2,9%	0,5%	6,8%	2,1%	1,6%
Maximális visszaesés (reál)	-93%	-49%	-79%	-61%	-85%
Legrosszabb 12 hónap	-17%	-17%	-64%	-23%	-42%

Bővebben: Az állampapír a legbiztonságosabb befektetés? Mit mutat az elmúlt 100 év?

Mi a különbség az abszolút és a maximális drawdown között?

A drawdown nem csak befektetési termékek kockázatának felmérésére szolgál, hanem befektetési portfóliók, időzítésen alapuló stratégiák esetén is felmérhető vele a kockázat. Ebben az esetben a befektető számlaegyenlegét vizsgáljuk, és a visszaeséseket a számlaegyenleg alapján állapítjuk meg.

A fentiek tekintetében két fogalommal érdemes tisztában lenni:

Absolute drawdown a kezdeti egyenlegre vetítve mutatja, hogy mekkora visszaesést szenvedett el a kereskedő. Képzeljük el azt az esetet, hogy 1000 dolláros számlán kezdünk el kereskedni, majd a számlánk egyenlege 1200 dollárra emelkedik, de ezt követően 900 dollárra esik vissza, végül az időszak végén 2000 dolláros egyenlegünk lesz. Az abszolút drawdown ebben az esetben 10% lesz, mivel az 1000 dolláros kezdeti egyenleghez képest 10%-ot esett (900 dollárra) vissza az egyenlegünk.

A maximális drawdown pedig a korábbi definíció szerint a legnagyobb visszaesés az időszak alatt egy csúcs és mélypont között. A példánkban ez az 1200 dollárról 900 dollárra történő visszaesést jelenti, mely 25%-os maximális visszaesést jelent. A fenti kereskedési stratégiát úgy lehetne értékelni, hogy 100%-os hozamot hozott, 25%-os maximális visszaesés mellett, azaz 4/1 a hozam/kockázat aránya.

Mire jó a drawdown vizsgálata?

A drawdown és a maximális drawdown a befektetés, a módszer kockázatáról ad információt a kereskedőnek. Látjuk azt, hogy a múltbeli adatok alapján mi az, ami teljesen szokásos, gyakori esemény, és láthatjuk a ritkán előforduló eseményeket is. Ha a részvénypiaci példánál maradunk, akkor az alábbi képen piros színnel az amerikai tőzsdeindex drawdown grafikonja követhető nyomon. Itt jól látható, hogy az elmúlt 20 évben az 5-10%-os visszaesések rendszeresen előfordultak, és viszonylag ritkán következtek be nagyobb, 20%-ot meghaladó visszaesések. A kék görbe egy időzítésen alapuló stratégia  maximális visszaesése, így például jól láthatjuk, hogy az időzítésen alapuló stratégia esetében kisebbek voltak a maximális visszaesések. A drawdown tehát egy fontos szempont, ha két módszert, stratégiát hasonlítunk össze.

forrás: portfoliovisualiser

A maximális drawdown azt jelzi, hogy ennél többet nem veszíthetünk?

Gyakori hiba, hogy a kereskedők visszatekintenek néhány évnyi kereskedési adatra, és az itt kimutatott drawdown értéket elkönyvelik úgy, mintha ennél nagyobb veszteség nem érheti őket. Figyelembe kell azonban venni, hogy rövid időtávon vizsgálva a drawdown nem ad pontos képet, több évtizednyi adatra van szükségünk, illetve egy kerekedési stratégia esetében több száz kötés után lehet pontos képet kapni a drawdown maximális mértékéről. Másrészt pedig a maximális drawdown nem ad garanciát a jövőre nézve, azaz ennél nagyobb visszaesést is megtapasztalhatunk. Jó példa erre az S&P500 index, ahol a legnagyobb visszaesés 50% volt az elmúlt évtizedekben, de például az 1929-1930-as nagy gazdasági világválságban 80%-os visszaesés volt a tőzsdeindexben. A drawdown tehát azért fontos, hogy lássuk mekkora visszaesés tekinthető gyakorinak, szokásosnak. Ezt mindenképpen be kell kalkulálnunk a kockázatkezelésbe, illetve legyünk tisztában azzal, hogy az extrém ritka események időszakában milyen mértékű visszaesésekre került sor a múltban.

Hogyan kezelhető a kockázat?

A drawdown vizsgálata támpontot nyújthat a kereskedőnek, felmérheti a kockázatot és különböző kockázatcsökkentő lépéseket hajthat végre. Példaként nézzük meg a fenti grafikont, ahol a kék görbe egy lényegesen kisebb kockázatú módszerről árulkodik. Ugyanakkor nem csak különböző időzítésen alapuló módszerek léteznek a kockázat csökkentésére. Gondolok itt arra, hogy a kockázatos részvények mellé olyan eszközöket válogatunk a portfólióba, melyek árfolyama nem mutat szoros korrelációt a részvényekkel. Ez leggyakrabban a kötvényeket jelenti, de az ingatlan, a nemesfémek és más alternatív befektetések is szóba jöhetnek. Részletek:

• 10 legnépszerűbb alternatív befektetés
• Ingatlan, termőföld, műkincs befektetések hozama 1900-2014 között

Az alábbi képen három befektetési portfólió visszaesés grafikonja láthat:

• Kék színnel a 100% részvények,
• piros színnel 50% részvény, 50% kötvény,
• és sárga színnel 25% részvény, 25% kötvény, 25% arany, 25% REIT ingatlanból álló portfólió.

forrás: portfoliovisualiser

A maximális visszaesés mellett más mutatókat is használunk a kockázat mérésére. Rövid távú tőzsdei kereskedés esetén a hozam/kockázat arányának változása az egyik fontos kiindulási pont, lásd itt:

• Hozam-kockázat összefüggései a befektetés, részvények világában
• Hozam-kockázat arány számítás, hozam-kockázat mutató és összefüggései

Ugyanakkor a kockázat mérhető a volatilitással is. Ebben az esetben a termék átlagára és az aktuális árfolyam közötti eltérés alapján állapítjuk meg a kockázatot. Ehhez ismereteket a volatilitás témakörben beszéltük meg. Illetve az egységnyi kockázatra vetített hozam jelentőségéről itt beszéltünk: Sharpe-ráta, Sharpe-mutató: Mit jelent? Miért fontos a használata a tőzsdén?

Ugyanakkor a termék kockázata mérhető a tőzsdeindexhez viszonyítva is. Erre a célra a béta mutatót használják a kereskedők: Mit jelent a beta factor? Milyen stratégiák épülnek rá?