A bitcoin befektetők 73-81%-a veszteséges

Cikkünkben beszámolok egy újonnan megjelent vizsgálatról, mely 2015-2022 közötti időszakon vizsgálta meg 95 országra kiterjedően különböző kriptopiaci kereskedési platformokon a kereskedők, befektetők eredményeit. Témáink:

• A bitcoin kereskedők többsége veszít
• Hasonló helyzetet láthatunk a részvénypiacon?
• Mi a különbség a kripto és az OTC piac között?
• Mi a helyzet a befektetéssel?

A bitcoin kereskedők többsége veszít

A Nemzetközi Fizetések Bankja által készített vizsgálat a Crypto trading and Bitcoin prices: Evidence from a new database of retail adoption cím alatt érhető el. Ahogy már a bevezetőben is szó volt róla egy átfogó, 2015-2022 közötti vizsgálatról van szó, mely 95 országra terjedt ki. A vizsgálat legfontosabb megállapításai az alábbiak. A bitcoin árának emelkedése szignifikáns és szoros kapcsolatot mutat az új felhasználók piacra lépésével. A kimutatott pozitív korreláció akkor is erős, ha a bitcoin árával összefüggésbe hozott további tényezőket kiszűrjük. Ezekről a tényezőkről az alábbi előadáson beszéltünk részletesen.

A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a valaha kibányászott összes bitcoin 83 százaléka az összes hálózati cím 0,4 százalékán található. Ahogy ez az alábbi ábrából is kiderül. Ez azt jelenti, hogy van egy szűkebb csoport, akiknél megtaláljuk a vagyon jelentős részét, és akik erősen érdekeltek a bitcoin promótálásába (fizetett hirdetések, fizetett youtuberek, celebek útján), egész egyszerűen azért, mert az új belépők további árfolyam-emelkedést idéznek elő.

forrás: https://bitinfocharts.com/

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a piacra lépő új felhasználók 40 százaléka 35 év alatti férfi, akik egyébként tipikusan a „kockázat-kereső” csoportja a népességnek. A kutatási anyagban elvégzett szimulációkból az derül ki, hogy a bitcoin piacán kereskedők 73-81 százaléka nagy valószínűséggel veszített a befektetése során. A bitcoin blokkláncának elemzéséből az is kiderült, hogy ahogy a bitcoin ára emelkedésnek indul úgy érkeznek a piacra a kisbefektetők. Ekkor a kisbefektetők vásárolni kezdenek, és ezt az időszakok a nagybefektetők (bálnáknak hívják) arra használják fel, hogy eladjanak. Ez a sztori azonban ismerős lehet azoknak is, akik a részvénypiacon szereztek némi tapasztalatot.

Hasonló helyzetet láthatunk a részvénypiacon?

A rövid távú kereskedésre specializálódott OTC brókercégek, melyeket gyakran forex brókereknek nevezünk, jellemzően CFD és forex spot ügyleteket kínálnak ügyfeleiknek. A CFD ügylet mögött ma már gyakorlatilag bármi lehet, akár részvény, tőzsdeindex, árupiaci termék. Az ESMA 2018-as szabályozása alapján ezeknek a brókercégeknek kötelező feltüntetni honlapjukon, reklámjaikban azt, hogy ügyfeleik mekkora része nem nyereséges. Az alábbiakban láthatsz egy példát az egyik ilyen OTC brókercég oldaláról.

A fenti arány nem egyedi, ha körül nézünk az OTC brókerek honlapján, 65-80% közötti arányokat látunk. Elmondható tehát, hogy a szabályozott piacok bizonyos szegmenseiben semmivel sem jobb a befektetők sikerességi rátája. Ráadásul a market maker brókerek esetében ugyanazt az esetet tapasztalhatjuk, csak itt a kisbefektetők a dealing osztállyal szemben (nem pedig egy bálnának nevezett bányászcéggel) szemben köt ügyletet.

A 2018-as ESMA szabályozás után sokan azt gondolták, hogy a veszteségeket látva csökken a népszerűsége az OTC piacon történő kereskedésnek, de ez aligha következett be. Ha csökkenés tapasztalható, akkor ez részben annak köszönhető, hogy divatba jött a kriptopiac (bár ma már az OTC brókereknél is elérhetők kriptoeszközök CFD változatai). Nem véletlen ugyanakkor, hogy a fenti alacsony nyerési valószínűséggel nem foglalkoznak a befektetők, mert:

• Az ember túlzottan optimista (optimism bias), azaz „az átlagos befektető veszteséges, de én nem vagyok átlagos”.
• Ehhez tegyük hozzá, hogy minél alacsonyabb a hozzáértésünk, annál jobban felülértékeljük a tudásunkat (dunning-kruger hatás), azaz a „kereskedés egyszerű”.
• Emellett az is elmondható, hogy szeretjük az olyan helyzeteket, ahol az alacsony nyerési valószínűség magas hozammal társul (lottó-effektus).

Mi a különbség a kripto és az OTC piac között?

A fentiekből látható, hogy a rövid távú kereskedés akár a kripto-, akár a részvénypiacon történik, mindig is egy zéró-összegű játék volt, azaz annyi pénz van a játékban, amennyit a kereskedők beletesznek. Mindkét játékban a tapasztaltabbak, a jól informáltak (bálnák, market makerek) nyerik el a tapasztalatlanok pénzét. A kriptoeszközök azonban sokkal kockázatosabbak, hiszen azt láthatjuk, hogy egyes kriptoeszközök pillanatok alatt veszítik el értéküket. A DeFi alkalmazásoknak pont ez a legnagyobb kockázata. Erről bővebben az alábbi előadáson beszéltünk.

Sajnos az is megfigyelhető, hogy a kriptoeszközök nagy részét csalás céljával hozták létre, és a különböző pump and dump módszerek segítségével pumpálják fel az árukat. A kriptopiacon nincs befektetővédelem, azaz ha például egy OTC brókercég az EU-ban csődbe megy, akkor a befektetők kártalanításra számíthatnak az adott ország befektetővédelmi alapjának szabályai szerint. Az EU-ban működő OTC brókerek felügyelet alatt állnak, a kriptopiacok kereskedési helyszínei (kriptotőzsdék) többsége nincs felügyelet alatt, gyakran offshore országokban vannak bejegyezve. Erre a problémára jól rávilágít az FTX-csődje, melynek a csőd előtti értéke 32 milliárd dollár volt (Ez az OTP piaci kapitalizációjának kb. 3-szorosa). Számos, a kriptopiac szempontjából kritikusnak tekinthető eszköz a Bahamákon, a Kajmán-szigeteken székhellyel rendelkező társasághoz köthető, lásd a legnagyobb stablecoin, a Tether esetét, melyről az alábbi előadáson beszéltünk.

Mi a helyzet a befektetéssel?

A részvénypiaci befektetés már nem zéró összegű játék, hiszen a tőzsdei társaság, melynek résztulajdonosa lesz a befektető, értéket teremt. A jövőben nagyobb lehet az árbevétel, bővül a termékek köre, fejlődik a társaság, végül növekvő profitot tapasztalunk. Itt tehát a nyereség nem abból képződik, hogy más kereskedőktől elnyerjük, hanem a folyamat valódi értékteremtésen alapul. A kriptoeszközöknek csak árfolyama van, értéke nincs. Ez alól esetleg a bitcoin és az ethereum, és néhány további alkalmazás jelentene kivételt. De például a bitcoin esetében az értéket a hálózathasználat, a felhasználók szám adja, ugyanakkor a hálózati forgalom 90%-át ma nem a fizetési tranzakciók bonyolítása, az áru- vagy szolgáltatáscsere miatt lebonyolított tranzakciók adják, hanem a spekulatív ügyletek. A kriptoeszközök tehát a legkevésbé alkalmasak arra, hogy hosszú távú befektetésként gondoljunk rájuk, a népszerű hodling (vedd meg és tartsd) alapjait a részvénypiacon, tőzsdeindexeken végzett vizsgálatok adják. Egy 39 tőzsdét (tőzsdeindex befektetés) felölelő, 1841-2019 közötti vizsgálatból az derül ki, hogy a vedd meg és tartsd módszerrel:

• 1 éves befektetési időtáv esetén 36,8%,
• 5 éves befektetési időtáv esetén 28,3%,
• 10 éves időtávon 21,5%,
• 20 éves befektetési időszakon 15,5%,
• 30 éves időszakon 12,1% a valószínűsége a negatív reálhozamnak.

Az alábbi grafikonon látható, hogy a bitcoin piacán a hodlingot alkalmazó befektetők 35,6%-a jelenleg veszteséges

forrás: https://insights.glassnode.com