Árstop, ársapka: Milyen hatásai, következményei lesznek?

A magasba szökő infláció, a dráguló energia, a dráguló élelmiszerek miatt hazánkban számos termék árát hatóságilag szabályozták. A médiában gyakran árstopként, ársapkaként emlegetett intézkedések gyakorlatilag a hatósági árak bevezetését jelentik számos termék esetében. A kérdés csak az, hogy ezek a hatósági árak tartósan fenntarthatók-e, lehetnek-e negatív hatásai, következményei. Cikkünkből megismerheted a hatósági árak, az árszabályozás hatásait, múltbeli példákat is tárgyalunk. Témáink:

• Mit jelent a hatósági ár, ársapka?
• Hogyan alakul ki a piaci ár?
• Hatósági árak Magyarországon
• Hatósági árak a múltban
• A hatósági árak következménye

Mit jelent a hatósági ár, ársapka?

A hatósági ár gyakorlatilag a piaci árakba történő beavatkozást jelent, melynek lényege, hogy az állam határozza meg bizonyos termékek, szolgáltatások árszintjét. A hatósági áraknak több típusa is létezik. A legismertebb, amikor egy termék/szolgáltatás árat fix értékben határozzák meg, azonban ennél gyakrabban használnak maximum értéket (ársapka, price cap), azaz egy meghatározott értéknél nem lehet drágább a termék/szolgáltatás. De bizonyos körülmények között az is előfordul, hogy minimum értéket (ez a price floor) határoz meg az állam, ilyen beavatkozást láthatunk a bérek piacán a minimálbérrel összefüggésben.

Hogyan alakul ki a piaci ár?

A hatósági ár torzításainak megértéséhez tekintsük át a piaci ár kialakulását. Ennek lényege, hogy a kereslet, kínálat határozza meg azt, hogy egy adott termék piaci ára éppen mekkora. Eszerint tehát a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy mekkora mennyiségű terméket hajlandók vásárolni egy bizonyos ár mellett. Értelemszerűen minél olcsóbb a termék, annál többet hajlandók vásárolni a fogyasztók. Ezt láthatod az alábbi grafikonon a keresleti görbén (D). Ugyanakkor a termelők a termelési költségek, munkabérek alapján meghatároznak egy kínálati árat, és értelemszerűen minél alacsonyabb a piaci ár, annál kevesebb lesz a kínálati mennyiség egész egyszerűen azért, mert egyre több szereplő hagyja el alacsony ár mellett az iparágat. Magasabb árak természetesen sokkal nagyobb profit marginokat eredményeznek, így egyre több szereplő lép be az iparágba, így növelve a kínálat mennyiségét. Az alábbi grafikonon az S jelű görbe a kínálati mennyiséget mutatja (x tengelyen) az ár (y tengelyen) függvényében. Ahol a kínálat és keresleti görbe metszi egymást, ott találjuk a piaci árat. Ha ebbe a folyamatba nem avatkozunk be, akkor az piaci ár egy önszabályozó rendszer keretei között változik, és a kereslet, kínálat viszonya határozza meg az aktuális piaci árat.

forrás: https://www.britannica.com/topic/supply-and-demand

Természetesen léteznek olyan körülmények, amikor a piaci árak jelentősen és a fogyasztók számára kedvezőtlenül változnak. Például jelentősen gyengül a hazai deviza, és a termékhez szükséges alapanyagok külföldről származnak, így a termék előállítási költsége is növekszik. Előfordulhat, hogy külföldi országokban magas az infláció, és a hazánkhoz hasonló nyitott gazdaságok ezt a magas inflációt gyakorlatilag importálják, azaz ha megdrágul a számítógép az Egyesült Államokban, akkor hazánkban is megdrágul. Ugyanígy egyedi események, például olajembargó, háború is eredményezhet ársokkokat, így például az olaj ára a csökkenő kínálat (embargó hatása miatt) miatt emelkedik. Ezekben a helyzetekben az állam beavatkozhat, és hatósági árat vezet be, jellemzően azzal a céllal, hogy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokat kedvezőbb helyzetbe hozza.

Hatósági árak Magyarországon

Magyarországon nem példa nélküli a hatósági ár, hiszen az 1970-1980-as években is számos termék ára rögzítve volt. Erről majd lentebb beszélünk, először tekintsük át az aktuális helyzetet. Eszerint az árszabályozás az alábbi alapvető élelmiszerekre terjed ki:

• kristálycukor
• búzafinomliszt (BL 55)
• finomított napraforgó-étolaj
• házi sertéscomb
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej

A fenti termékek mellett a lakossági üzemanyag ára is rögzítve van, de 2013-tól kezdődően a rezsivel összefüggésben a víz, áram, gáz ára is hatósági szabályozás alá esik.

Hatósági árak a múltban

Hatósági árakra már a távoli múltban is találunk példákat. Az Ószövetség tanulmányozásával kiderül, hogy tilos volt kamatfizetés terhe mellett hitelt nyújtani, de a Római Birodalomban, a középkorban is rögzítették a gabonák, a kenyér árát, ahogy az elmúlt években az Egyesült Államokban a gáz árát vagy a bérleti díjakat (például New Yorkban).

Henry Bourne a francia-forradalom időszakában vizsgálta meg a hatósági árak működését. A forradalmat követő zavargások során a gabonatermékekből hiány alakult ki. A kormány a probléma megoldásában a gabonafélék árának maximalizálásban látta, illetve a termelőknek utasítást adtak, hogy értékesítsék készleteiket a piacokon. Ahogy várható volt, a termelők nem követték az utasításokat, a piacok üresek voltak, és továbbra is hiány volt a gabonából, így a lázadások folytatódtak. A problémákat tovább fokozta, hogy más termékek iránt is megnövekedett a kereslet, és az emelkedő árakra válaszul ezeknél a termékeknél is hatósági árat vezettek be. A kereskedők erre válaszul rontottak az áru minőségén (például bort, olajat, cukrot hígították más termékekkel például olcsóbb keményítővel, hamuval stb.), vagy pult alatt, a piaci áron értékesítették a termékeket, azaz a feketepiac virágzásnak indult.

A keleti blokk országainak gazdaságát is meghatározták a hatósági árak. A magyar helyzetről egy bekezdéssel lentebb beszélünk, de például David Tarr közgazdász a televíziót gyártó iparágat vizsgálat meg az 1980-as években Lengyelországban. A lengyel kormány, a keleti-blokk kormányaihoz hasonlóan, mesterségesen alacsony árat határozott meg a TV készülékekre, így a kereslet lényegesen túlszárnyalta a kínálatot. Ennek az lett az eredménye, hogy a fogyasztóknak akár éveket kellett várni arra, hogy egy televíziót vásárolhasson, és David Tarr számításai szerint, a várakozásra fordított idő költsége sokkal nagyobb volt, mintha magasabb áron értékesítették volna a készülékeket.

De nemcsak a keleti blokk országaiban vezettek be hatósági árakat. Például az Egyesült Államokban az OPEC államok olajembargójára válaszul a kormány hatósági árat vezetett be a gázolajra. Természetesen a hatósági árak azonnal a kínálat visszaesését eredményezték (a kutasok az ismerősöket, a kapcsolatokkal rendelkezőket, a hosszú távú ügyfeleket szolgálták ki először). A benzinkutak az átlagembert az érkezési sorrend alapján szolgálták ki, akik így órákat voltak kénytelenek sorban állni, várakozni. A várakozás társadalmi, gazdasági költségei pedig nagyságrendileg összevethetők voltak a hatósági árral megspórolt költséggel. Például 1979-ben 1 dollár volt a gázolaj gallononkénti ára. Ha ebben az időszakban a piaci ára az üzemanyagnak 1,2 dollár volt, akkor egy 10 gallonos tankolással 2 dollárt takarított meg a felhasználó a hatósági árnak köszönhetően. Ugyanakkor az olcsóbb tankolásért minimum 15 percet kellet sorban állni, és ha feltételezzük, hogy az illetőnek 8 dolláros órabére volt, akkor pontosan 2 dollárba került neki a sorbanállás, azaz a hatósági ár társadalmi, gazdasági költségei jelentősek lehetnek.

A legtöbb országban a gyógyszerárak is hatósági árasak. Az Egyesült Államokban egy 2003-ban életbe lépő törvény alapján jelentősen csökkentették egyes gyógyszerkészítmények árát. Későbbi kutatások arra világítottak rá, hogy az árcsökkentés eredményeképpen a következő években jelentősen csökkentették a gyógyszergyártók a kutatásra-fejlesztésre elkülönített pénzügyi keretet. A vizsgálat szerint a 40-50%-os hatósági árcsökkentés oda vezetett, hogy az érintett társaságok 30-60 százalékkal csökkentették a kutatás-fejlesztés költségeiket az új gyógyszerek kifejlesztésével összefüggésben.

A hatósági árak következménye

Látni kell azt, hogy a hatóságilag kialakított áraknak közép és hosszú távon súlyos következményei lehetnek. Ugyanis a piaci árak témakörében megbeszéltük azt, hogy a piaci árakat a kereslet-kínálat határozza meg. Ha viszont egy termékre hatósági árat vezetnek be, annak megakadályozására, hogy az árak tovább emelkedjenek, akkor ez egyúttal az iparágon belüli profit margin csökkenését is eredményezi, azaz nagyon alacsony nyereséggel, esetleg veszteséggel tudnak működni a társaságok. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a vállalkozások elhagyják az iparágat, csökkentik a termelésüket, mert nem akarnak veszteséggel termelni, azaz csökkenő kínálat tapasztalható a piacon. Ugyanakkor a fogyasztói szokások nem változnak, és a kereslet stabil marad, de a csökkenő kínálat miatt az áruból hiány keletkezik.

Láthatunk arra is példákat, hogy a fenti iparágakon belül az állam átveszi az irányítást, elképzelhető, hogy már eleve állami tulajdonban levő cégek esetében vezetik be a hatósági árakat. Hazánkban ilyen elvek mentén vezették be a rezsicsökkentést, azaz az MVM egy állami tulajdonban levő társaság, mely szolgáltatja a gázt a lakosságnak egy rögzített áron. Ugyanakkor az MVM piaci áron, illetve hosszú távú szerződésekkel kialakított áron (mely igazodik a piaci árhoz) vásárol gázt, így ha a gáz ára emelkedik, akkor az MVM-nek vesztesége keletkezik, amit az államnak finanszíroznia kell. A kérdés csak az, hogy milyen forrásokból kerül finanszírozásra a hatósági ár fenntartása. Aktuális példánkban valószínűleg különadókból teremtik elő a forrást, azonban az ágazatokat érinti különadó dráguláshoz vezethet az érintett ágazatok szolgáltatásaiban.

A kádár-rendszerben is számos termék hatósági áras volt. Ekkor azonban nem különadókkal finanszírozták a hiányt. Például 1978-ban a fehér kenyér kilónként ára 3,6 Ft volt a boltokban, de a kenyér kilónkénti előállításai ára ekkor 5 Ft volt, azaz az eladott kenyéren az államnak 1,4 Ft vesztesége keletkezett. A különadók helyett a hiányt hitelfelvétellel finanszírozták a kádár-rendszerben. Ennek következménye, hogy a magyar államadósság 1973 és 1989 között a GPD 9,2 százalékáról a GDP 66,5 százalékára nőtt.

forrás: http://www.penzriport.hu/

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk a múltbeli példákból, hogy a hatósági árak, ársapkák, árstopok előnye, hogy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi réteget előnyösebb helyzetbe hozzák a nehezebb időkben. Ha ezek az intézkedések átmenetiek, és megszüntethetők (mert az árak nem emelkednek tovább), akkor az intézkedések előnyösek lehetnek. Ugyanakkor a múltbeli példák azt mutatják, hogy az áremelkedések tartósak, így a hatósági árakat hosszú távon fent kell tartani. Ha ez a helyzet valósul meg, akkor sajnos a hatósági ár az iparágon belül torzulásokat okoz, csökkenő kínálatot, csődbe menő társaságokat, megszűnő cégeket, növekvő munkanélküliséget okoz. Arra is láthatunk példákat, hogy a társaságok a hatósági árakat követően kevesebbet költenek tőkebefektetésre, kutatásra, fejlesztésre, melyek negatív társadalmi, gazdasági hatásai csak később lesznek mérhetők.

A visszaesős kínálattal együtt a feketepiac virágzik, és a termelők megpróbálják olcsóbbá tenni a termékeket, ami a minőség csökkenésében nyilvánul meg. A csökkenő minőség alacsonyabb élvezeti értéket, rövidebb élettartamot jelent, mely végül a fogyasztó oldalán csapódik le. A hiány hosszú sorbanállásokhoz, várakozáshoz vezet, melynek jelentős költségei lehetnek. Emellett ha a hatósági ár és a piaci ár közötti különbséget az állam finanszírozza, akkor a költségvetési hiány növekedhet, melyre az ország fizetőeszköze gyengüléssel reagálhat, mely további drágulást eredményez. A költségvetési hiány csökkenthető különböző adókkal, de végül ezt is a lakosság fizeti meg az esetek többségében. Emellett a költségvetési hiány finanszírozható hitelfelvétellel, azaz a jövő generációjának eladósításával. Ennek árát a fiatalabb generáció fizeti meg. A hatósági ár, ársapka lehetséges, fent tárgyalt következményei röviden:

• Csökkenő kínálat, hiány
• Hosszú várakozás, sorbanállás
• Elmaradó kutatás, fejlesztés,
• Elmaradó beruházások
• Csőd, növekvő munkanélküliség az iparágon belül
• Feketegazdaság bővülése, adóbevétel kiesés
• Minőségromlás
• Növekvő költségvetési hiány
• Különadók, államadósság növekedés

Hatósági ára élelmiszerek Magyarországon 2022-2023

Ahogy az alábbi grafikonon is látható, Magyarországon a legmagasabb azoknak a termékeknek az aránya a fogyasztói kosárban, mely a jelenleg érvényes hatósági ár alá tartozik. Ennek ellenére hazánkban a legmagasabb az infláció és az élelmiszerinfláció is a legmagasabb az Európai Unió országai között. Felmerülhet a kérdés, hogy mi az oka a hatósági árak hatástalanságának és ezzel a kérdéssel az MNB is részletesen foglalkozott egyik sajtóközleményében.

Ebben az anyagban összefoglalásra kerülnek azok a múltbeli vizsgálatok, melyek a témával kapcsolatban készültek. Többek között a 60-as, 70-es évekből halmozódtak fel tapasztalatok az árstopok, hatósági árak témakörében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az árstopok hiányhoz vezetnek (ezt láthattuk tavaly az üzemanyagárra meghatározott ársapka eltörlése előtti időszakban), másrészt a vállalatok kreatívak abban, hogy kikerüljék a szabályozásokat, így ha az árstop miatt veszteségük halmozódik fel, akkor már, nem hatósági áras termékek árának megemelésével fedezik a veszteséget, amely a hatósági ár miatt felmerül.

A hazai élelmiszerár inflációval kapcsolatban valóban megfigyelhető, hogy a bevezetésükkor volt egy közvetlen hatása, és mérsékelte az inflációt, azonban ezt követően elindultak azok a folyamatok, melynek az lett a következménye, hogy más termékek ára megemelkedett. Az MNB által készített táblázatból kiderül, hogy az árstoppal érintett termékek (cukor, liszt, étolaj, sertéscomb, csikremellfilé, tej) helyettesítő termékei jelentősen megdrágultak, azaz a kereskedők áthárították a veszteségeiket ezekre a termékekre.

Az árstoppal nem érintett termékek drágulásának azonban továbbgyűrűző hatásai voltak, így különböző szolgáltatások árazására (étterem, vendéglátás) is hatást gyakoroltak. Ezt a hatás az MNB becslése szerint további 0,2-0,4 százalékponttal emelte az inflációt. Az MNB sajtóközleménye az alábbi gondolatokkal zárul:

"Összességében az árbefagyasztások közvetlen inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal az inflációt növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak. Ezen utóbbi hatások nagysága 2022 végéhez közeledve elérhették a 3-4 százalékpontot.. ..Az élelmiszerek esetén is megfontolandó az ársapkák lehető legkorábbi kivezetése, mivel a piacok tartós torzulása a kiskereskedelmi árak növekedését, a hazai élelmiszeripar versenyképességének további csökkenését eredményezheti."