Hogyan kereskedj a tőzsdén R. Wyckoff módszerével

Richard Wyckoff tőzsdei kereskedésben alkalmazott módszerét beszéljük meg bejegyzésemben. A módszer egy szemléletmódot adhat neked, mint tőzsdei kereskedőnek. Segíthet abban, hogy felismerd a trendeket, a részvények ciklusait, illetve abban is segíthet, hogy megtaláld a megfelelő időpontot a részvény vásárlásra, vagy eladásra. Nézzük a konkrétumokat. Témáink:

• Miért nem hallottál még Richard Wyckoff módszeréről?
• Miért különleges Wyckoff módszere, látásmódja?
• Wyckoff féle tőzsdeciklusok megértése
• Kereskedési sávok használata a tőzsdei kereskedésben
• Mire figyeljünk, ha felhalmozási fázisban mozog a részvény?
• Mire figyeljünk, ha disztribúciós fázisban mozog a részvény?
• Hasznos tanácsok Wyckoff kereskedési módszeréhez

Richart Wyckoff-ot sokan az öt legnagyobb technikai elemző közé sorolják. Megfigyeléseit, módszereit, illetve azok hasznosságát általában egy lapon említik Elliot, Gann, vagy épp Charles Dow módszereivel. Ugyanakkor a magyar tőzsdei kereskedők körében Elliot, Gann, vagy Dow neve ismerősen csenghet, Wyckoff-ot általában nem ismerik. Külföldön pedig hasonlóan népszerű Wyckoff elmélete, tőzsdei kereskedésben alkalmazott módszere is. Számos cikket, bejegyzés, fórumot, könyvet találunk, mely a témával foglalkozik. Wyckoff észrevételeit, módszerét könyvbe (The Richard D. Wyckoff Method of Trading and Investing in Stocks) is foglalta, így a leírtak nagyrészt ezen könyv tanulmányozásán alapulnak.

Miért különleges Wyckoff módszere, látásmódja?

Ha másért nem, azért érdemes Wyckoff módszerét tanulmányozni, mert a nagyobb tőzsdei spekulánsok magatartásának vizsgálatára alapozta megfigyeléseit. Ugyanis olyan ismert spekulánsokkal, bankárokkal dolgozott együtt, mint Jesse Livermore, Ottho Kahn, J.P. Morgan. Tehát abból próbált következtetéseket levonni, hogy az okos pénz, mint csinál a piacon. Ennek megfelelően a tőzsdei kereskedésben kialakított módszerét is ehhez igazította. Az általa kialakított részvény elemzés, kereskedési módszerek minden nyitott, szabadon kereskedhető instrumentum piacán alkalmazható. Kifejezetten olyan piacokon, ahol intézményi kereskedők is jelen vannak. Ezek közé a piacok közé tartozik az árupiac, devizapiac, határidős piac,  és a nagy kapitalizációjú részvények piaca. Nézzük a módszerének legfontosabb elemeit.

Wyckoff módszerének fontos eleme a tőzsdeciklusok megértése. Ugyanis nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a tőzsdei árak változását a kereslet és a kínálat összefüggéseként értelmezze. Ez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha növekszik a kereslet (vevők), mely felülmúlja a kínálatot (eladók), akkor a részvény ára emelkedik. Fordított eset pedig amikor a kínálat (eladók) növekedése felülmúlja a keresletet (vevők). Ekkor részvény ára esni fog. A részvények iránti keresletet, kínálatot számos tényező határozza meg. Ezért nincs sok értelmez azoknak a híreknek, melyek egy-egy eseményt neveznek ki okként egy-egy tőzsdei magatartás mögött. Például "Trump bejelentése miatt esnek a tőzsdék", vagy "vámháború miatt adják a részvényeket". Ezek csak az újságírói, elemzői vélemények, melyek nem tükrözik pontosan azt a számos okot, melyek meghatározzák egy részvény keresletét, kínálatát (beleértve az okos pénz döntéseit). Ne hagyjuk, hogy félrevezessenek ezek az okokat kereső hírek, vélemények, könnyen lehet téves következtetést így levonni.

Wyckoff kereslet-kínálatban gondolkodott, és brókerként lehetősége volt megfigyelni azokat a kereskedőket, bankkárokat, akik nagy pénzeket mozgattak meg a piacon. Gyakorlatilag az intézményi befektetőket megfigyelve alakított ki tőzsdeciklusok elméletét. Az alábbi képen láthatjuk a Wyckoff féle tőzsdeciklus rajzát.

(forrás: stockcharts.com)

A fenti kép egy tankönyvi példa arra, hogyan mozog egy tőzsdei instrumentum ára. Majd lentebb részletesen is megnézzük a fenti ciklust. Mindenesetre látható az egyszerűsített  grafikonon is, hogy az árfolyamban ciklikusság figyelhető meg. Ennek része, hogy az árfolyam esésével kialakul egy túladott tartomány (oversold), melyet a felhalmozási területnek is (Accoumulation Area)  is nevezünk. Nevét onnan kapta ez a terület, hogy az okos pénz, azaz az intézményi befektetők alacsony áron felvásárolják a részvényeket. A kereskedő feladata, hogy felismerje mikor kezdenek el vásárolni az intézményi befektetők. Ez jelölheti ugyanis ki az akkumuláció területét.  Ezt követően a vevők, a kereslet növekedése eljut oda, hogy nagyobb lesz, mint a kínálati mennyiség (eladók megbízásai), így az ár emelkedni fog, emelkedő trend alakul ki, míg végül eljutunk a túlvett állapotba (overbought), mely az ún. "distribution" terület. Amíg a felhalmozási, akkumulációs szakaszra az jellemző, hogy az okos pénz vásárol, addig a disztribúciós szakaszban az okos pénz elad. Fontos azt is megérteni, hogy a kereslet és a kínálat megállapítható a piaci szereplők magatartásának vizsgálatával, azaz az árfolyam mozgásának megfigyelésével. Ennek része a forgalom és az idő, azaz az árfolyam mozgás mennyi idő alatt zajlik le.

További jellemzője Wyckoff kereskedési módszerének, hogy kereskedési sávokat állapít meg. A kereskedési sávok azok a területek, ahol a korábbi trend megáll és egyensúlyba kerül a kereslet és a kínálat. Megfigyelhető az is, hogy ezekben a sávokban az intézményi kereskedők, okos pénz felkészül a következő trendre, azaz felhalmozza a részvényeket (bika piac következik), vagy eladja a részvényeket (disztribúciós szakasz), azaz medvepiac következik. Ahogy fentebb már utaltam rá, a tőzsdei ciklusok a valóságban összetettebben futnak le, de a stockcharts.com szerkesztői elkészítettek két egyszerűsített ábrát, mely a segítségünkre lehet a wyckoff féle kereskedési sáv felismerésében, megértésében.

Mire figyeljünk, ha felhalmozási fázisban mozog a részvény?

A felhalmozási fázisban zajló folyamatok egyik tipikus esetét láthatjuk az alábbi grafikonon. Azaz a tőzsdei termék árfolyama csökkenő trendben mozog. A PS jellel jelölt mélypont egy támasz szint, ahol már a forgalom növekszik, a volatilitás is megnő. Enyhe jelzések arra, hogy a trend kimerülőben van. Innen jutunk el az SC (Selling Climax) pontig, ami tulajdonképpen egy jelentős forgalmú, magas volatilitású időszak. Ez a pánik eladások időszaka, meredek esést tapasztalhatunk.  A meredek esés nem marad korrekció nélkül, azaz következik az SC-AR közötti időszak, amit automatikus rally-nak is nevezünk. Ez egy teljesen természetes velejárója a meredek esésnek. Nem érdemes bedőlni ennek a jelnek, ez még nem jelenti automatikusan a csökkenő trend végét. Az AR csúcs után tovább esik a tőzsdei termék ára, majd eljutunk az ST mélypontig. Akár több ST mélypontot is tapasztalhatunk itt. A lényeg, hogy már nem esik új mélypontra a piac, nem folytatódik a csökkenő trend.

Megfigyelhető az is Wyckoff szerint, hogy az akkumuláció fázisában a nagyobb szereplők tesztelik az eladókat. Azaz vásárolnak, majd ha az árfolyam emelkedésben nagy mennyiségű eladási megbízás jelenik meg, akkor a piacon még negatív a hangulat. Az ábrán a spring (tavasz) szakasz jelzi azt az időszakot, amikor a kínálat csökkenőben van, azaz magasabb csúcsokat, mélypontokat tapasztalunk, de még a forgalom alacsony.

(forrás: stockcharts.com)

Az emelkedésben eljutunk az SOS (sign of strength) pontig, ahol az árfolyam már nagy forgalommal emelkedik. Ezt az időszakot gyakran követik korrekciók, ilyet találunk az LPS jelzés alatt (last point of support). A folyamat végeredménye pedig az lesz, hogy a részvény, tőzsdei termék árfolyama kilép az akkumuláció fázisából. Ezzel kezdetét veszi a markup szakasz, amikor a kereslet folyamatosan felülmúlja a kínálatot, így emelkedik a részvény ára, és emelkedő trendet látunk a grafikonon.

A fenti grafikonon láthattunk A, B, C, D, E fázisokat. Ezek az akkumulációs szakasz egyes állapotai, melyek röviden az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek. A legfontosabb jellemzők segíthetnek abban, hogy felismerjük ezeket az időszakokat:

• Phase A: Látható jelei vannak annak, hogy megtorpant a csökkenő trend, de még mindig az eladók vannak túlsúlyban a piacon. A szakasz felismeréséhez figyeljük a PS és SC mélypontokat. Különösen az SC mélypont (meredek esés) ismerhető fel könnyen, egyértelműen. Az AR korrekció is tipikus, logikus piaci mechanizmusok (gondoljunk a short covering-re: lásd itt)  következménye.  Ebben a fázisban figyeljünk oda az ST mélypontra is. Ez tipikus jele annak, hogy nem folytatódik a csökkenő trend, azaz ST mélypont magasabban van, mint SC. Továbbá az SC és ST mélypontok, illetve az AR csúcsok kijelölhetik a kereskedési sáv alsó és felső határát.
• Phase B: A fentiekkel eljutunk az akkumuláció fázisába. Ez az az időszak, amikor az intézményi befektetők alacsony áron elkezdik venni a részvényeket. Az akkumuláció időszaka hosszú hónapokig tart általában.
• Phase C: Ez a piac tesztelésének időszaka, azaz az intézményi befektetők vásárolnak, majd figyelik a megjelenő kínálatot.
• Phase D: ezzel a fázissal már eljutottunk abba az időszakba, amikor a vevők megjelennek a piacon, eladók pedig kevesen vannak. Növekszik a volatilitás, nagy a forgalom, ahogy elérjük az SOS pontot. Az LPS mélypontokon pedig alacsony forgalmat kisebb volatilitást tapasztalhatunk.
• Phase E: a részvény ára elhagyja az akkumuláció kereskedési sávját. Emelkedő trend alakul ki.

Mire figyeljünk, ha disztribúciós fázisban mozog a részvény?

Az akkumulációs szakaszban tárgyalt esetek fordítottja zajlik le a disztribúciós időszak alatt. Erről az alábbi képen láthatunk részletes információkat.

(forrás: stockcharts.com)

Az emelkedés során eljutunk a PSY csúcsig. Ezt az időszakot jellemzi, hogy nagy az érdeklődés a piacon, magas a kereskedési forgalom, a volatilitás is megnövekszik.

Innen jutunk el a BC (buying climax) csúcsig, ami gyakran meredek árfolyam emelkedés keretében valósul meg. A forgalom is magas, és a volatilitás is nagy. BC pontban minden szép és jó, kedvező makroadatok, kedvező vállalati gyorsjelentések jelennek meg. Elkerülhetetlen az emelkedés utáni korrekció, amit az AR mélypont jelöl ki.

Gyakori egyébként az is, hogy az AR mélypont adja a kereskedési sáv alsó támaszát a jövőben. A korrekció után a piac ismét erőre kap, emelkedést láthatunk, mely az ST csúcsig jut el. Gyakori, hogy ST megközelíti a BC csúcsot. Az emelkedésekben egyre jelentéktelenebb lesz a forgalom, míg az esésekben növekszik. Látható lesz a piacon, hogy a kínálati oldal erős (részvény ajánlati könyvében). A folyamat elvezet oda, hogy előbb utóbb a kereskedési sávból lefelé lép ki az árfolyam. Ez az SOW (sign of weekness) mélypont, melyet korrekció követ (LPSY jelzésekkel). Végül pedig az árfolyam lefelé hagyja el a kereskedési sávot, és csökkenő trend veszi kezdetét, ahol a kínálat felülmúlja a keresletet.

Hasznos tanácsok Wyckoff kereskedési módszeréhez

Wyckoff nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy vizsgálja a részvénypiaci kereslet, kínálatot, amit az árfolyam és a forgalom összevetésével végzett el.  A nagy volatilitás a japán gyertyák méretével mérhető. Azaz ha nagy a gyertyák teste, akkor nagy a nyitó és záróár közötti különbség, tehát nagy a volatilitás. Kis testű gyertyák esetében alacsony a volatilitás. Az irányt megerősíti a forgalom, azaz ha nagy volatilitással esik a piac, akkor a forgalomnak is növekednie kell. Ha esik a piac, de a forgalom nem növekszik, akkor az irányt nem erősíti meg a forgalom. A fentieknek megfelelően az akkumulációs fázis végén már azt kell tapasztalnunk, hogy az emelkedés irányába növekszik a forgalom (SOS csúcs), míg a korrekciós szakaszokban csökken a volatilitás és a forgalom. Az alábbi képen erre láthatsz példát.

A fentiek Wyckoff módszerének a tőzsdei elemzéssel kapcsolatos részét tárgyalták. Hozzátartozik még a kereskedési stratégiájához az is, hogy további szabályok, illetve egy teszt alapján határozta meg, hogy mikor, milyen módon célszerű belépni a piacra. Erre már nem térnék ki a leírásomban, a téma iránt érdeklődőnek a könyvét tudom javasolni. Ugyanakkor a fentiek segíthetnek abban a tőzsdei kereskedők számára, hogy lássák a tőzsdéken, részvények piacán ciklusok alakulnak ki. Ezek a ciklusok négy fázisra bonthatók, melyből részletesen megbeszéltük az akkumuláció és felhalmozás fázisait. A tőzsdei kereskedés során számos ilyen helyzettel találkozhatunk, azaz a részvény grafikonján épp az akkumulációs vagy disztribúciós fázist láthatjuk. A fent leírtak segíthetnek abban, hogy megértsük mi zajlik a piacon.