Elliott hullámelmélet: Gyakorlati tudnivalók, stratégia, indikátorok, használata

Az Elliott hullámok, illetve Elliott hullámelmélet témát az elmélethez kapcsolódó szabályokat és stratégiát tárgyaljuk a következőkben. Megbeszéljük, hogy hogyan ismerjük fel a hullámokat, milyen speciális tudnivalókra figyeljünk oda. Milyen indikátorok segíthetik az elliott hullámok felismerését, illetve hogyan illeszthető az elliott hullámelmélet a kereskedési stratégiánkba. Az elméleti tudnivalók a Forst and Prechter szerzők által írt Elliott Wave Principle című könyvből származnak. A szerző, Robert R. Prechter nevével akár találkozhattunk is hírekben, ugyanis néhány évtizeddel ezelőtt ismert kereskedő volt. Igazán ismertté egy 1984-es trader verseny után vált, melynek során éles számlán 444%-os profitot ért el egy négy hónapos időszak alatt. Az Elliott hullámok kifejlesztése nem az ő nevéhez köthető, viszont egy nagyon jó könyvet írt az elliott hullámok témában. Az elméletet Ralph Nelson Elliott az 1930-as években alkotta meg. Az alábbi kérdéseket, témákat is tárgyaljuk a lentiekben:

  • Milyen megfigyelései voltak Elliottnak?
  • Elliott hullámelmélet szabályai
  • Elliott hullámelmélet speciális esetei
  • Háromszög, ék formációk az elliott hullámban
  • Zig-zag formáció az elliott hullámban
  • Flat formáció az elliott hullámban
  • Háromszögek, ékek a korrekciós hullámban
  • Milyen indikátorokat használhatsz az Elliott hullámok, formációk követésére
  • Elliott hullámokkal Prechter nagy sikert ért el?
  • Prechter találati aránya 21%-os
  • Bizonyítékok az elliott hullámelmélet működésére
  • Valóban vannak bizonyítékok az elliott hullámok előrejelző szerepére
  • Market Prices Trend Forecasting Supported By Elliott Wave’s Theory kutatás eredményei
  • Elliott Wave Theory and neuro-fuzzy systems tanulmány következtetés

Elliott hullámelmélet alapjai

A technikai elemzés alapfeltevése köszönnek vissza Ralp Nelson Elliott hullámelméletében, azaz Elliott elképzelése szerint a kereskedők, befektetők reakciói, döntései leírhatók egy meghatározott mozgás szerint. Ha pedig szabályokat tudunk kialakítani, akkor ezek a döntések akár előre is jelezhetők, a kereskedési stratégiánkba beépíthetők. Az Elliott hullámelméletnek tehát az a célja, hogy a befektetők, kereskedők döntéseit modellezze, leírja, majd ezek alapján előre jelezze a várható mozgást.

Az elliott hullámelméletet 1930-as években alkotta meg Ralph Nelson Elliott a The Wave Principle címmel elérhető könyvében  részletesen publikálta a módszerét, és azt állította, hogy a természeti törvényekben megfigyelhető jelenségek (mint például a Fibonacci számok) a tőzsdei árak mozgásában is megfigyelhetők. A könyvében, és az azt követően megjelenő cikkeikben részletesen bemutatta a hullámelmélet sajátosságait, mely ezt követően feledésbe merült, és egészen az 1980-as évekig várni kellett arra, hogy széles befektetői körben népszerű legyen ismét. Az 1980-as években Robert R. Prechter kiadta az Elliott Wave Principle című könyvét, és tekintettel arra, hogy Prechter egy népszerű kereskedő volt a 80-as években, így a könyv széles befektetői réteghez eljutott. Prechter egyébként azzal vált ismertté, hogy éles számlán 444%-os profitot ért el egy négy hónapos időszak alatt egy 1984-ben megrendezett kereskedési versenyen.

Milyen megfigyelései voltak Elliottnak?

Elliott felismerte, hogy a részvények árfolyamában trendek alakulnak ki, melyeket korrekciók, fordulatok követnek. A különböző formációk, alakzatok megismétlődnek, de időbeni lefutásuk, és kilengésük eltérő lehet. Elliott elkülönített öt különböző formációt, más néven hullámot. Ebből ered az elmélet megnevezése, azaz Elliott hullámelmélete. A hullámok felismerése mellett azt is leírta Elliott, hogy ezek a hullámok, hogyan épülnek egymásba, hogyan kapcsolónak. Önmagában a hullámelmélet megértése nem nehéz, azonban a gyakorlatban számos kivételt és speciális esetet is elkülönített Elliott, és ezek megismerés, elsajátítása a nehezebb feladat.

Elliott hullámelmélet szabályai

A fenti bevezető után nézzük a hullámelmélet konkrét szabályait. Az öt hullámból álló alakzatnak egy meghatározott felépítése van. Ahogy az alábbi ábrán látható az 1, 3 és 5-ös számmal jelölt hullámok jelölik ki az irányát az alakzatnak, míg a 2 és 4-es jelölés a korrekciókat. A fentiek szerint tehát öt hullám azonosítható, a képen a wave 1, 3, 5 jelölés mutatja ezek közül az emelkedő ciklusokat, míg a wave 2 és wave 4, azaz 2-es és 4-es hullám a korrekciókat jelzi.

Elliot hullám elmélet alapjai, szabályai

(kép forrása: Frost, Prechter)

Elliottnak a fenti alakzat azonosítására határozott szabályai voltak, ezek az alábbiak:

  • wave 2 hullám soha nem esik a wave 1 hullám kezdete alá
  • wave 3  soha nem a legrövidebb hullám
  • wave 4 nem éri el a wave 1 hullám területét

A fentiekhez a rövid magyarázat. A wave 2 egy korrekció, és az Elliott hullámelmélet szabályai szerint ez a korrekció nem esik vissza a wave 1 hullám, azaz az emelkedő trend kezdeti, kiindulási pontja alá. A wave 4 szintén egy korrekciós hullám, ennek mélypontja nem esik vissza a wave 1 hullám tartományába, azaz nem esik vissza az ábrán jelölt 1-es csúcs alá. Elliott úgy gondolta, hogy ha a fenti definíció szerinti árfolyam mozgás kialakul, akkor ez egy erős jelzés arra, hogy határozott trendben mozog a részvény árfolyama.

Elliott hullámelmélet további szabályai

A fenti Elliott alakzat csak az egyik típusa az árfolyam mozgásnak, ugyanis a fenti 5 pontból álló alakzatot egy korrekciós hullám követi, amit az alábbi képen láthatunk.

Elliot hullám elmélet alapjai, szabályai

(kép forrása: Frost, Prechter)

Itt a Wave A, Wave B és Wave C  jelzi a korrekciót, azaz a Wave 1  - Wave 5 által leírt mozgásnak a Wave A-B-C a korrekciója. Az Elliott-féle hullámelméletben egy teljes alakzat tehát összesen 8 hullámból áll. Ebből az első öt adja a trendirányú mozgást (árfolyam emelkedést) az utolsó három pedig a korrekciót. A fenti képen még egy apróságot figyeljünk meg. A hullám mozgás csúcsán egy zárójelben levő 1-es szám szerepel, míg a korrekció mélypontján, C pontnál egy zárójelben szereplő 2-es számot látunk.  Ezek pedig egy egymásba épülő Elliott hullámnak lesznek az első pontjai. Az alábbi képen láthatjuk a zárójeles számokat. Itt az (1) és a (2) közötti terület lesz a wave 1 hullám, majd pedig a (3) és (5) számokkal jelölt csúcsok mentén kialakul egy nagyobb idősíkon követhető Elliott hullám, amit egy korrekciós fázis kötve (A), (B) és (C) pontok szerint.

Elliot hullám elmélet alapjai, teljes hullám

(kép forrása: Frost, Prechter)

A fenti ábrán látható egy bekarikázott 1-es és 2-es szám. Ezekre is figyeljünk oda, ugyanis ezek a pontok lesznek az első két hulláma egy újabb Elliott hullámnak, amit az alábbi kép szemléltet

Elliot hullám elmélet alapjai, teljes tőzsdei ciklus

A fenti képen pedig már egy komplett piaci ciklust láthatunk. Az ábra első felében a körrel jelölt 1-es és 2-es pontig jutottunk el eddig, de a mozgás itt nem ér véget, hanem további elliott hullámok követik egymást, amíg el nem érünk a körrel jelölt 5-ös pontig, innen pedig a körrel jelölt C pontig tart a korrekciós ciklus.

A teljes tőzsdei ciklus tehát leírható két nagy hullámból, amit a fenti képen a körrel jelölt 1-2-3-4-5 pontok, és körrel jelölt A, B, C pontok jelölnek ki. Itt tehát látunk egy trend irányú mozgást, hullámot és egy korrekciós hullámot. A fenti Elliott hullámon belül további hullámok alakulnak ki. A zárójellel jelölt számok által leírható Elliott hullámokból összesen 8 darab van, amiből 5 hullám a trend irányú mozgás, és 3 hullám a korrekció. A fenti ábrán már nem látszik, de egy képpel fentebb még jelöltük a zárójeles jelzések alatti hullámokat, melyből összesen 34 van. Ezek közül 21 hullám a trend irányába mutat, azaz emelkedést látunk, míg 13 hullám a korrekciót mutatja. Ez alatt a 34 hullám alatt pedig összesen további 144 hullám található.

Elliott az órás grafikonon vizsgálta a legkisebb, legalacsonyabb szinten levő hullámokat, és a fentiek alapján 9 szintet azonosított. A fenti grafikonon mindössze 3 szintet láthattunk. Elliott által elnevezett kilenc szint a következő: Grand Supercycle, Supercycle, Cycle, Primary, Intermediate, Minor, Minute, Minuette, Subminuette. Ahogy a fenti képen látható volt, ez a kilenc hullám egymásba épülve alakul ki.

A fentiek lennének tehát az általános ismeretek az Elliott hullámelmélettel kapcsolatban. Látható, hogy Elliott a piacok mozgásánál a fenti hullámok egymásba épülését írta le. Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen 5 és 3 az emelkedés és korrekció aránya, a válasz egyszerű. Elliott azt írta le a szabályaiban, amit az árfolyam mozgásban, a piacok mozgásában látott.

Elliott hullámelméletével kapcsolatos további tudnivalók

A fentiekhez hozzá tartozik, hogy vannak bizonyos helyzetek, amikor eltérő formációk, illetve a szokásos hullámtól eltérő formációk alakulnak ki. Ezek közül az egyik eset, amikor az 1-2-3-4-5 szakaszban az 5-ös csúcs nem emelkedik a 3-as csúcs fölé, illetve medve piacon, a 3-as mélypont fölött marad az 5-ös mélypont. Az oka általában ezeknek a helyzeteknek az, hogy már a 2-3-as hullámban jelentős árfolyam elmozdulás történik. Az alábbi képek szemléltetik ezeket a helyzeteket.

Elliot hullám elmélet alapjai, kivételek

(kép forrása: Frost, Prechter)

Elliott hullámelmélet: háromszög, ék formációk

A fenti eset mellet előfordulhat az is, hogy a 3-4-5 szakaszok háromszög, ék alakzatban végződnek, ahogy ezt az alábbi ábra is szemlélteti

Elliot hullám elmélet alapjai, kivételek

(kép forrása: Frost, Prechter)

Elliott hullámelmélet: zig-zag formáció

A fentihez hasonló kivételek alakulhatnak ki a korrekciós fázisban, azaz az A-B-C szakaszokban, itt azonban nem a háromszög alakzat a jellemző, hanem az ún. zig-zag. Az alábbi képen ezt láthatjuk, azaz az A és B, illetve B és C pontok között több csúcs és mélypont alakult ki.

Elliot hullám elmélet alapjai, kivételek, zig-zag

(kép forrása: Frost, Prechter)

Elliott hullámelmélet: flat formáció

A flat formáció szintén az elliott hullám korrekciós fázisára esik. Flat formáció akkor alakul ki, amikor  a piacon még erős a vételi erő, így a B csúcsra erőteljesen visszahúzzák az árfolyamot, illetve a C csúcs sem kerül jelentősen az A mélypont alá. Míg a szabályos elliott korrekciós fázisban a B csúcsig az árfolyam emelkedés nem jelentős (erre a fibonacci indikátor használható), a C csúcs pedig határozottan az A csúcs alá kerül.

Elliot hullám elmélet alapjai, kivételek, flat

(kép forrása: Frost, Prechter)

Elliott hullámelmélet: háromszögek, ékek a korrekciós hullámban

A korrekciós hullámban további, a szabályostól eltérő eseteket is tapasztalhatunk, melyek ék és háromszög alakzatokkal írhatók le. Ezekről egy összefoglalást találunk az alábbi képen:

Elliot hullám elmélet alapjai, kivételek, háromszögek

(kép forrása: Frost, Prechter)

Magyarázat a képhez:

  • Bull market, azaz bal oszlop mutatja az emelkedő trendben, emelkedő hullámban kialakuló formákat.
  • Bear Market, azaz a jobb oldali oszlop szemlélteti a csökkenő, korrekció hullámban kialakuló alakzatokat.
  • Symmetrical: szimmetrikus háromszög alakzat. Emelkedő hullámban  a csúcsok csökkennek, csökkenő hullám esetén a mélypontok emelkedésével ismerjük fel
  • Descending: csökkenő háromszög. Emelkedő szakaszban a csúcsok csökkenésével, míg korrekciós hullámban a vízszintes mélypont segítségével ismerhetjük fel.
  • Ascending: emelkedő háromszög, amely emelkedő hullámban a vízszintes csúccsal és csökkenő szakaszban az emelkedő mélypontokkal ismerhető fel
  • Expanding: táguló formáció, ék

További információk, melyek segíthetnek az Elliott hullámok felismerésében

Bár elméletben leírva egyszerűnek tűnhet az Elliott hullámelmélet értelmezése, a gyakorlatban történő alkalmazása azonban már nem ennyire könnyű. Egyrészt látható, hogy a wave 2, 3, 4 szakaszokra is vannak konkrét szabályok (cikk első részében említettük), másrészt fentebb megbeszéltük a nem tipikus eseteket is, amelyek gyakran előfordulnak, és  ha nem tudjuk azonosítani, akkor az elliott hullámot sem biztos, hogy felismerjük.  A hullámok azonosításában a fibonacci szintek is a segítségünkre lehetnek, ezt azonban egy külön cikkben tárgyaljuk, de további segédeszköz a trendcsatorna rajzolása is. Ugyanis már Elliott is megfigyelte, hogy a trendcsatorna gyakran kijelöli a felső és alsó határait a hullámoknak, így javasolt már minél előbb, a mozgás legelső fázisaiban trendcsatornát rajzolni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az 1-3 csúcs kialakulásával, kössük össze a két pontot, majd húzzunk egy ezzel párhuzamos vonalat, amely metszi a 2-es pontot, lásd alábbi kép:

Elliot hullám elmélet alapjai,felismerés

(kép forrása: Frost, Prechter)

Az alsó vonal ki fogja adni a 4-es pont helyét, míg a felső vonal az 5-ös pontot jelöli majd ki a jövőben.

Elliot hullám elmélet alapjai,felismerés

(kép forrása: Frost, Prechter)

Elliott hullám indikátorok

Az elliott hullámok felismerésben különböző indikátorok segítséget nyújthatnak. Ezek közül a fibonacci indikátorok mindenképpen említendők, ugyanis az egyes szakaszok hosszúságát, árfolyam elmozdulás mértékét a fibonacci szintekhez igazítva lehet értelmezni. Foglalkozunk a jövőben ezzel a témával. Azonban a fibonacci indikátor mellett további indikátorok is használhatók az elliott hullámok felismerésére. Ilyen elliott hullám indikátor az ún. ziz-zag indikátor, amely kisimítja az árfolyam kilengéseket, eltünteti a kisebb, zavaró kilengéseket, így a trendek jobban követhetők lesznek. A zig-zag indikátort korábban már tárgyaltuk:

A zig-zag indikátor mellett a fractals indikátorok is jól használhatók, ezek pedig automatikusan jelöli egy trend csúcsát és mélypontjait. A fractals indikátor metatrader platformon alapbeállításként elérhető, illetve a következő hivatkozáson a fractals-hoz hasonló szintjelző indikátort mutatunk be, amely szintén használható az elliott hullámok azonosítására.

Röviden kitérnék az Elliott hullámelmélet stratégiai megközelítésére is. Látható a fentiek alapján, hogy az elmélet célja az árfolyam mozgásának előre jelzése, így a kereskedési stratégiába is beépíthető. Többek között azt a tulajdonságát használhatjuk fel az elliott hullámelméletnek, hogy a trendirányba történő elmozdulás erőteljesebb, a korrekciók lefutása enyhébb. Éppen ezért egy elliott hullám felismerését követően a vételi jelzéseket a korrekciós fázisok végével célszerű keresni. A hullámelmélet tehát a kereskedési stratégiának a belépési pontjait is megadhatja, de a célárakat is (következő hullám vége), illetve akár a stop elhelyezésben is segítségünkre lehet az elliott hullámelmélet.

Elliott hullámokkal Prechter nagy sikert ért el

Kétségtelen, hogy az 1984-es traderversenyen elért rendkívüli eredmény nagyon sokat lendített Prechter népszerűségén, és mivel Prechter az elliot hullámelméletet a módszere meghatározó részének tartotta, így kereskedők széles köre kapcsolta össze a hullámelmélet sikerét Prechter teljesítményével. Eszerint tehát az elliott hullámelmélet működik a tőzsdén, hiszen Prechter is kiváló eredményeket ért el vele. Ez a megközelítés azonban téves. Két dologra figyeljünk oda:

  • Prechter versenyen elért eredménye és az elliott hullámok előrejelző szerepe között nincs kapcsolat.
  • Prechter későbbi eredményei meglehetősen kiábrándítók.

Időről időre brókercégek, tőzsdék, nagyobb gazdasági oldalak rendeznek különböző kereskedési versenyeket demó, vagy éles számlán. Azonban ezek az események inkább a tőzsde, a részvénykereskedés népszerűsítésére szólnak, egy reklámeseménynek tekinthetők, másrészt pedig a résztvevők is tisztában vannak azzal, hogy hagyományos módszerekkel nem lehet nyerni, hiszen a legnagyobb hozammal lehet a versenyt megnyerni. Ehhez pedig olyan stratégiák kellenek, melyek rendkívül kockázatosak (mindent vagy semmit alapon), de ha bejönnek, akkor biztosíthatják az első helyet. Ehhez vegyük hozzá, hogy gyakran sok ezer résztvevő indul, így statisztikailag is biztosra vehető, hogy lesz egy olyan módszer, mely a verseny alatti időszakon rendkívüli hozamot hoz. Sajnos ennek azonban semmi köze a szaktudáshoz, egész egyszerűen a véletlen műve.  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy versenyen elért eredmény és a valódi kereskedés között ég és föld a különbség, és erre jó példa Prechter esete is, aki a versenyen nagyon jó eredményt ért el, ami meghozta számára a népszerűséget, így  a következő évtizedekben egy havi hírlevélen alapuló szolgáltatást vehettek igénybe a követői évi 233 dolláros díj befizetése mellett. A csúcsidőszakban 16.000 előfizetője volt Prechternek.

Ugyanakkor arra is vannak bizonyítékok, hogy a Prechterhez hasonló szakértők átlagos találati aránya 48%. A témában David Bailey, Jonathan Borwein, Amir Salehipour és Marcos López készített egy átfogó kutatást Evaluation and Ranking of Market Forecasters címmel. Ebben az anyagban 6627 piaci, tőzsdei előrejelzést tekintettek át 1998-2012 között.

A vizsgálatuk eredményei az alábbi rövid (teljes részleteiben itt) gondolatokkal foglalhatók össze:

  • Az előrejelzések találati aránya átlagosan 48%-os volt.
  • Az elemzők kétharmadának előrejelzési megbízhatósága 50% alatt volt.
  • Az elemzők 40 százalékának találati aránya 40-50% között mozog.
  • Az elemzők 3 százalékának megbízhatósága 20% alatti.
  • Az elemzők 6 százalékának megbízhatósága 70-78% közötti.
  • A legjobb megbízhatóságú elemző találati aránya 78% volt.

A fentiek után felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy mi van akkor, ha Prechter az elliott hullámelmélettel pont a legjobb szakértők között van. Sajnos ki kell ábrándítsam a reménykedő olvasóimat, pont a legrosszabb szakértők között van. Például 2002-2012 közötti időszakon 24 nagyobb előrejelzést publikált az elliott hullámelméletet népszerűsítő Prechter, és ebből mindössze 5 előrejelzés volt eredményes, azaz a találati aránya 21%-os. A magyar befektetők körében vélhetően ismert  tőzsdeguruk, például Marc Faber találati aránya kb. 44 százalékos, Jeremy Grantham 44 százalékos, Birinyi László 52 százalékos, és lista elején olyan szakértők állnak mint David Nassar (68%), Ken Fisher (66,4%) David Dreman (64%). Az avaresearch.com  oldalon néhány nagyobb előrejelzését is összegyűjtötték Prechternek, lásd alábbi képen.

A fenti grafikonon az S&P500 index árfolyama is látható és számmal jelezve a Prechter havi hírlevelének jelzései. Néhányat kiemelnék:

  • 9-es pontban azt javasolja Prechter, hogy a tapasztalt kereskedők már elkezdhetik shortolni az S&P500 indexet.
  • 8-as pontban most indul a 2007-2009-es visszaesés második, nagyobb hulláma Prechter szerint.
  • 7-es pontban újabb összeomlást várunk a 2011-es évre.
  • 6-os pontban Prechter azt javasolja, hogy 200%-os tőkeáttétel mellett shortoljuk a piacot.
  • 5-ös pontban: a befektetők várakozzanak készpénzben, a spekulánsok készüljenek a shortra.

Nem folytatom tovább, helyette összegezzük a fentieket. Robert Prechter állítása szerint az elemzéseit az elliott hullámelméletre alapozza. Nagyon sok befektető gondolja azt, hogy Prechter kereskedői versenyen elért eredménye bizonyíték arra, hogy a hullámelmélet egy hatékony előrejelző eszköz. Ugyanakkor fentebb rávilágítottam arra, hogy a kereskedési versenyek sajátosságai miatt a jó eredmény semmit nem bizonyít, és tulajdonképpen a véletlennel is megmagyarázható a jó eredmény, mivel nagyon sok próbálkozó van. Ugyanakkor ha Prechter hírleveleit, az elliott hullámokra alapozott előrejelzéseit nézzük, akkor kb. 21%-os találati aránya van. Ezek persze csak közvetett bizonyítékok. Nézzük az akadémikus kutatásokat.

Bizonyítékok az elliott hullámelmélet működésére

Az akadémikus kutatások jellemzően széles részvénykörön, statisztikai vizsgálatokkal próbálják bizonyítani egy eszköz előjelző szerepét. Ezek a vizsgálatok legtöbbször statisztikailag szignifikánsak, azaz 95-99%-os valószínűséggel kijelenthető, hogy a múltbeli adatokon kimutatott összefüggés létezik. Sok száz ilyen összefüggés létezik, melyekkel itt az oldalon, a tanfolyamunkon és a Tőzsdei Anomáliák című könyvben is foglalkoztunk. Számos technikai elemzéssel kapcsolatos eszközzel kapcsolatban is készültek vizsgálatok, néhányról itt az oldalon is beszéltünk, lásd:

Ugyanakkor a fenti vizsgálatok sajátossága, hogy olyan összefüggésekről van szó, melyek objektíven megállapíthatók, lineáris összefüggések,  így könnyebben visszatesztelhetők. Pont emiatt lepődtem meg azon, hogy a fentiek ellenére találtam kutatási anyagot az elliott hullámelméletre, mert nem tekinthető lineáris, sem objektív rendszernek.

Ugyanakkor a The Effectiveness of the Elliott Waves Theory to Forecast Financial Markets: Evidence from the Currency Market című kutatás szerint megerősítést nyert az elliott hullámelmélet hasznossága a devizapiaci előrejelzésekkel kapcsolatban: „The research confirmed the usefulness os Elliott’s model for predicting currency markets..”

Érdeklődve olvastam bele az anyagba, mely végül hatalmas csalódásként végződött. Egész egyszerűen arról volt szó, hogy a tanulmány első felében Prechter könyvéből idézve bemutatták az elliott hullámelméletet, majd a második felében néhány múltbeli példán, utólag visszatekintve személtették a hatékonyságát. Csak azért tettem bele a cikkbe ezt a kutatást, mert jó példája az elkövethető tesztelési hibáknak, gondolok itt a data snooping bias, sample seleciton bias, n=1 problémája, és a visszatekintési torzításra. Bővebb információk a hivatkozott linkeken, ugyanakkor azt látni kell, hogy a valóságban nem lehet levonni semmiféle következtetést néhány múltbeli esetből, melyet a múltbeli grafikonokon szúrunk ki úgy, hogy közben látjuk a jövőt.

Valóban vannak bizonyítékok az elliott hullámok előrejelző szerepére

A rossz hírek után jöjjenek a jók az elliott hullámok előrejelző képességével kapcsolatban. A Market Prices Trend Forecasting Supported By Elliott Wave’s Theory címmel elérhető anyagban 2011-2015 közötti időszakon vizsgálták meg az elliott hullámok előrejelző szerepét arany, ezüst és EURUSD devizapáron. A csúcsok, mélypontok megállapításához fractals indikátort használtak, és így próbálták meg felrajzoltatni automatikusan az elliott hullámokat. Erre azért volt szükség, hogy a hullámokat objektíven megtaláljuk, és visszateszteljük múltbeli adatokon, azaz nem egyesével választották ki a hullámokat a grafikonon (ahogy a fenti kutatásban), hanem egy algoritmus segítségével. Az alábbi képen láthatsz egy példát arra, hogyan találja meg az algoritmus a fractals indikátor alapján a hullámokat.

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant

A fenti módszerrel az elliott hullám elmélethez hasonló jelzéseket kaphatunk (nem teljesen ugyanazt), és ebben a vonatkozásban a 4 és 5 hullámból álló formációkat vizsgálták. Az alábbi eredmények az arany piacán 840 megfigyelésen (4 hullámos) és 699 megfigyelésen (4 hullámos) alapulnak. Hasonló számban találtak formációkat az ezüst és EURUSD grafikonján is.

A táblázatban látható eredmények az előrejelzések találati arányát mutatják a véletlennel (random oszlop) összevetve. Az EW+RF és EW+SVM az elliott hullám (EW, azaz elliott wave) és különböző más módszerek kombinálásának eredményei. (A „más” módszerek a fő trendirány meghatározását szolgálják.)

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant

A fenti adatokból tehát az derül ki, hogy a 4 és 5 hullámos formációja az elliott hullámoknak (más módszerekkel kombinálva) a véletlennél nagyobb megbízhatóságot eredményeznek.

Egy másik kutatásban nem csak a legrövidebb hullámokat (napon belüli), hanem a nagyobb hullámok (napos grafikonon) lefutását is vizsgálták. Ehhez egy sajátos megközelítést alkalmaztak. Nem a hullámok csúcsait, mélypontjait vizsgálták, hanem két mozgóátlag (5 és 35 napos) közötti távolságból készítették el az elliott hullám oszcillátort. Az alábbi képen láthatod, hogy a két mozgóátlag (középső kép) hogyan képezi le az elliott hullámot (felső kép), illetve alul látható a két mozgóátlag különbségét követő oszcillátor.

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant.

Ebben a megközelítésben az oszcillátor csúcsai és mélypontjai jelölik ki a hullámok alapjául szolgáló pontokat. A fenti módszer képezi az alapján az ún. WASP rendszernek, melyet 2007-2008 közötti időszakon, 400 kereskedési napon keresztül teszteltek a görög részvénypiacon. A stratégia találati aránya 58,75% volt a teljes, 400 napos időszakon, melynek elsődleges okaként a 2007-2008-as gazdasági válságában kialakuló csökkenő trendet jelölték meg a kutatók. Ha rövidebb időszakon vizsgálták a találati arányt, akkor az akár elérhette a 60-64%-ot is. Az alábbi grafikonon látható a stratégia eredménye (WASP jelöléssel, fekete színnel) 2007. április 2008. január közötti időszakon.

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant

Itt pedig a stratégia eredménye látható a 2008. január 2008. június közötti időszakon. Piros színnel a tőzsdeindexszel elérhető eredményt látjuk.

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant

Végül pedig az utolsó, 2008. június-november közötti időszak.

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant.

A teljes időszakon egyben is megtekinthetők az eredmények. Az időszak végi nagy visszaesés oka a 2008-2009-es gazdasági válság elmélyülése.

forrás: Vantuch, Zelinka, Vasant

Összegezve az elliott hullámokkal kapcsolatos kutatásokat, azt láthatjuk, hogy vannak módszerek, melyekkel objektívvé tehető, és szisztematikusan visszatesztelhetők az elliott hullámok. Vannak bizonyítékok arra, hogy a rövidebb hullámoknak van előrejelző képessége, többletinformációt hordoznak, a véletlennél jobb találati arányt eredményeznek. Ugyanakkor arra semmiféle bizonyíték nincs, hogy a nagyobb tőzsdei összeomlásokat, több hónapos trendeket képesek lennénk az elliott hullámokkal megjósolni.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link