2-6 nap alatt épülnek be a tőzsdehírek a részvényárakba

Többnyire a rövid távú kereskedők számára fontos, hogy a megjelenő hírekre milyen gyorsan reagál a piac, milyen gyorsan épülnek be a hírek a részvények árazásába. A témával kapcsolatos vizsgálat 26 ország piacán … Ennek részleteit beszéljük meg. Témáink:

• Mit kezdjünk a hírekkel, gazdasági adatokkal?
• A hírek azonnal beépülnek?
• Hogyan épülnek be a hírek a 2000-es évek után?

Mit kezdjünk a hírekkel, gazdasági adatokkal?

Régóta köztudott, hogy a gazdasági adatok hatást gyakorolnak a részvények árazására. Ez a hatás azonban csak néhány napig mutatható ki, de alkalmas lehet arra, hogy a keletkező abnormális hozamot kinyerjék a kereskedők. A témával kapcsolatos egyik átfogó kutatás (itt beszéltük meg) a 25 legfontosabb makroadat (például GDP, kiskereskedelmi forgalom, NFP stb.) beépülését vizsgálta meg, és az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági adatok nem azonnal, hanem néhány napos időszak alatt épülnek be. A fenti hivatkozáson az ilyen elvekre épülő stratégia eredményeiről is beszámoltunk. Az alábbi grafikonon látható, hogy a pozitív gazdasági hírek pozitív abnormális hozamot eredményeznek a hír közzétételét követő 1-10 napon (magyarázat itt).

forrás: The impact of press releases on stock prices

A fentiek mellett arról is van információnk, hogy az amerikai gazdasági adatok hatást gyakorolnak más ország tőzsdéire és a hatásokban késés mutatható ki, azaz később reagálnak a fejlődő országok részvénypiacai (lásd itt).

Érdemes azonban arra is odafigyelni, hogy a gazdasági adatokon túli világ (különböző tőzsdehírek, a közösségi média) nem feltétlenül kapcsolható össze többlethozammal, sőt sokszor szándékos manipulációkkal találkozhatuk. Láthatunk példákat a gazdasági médiában hirdetett céges eseményekre, melyek után alacsonyabb hozamok mutathatók ki (bővebb magyarázat itt), lásd alábbi kép sárga görbéjét.

forrás: The Dark Side of Investor Conferences

Ahogy a piacot manipuláló hedge fundok is a gazdasági médián keresztül juttatják el elemzéseiket a piaci szereplők számára (részletek itt), de a közösségi média is a csalások melegágya, ahol úgy néz ki, hogy nem érvényesül a „tömeg bölcsessége” elv, és a közösségi médiában leginkább tárgyalt részvények jövőbeni hozama alacsonyabb.

A hosszúra nyúló bevezető célja az volt, hogy lássuk, hír és hír között óriási különbség van, és amikor gazdasági hírekről beszélünk, és gazdasági híreket vizsgálunk, akkor ez az eredeti forrásban (statisztikai hivatal, kormányzati weboldalak) közzétett adatokat jelenti, és nem a gazdasági médiában (legtöbbször hatásvadász módon) felszínesen továbbközölt híreket.

A hírek azonnal beépülnek?

Eugene Fama Nobel-díjas közgazdász által megalkotott hatékony piacok elméletének egyik fontos állítása, hogy a befektetők gyorsan feldolgozzák a megjelenő híreket és az új információ azonnal beépül a részvények, tőzsdeindexek árába. A hatékony piacok elméletét 1970-ben fejlesztette ki Eugene Fama, ugyanakkor egészen 1987-ig várni kellett arra, hogy Yakov Amihud és Haim Mendelson megalkosson egy modellt, mellyel a gyakorlatban is lehet vizsgálni a hírek árakba történő beépülését.

Későbbi tanulmányok továbbfejlesztették az Amihud-Mendelson módszert és kidolgoztak egy eljárást arra, hogy a részvények szempontjából releváns és átmeneti jellegű információkat szétválasszák. Amíg a releváns információk tartós árváltozást okoznak, addig az átmeneti jellegű hírek mindössze zajt csinálnak a piacon. A következő évtizedekben Amihud és Mendelson módszerét kiegészítették, továbbfejlesztették, így egészen 2012-ig hét átfogó vizsgálat született a témában. Ezek konklúziója, hogy a hírek nem azonnal épülnek be az árakba. Ha a hírek 85 százalékos beépülését vesszük határértéknek, akkor az derül ki a korábbi vizsgálatokból, hogy jellemzően 4 napos időszak alatt épülnek be a hírek, lásd alábbi táblázat 4 days oszlopait.  

forrás: Unveiling the Global Market Puzzle.

Ugyanakkor a 2000-es évek előtti adatsorok (fenti táblázat Year oszlopa) és a mai adatsorok között jelentős különbség lehet, hiszen a 2000-es évekhez képest felgyorsult a világ, az információ gyorsabban terjed az internet megjelenését követő időszakban. Felmerülhet a kérdés, hogy ez milyen hatással van a hírek tőzsdei árakba történő beépülésére.

Hogyan épülnek be a hírek a 2000-es évek után?

A Unveiling the Global Market Puzzle.. cím alatti vizsgálatban 2005-2015 közötti időszakon végeztek vizsgálatot 25 ország, 26 részvénypiacán. Az alábbi táblázatban a vizsgálati mintában szereplő Európai Uniós országok tőzsdéi láthatók. Az adatokból kiderül, hogy az összes országban már az első napon 90 százalékos a hírek beépülése. Az egynél (100%) nagyobb értékek azt jelzik, hogy a híreket túlreagálta a piac a vizsgált időtávon.

forrás: Unveiling the Global Market Puzzle.

A következő táblázat a nem EU-tag, de OECD országokat jelöli (Magyarországot hibásan ide sorolták).

forrás: Unveiling the Global Market Puzzle.

Az alábbi táblázat a fejlődő országok adatait tartalmazza.

forrás: Unveiling the Global Market Puzzle.

A táblázatok adataiban elég nagy a változékonyság, mindenesetre azzal lehetne összefoglalni a fentieket, hogy a fő részvénypiacokon (a vizsgálat alapján London, New York, Tokyo) a leggyorsabb a hírek beépülése (nagyrészt 1 napon belül beépül a hír). Ezt követi az OECD országok részvénypiacai (2-4 napos beépülési idő), majd a fejlődő országok részvénypiacai (a fenti táblázatokba szereplő országok) 2-6 napos beépülési idővel. Ez utóbbi kategóriában láthatunk 6 napnál hosszabb beépülési időt is. A tanulmány arra is rámutat, hogy azokban az országokban gyorsabb a hírek beépülése, ahol a részvénypiac nagyobb történelmi múlttal rendelkezik, és fejlettebb, erősebb az intézményi jelenlét. Az eredményeket összevetve a 2000-es évek előtti vizsgálatokkal, azt látjuk, hogy a hírek beépülése felgyorsult az elmúlt két évtizedben.