Zöld pénzügyek áttekintése: Zöldinfláció, zöld részvények, ETF-ek és kriptovaluták

Cikkeinkben a zöld pénzügyekkel kapcsolatos legfontosabb információt, kutatásokat, vizsgálatokat foglaljuk össze.Többek között foglalkozunk a zöld hitelek, betétek és kötvények témakörével, bemutatjuk a zöld részvényeket, elemezzük a zöld befektetési alapok és ETF-ek hozamát és eredményeit, ismertetjük a zöld buborék fogalmát, a green swan (zöld hattyú) jelenségét, feltérképezzük a zöld kriptovaluták körét, és definiáljuk a zöldinfláció lényegét. Témáink:

• Mit jelent a zöld pénzügyek?
• A zöld hitelek, betétek, kötvények
• Hol találod a zöld részvényeket?
• Zöld befektetési alapok, ETF alapok
• A zöld befektetés alapok hozama, eredményei
• Mit jelent a zöld buborék?
• Mit jelent a green swan, zöld hattyú?
• Zöld kriptovaluta: Mit jelent? Melyek azok?
• Mit jelent a zöldinfláció?

Mit jelent a zöld pénzügyek?

A zöld pénzügyek alatt minden olyan pénzügyi terméket értünk, melynek kialakítása során figyelembe vették a környezettudatosságot és a fenntarthatósági szempontokat. A lényege tehát a zöld pénzügyeknek, hogy a környezettudatos befektetők számára termékeket, szolgáltatásokat kínáljanak a bankok, befektetési szolgáltatók. Ha tehát nem szeretnéd a pénzedet olyan vállalatokba fektetni, melyek a környezet rombolásával, a klímacélok figyelembe vétele nélkül működnek, akkor léteznek kifejezetten zöld címkével ellátott kötvények, részvények, befektetési alapok, így a környezetvédelem, klímavédelem és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő befektetők tudatosan e célnak alárendelten alakíthatják ki befektetési portfóliójukat.

A zöld pénzügyek természetesen nem csak a befektetésekre korlátozódik, hiszen már egyéni szinten is sokat tehet a befektető az ökológiai lábnyomának csökkentésére. Például bankkártyás fizetést preferáljuk a készpénzes fizetés helyett. Számláinkat csekkes fizetés helyett átutalással fizetjük meg. Ugyanígy a bankszámláinkat is kérhetjük elektronikus formában. Sokszor azonban azt tapasztalhatjuk, hogy az ügyfelek postai úton kérik a bankszámláikat, mert az elektronikus bankszámlához történő hozzáférés bonyolult. Például csak a pénzintézet banki rendszeréből tölthetjük le, és egy idő után (egyes szolgáltatóknál 1 év után) már ingyenesen nem érhetjük el a bankszámla-kivonatot. Ezen túlmenően pedig számos pénzügyi termék közül választhatunk, melyek már zöld besorolásúak. Nézzük ezeket sorban.

A zöld hitelek, betétek, kötvények

A hazai bankok kínálatában is megjelentek már a zöld hitelek, melyeket csak egy meghatározott célra, a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat pontosan meghatározva lehet igényelni. Az ilyen hitelek igénylése a fentiek miatt bonyolultabb, viszont az alacsonyabb kamat miatt a vállalkozások és a lakosság számára is jó alternatívát jelenthet. A zöld betétek pedig olyan banki termékek, melyeknél a bank vállalja, hogy a begyűjtött tőkét elsődlegesen zöld hitelek finanszírozására fordítja, így a befektető annak tudatában fektetheti be a pénzét, hogy a fenntarthatóság, környezeti szempontok figyelembe vételével lett befektetve.

A zöld kötvények olyan vállalatok kötvényeit jelenti, melyek a fenntarthatóság, társadalmi tudatosság, környezetvédelem, klímavédelmi szempontok alapján működnek. Tehát a zöld kötvényekkel a fenti szempontokat figyelembe vevő vállalkozások kötvényeit vásárolhatja meg a befektető. Látni kell azonban azt, hogy a „zöld” kifejezés  nemcsak egy bármire ráragasztható jelző, hanem léteznek minősítések, melyekkel felmérhető a társaság. A legismertebb ilyen mérőrendszer az ESG (lásd itt).

Hol találod a zöld részvényeket?

Tőzsdei társaságok széles köre tevékenykedik a megújuló energia piacán, így ezeknek a társaságoknak a részvényeit nevezzük szűkebb értelemben zöld részvényeknek. Angolul a green stocks/shares vagy clean energy stock/shares néven hivatkoznak ezeknek a társaságok részvényeire, de használatos a renewable energy stock kifejezés is.  Olyan társaságok részvényeiről van tehát szó, melyeknek valamilyen köze van a megújuló energiaforrások piacához. Ez jelentheti az energia kinyerését, de lehet akár az infrastruktúra, az energiatermelő rendszerek kiépítésével kapcsolatos vállalkozás, de még a megújuló energiaforrások kinyeréséhez szükséges alapanyagokat előállító cégek is ide sorolhatók, és tágabb értelemben ebbe a körbe soroljuk az elektromos autókat gyártó cégeket is.

Kisebb tőzsdéken, mint a magyar részvénypiac nagyon kevés (például Alteo Energiaszolgáltató Nyrt) befektetési célpontot találunk, és ezzel alapvetően az a probléma, hogy ha csak a hazai piacban gondolkodunk, elkövetjük a home country bias befektetési hibát (részletek itt). A nagyobb európai tőzsdéken, mint a Xetra, és az amerikai részvénypiacon viszont már tucatjával találunk megújuló energia részvényeket, melyek a világ különböző pontjain tevékenykednek.

Az amerikai részvénypiacon különböző részvényszűrő alkalmazásokkal találhatjuk meg ezeket a részvényeket. Erre a célra például a finviz.com használható, ahol az industry menüpontban a Utilities – Renewable és Solar iparágakat érdemes áttekinteni. Az alábbi képen a Solar iparág részvényei láthatók. Fontos látni azt, hogy a fenti iparágakon kívül is találunk zöld részvényeket.

2019. októberében tette közzé Lucia Alessi, Elisa Ossola és Roberto Panzica a The Greenium matters: Evidence on the pricing of climate risk című kutatását, melyet az európai részvénypiacon végeztek 2006-2018 közötti időszakon a Stoxx Europe TMI indexbe tartozó tőzsdei társaságok (17 európai ország 942 részvénye) bevonásával. A vizsgálatban az üvegházhatású gázok kibocsátási adatai és a vállalat átlátható működése alapján rendezték sorba a társaságokat. A zöld társaságok bocsátották ki a legkevesebb üvegházhatású gázt és ezek a társaságok működtek a legátláthatóbban. A skála másik oldalán a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátású, nehezen átlátható társaságok álltak. Ezek a barna társaságok, részvényeiket barna részvények nevezzük. 2008-2017 közötti időszakon a k az alábbi iparágak voltak felelősek a kibocsátott üvegházhatású gázok 85 százaékáért (EU-n belül):

• Mining of coal and lignite (B05),
• Extraction of crude petroleum and natural gas (B06),
• Mining of metal ores (B07),
• Miningsupport service activities (B09),
• Manufacture of chemicals and chemical products(C20),
• Manufacture of rubber andplastic products (C22),
• Manufacture of other non-metallic mineral products (C23),
• Manufacture of fabricated metalproducts, except machinery and equipment(C25),
• Electricity, gas, steam and air conditioning supply (D35),
• Landtransport and transport via pipelines (H49),
• Water transport (H50),
• Air transport (H51)

Ismerős iparágakat látunk, azaz szénipar, olajipar, alapanyag-gyártás, energiaelőállítás, légiközlekedés stb. A vizsgálatban tehát a megújuló energiaforrásokkal összefüggő tevékenységet végző vállalatok részvényeinek hozamát (zöld részvények) vetették össze azokkal a társaságokkal, melyek környezetszennyező módon működnek (barna részvények).  A kutatás végső megállapítása:

„The negative sign attached to the Greenium indicates that investors buy greener assets accepting a ceteris paribus lower return,”

Eszerint ha minden feltétel változatlan, akkor azok a befektetők, melyek zöld részvényeket vásárolnak alacsonyabb jövőbeni hozamra számíthatnak. Ha a zöld részvényeket tágabb értelemben, ESG alapján definiáljuk, akkor a saját vizsgálatunk is megerősíti, hogy a hozamprémium negatív.  A prémium kiszámítását 2010-2024 közötti időszakon végezzük el, tekintettel arra, hogy korábbi időszakon számos társaságnak nincs, nem érhető el ESG minősítése. Az elemzés az amerikai részvénypiac azon társaságaira fókuszál, amelyek piaci kapitalizációja meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ez alapján 2800 vállalat adatait használjuk fel, amelyekből az ESG-minősítés alapján két portfóliót alakítunk ki: az egyikbe a legalacsonyabb ESG-értékkel rendelkező cégek (teljes minta 30 százaléka, alacsony ESG portfólió), a másikba a legmagasabb ESG-értékkel rendelkező cégek (teljes minta 30%-a, magas ESG portfólió) kerül, majd ezen portfóliók hozamát minden hónapban kiszámoljuk. Az alábbi ábrán a magas és alacsony ESG minősítéssel rendelkező társaságokból képzett portfóliók halmozott hozama látható.

forrás: saját szerkesztés

Zöld befektetési alapok, ETF alapok

A hagyományos befektetési alapok mellett ma már elérhetők a zöld ETF alapok, melyek szűkebb értelemben a zöld részvényeket, tágabb értelemben a magas ESG minősítéssel rendelkező társaságokból alakítják ki a portfóliójukat. Az ETF alapok a hagyományos befektetési alapoknál olcsóbb megoldást jelentenek. Az ETF alapok tőzsdén kereskedett befektetési alapok, így egy olyan brókercégre van ehhez szükség, melynek tőzsdei hozzáférése van. Az amerikai ETF alapok a magyar befektetők számára nem elérhetők, viszont az európai tőzsdéken számos ETF alapot találunk. Ehhez tehát arra van szükség, hogy a bankunk/brókercégünk elérje a Xetra-rendszert, melyre egyébként a nagyobb magyar brókercégeknél (Erste, OTP, KBC, Random) adottak a lehetőségek. Az ETF alap nevében jellemzően az alábbi kifejezések utalnak arra, hogy megújuló energiára fókuszál az alap:

• Clean Edge Green Energy
• Clean Energy
• Clean Water
• Green Bond
• ESG Screened

A fenti ETF alapok TER mutatói 0,1-07% között mozognak, azaz lényegesen olcsóbbak a hagyományos befektetési alapoknál.

A zöld befektetés alapok hozama, eredményei

A zöld befektetési alapokkal kapcsolatos legelső kutatásokat a 2010-es években végezték. Ebben a tekintetben Mallett és Michelson 2010-es vizsgálata úttörőnek számít, azonban a vizsgált időszakban mindössze néhány (4-6 közötti számban) zöld befektetési alap teljesítményét vizsgálták meg. A kutatás eredménye az lett, hogy a megújuló befektetési alapok hozama egyezik a tőzsdeindex hozamával, azaz többlethozamot nem sikerült kimutatni. Ebben az évben Omid Sabbaghi is végzett egy vizsgálatot a zöld befektetési alapok teljesítményével kapcsolatban 2005-2009-es időszakon. A vizsgálatban 15 megújuló befektetési alap teljesítményét értékelte, de az alapok teljesítményét nem viszonyította a tőzsdeindexhez, így nehéz bármiféle következtetést levonni a vizsgálatból. Egy valami azonban jól látszik: a 2008-as gazdasági válság alatt a zöld befektetési alapok átlagosan értékük 70 százalékát veszítették el. Egy későbbi vizsgálat (Do green mutual funds perform well?) viszont már összesen 126 megújuló befektetési alap teljesítményét tekintette át. A kutatásban:

• 126 zöld befektetési alapnak volt 3 éves múltbeli adata,
• 99 zöld befektetési alapnak volt 5 éves múltbeli adata,
• 81 zöld befektetési alapnak volt 10 éves múltbeli adata,
• 49 zöld befektetési alapnak volt 15 éves múltbeli adata.

Az alábbi táblázatban a befektetési alapok különböző kategóriái láthatók, és az expense ratio (%) oszlopban az alapkezelési díjak tekinthetők át. Green MFs alatt a zöld befektetési alapok, AMFs alatt az összes alap alapkezelési díjának átlagos értéke figyelhető meg. Jól látható, hogy a 19 kategóriából (morningstar besorolási kategóriák) 12 kategóriában a zöld befektetési alapok drágábbak. Ezek alapján a vizsgálat fontos megállapítása, hogy a megújuló befektetési alapok alapkezelési költsége nagyobb, mint a hagyományos befektetési alapok költsége.

forrás: Do green mutual funds..

A befektetők többsége nem szokott visszariadni a magas alapkezelési díjaktól, hiszen jellemzően úgy reklámozzák a befektetési alapokat, hogy az alapkezelő a szakértelmével felülteljesít, így lesz majd miből kifizetni a magasabb alapkezelési díjat. Tudjuk azonban azt, hogy a hagyományos befektetési alapok 80%-a nem képes a felülteljesítésre. Nézzük meg, hogy a zöld befektetési alapok esetében a magasabb költségek ellenére sikerül-e nagyobb hozamot kinyerni a piacból.

Ha kizárólag a hozam alapján végezzük el a vizsgálatot, akkor azt tapasztalhattuk, hogy 3, 5, 10 és 15 éves időtávon is alulteljesítettek a megújuló befektetési alapok. A táblázatban a különböző befektetési alap kategóriák (sorokban) szerint vannak felosztva az alapok. Kiemeltem a 10 éves eredményeket, ahol a Green MFs oszlopban a megújuló befektetési alapok, az AMFs alatt pedig az összes alap hozama látható. Alul az average of equity sorban az összes részvényalap átlaghozamát vethetjük össze. Itt a zöld befektetési alapok átlagos hozama 3,6%, míg a hagyományos részvényalapok esetében az évesített hozam 4,99%.

forrás: Do green mutual funds..

A hozamalapú összevetésekkel az a probléma, hogy a kockázatokat nem vizsgáljuk. Mi van akkor, ha a zöld alapok alacsonyabb hozamára az alacsonyabb kockázat ad magyarázatot? Megfordítva pedig, mi van akkor, ha a hagyományos alapok lényegesen kockázatosabbak, és ezért lett magasabb a hozamuk. A fentiek miatt érdemes az egységnyi kockázatra eső többlethozamot is vizsgálni (Sharpe-ráta). Sajnos azonban az alábbi táblázat adatai azt mutatják, hogy a zöld befektetési alapok alacsony hozamára nem ad magyarázatot az alacsonyabb kockázat. Ha a 10 éves eredményeket nézzük, akkor a zöld alapok sharpe-rátája 0,1795, míg a többi befektetési alap sharpe-rátája 0,1807. Ez tehát azt jelenti, hogy a megújuló befektetési alapok esetében egy százalék kockázat vállalásával 0,1795 százalék többlethozamot (kockázatmentes hozam felett) realizáltunk, míg a többi alap esetében 0,1807 százalék a többlethozam. Megjegyezném, hogy mindkettő lényegesen elmarad az 500 legnagyobb amerikai társaság (S&P500 index) sharpe-rátájától, mely 0,3-0,5 között változott az elmúlt 50 évben.

forrás: Do green mutual funds..

Összegezve a fentieket azt láthattuk, hogy az amerikai piacon elérhető zöld befektetési alapok drágábbak és alulteljesítettek. Az alulteljesítés hozamban és egységnyi kockázatra vetítve is kimutatható.

Mit jelent a zöld buborék?

A green bubble, azaz zöld buborék egy elmélet/vélemény, mely szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos iparágban hosszú távon fenntarthatatlan mértékű adósság halmozódott fel, illetve a társaságok jelentősen túlárazottak. Maga a kifejezés elsőként 2009-ben jelent meg, ugyanis 2006-2011 között egy kisebb lufi fújódott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos társaságok piacán. A felfutást pedig erőteljes visszaesés követett, azaz az első zöld buborék a 2010-es évek elején pukkadt ki.

A téma ma ismét aktuális, tekintettel arra, hogy a megújuló energiaforrásokhoz, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó befektetések rendkívül népszerűek. A green bubble elmélet egyik mai képviselője Per Wimmer, aki a 2016-ban megjelent The Green Bubble: Our Future Energy Needs and Why Alternative Energy Is Not the Answer cím alatt elérhető könyvében fejti ki véleményét, melynek lényege, hogy a kormányzati támogatásokból származó ingyen pénz következménye, hogy óriási spekuláció, pénzügyi buborék fújódik az energiaszektorban.

A megújuló energia, a zöld részvények, a fenntartható fejlődés, ESG befektetések óriási népszerűségen örvendenek a befektetők körében. A népszerűségnek a tőzsdén azonban ára van, mely rendre az alacsony jövőbeni hozamban nyilvánul meg. Egyes vélemények szerint a fenti iparágakban hasonló folyamatok játszódnak le, mint amit a 2010-es években tapasztalhattunk a zöld részvények piacán. Az első green bubble a 2000-es évek második felében 2006-2010 közötti időszakban fújódott. Ekkor a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó társaságokba jelentős mennyiségű pénz áramlott, azonban ezek a társaságok még jellemzően nem működő cégek, hanem startupok voltak, azaz nagyrészt a különböző kockázati tőke társaságok fektették a pénzüket a megújuló energiaforrások iparágába. Látni kell azt is, hogy a tőzsdére lépés előtti, vagy a tőzsdére lépés időszaka egy nagyon kockázatos terület befektetési szempontból. Ugyanakkor az is látható, hogy a megújuló energiaforrások iparágában rendkívüli módon megnőttek a kockázatok, és nagyon alacsony lett a befektetések hozama. Az alábbi grafikonon azt láthatjuk, hogy 2007-től kezdődően a zöld társaságok hibarátája (failure rate) 90% fölötti. Ez azt jelenti, hogy az esetek 90%-ában a befektetők nem tudták kivenni a befektetett tőkét a befektetésből. A grafikonon látható, hogy más iparágakban (kék színnel szoftveripar, piros színnel egészségügy) valamivel alacsonyabb a hibaráta.

forrás: energy.mit.edu

A következő ábrán azt olvashatjuk le, hogy a 2010-es évet leszámítva a megújuló iparág alulteljesíti a másik két iparágat.

forrás: energy.mit.edu

A 2006-2011 közötti időszakban alapvetően öt területen jelentek meg a társaságok:

• Material/Chemical/Process: Ebbe a körbe tartoztak azok a társaságok, melyek előállítottak, feldolgoztak valamilyen anyagot, mely a bioüzemanyagok, napelemek, akkumulátorok gyártásához szükséges.
• Hardware Integration: új, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hardverek összekapcsolása a hagyományos rendszerekkel.
• Software Appliance: energiafelhasználással kapcsolatos szoftverek, optimalizációs, tervező programok stb..
• Deployment/Finance: olyan cégek, melyek arra szakosodtak, hogy tőkét szerezzenek a megújuló energiaforrások iparágnak.
• Other Cleantech: fentiekbe nem sorolható cégek, például hulladékkezelési szolgáltatások, energiahatékonysági tanácsadó cégek stb..

A következő ábrán látható, hogy a fenti öt kategóriába mekkora összeg lett befektetve (pirossal jelölve), és alatta a befektetés eredménye. Eszerint egyedül a Software Appliance részvényekkel lehetett nyereséget elérni, a többi kategóriában a befektetés nagy része elveszett.

forrás: energy.mit.edu

Bár gyakori, hogy a jelenlegi helyzetet párhuzamba állítják a 2010 előtti eseményekkel, azonban alapvető különbség, hogy korábban nagyrészt startupok, IPO-k adták ki a megújuló energiaforrások iparágat, és általában a startupok rendkívül kockázatosnak tekinthetők. Ma azonban már társaságok széles köre érhető el a tőzsdéken. 

Mit jelent a green swan, zöld hattyú?

Nassim Nicholas Taleb  a The Black Swan: The Impact of the Highly Improbable című könyvével egy új fogalmat teremtett: a fekete hattyú (Black Swan) eseményt, mely az alábbi tulajdonságokkal írható körül:

1. Az esemény váratlan, rendkívül ritka és kívül esik a hagyományos várakozások területén (senki nem számít erre).
2. Az esemény hatása rendkívüli, azaz széles társadalmi réteg életére jelentős hatást gyakorol.
3. Az esemény kívül esik a különböző előrejelzési modellek tartományán, azaz a valószínűsége a normális eloszlással nem határozható meg.

A fekete hattyú tehát egy ritka, előre nem látható esemény, melynek nagy hatása lesz a gazdaságra, így a befektetési eszközök piacára is. Tipikus példája a 2008-2009-es gazdasági válság, vagy a koronavírus okozta gazdasági válság, a szeptember 11-ei terrortámadás, de számos a múltban bekövetkező katasztrófák is ide sorolhatók.

Taleb névadása nyomán a klímaváltozással kapcsolatos black swan eseményeket nevezzük green swan, azaz zöld hattyú eseményeknek. Eszerint tehát a green swan egy olyan negatív esemény, mely a jövőben a klímaváltozás hatására fog bekövetkezni. A zöld hattyú is rendelkezik a black swan sajátosságaival, azaz ritka, nehéz előrejelezni, ugyanakkor széles társadalmi/gazdasági hatása lesz, mely kihathat a pénzpiacokra, tőkepiacokra is. A zöld hattyú események alapvetően három ponton térnek el a fekete hattyú eseményektől:

1. Annak ellenére, hogy a klímaváltozás hatásai bizonytalanok, nagyon valószínű, hogy a jövőben bekövetkezik egy zöld hattyú esemény (okait lentebb tárgyaljuk).
2. A klímakatasztrófák (zöld hattyúk) sokkal súlyosabbak, mint a legtöbb pénzügyi jellegű krízisek.
3. A klímaváltozás sokkal komplexebb, sokkal több a láncreakció, az egymást erősítő hatás.

A Földön a népesség nem lineárisan növekszik, azaz azonos időegység alatt lényegesen jobban bővül a populáció, mint évtizedekkel korábban. A technológiai és gazdasági fejlődés azt eredményezi, hogy egyre több ember élhet magasabb életszínvonalon. A magasabb életszínvonal magasabb fogyasztással jár, melynek egyre nagyobb a környezetre gyakorolt hatása. Az alábbi grafikonon az atomszférában levő szén-dioxid koncentráció követhető nyomon. Látható, hogy az ipari forradalom előtti évezredekben a 270-280 ppm értéket nem lépte túl a CO₂ koncentráció.

forrás: The geen swan

A alábbi grafikonon a CO₂ kibocsátás a nagyobb régiókra lebontva figyelhető meg. Jól látszik, hogy a nagy népességű régiókhoz (Kína, India, Afrika) a kibocsátott szén-dioxid töredéke kapcsolódik. A javuló életszínvonal, növekvő gazdasági teljesítmény vélhetően ezen országokban is a fogyasztás növekedését idézi elő.

forrás: The geen swan

A Föld átlaghőmérséklete a fentiekkel párhuzamosan növekszik. Az alábbi grafikon bal felső sarkában a történelmi átlagot látjuk. A többi kép a század végi lehetséges forgatókönyveket mutatják. A színezés jelzi azokat a területeket, ahol a legnagyobb lesz a felmelegedés, melynek következménye, hogy egész régiók éghajlat változik meg az évszázadunkban, különösen Dél-Amerika, Közép-Amerika, Afrika, India, Dél-Ázsia, Ausztrália érintett a változásokban.

Érdemi és lényeges változások hiányában vélhetően a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik, mely a különböző zöld hattyú események bekövetkezésének valószínűségét növeli. Arra is utaltam fentebb, hogy egyes események láncszerűen kapcsolódnak. Az alábbi grafikonon láthatók az éghajlatváltozással összefüggő események, és azok hatása az éghajlatra vonatkozóan.

forrás: The geen swan

A klímaváltozás számos módon hatást gyakorolhat a gazdaságra, a befektetési eszközök árazására, de alapvetően két kockázati típust különíthetünk el:

• fizikai kockázatok
• átmeneti kockázatok

Fizikai kockázatok alatt többek között az alábbiakat értjük:

• Megváltoznak a fogyasztási szokások.
• Kereskedelmi szerződések, vám, export-import korlátozások jöhetnek létre.
• Csökken a munkaóra száma a nagy hőség miatt.
• A migráció miatt egyes országok munkaerőpiacán a munkaerő többlet lefelé nyomja a béreket.
• Csökken a mezőgazdaság produktivitása, mely kihat a termények árára.
• Növekvő terményárak élelmiszer drágulást okoznak.
• Migráció hatására az ingatlanpiacon változások következnek be. Egyes területeken áresés, máshol drágulás következik be.
• Társaságokat pénzügyi veszteség éri.
• Iparágak jövedelmezősége megváltozik (például halászat, turizmus, mezőgazdaság)
• Országok gazdaság zsugorodik (melyek gazdasága a klímaváltozással érintett szektorokon alapul).
• Országok kötvénypiacán megugranak a hozamok, a kötvénypiac összeomlik (fenti események egyike miatt).
• A kötvénypiaci és gazdasági hatások egyes devizák árfolyamának csökkenését eredményezi.

Az időjárással kapcsolatos veszteség 70 százalékát már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The geen swan

A fizikai kockázaton túl léteznek ún. átmeneti kockázatok is, melyek abból fakadnak, hogy várhatóan a jövőben a klímaváltozás problémáinak megoldása egyre égetőbb lesz, így megjelenhetnek új technológiák, melyek alacsony CO₂ kibocsátással járnak. Az új technológiák mellett törvényi szabályozások is életbe léphetnek, melyek kedvezőtlen helyzetbe hoznak olyan iparágakat, melyek ma még nélkülözhetetlenek, és magas CO₂ kibocsátással jár a tevékenységük. A technológiai áttörések és kormányzati szabályozások azonban egyes iparágakat veszélybe sodorhatnak, melyek gyorsan leértékelődnek, elveszítik értéküket a részvények. Ezek a hatások tovább gyűrűznek a pénzügyi rendszeren tekintettel arra, hogy a részvényeket nyugdíj alapok, befektetési alapok, ETF alapok is vásárolják, így széles befektetői kör döntéseire gyakorolhatnak hatást az események.

A fizikai és az átmeneti kockázatok egyébként összefüggnek. Ahogy az alábbi ábrán is látható, ha a jelenhez közel gyors változások állnak be, akkor a hőmérséklet emelkedés megtorpan. Ezzel együtt vélhetően a fizikai kockázatok is csökkennek. Ebben az esetben tehát az átmeneti kockázat gyakorolhat nagyobb hatást a részvénypiacra, a befektetési eszközök piacára. Ha nem következnek be nagy változások, akkor a melegedés folytatódik. Ebben az esetben (business-as-usual) átmeneti kockázat nem, vagy csak minimális lesz, helyette a fizikai kockázatok bekövetkezésére kell számítanunk.

forrás: The geen swan

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a klímaváltozás is egy fontos szempont lesz a befektetési döntéseink során. Értem ezalatt azt, hogy a múltban nem kellett a klímaváltozás szempontjából értékelni egy befektetési döntést, például hosszú távon milyen iparágakba fektetünk, hol vásárolunk befektetési célból ingatlant, mely országok kötvényeit, mely devizákat tartjuk. A jövőben azonban a klímaváltozásból származó kockázatokat is értékelnie kell egy hosszú távú befektetőnek. Ehhez vélhetően a fent leírtak nem elegendőek.

Célszerű lehet bővebb információt szerezni a témában. Angol nyelven a Green Swans: The Coming Boom in Regenerative Capitalism című könyv, magyar nyelven A beteg bolygó című könyvet olvasva kerülhetünk képbe a Földön zajló éghajlatváltozási folyamatokkal. Ahogy a fentiekből kiderül, a zöld hattyú események sem jelezhetők előre, így maximum felkészülni tudunk az eseményekre. A felkészülés egyik módja, hogy diverzifikált portfólióban gondolkodunk. Ez azt jelenti, hogy a részvények kockázatát kötvényekkel fedezzük, de más alternatív befektetési lehetőségek is szóba jöhetnek. Manapság van jó pár nem divatos (alacsonyabb hozam miatt) alternatív befektetés, de 100 éves időtávon vizsgálva ezek a befektetési eszközök nem mutattak szoros korrelációt a részvénypiaccal, egyes esetekben lényegesen alacsonyabb volt a kockázatuk. 

Zöld kriptovaluta: Mit jelent? Melyek azok?

A zöld kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely hasonlóan a hagyományos kriptovalutákhoz fizetőeszközként szolgál, elektronikus formában létezik, kriptográfiai alapokon működve, blokklánc technológiát alkalmaz. Ellentétben azonban a hagyományos kriptovalutákkal, a hálózat biztonságát biztosító algoritmusok működtetése nem jár jelentős környezeti terheléssel, azaz a zöld kriptovaluta működtetésének minimális az ökológiai lábnyoma. A fogalmat kiterjeszthetjük az összes kriptoeszközre, hiszen kriptoeszközök széles körének alapvetően nem a fizetési eszköz funkció az elsődleges célja, ebbe a körbe tartoznak az okosszerződéseket futtató hálózatok, melyek alapjai különböző más kriptoeszközöknek, például NFT, DeFi, ICO stb. A zöld kriptoeszköz tehát abban tér el a hagyományos kriptoeszköztől, hogy a működtetése nem jár jelentős energiafelhasználással, környezetszennyezéssel.

A kezdeti időkben a kriptoeszközök biztonságát, manipulálhatatlanságát kizárólag az ún. proof of work algoritmussal lehetett biztosítani. Ennek lényege, hogy az elektronikus jel lemásolhatatlanságát, módosíthatóságát úgy akadályozzuk meg, hogy a hitelesítést valamilyen, a valódi világban szűkösen elérhető erőforráshoz kötjük. Így lett a számítási művelet, a számítási kapacitás a proof of work algoritmusok biztonságát adó alapvető megoldás. A pontos részletekre nem térnék ki, de egy korábbi cikkünkben részletesen megbeszéltük a proof of work működését. A proof of work algoritmusnak azonban nagy hátránya, hogy jelentős energiafelhasználással jár, és óriási mértékű elektronikai hulladék keletkezését okozza. Az alábbi grafikonon látható, hogy a proof of work algoritmust használó bitcoin hálózat áramfogyasztása összevethető egy kisebb ország teljes áramfogyasztásával.

(forrás: https://digiconomist.net/bitcoin-energy-consumption)

A fenti problémára nyújthat megoldást a zöld kriptoeszköz, melyek már szakítottak a proof of work algortimussal, helyette proof of stake algoritmust alkalmaznak. A proof of stake algoritmus lényege, hogy megszűnik a bányászati tevékenység, a bányász számítógépeknek nem kell bonyolult matematikai műveleteket elvégeznie, hanem a bányászok között véletlenszerűen lesz kiválasztva, hogy melyik bányász készítheti el az új blokkot (hitelesítést). A csalás, visszaélés pedig egy biztonsági letéttel korlátozható, azaz a bányászoknak biztonsági letétet kell elhelyeznie, és csalás esetén elveszítik ezt a letétet. Mivel ebben a rendszerben nincs arra szükség, hogy számítási műveleteket végezzenek a hálózat szereplői, így az energiafelhasználás a töredékére esik vissza. Jó példája ennek az Ethereum esete, mely 2022 őszén tért át proof of work algoritmusról proof of stake rendszerre. Az alábbi grafikonon látható, hogy a korábbi jelentős áramfogyasztás a töredékére esett vissza.

A Coinmarketcap folyamatosan listázza a legnagyobb kapitalizációval rendelkező zöld kriptovalutákat. Ezek között az Ethereum tekinthető jelenleg a legnagyobb szereplőnek. Az alábbi lista adhat iránymutatást a befektetőknek, de az aktuális adatok itt érhetők el.

Jelenleg még csak korlátozottal állnak rendelkezésünkre vizsgálatok a zöld kriptovalutákkal kapcsolatban. Az egyik ilyen vizsgálat kifejezetten az Ethereum kriptovalutával kapcsolatosan készült. A kutatásban kimutatták, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalom fokozódása (google keresések gyakorisága alapján mérve) negatívan hatott az Ethereum kereskedési forgalmára, amíg proof of work algoritmussal működött. Az átállást követően, miután zöld kirptoeszközzé vált az Ethereum, ez a kapcsolat nem vált kimutathatóvá, sőt a klímaváltozással kapcsolatos aggodalom és a kereskedési forgalom között pozitív kapcsolat alakult ki.

Egy másik vizsgálat öt zöld kriptoeszköz (ADA, IOT, XLM, XNO, XRP) hedge funkcióját vizsgálat, azaz egy befektetési portfólióban csökkentheti-e a fosszilis energiahordozókból származó kockázatokat. Ennek kimutatására a brent olaj mozgásával és részvénypiaci zöld tőzsdeindexekkel vetették össze a zöld kriptoeszközök árváltozását. Nem sikerült pozitív korrelációt kimutatniuk a brent olaj és a zöld kriptoeszközök között, azaz ez felvetné a lehetőségét annak, hogy a befektetési portfólióban helyet kapjanak a zöld kriptoeszközök, de a fentiek igazak a hagyományos kriptoeszközökre, és a zöld tőzsdeindexekre is. Ráadásul a kriptoeszközök körében csak alacsony számú eszközök (lásd fenti öt kriptoeszközt) vizsgálatára került sor, így könnyen lehet, hogy a kimutatott összefüggések csak a véletlennek köszönhetők. A témával kapcsolatos átfogóbb vizsgálatok egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Bár a kriptopiaci kapitalizáció 45 százalékát kitevő bitcoin esetében továbbra is proof of work algoritmus fut a háttérben (és nem is számíthatunk ebben változásra a közeljövőben), addig az Ethereumot működtető alapítvány elszánta magát arra, hogy változtasson, így 2022 szeptemberében The Merge név alatt megtörtént az átállás a proof of stake algoritmusra. Ezzel együtt az Ethereum hálózat energiafelhasználása a 99,95 százalékára esett vissza, ahogy ezt az alábbi grafikon is szemlélteti.

Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy a bitcon áramfogyasztása kisebb országok áramfogyasztásával (például Hollandia, Csehország) összevethető.

Korábbi vizsgálatok sora mutatja azt, hogy a kriptoeszközök piacán a figyelemvezérelt vételi nyomás (érték, value hiánya miatt) jelentős hatást gyakorol a jövőbeni hozamra. A figyelemvezérelt nyomás jól követhető a fórumok aktivitásának, keresési statisztikák (például google trends) követésével, és ahogy erről korábbi cikkeinkben beszámoltunk, számos keresőszó használható bizonyos fokig a piaci folyamatok előrejelzésére. Ugyanakkor kétségtelen az a tény, hogy a globális felmelegedéssel, a klímaváltozással kapcsolatos események is hatást gyakorolnak a befektetési eszközök piacán. Számos vizsgálat mutat rá arra, hogy a klímaesemények bekövetkezése a gazdaságra, a részvénypiacra, ingatlanpiacra is hatást gyakorol.

A Does attention to global warming cool off cryptocurrencies? cím alatt elérhető vizsgálat szerzői pedig a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalom és az Ethereum árfolyama közötti kapcsolatot vizsgálták meg. Az összevetéshez a Google trends eszközével követték a globális felmelegedéssel kapcsolatos keresések gyakoriságának változását, és az adatokat összevetették az Ethereum kereskedési adataival. Ahogy az alábbi táblázatból látható (1-3 oszlopok) a The Merge előtt a klímaváltozással kapcsolatos keresési forgalom növekedése negatívan hatott az Ethereum hálózat kereskedési forgalmára, a kereskedés aktivitására. Ezzel szemben a The Merge utáni időszakban a globális felmelegedéssel kapcsolatos keresési forgalom növekedése pozitívan hatott az Ethereum kereskedési aktivitására.

A fenti adatokból az is kiderül, hogy a keresési forgalom átlagostól történő eltérése (egyszeres szórásnyi eltérésnél) 0,99 százalékkal csökkentette az ethereum hálózat kereskedési forgalmát az átállás előtt, majd az átállás után 0,83 százalékkal nőtt a hálózati forgalom. A fentiekben látható, hogy a kriptopiac szereplői fontos problémának tartják a kriptoeszközök környezetszennyező, nem fenntartható működését, így a kereskedési aktivitásra hatást gyakorolnak ezek az események, és a piaci szereplők jól elkülönítik a zöld és barna kriptoeszközöket.

Mit jelent a zöldinfláció?

A zöldinfláció a zöld átmenettel járó folyamat egyik mellékhatása lehet, melynek lényege, hogy a zöld átálláshoz szükséges alapanyagok iránti növekvő kereslet inflációt okoz. A fogalom 2021-2022-ben jelent meg a politikai párbeszédekben tekintettel arra, hogy ebben az időszakban indult emelkedésnek az infláció, és egyes szakértők a növekvő inflációt a zöld átmenettel próbálták megmagyarázni. Bár a 2021-2022-es időszak növekvő inflációjában számos tényező szerepet játszott, és nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy a zöldinfláció okozta a drágulást. Ugyanakkor a jövőben valós forgatókönyvvé válhat, hogy a zöld átmenet okoz jelentős drágulást. “The transition phase may bring protracted period of higher energy inflation” - állította Isabel Schnabel az EKB egyik döntéshozója 2022 januárjában, azaz a zöld átmenet magasabb energiaárakhoz, magasabb inflációhoz vezethet. A fenti kijelentést követően március 17-én Isabel Schnabel pontosította a zöld infláció definícióját (forrás itt). Eszerint három, a klímaváltozással összefüggő inflációt különíthetünk el, melyek az alábbiak:

• Climateflation
• Fossilflation
• Greenflation

Mindegyik inflációtípus eltérő okok miatt, a zöld átmenet folyamatában eltérő időpontokban lesz hatással az inflációra. Nézzünk ezeknek a tényezőknek a részleteit.

A climateflation, azaz a klímainfláció a környezetünk változásából adódik, azaz a klímával összefüggésben növekvő számú káreseményeket tapasztalunk, és várhatóan ez a trend a jövőbeni is folytatódni fog. Olyan következményekre kell gondolni, mint az áradások, az aszályok, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, melynek számos gazdasági hatása lesz, kezdve az élelmiszerárak emelkedésével, a növekvő biztosítási költségeket át, a turzimust érintő negatív hatásokig.  Az időjárással kapcsolatos veszteség 70%-át már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The geen swan

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a klímaváltozás is egy fontos szempont lesz a befektetési döntéseink során. Értem ezalatt azt, hogy a múltban nem kellett a klímaváltozás szempontjából értékelni egy befektetési döntést, például hosszú távon milyen iparágakba fektetünk, hol vásárolunk befektetési célból ingatlant, mely országok kötvényeit, mely devizákat tartjuk. A jövőben azonban a klímaváltozásból származó kockázatokat is értékelnie kell egy hosszú távú befektetőnek. A rendelkezésünkre álló vizsgálatok szerint, a klímaváltozás régiónként eltérő, de többnyire negatív hatást gyakorol a mezőgazdaságra (csökkenő terméshozamok, romló minőség).

A fossilflation a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódik. Ennek lényege, hogy ma még a legtöbb ország gazdasága erősen függ a fosszilis energiahordozóktól, ugyanakkor a növekvő környezeti terhelés, az elmaradó beruházások, a szűkülő kínálat, a növekvő termelési költségek miatt az energiahordozók ára emelkedni fog hosszú távon. Ehhez vegyük hozzá, hogy a szén-dioxid kvótarendszerben is változások várhatók, és a fosszilis energiahordozókat különadók sújthatják, melyek a drágulás irányába mutató tényezők. Az ESG, a zöld-barna részvények/kötvények elkülönítése azt eredményezi, hogy egyre kevesebben kívánnak befektetni a fosszilis energiahordozók iparágaiba, így a kínálat nem lesz képes lépést tartani a zöld átmenet időszakában még magasnak tekinthető kereslettel, ami az árak emelkedését okozhatja. Másrészt az energiaipar nagyobb szereplői (lásd OPEC) is szeretnék maximalizálni a nyereségüket, így várhatóan érdekeltek lesznek a következő időszakban is a magas energiaárakban. Az alacsonyabb befektetési volumen az olaj és gáziparban a piac szűküléséhez vezet, amely növelheti egyes szereplők (például OPEC) befolyását a jövőbeni árakra vonatkozóan.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyelőre nem érzékelhetők a fentiek az iparágban. Az alábbi grafikonon az IEA becslése látható a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban. Az NZE oszlop mutatná azt a beruházási értékét (éves átlag), melyre akkor lenne szükség, ha a globális felmelegedést az 1,5 celsius fokos szinten szeretnénk mérsékelni. A STEPS oszlopban pedig az IEA gyűjtése látható. Különböző országok, társaságok által bejelentett beruházások összegéről van szó, azaz az energiaiparba történő beruházásokban növekedésre számíthatunk.

forrás: IEA

A másik fontos tényező a karbonadó, azaz a fosszilis energiát előállító cégek adóztatásával növekszik a cégek működési költsége, ami az energiahordozók árának növekedését idézi elő. Ezzel az érvel az a probléma, hogy 1995-2020 közötti időszakon vizsgálva nem mutatható ki kapcsolat az energiacégek növekvő adóterhe és az energiaárak között.

A greenflation a legújabb értelmezés szerint a zöld átmenettel járó alapanyag drágulás idézi elő. Ennek oka, hogy a zöld átmenettel járó folyamatban számos kritikus, nem helyettesíthető nyersanyagra van szükség, például lítium, réz, ezüst, kobalt. Kijelenthető az is, hogy minél gyorsabban kell a zöld átmenet elvégezni (klímaváltozás negatív hatásai miatt), annál nagyobb lesz a kereslet a kritikus nyersanyagokra, és várhatóan a kínálat nem fog lépést tartani a kereslettel, hiszen ezen nyersanyagok koncentrált formában mindössze néhány országban találhatók meg, az új bányák létesítése pedig hosszú időt vesz igénybe. Várhatóan tehát a szűkös kínálat a növekvő kereslet a nyersanyagok drágulását idézi elő. Azonban az IEA vizsgálata szerint lényegesen nagyobb beruházásra lenne szükség a tiszta energia iparában ahhoz, hogy biztosítható legyen a 2050-es klíma semlegességi cél. Az alábbi grafikonon NZE oszlopban látható, hogy 2022-2030 között évi 3000 milliárd dollárt meghaladó beruházásra lenne szükség, míg a kormányok, vállalatok bejelentése alapján a beruházás éves összege alig haladja majd meg az 1500 milliárd dollárt (STEPS oszlop). Elképzelhető tehát, hogy a zöld átmenet nem lesz olyan gyors, mint amire számítunk, így a keresleti oldalon sem lesz olyan jelentős nyomás, amire előzetesen számítunk.

forrás: IEA

Másrészt pedig arra is számíthatunk, hogy a Föld népessége a következő évtizedben drasztikusan növekedni fog. Becslések szerint 2030-ra 8,3 milliárd ember fog élni a bolygón. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jelenlegi szinthez képest 50 százalékkal több energiára, 40 százalékkal több vízre és 35 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek. Ez még több alapanyag, energiahordozó szükségességét veti fel, és kutatók szerint ma már számos olyan elem van, melynek kitermelését nem lehet a jövőben gazdaságosan fokozni, azaz a kínálat nem fog lépést tartani a kereslettel. Ez is azt eredményezi, hogy a nyersanyagok, alapanyagok ára emelkedni fog. Az optimistább szakértők szerint a technológia fejlődésével olcsóbban, gazdaságosan lesznek kitermelhetők azok a készletek, melyek a mai technológiával nem. A probléma azonban az, hogy ma már nem lehet a termelékenység, a hatékonyság növekedésben olyan fejlődést elérni, mint a múltban. Ez megfigyelhető az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban is. Például ma 20-szor több kutatóra van szükség ahhoz (lásd alábbi ábrán), hogy ugyanolyan termelékenység növekedést érjük el, mint 100 éve. Az egészségügyi kutatásokban néhány évtized alatt a klinikai kísérletekkel megmentett betegéletévek száma 100 évről 4 évre esett vissza. Ma a mezőgazdaság területén kb. 10-szer annyi kutató szükséges ahhoz, hogy minimális termésátlag növekedést elérjen (részletes magyarázatot itt fűztem ehhez).

Forrás: Are Ideas Getting Harder to Find?