Emelkedő, csökkenő háromszög tőzsdealakzatok: jelzések, megbízhatóság

A bejegyzésünkben az emelkedő és csökkenő háromszög alakzatok kereskedési szempontjait beszéljük meg. Szó lesz a háromszög alakzat felismeréséről, a jelzésekről, illetve a várható átlagos árfolyam elmozdulást, hibarátát is megbeszéljük. Elöljáróban annyit elmondanék, hogy a háromszögek nem tartoznak a legjobb tőzsdealakzatok közé. A 23 bikapiacon használt tőzsdealakzat közül a 17-dik helyre kerülne az emelkedő háromszög, ha a teljesítménye, megbízhatósága alapján rangsorolnánk. Ennek ellenére egy gyakori formáció a tőzsdéken és devizapiacokon, és a gyenge teljesítmény a kereskedési szabályok szigorításával javítható. Erről a témáról is fogunk beszélni.

Mit kell tudnod az emelkedő háromszög alakzatról?

Ahogy az alábbi képen is látható, az emelkedő háromszög alakzat jellegzetessége az emelkedő mélypontok, azonban az árfolyam nem tud új csúcsra emelkedni. Már a bizonytalan állapotot jelző (6 jelzésről itt beszéltünk) bejegyzésünkben is szó volt róla, és a trendelméleti szabályok alapján is elvárható, hogy egy emelkedő trendben a csúcsok, mélypontok emelkedjenek. Ez a feltétel azonban nem teljesül az emelkedő háromszögben, hiszen az emelkedő trendben a csúcsok nem emelkednek. Tulajdonképpen a piaci szereplők kivárnak, a korábbi vevői túlsúly kiegyenlítődik, és egyensúlyba kerülnek a vevők és eladók, ezért nem tud az árfolyam elmozdulni. Ezzel együtt a volatilitás egyre inkább lecsökken, így egyre kevesebb kereskedő tud eredményesen kereskedni a közeli szintek miatt, azaz egyre többen kivárnak, majd amikor az árfolyam kitör a formációból, a kitöréssel új csúcs jelenik meg, azaz a trendelméleti szabályaink érvényesülnek, és az emelkedő trend folytatódik, lásd alábbi képen.

Mennyire megbízható az emelkedő háromszög tőzsdealakzat?

A fentiek lennének az általános információk, melyet általában a legtöbb kezdő tőzsdei kereskedő megtanul az internet, könyvek, tanfolyamok segítségével. Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha az amerikai részvénypiacokon megvizsgáljuk az emelkedő háromszög alakzatból történő kitöréseket, akkor teljesítmény alapján a 17-dik helyre kerülne az alakzat a 21-es listánkon. A visszatesztelésekben, statisztikákban Thomas Bulkowski munkáira hagyatkozunk.

Bikapiacon,(amikor az amerikai tőzsdén emelkedő trend volt a jellemző) kialakuló emelkedő háromszög alakzat esetén átlagosan 35%-os árfolyam emelkedést figyelhettünk meg, azaz a kitörést követően a következő csúcspontig átlagosan 35%-ot emelkedett a vizsgált részvények árfolyama. Érdemes tisztában lenni az átlag jelentőségével, azaz egy aktuális esetben lehet ennél több és kevesebb is, de sok száz eset vizsgálatakor 35%-ot tapasztaltunk múltbeli vizsgálatokon. Itt egyúttal megjegyezném, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennyit lehet keresni, tekintettel arra, hogy az emelkedés csúcsáig mértük az átlagos 35%-ot. Valós kereskedés során a kereskedési technikánk függvényében leszünk pozícióba, és biztosan nem a csúcsponton fogunk kiszállni minden egyes esetben. Mire jó akkor ez az adat? Összevetheted más alakzatokkal (például dupla alj alakzatnak jobbak az eredményei), és ebből világosan kiderül, hogy melyik alakzat kereskedése hoz jobb eredményt, illetve az átlagos adatok alapján láthatod, hogy érdemes-e szigorítani az alakzat szabályain, vagy nem.

A 35%-os árfolyam emelkedés átlagosan 185 napig tartott, azaz fél évig, ami jelzi, hogy egy középtávon kereskedhető alakzatról van szó. Csak összevetésképpen a zászló alakzat szigorított típusa esetén átlagosan 39 napos időtávon 69%-os átlagos elmozdulást tapasztalhatunk.

Vegyük azt is figyelembe, hogy a fenti emelkedő trend kimerülését követően átlagosan 29%-os korrekció, visszaesés következett be.  Az alakzat megbízhatóságáról annyit érdemes tudni, hogy a kitörést követően:

• a vizsgált esetek 13 százalékában nem tudott 5%-ot emelkedni a részvény árfolyama,
• a vizsgált estek 32 százalékában nem tudott 15%-ot emelkedni a részvény árfolyama.

Alapvetően a fenti adatok okozzák azt, hogy a háromszög alakzat rossz helyen szerepel a legjobb alakzatok listáján, azaz bár az átlagos árfolyam emelkedés nem annyira rossz, de a hibaráta magas. Kisebb gyakorisággal, de előfordul az is, hogy az emelkedő háromszögből lefelé tör ki az árfolyam, azaz fordulós jelzést kapunk. Ebben az esetben az átlagos visszaesés a letörést követően 19%, a hibaráta is hasonlóan alakul, mint amit fentebb bemutattam, a letörést követően az esetek 11 százalékában nem tudott 5%-ot esni az árfolyam. Azonban az átlagos 19%-os visszaesés után átlagosan 52%-os emelkedés tapasztalhattunk.  Ez nem lehet meglepő, ha tekintettel vagyunk arra, hogy az amerikai részvénypiacon történt a tesztelés, ahol a vételi irány "előnyben" van, mert ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor az S&P500 indexen véletlenszerűen nyitott pozíciók valószínűsége nem 50% volt, hanem:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén:72%

Tulajdonképpen a fentiek azt jelentik, hogy bikapiacon, a vételi irány erős, ez a fő trend, ezért esik keveset a részvény árfolyama, de az esést megveszik a kereskedők, és ezért tapasztalható átlagosan 52%-os árfolyam emelkedés.

A fentiek egyértelműen mutatják,  hogy mi a probléma a háromszög alakzat ezen esetével, azaz egy bikapiacon, gyakran éves csúcson, esetleg történelmi csúcson alakul ki a jelzés. Jön egy kisebb árfolyam esés (korrekció), amit megvesznek a piaci szereplők, és az emelkedő trend folytatódik. Az árfolyam esés mértéke túl kicsi ahhoz, hogy a befektetők megijedjenek és eladjanak.

Ugyanis a tapasztaltabb kereskedők körében ismert az a statisztika, hogy az Egyesült Államok tőzsdéin 1980-2018 között összesen 31 alkalommal volt hozzávetőlegesen 10%-os esés, és ebből a 31 alkalomból mindössze csak 5 esetben alakult ki tartós csökkenő trend, a több esetben meg kellett venni az esést.

Mennyire megbízható a csökkenő háromszög tőzsdealakzat?

A csökkenő háromszög tőzsdealakzat esetében ugyanúgy érvényesülnek a trendelméleti szabályok, azaz a csökkenő trendben mozog az árfolyam, ahol a csúcsok csökkennek (ez alapvető feltétele a csökkenő trendnek), de az aljak nem esnek új mélypontra, azaz elbizonytalanodik a csökkenő trend. Az emelkedő háromszögnél ismertetett módon, itt is bekövetkezik az érdektelenség, forgalom csökkenés, és a volatilitás csökkenése, majd pedig a letörés erősíti meg a korábbi trendet, azaz eladási jelzést kapunk az új mélypontra zárással.

A csökkenő háromszög esetében  átlagosan 16%-os árfolyam esést tapasztalhattunk a letörést követően bikapiacon. De ha medvepiacon (általános negatív piaci hangulat, hosszútávú csökkenő trend esetén) követjük az alakzatot, akkor az átlagos visszaesés 25%-os. A probléma azonban az, hogy az amerikai részvénypiac az ideje nagy részében emelkedő trendben mozog, hiszen az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 80 százalékában pozitív hangulat volt.

A lényeg tehát az, hogy egy alapvetően emelkedő piacon próbálunk meg shortolni, viszont a piaci szereplők megveszik az esést, ezért is tapasztaljuk a 16%-os átlagos visszaesés után, hogy átlagosan 60%-os emelkedés következik be. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a hibaráta is meglehetősen magas, azaz az vizsgált esetek 16%-ában még 5%-os árfolyam esésre sem került sor a letörést követően. Az esetek 38 százalékában pedig 10%-ot sem tudott esni a piac a jelzést követően. Érdemes arra is odafigyelni, hogy az emelkedő háromszögnél azt tapasztalhattuk, hogy a jelzést követően átlagosan 6 hónapos emelkedés következik, ennél az esetén mindössze átlagosan 50 napig esett a részvények árfolyama.

A fentiekkel szemben a csökkenő háromszögből történő felfelé kitörés eredménye sokkal jobb. Ha bikapiacon vizsgáljuk az egyedi részvényeket, akkor a kitörést követően átlagosan 47%-os árfolyam emelkedés következett be. Itt az estek 7 százalékában nem tudott az árfolyam 5%-ot emelkedni, az esetek 20 százalékában pedig 15%-os árfolyam emelkedést nem érte el a piac. Ez az eset sokkal jobban hasonlít az emelkedő háromszög felfele kitörés esetére. Itt átlagosan 178 napig tart a kitörést követő emelkedés. Az adatok (és más tőzsdealakzatok statisztikái) is egyértelműen erősítik a trendkövető magatartás hasznosságát, azaz bikapiacon a vételi jelet adó alakzatok megbízhatóság jobb, az átlagos árfolyam emelkedés nagyobb, a trend átlagosan hosszabb ideig tart. Ezzel szemben a bikapiacon fordulós, eladási jeleket adó alakzatok esetében kisebb az átlagos visszaesés, nagyobb a hibaráta, és rövidebb az átlagos idő, azaz jellemzően előbb utóbb megveszik az esést.  Medvepiacon pedig azt tapasztalhatjuk, hogy az eladási jeleket adó alakzatok esetében alakul ki nagyobb, hosszabb ideig tartó mozgás, jobb hibaráta, szemben a medvepiacon vételi jelet adó alakzatok eredményeivel. Tehát bikapiacon vegyünk, medvepiacon shortoljunk. A háromszög alakzatok sajátosságairól, szabályok szigorításáról, napon belüli kereskedéséről egy önálló cikkben beszéltünk: Tőzsde és forex kereskedés a háromszög alakzat segítségével

További árfolyamalakzatok:

• A dupla alj
• A dupla csúcs
• Ékalakzat
• Füles csésze alakzat
• Zászlóalakzat
• Dead-Cat Bounce alakzat használata, megbízhatósága, kereskedése
• Gyorsjelentésekhez köthető alakzatok: BES, GES és earnings flag
• 7 legjobb tőzsdealakzat a tőzsdei kereskedéshez
• A 13 legjobb fordulós alakzat a tőzsdén
• Leminősítések/felminősítések: Hogyan kereskedhetők a tőzsdén?
• Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok működésére?