Dupla csúcs tőzsdealakzat: Megbízhatósága, jelzése, kereskedése

A cikkünkben a dupla csúcs alakzat tőzsdei, forex kereskedésben betöltött szerepét tekintjük át. Szó lesz a dupla csúcs alakzat  4 altípusáról, megbeszéljük a kereskedési jelzéseket, illetve az alakzat megbízhatóságával is foglalkozunk. Foglalkozunk azzal a kérdéssel is, hogy működik-e a dupla csúcs alakzat a tőzsdéken, érdemes-e a technikai elemzés ezen eszközét használnunk. Témáink:

• Mi az a dupla csúcs alakzat? Mit jelez?
• Adam & Adam típusú dupla csúcsok megbízhatósága
• Adam & Eve dupla csúcs kereskedési adatai
• Eve & Adam dupla csúcs kereskedési adatai
• Eve & Eve dupla csúcs megbízhatósága
• Melyik a legjobb dupla csúcs alakzat?
• Hogyan alakul ki a dupla csúcs tőzsdealakzat? Magyarázatok
• Hogyan ismerhető fel a dupla csúcs?

Mi az a dupla csúcs alakzat? Mit jelez?

A dupla csúcs alakzat tulajdonképpen egy két csúcspontból álló árfolyamalakzat, melyet a tőzsdei kereskedők trendfordulós jelzésként értelmeznek. Mivel a dupla csúcs alakzat előzménye mindig egy emelkedő trend, így a trendelméleti szempontokat figyelembe véve a dupla csúcs alakzatra már nem lesznek igazak az emelkedő trend feltételei. Beszéltünk már róla, hogy egy emelkedő trendet alapvetően az emelkedő csúcsok és emelkedő mélypontok jeleznek, azonban a dupla csúcs alakzatban nem alakul ki újabb emelkedő csúcs, sőt gyakori, hogy alacsonyabb csúcspont alakul ki a grafikonon. Ezzel tehát jelzést kapunk az emelkedő trend elbizonytalanodására (további bizonytalanságra utaló 6 jelzés), majd pedig trendfordulóról akkor beszélünk, ha a dupla csúcs alakzatból kitör lefelé az árfolyam, azaz az alábbi képen jelölt nyakvonal áttörésre/letörésre kerül.

Ezzel egyébként alacsonyabb mélypontok alakulnak ki a grafikonon, ami trendelméleti szempontból a csökkenő trend definíciója. A nyakvonal alá záró árfolyam esetén kapunk eladási jelzést, illetve alternatív belépési lehetőség a törést követő visszatesztelés után. Ez alapvetően javítja a megbízhatóságát az alakzatnak, de a visszatesztelések kivárása a teljesítmény rovására megy, tekintettel arra, hogy csak az esetek felében (a négy altípus függvényében 50-60%-ban) tapasztaltunk visszatesztelést. Ha tehát a visszatesztelést is kikötjük, mint belépési szabályt, akkor átlagosan minden második alakzatot tudjuk csak kereskedni.

Bár kevesen különítik el, de valójában a dupla csúcs alakzatnak 4 altípusa van, annak függvényében, hogy az egyes csúcspontok milyen volatilitás mellett alakulnak ki. A négy altípus a következő:

• Adam & Eve típusú dupla csúcs, amit A&E-vel jelölünk
• Eve & Adam típusú dupla csúcs, amit E&A-val jelölünk
• Eve & Eve típusú dupla csúcs, amit E&E-vel jelölünk
• Adam & Adam típusú dupla csúcs, amit A&A-val jelölünk

Ha egy csúcspont  nagy volatilitással alakul ki, akkor az Adam jelzést kapja, ha pedig kis volatilitás mellett alakul ki a csúcspont, akkor az Eve jelölést kapja. Hogy érthető legyen a hasonlat, a nagy volatilitás általában egy hosszú kanócot jelent, a kis volatilitás esetén pedig kikerekedik a csúcs. Az alábbi képet megvizsgálva valószínű érthetővé válik a négy altípus elkülönítése.

(kép forrás: https://twitter.com/kpak82)

Adam & Adam típusú dupla csúcsok megbízhatósága

Az alábbiakban megbeszéljük a dupla csúcs tőzsdealakzatok megbízhatóságát, hibarátáját, az elérhető átlagos hozamot. A teljesítmény adatok Thomas Bulkowski munkáin alapulnak. A dupla csúcs alakzatok visszatesztelése során elkülöníthetjük bikapiacon és medvepiacon kialakuló jelzések alapján is az eseteket. Általános megfigyelés, hogy medvepiacon, azaz olyan részvények esetében, melyek a 200 napos mozgóátlaguk alatti árfolyammal rendelkeznek, jobb a teljesítménye a dupla csúcs alakzatnak. Ez a trendkövető magatartás következménye, és egyúttal előrevetíti, hogy bikapiacon (olyan részvények, melyek a 200 napos mozgóátlag feletti árfolyammal rendelkeznek) rosszabb lesz a dupla csúcs alakzat kereskedési eredménye.

Az Adam & Adam típusú dupla csúcs alakzat esetében, medvepiacon, átlagosan 19%-os árfolyam esést tapasztalhattunk. Ez egy átlag és semmiképpen nem azt jelzi, hogy ekkora hozamot fogsz elérni az alakzat kereskedésével. Ugyanis egy hipotetikus kereskedési technika szerint történik a tesztelés, melyben a letöréstől egészen az esés mélypontjáig mérjük az elmozdulást. Erre utólag van lehetőség, de a jövőben nem fogod pontosan a mélypontig tartani a short pozíciót. Hogy mi értelme egy ilyen átlagos árfolyam elmozdulásnak akkor? Egyrészt a különböző alakzatok összehasonlíthatóvá válnak (például összevetheted a dupla alj alakzat 35%-os átlagos árfolyam emelkedésével), másrészt pedig összevethetjük az S&P500 indexel is. Amíg ugyanis a dupla csúcs alakzat Adam & Adam típusa esetén 19%-os árfolyam esést tapasztalunk, ezen időszak alatt az S&P500 index 2%-ot emelkedett átlagosan. Ez egyébként alacsony szám (például dupla aljak vizsgálta idején 16%-ot emelkedett az S&P500 index), ami arra is utal, hogy nagyrészt dupla csúcsok az egyedi részvények esetében bizonytalan piaci körülmények, negatív általános piaci hangulat mellett alakulnak ki.

További érdekessége a dupla alj alakzatnak, hogy az átlagos 19%-os visszaesés után 47%-os átlagos emelkedés figyelhető meg, azaz a short zárások (short covering) miatt jellemző az erőteljes visszapattanás. Az adatok nem érhetik meglepetésszerűen a felkészült kereskedőt, mivel tudjuk, hogy az amerikai részvénypiacon alapvetően emelkedő trend követhető, így pedig a véletlenül nyitott vételi pozíciók megbízhatósága nem 50%, mivel ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor az S&P500 indexen véletlenszerűen nyitott vételi pozíciók valószínűsége nem 50% volt, hanem:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 nyitva tartott pozíció esetén:72%

Ez a vételi eset, de short esetén a valószínűségek ellenünk dolgoznak. Tehát azt is jelenti, hogy minél tovább tartjuk a shortot az S&P500 indexen, annál rosszabbak az esélyeink arra, hogy nyerünk az ügyleten. Az Adam & Adam dupla csúcs alakzattípus 5%-os hibarátája medvepiacon 11%, azaz a vizsgált esetetek:

• 11%-a nem érte el 5%-os árfolyamesés szintjét
• 42%-a nem érte el a 15%-os árfolyamesés szintjét
• 59%-a nem érte el a 20% árfolyamesés szintjét.

Adam & Eve dupla csúcs kereskedési adatai

Ennek a dupla csúcs típusnak az átlagos visszaesése valamivel nagyobb, 22 százalékos, medvepiacon. A hibarátája 7%-os, azaz a vizsgált dupla csúcs alakzatok

• 7%-a nem érte el 5%-os árfolyamesés szintjét,
• 38%-a nem érte el a 15%-os árfolyamesés szintjét
• 52%-a nem érte el a 20% árfolyamesés szintjét.

Bikapiacon lényegesen rosszabb a hibaráta, a vizsgált esetek 14%-a nem érte el az 5%-os visszaesést sem.

Eve & Adam dupla csúcs kereskedési adatai

Ennek a dupla csúcs típusnak az átlagos 24%-os árfolyam visszaesés a jellemzője, az 5%-os hibarátája 5%-os, azaz a vizsgált dupla csúcs alakzatok

• 5%-a nem érte el 5%-os árfolyamesés szintjét,
• 32%-a nem érte el a 15%-os árfolyamesés szintjét
• 46%-a nem érte el a 20% árfolyamesés szintjét.

Eve & Eve dupla csúcs megbízhatósága

Az E&E típusú dupla csúcsok vizsgálata során átlagosan 25%-os árfolyam visszaesést tapasztalhatunk, az 5%-os hibaráta pedig 2%-ot volt medvepiacon. Bikapiacon mozgó részvények esetében lényegesen rosszabbak az eredmények. A vizsgált dupla csúcs alakzatok:

• 2%-a nem érte el 5%-os árfolyamesés szintjét,
• 25%-a nem érte el a 15%-os árfolyamesés szintjét
• 44%-a nem érte el a 20% árfolyamesés szintjét.

Melyik a legjobb dupla csúcs alakzat?

A fentiekből első nekifutásra az derülne ki, hogy az E&E típus a legjobb választás teljesítmény és hibaráta alapján, de az E&A típusnak is hasonlóan jók az eredményei medvepiacon mozgó részvények esetében. A legrosszabb eredményt az Adam & Adam dupla csúcs esetében tapasztaltuk. Ha pedig általánosságban kellene a fontosabb információkat összefoglalni, akkor a következőkre figyeljünk oda a dupla csúcs alakzat kapcsán:

• Az átlagos visszaesés 19-25% között mozog
• A csökkenést erőteljes emelkedés követi, az átlagos emelkedés 45-55% közötti altípusok függvényében
• Az alakzat kialakulása utáni csökkenő trend  rövid  a dupla aljhoz képest, átlagosan 40 nap
• A 4-ből 3 alakzatnak alacsonyabb a hibarátája medvepiacon (A&A típus a kivétel)
• A magas alakzatok (mélypont és a nyakvonal közti távolság) teljesítménye jobb

Hogyan alakul ki a dupla csúcs tőzsdealakzat? Magyarázatok

A dupla csúcs alakzat oly módon alakul ki, hogy az emelkedő trendben haladó árfolyam lepattan az ellenállásvonalról, majd esésbe, korrekcióba kezd alacsony forgalommal. Eladó hiányában azonban az esés nem folytatódik, az árfolyam ismét megpróbál túllépni a korábbi ellenállásvonalon, de nem sikerül, így ismét egy lefordulás megy végbe. Ezzel kialakul a dupla csúcs alakzat két csúcsa. Ha az esésben a bejelölt nyakvonal nagy forgalommal letörik, akkor a dupla csúcs alakzat validálódik, és az emelkedő trend megtörik.

A forgalom jelzéseit is érdemes követnünk a dupla csúcs kialakulása alatt, mert segíthet a jelzések helyes értelmezésében. Ahogy az emelkedő trendben kialakul a dupla csúcs, az alakzat első csúcspontja felé haladva még magas az emelkedésben a forgalom, majd a korrekcióban kicsi. Itt jegyezném meg, hogy ez eddig teljesen normálisnak tekinthető, hiszen egy trendirányú mozgás során azt várjuk el, hogy amikor a trend irányába mozdul a piac (esetünkben emelkedik), akkor a forgalom nagyobb legyen, majd amikor a trenddel ellentétesen mozogva korrigál (esetünkben esik), akkor kisebb.

Ez a megfigyelés egészen a dupla csúcs első csúcspontjáig igaz, majd innen a trendirányú elmozdulást, az emelkedést már alacsonyabb forgalom kíséri, és az árfolyam már nem is tud új csúcsra emelkedni. Ezt követően az esésben a forgalom növekedésnek indul, és megkezdődik a nyakvonal letörése, mellyel érvényesül a dupla csúcs alakzat jelzése. A forgalom követését sokszor azért tartom fontosnak, mert ez az átmenet (azaz a forgalom a trend irányában először nagy, majd kicsi lesz) önmagában is igen jól előre jelzi a piacon kialakuló változást.

A csúcsponttal kapcsolatosan lenne még egy észrevételem, ugyanis ez is gyakori félreértés szokott lenni. Én általában azt követelem meg egy ilyen formációtól, hogy a második csúcspont ne kerüljön feljebb, mint az előző. Ugyanakkor, ha csak kismértékben kerül magasabbra a második csúcs, attól még az alakzatot dupla csúcsnak tekintem. A célár számításához mérjük fel az első csúcs és a nyakvonal távolságát, majd ezt a távolságot vetítsük le a letörés során a diagramra. dupla csúcs alakzat akár részvénypiaci kereskedésben, akár pedig a forex kereskedésben megbízható és jó jelzéseket ad.

Hogyan ismerhető fel a dupla csúcs?

A dupla csúcs alakzat az előző, dupla aljhoz hasonló módon ismerhető fel, azaz keressük azokat a pontokat, ahol az emelkedés során nem alakul ki új maximum (lásd lenti ábra). Tehát az emelkedő trend ugyanazon a szinten vagy az előző csúcspont alatt zár. Ebben az esetben már számítani kell a dupla csúcs alakzat kialakulására.

Miután megtaláltuk a két csúcspontot, meg kell keresnünk a dupla csúcs nyakvonalát. A nyakvonal az esetek többségében a korábbi korrekciós szakasz támaszszintjével megegyezik, így az ezen a ponton keresztül meghúzott vízszintes vonal jelzi a későbbi letörés helyét. Ha megtaláltuk a dupla csúcs nyakvonalat, nincs más dolgunk, mint a célárfolyamot meghatározni, illetve eldönteni, hogy a célárfolyam szerinti profitért érdemes-e pozícióba lépni. A stop szintünket a nyakvonal fölé kell elhelyezni. A belépésre a legjobb alkalom a letörés pillanata, vagy ha már megtörtént a letörés, akkor a visszatesztelést követően, amikor ismét elindul lefelé az árfolyam.

A következő bejegyzésben folytatjuk a dupla alj témát és azt mutatom be, hogy milyen szabályok alapján kereskedem a dupla alj alakzatot: Kereskedés a dupla csúcs és alj alakzat segítségével

További árfolyamalakzatok:

• A dupla alj
• A dupla csúcs
• Emelkedő, csökkenő háromszög
• Ékalakzat
• Füles csésze alakzat
• Zászlóalakzat
• Dead-Cat Bounce alakzat használata, megbízhatósága, kereskedése
• Gyorsjelentésekhez köthető alakzatok: BES, GES és earnings flag
• 7 legjobb tőzsdealakzat a tőzsdei kereskedéshez
• A 13 legjobb fordulós alakzat a tőzsdén
• Leminősítések/felminősítések: Hogyan kereskedhetők a tőzsdén?
• Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok működésére?