A shortoló befektetők előre jelzik a tőzsdei hozamokat

Cikkünkben a shortolással, a short mutatók előrejelző szerepével kapcsolatos két újabb vizsgálat részleteit tekintjük át. Témáink:

  • Hogyan működik, mire a jó a shortolás?
  • A short interest az egyik legjobb előrejelző?
  • A short interest előnyhöz juttatja a befektetőket?

Hogyan működik, mire a jó a shortolás?

A shortolásról egy korábbi cikkünkben már részletesen beszéltünk, de röviden a folyamat lényege, hogy a kereskedő kölcsönkér részvényeket, melyeket elad, majd később, ideális esetben alacsonyabb áron visszavásárol, így realizál árfolyam-nyereséget. A shortolás tehát a csökkenő tőzsdei árak kihasználásának eszköze. A shortolás azonban a befektetők, döntéshozó körében egy ellentmondásos technika. Amíg a kutatások azt mutatják, hogy a shortolás hozzájárul a piaci hatékonysághoz, addig a döntéshozók, befektetők, vállalatvezetők azon a véleményen vannak, hogy a shortolással manipulálni lehet a piacot. Erre léteznek is technikák, mint például a bear raid. A fentiekhez hozzátartozik az is, hogy a shortolásra kölcsönkért részvények számának változása erős információs jelleggel bír, és nagyon jó az előrejelző képessége.

A témával kapcsolatban több, korábbi vizsgálatról is beszámoltam itt az oldalon. Például Rapach, Ringgenberg és Zhou 2016-ban kimutatta, hogy a short interest jól használható a részvény piacán kialakuló helyzetek előrejelzésére. Hasonló következtetésre jutott Boehmer, Jones és Zhang, akik szerint a részvényeket shortoló kereskedők jól informáltak, és a leginkább shortolt részvények átlagosan évi 16 százalékkal teljesítik alul a tőzsdeindexet.

Egy másik vizsgálat (Jones, Reed és Waller 2016-ban) kimutatta, hogy a short eladások átlagosan 5 százalékos negatív abnormális hozammal járnak együtt. A short mutatók előrejelző szerepével kapcsolatban két újabb vizsgálat jelent meg How Accurate Are Survey Forecasts on the Market? és Interest in the Short Interest: The Rise of Private Sector Data. Mindkettő lényegét áttekintjük az alábbiakban.

A short interest az egyik legjobb előrejelző?

A How Accurate Are Survey Forecasts on the Market? cím alatti vizsgálatnak elsődlegesen az volt a célja, hogy megvizsgálja a közgazdászok, pénzügyi vezetők és a háztartások milyen pontosan képesek megbecsülni a következő 6 és 12 hónap tőzsdei hozamait. A vizsgálat ezen részleteit megbeszéltük egy korábbi bejegyzésben, de röviden annyit érdemes tudni, hogy a közgazdászok előrejelzése és a részvények jövőbeni hozama között negatív a kapcsolat (kontraindikátorok), míg a pénzügyi vezetők, háztartások előrejelzése és a jövőbeni hozam között nem mutatható ki semmiféle kapcsolat, azaz mindegy hogy a témában képzett vagy képzetlen személyeket veszünk alapul, a tőzsdei folyamatok, hozamok előrejelzése nem lehetséges.

Ebben az anyagban azonban megvizsgáltak 14 további makroökonómiai tényezőt, melyek előrejelző szerepe ismert, és ehhez a 14 tényezőhöz hozzátették a short interest mutatót is, azaz a shortolásra kölcsönkért részvények számának változását. A 14 makroökonómiai tényező Welch és Goyal munkáin (a témát itt érintettük) alapulnak, és többek között az alábbi elemekből állnak:

  • Osztalék és a részvényár hányadosa
  • Osztalékhozam
  • Nyereség és a részvényár hányadosa (P/E)
  • Osztalék kifizetési ráta (payout ratio)
  • A részvénypiac volatilitása
  • Könyv szerinti érték és a részvényár hányadosa (P/B)
  • Hosszú lejáratú kötvények hozama
  • Term spread, azaz a hosszú és rövid lejáratú kötvények hozamkülönbsége
  • Infláció
  • A hosszú lejáratú vállalati kötvények és a hosszú lejáratú államkötvények hozamkülönbsége.

A fenti tényezőkkel kapcsolatban számos vizsgálat áll a rendelkezésünkre, melyek bizonyítják, hogy kismértékben használhatók a tőzsdei hozamok előrejelzésére. Ugyanakkor a témával kapcsolatos új vizsgálat arra mutatott rá, hogy a fenti tényezőknél magasabb megbízhatósággal jelzi előre a részvénypiac jövőbeni hozamát a short interest mutató. Az alábbi táblázat CER gains sorából kiderül, hogy a közgazdászok (LIV), a pénzügyi vezetők (CFO) és a háztartások (NX) előrejelzési módszereire alapozott portfóliókialakítás negatív hozammal jár együtt. Az egységnyi kockázatra vetített hozam (SR) nem tudja felülmúlni a vedd meg és tartsd technika (SRMKT) sharpe-rátáját.

Ugyanakkor a táblázatból az is kiderül, hogy a 14 makroökönómiai tényező kombinációján alapuló döntés hozama pozitív, és sharpe-rátája magasabb, mint a vedd meg és tartsd technika sharpe-rátája. Emellett arról is árulkodik a táblázat, hogy az összes előrejelző módszernél jobb eredményt hoz a short interest mutatón (SI sor) alapuló döntés.

A short interest előnyhöz juttatja a befektetőket?

A fentiekben látható volt, hogy a short mutatók előrejelzési hatékonysága magas, és ennek a piaci szereplők széles köre tudatában van. Azonban az adatokhoz nem olyan egyszerű hozzáférni, ugyanis az amerikai részvénypiacon az egyetlen hivatalos forrása az adatoknak a FINRA adatbázisa. Ebbe az adatbázisban azonban havonta két alkalommal kerülnek frissítésre az adatok, és bár felmerült a mém-stock őrület időszakában, hogy szükség lenne a napi adatközlésre, ez egyelőre nem valósult meg. Ugyanakkor vannak magáncégek, melyek gyűjtik, és előfizetési díj mellett hozzáférhetővé teszik a short interest adatokat. Ilyen például az IHS Markit és az S3 Partners, melyek napi gyakorisággal, így két héttel korábban mutatják azokat az adatokat, amit a hivatalos FINRA adatbázisban láthatunk. Az Interest in the Short Interest: The Rise of Private Sector Data cím alatti 2009-2020 közötti vizsgálat pedig arra is fényt derített, hogy az IHS Markit és az S3 Partners short adatbázisai előre jelzik a hivatalos short adatokat. Az IHS adatbázisában található napi adatok magyarázatot adnak a hivatalos short-adatok változékonyságának 21 százalékára, az S3 esetében a 67 százalékra. Tehát meglehetősen jól előre jelzik a hivatalos short-adatok változását. Emellett azt is sikerült kimutatni, hogy a napi (IHS és S3) short-adatok jól használhatók az érintett részvények hozamának előrejelzésében, 1 százalékpontos emelkedés a napi short interest adatokban átlagosan 13-15 bázispont (0,13-0,15%) visszaesést eredményezett a részvény árfolyamában (éves alapon 33-38% visszaesés).

Összegezve a fentieket, újabb vizsgálatok erősítik meg, hogy a short interest egy hasznos mutató, és az is látható, hogy az adatokhoz történő gyors hozzáférés előnyhöz juttatja azokat a befektetőket, akik hajlandók az adatközlés magas díját megfizetni.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link