A tőzsdei szakértők továbbra sem jók az előrejelzésben

Egy könyvet meg lehetne tölteni azokkal a vizsgálatokkal, melyek a professzionális befektetők (alapkezelők, sell-side elemzők, tőzsdeguruk, szakértők) és az egyéni befektetők előrejelzési pontosságával foglalkoznak. A témában most egy újabb vizsgálat került publikálásra, mely a három legismertebb szakértői előrejelzést, és további más makroökonómiai adatok előrejelző képességét vizsgálta. A leírtakból kiderül, hogy melyik módszer a legjobb a részvénypiac jövőbeni alakulásának előrejelzésében. Témáink:

• A befektetők nagyon rosszak az előrejelzésben
• A három legismertebb szakértői előrejelzés
• Jelentős veszteség érhet, ha a szakértőkre hallgatsz

A befektetők nagyon rosszak az előrejelzésben

Korábbi cikkeinkben már megbeszéltük, hogy a tőzsdeguruk találati aránya az érmefeldobás valószínűségével vetekszik, a sell-side elemzők találati aránya 38 százalék, az elemzők ajánlásaihoz egyes országokban negatív többlethozam köthető, és minél inkább vételre ajánlanak az elemzők egyes részvényeket, annál inkább alulteljesítenek a részvények. Sajnos azonban az egyedi befektetők sem jobbak az előrejelzésben és a befektetői hangulatindikátorok sokkal inkább kontraindikátorként funkcionálnak, azaz amikor az egyéni befektetők, vagy az intézményi befektetők a leginkább optimisták, akkor alacsonyabb átlaghozamokat tapasztalhatunk, a legpesszimistább esetekben pedig nőnek az átlaghozam.

Mindezek azt mutatják, hogy mi emberek nagyon rosszak vagyunk az előrejelzések készítésében, a részvénypiaci hozamok megjóslásában. Azonban látni kell azt, hogy a tapasztalt befektetők ennek tudatában vannak, éppen ezért nem is bocsátkoznak jóslatokba, hanem forgatókönyveket gyártanak, melyek kimeneteleihez valószínűségek vannak rendelve, és a tévedések esetére kockázatkezeléssel védekeznek.

A három legismertebb szakértői előrejelzés

Ugyanakkor egy az elmúlt hetekben megjelent kutatásban a három legismertebb szakértői forrást, és azok megbízhatóságát vetették össze. Ezek az alábbiak:

• Livingston survey, amely félévente jelenik meg (június és december) és a Philadelphiai Fed készíti az S&P500 index jövőbeni hozamára vonatkozóan. Jellemzően 55-65 közgazdász megkérdezésén alapul.
• Graham és Harvey survey, mely 400 pénzügyi igazgató (CFO) megkérdezésén alapul, és ma már a Richmondi Fed honlapján kerül közzétételre.
• Nagel és Xu survey, mely egyéni befektetők, háztartások megkérdezésén alapul.

Gyakorlatilag a fenti három forrással lefedtük a befektetők széles körét. Nézzük most, milyen pontossággal képesek előre jelezni a következő 12 hónap tőzsdei hozamait.

A következő táblázatban pedig az előrejelzések pontossága látható. Jól látható az adatsoron, hogy a Livingston survey (LIV) korrelációs együtthatója -52% és -15%. A negatív együttható azt jelzi, hogy a két adat között negatív a kapcsolat. Az együttható nagysága pedig a kapcsolat erősségére utal, az 52 százalékos érték a pénzügyek területén erős kapcsolatnak tekinthető, azaz amikor az elemzők magas hozamot várnak, akkor valójában alacsony hozamok következnek. Itt is inkább a kontraindikátor hatást vélhetjük felfedezni.

Látható, hogy a pénzügyi igazgatók (CFO) és az átlagos befektetőkön (NX) alapuló felmérések korrelációs együtthatója 0 közeli, azaz nincs összefüggés az előrejelzés és a jövőbeni hozamok között.

Jelentős veszteség érhet, ha a szakértőkre hallgatsz

Az alábbi táblázat az egységnyi kockázatra eső hozamot mutatja (SR oszlop) azokban az esetekben, amikor a fenti előrejelzésekre hagyatkozva részvényekbe befektetünk vagy készpénzt tartunk. A hagyományos vedd meg és tartsd módszerrel elérhető hozamot az SR_MKT oszlopban találjuk. Gyakorlatilag egyetlen esetben sem tudtuk felülteljesíteni a szakértői előrejelzésekkel a vedd meg és tartsd technikát.

A táblázatból látható, hogy az egyetlen kivételt a SI, azaz a short interest jelenti, melynek előrejelzési képességét külön vizsgálták további 14 makroökonomiai (például P/B, osztalékhozam, P/E, stb..) változóval együtt.

Összességében az derül ki a fenti adatokból, hogy a fenti három felmérés alapján meghozott döntésekkel nem lehetett megverni a vedd meg és tartsd technikát, és a szakértői előrejelzések és a részvénypiac jövőbeni 6-12 hónapos alakulása között nincs korreláció, vagy ha van, akkor inkább negatív. Másrészt a különböző makroökonómiai tényezők közül a short interest az egyetlen objektív adat, mely kiemelhető, és a vedd meg és tartsd technikával összemérhető eredményt adott. A fentiekhez hozzátartozik, hogy a short interest hatékonyságát más vizsgálatok is feltárták már.