Amerikai tőzsde számlatípusok: cash és reg T margin számlák

Cikkünkben a különböző tőzsdei számlatípusokat és azok sajátosságait tekintjük át, melyekkel jellemzően az amerikai tőzsdei brókercégeknél találkozhatunk. Hozzá kell ehhez tenni, hogy az európai tőzsdei brókercégek esetében is hasonló működésű számlatípusokat használhatunk, de a megnevezésében és egyéb paramétereiben eltérhetnek. Fontos azonban tudni, hogy most nem tőzsdén kívüli brókercégekről (forex és CFD brókerek) számlatípusairól beszélünk. Ezzel a témával a következő hivatkozáson foglalkoztunk.  Az amerikai tőzsdéken elérhető számlatípusok közül a két legismertebb a cash account és a margin account.

Cash account, készpénzes számlatípus

A legegyszerűbb számlatípus a cash account. Lényege, hogy a befektetőnek teljes egészében ki kell fizetnie az értékpapír ellenértékét az ügyletkötés során. Például egy 5000 dolláros számlán, 10 db Tesla részvényt vásárolunk 350 dolláros árfolyam mellett, akkor a számlákról levonnak 10 x 350 dollárt, azaz 1500 dollár számlapénz (cash néven) és 10 db Tesla részvény lesz a számlán. Ez a számlatípus azoknak ajánlott, akik hosszú távon szeretnének befektetni, ilyen esetben nincs szükségünk tőkeáttételre. A Finra szabályai értelmében cash accounton nem folytathatunk daytrade kereskedést, és short pozíciót sem nyithatunk. Cash számla esetében egyetlen lehetőségünk van a medvepiacok, árfolyamesések követésére. Ez az ún. inverse ETF megvásárlását jelenti. Ezek az ETF-ek a mögöttes termék árfolyamához képest ellentétesen mozdulnak el. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a határidős ügyletek, a CFD termékek megkövetelik a tőkeáttétel szükségességét a termék sajátosságából fakadóan, így ezeket nem érhetjük el a cash számlákon. Ugyanakkor az opciós kereskedés nem tiltott és elérhető a cash számlákon.

Ügyelni kell a freeriding elkerülésére

A cash számlák esetében tekintettel kell lenni az ügyletek elszámolására is. Ez részvények ETF alapok esetében 2 napot (t+2)  vesz igénybe, befektetési alapok esetében 1 napos (t+1) elszámolási időre számíthatunk. Ez tehát azt jelenti, hogy a vételi megbízás teljesülése (ügyletkötés) és a pénzügyi elszámolás között egy részvény esetében 2 nap telik el, így például eladhatja a befektető a részvényeit még az elszámolás előtt, ami a Regulation T szabályai értelmében illegális részvénypiaci tevékenység, lásd alábbi részlet:

"If a nonexempted security in the account is sold or delivered to another broker or dealer without having been previously paid for in full by the customer, the privilege of delaying payment beyond the trade date shall be withdrawn for 90 calendar days following the date of sale of the security. Cancellation of the transaction other than to correct an error shall constitute a sale. "

Minden olyan esetet, amikor a tényleges pénzügyi elszámolás előtt ügyletkötés következik be freeriding tevékenységnek nevezzük. Két jellemző esete:

• Megvásároltad ABC társaság részvényeit és a t+2 napos elszámolás előtt eladod a részvényeket.
• Eladtad a korábban megvásárolt ABC társaság részvényeit, és a t+2 napos elszámolás előtt egy másik részvényt vásároltál az eladásból befolyt összegen.

Freeriding tevékenység esetén a brókercéget kötelezik a Reg T szabályok ara, hogy fagyasszák be az ügyfél számláját egy 90 napos időszakra

Margin számla, Regulation T,  Reg T számla

A margin számlára gyakran Regulation T, vagy Reg T számla néven hivatkoznak, ugyanis az Amerikai Értékpapír Felügyelet ezen megnevezés alatti törvényben szabályozza a margin számlák működését.

A margin számla lényege, hogy a brókercég kölcsönt ad a befektetőnek. Ez a kölcsön értékpapír kereskedésre használható fel, ezért is hívjuk magyarul befektetési hitelnek ezt a kölcsönt. A kölcsön segítségével gyakorlatilag a kerekedő a profitot tudja növelni, de a tőkeáttétből fakadóan a kockázat is növekszik. A margin számlák, illetve a tőkeáttétel működésének mechanizmusát teljes részletességgel egy másik bejegyzésben tárgyaltuk, lásd itt.

A szabályozás értelmében a brókercég maximum 50%-os kölcsönt nyújthat részvényvásárlási célból a befektető részére. Ha tehát 10.000 dollár értékben szeretnék Tesla részvényeket vásárolni, akkor 5000 dollár saját tőkével kell rendelkeznünk, a hiányzó 5000 dollárt, ami a 10.000 dollár 50 százaléka a brókercég kölcsön formájában nyújtja a befektető részére.

Természetesen a brókercég saját hatáskörében akár kisebb mértékű hitelt is adhat, az 50 százalék a maximum, ami adható. A brókercég platformján általában a vételi erő (buying power) kifejezés alatt találjuk azt, hogy mekkora értékben vásárolhatunk a számlánkon. Ha például az 50%-os szabályt alkalmazza a brókercég, és a számlánk készpénz egyenlege 5000 dollár, akkor a vételi erő 10.000 dollár lesz. Shortolásra, short pozíció nyitásra a margin számla esetén van lehetősége a kereskedőnek. Daytrade kereskedés is lehetséges a margin számlán, de a 25 k szabályt (Pattern daytrade szabály, 25k szabály az amerikai tőzsdéken) figyelembe kell venni a Finra szabályai értelmében. 

Shortolás esetében azonban nem a fenti 50%-os szabály az irányadó, hanem a 150%-os szabályt kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy a megnyitott pozíció méretének 150 százalékával kell rendelkeznünk. Például 10 db Amazon.com részvényt tervezünk shortolni 1000 dolláros árfolyam mellett. Akkor a pozíció mérete 10 x 1000 dollár, azaz 10.000 dollár. Az összeg 150 százaléka pedig 15.000 dollár lesz. Tehát ennyi szabad pénznek kell lennie a margin számlán.

A fentiekből látható, hogy a tőkeáttétel sokkal kisebb az amerikai tőzsdéken margin számlák esetében. Azt is megfigyelhetjük, hogy a forex és CFD brókercégek esetében nem a számlához kapcsolódik a befektetési hitel, hanem már magába a termékbe (például CFD termék) van beépítve.

A margin számlákkal kapcsolatban további fontos tényező, hogy a Finra előírása alapján minimum 2000 dollár szükséges egy margin számla megnyitásához. Ha ennél kisebb tőkével rendelkezünk kizárólag cash számlát kínálhat a brókercég.

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a margin számla használata, a tőkeáttétes kereskedés sokkal nagyobb hozzáértést igényel. Többek között az alábbi okok miatt:

• A margin után kamatot kell fizetni.
• A margin számla működés összetett. A folyamat pontos megértésének hiányában jelentős kockázatot vállal a befektető.
• A margin számlán margin call-t kaphat a befektető (további tőke bevonására szólíthatják fel).
• A margin számlán a brókercég kényszeríthet arra, hogy eladd a befektetési eszközeidet.
• A margin számlán eladhatják úgy a befektetési eszközeidet, hogy nem lépnek kapcsolatba veled.
• A margin számlán eladhatják úgy a befektetési eszközeid egy részét, hogy nem választhatod meg melyiket adják el.
• A margin kondíciók változhatnak, időszakonként eltérők lehetnek. Ezek figyelmen kívül hagyása margin call-t, kényszerzárást eredményezhet.

A margin számlák sajátosságai

Érdemes szem előtt tartani, hogy számos amerikai brókercégnél a margin számla gyakorlatilag úgy működik, mint egy hitelkártya, azaz addig, amíg a befektető a saját tőkéjét használja fel, nem merül fel kamatfizetés. Amint azonban elfogy a saját tőke, az ügyletekre kamatot kell fizetni a felvett hitel függvényében. Például az Interactive Brokers brókercég honlapján az alábbi információk erősítik ezt meg:

"It's important to note that the calculation of a margin requirement does not imply that the account is borrowing funds, employing leverage or incurring interest charges. IB will only generate a margin loan in the event that the account does not have sufficient settled funds to support the purchase of additional securities or holding of existing securities. In situations where there is no margin loan, the reporting of a margin requirement on the trading platform is intended for monitoring the account's financial capacity to sustain a margin loan."

Amíg tehát a számlánkon van elegendő készpénz az újabb ügyletek nyitásához, nem kell aggódnunk margin számlán sem a kamatok miatt. Ugyanakkor multi currency számlák esetében a helyzet  összetettebb, hiszen ebben az esetben abban a devizában fizetjük a kamatot, melyben a hitelt felvettük. Itt pedig a kamatokban jelentős eltérések lehetnek. A kamatok természetesen folyamatosan változnak, de például a cikk írásának pillanatában az IBKR brókercégnél forint ügyletek esetében évi 22%, dollár ügyletek esetében évi 5,33% kamat kerül felszámításra. A multi currency számláknak pedig az a lényege, hogy több különböző devizát is képesek kezelni. Erre azért van szükség, mert tőzsdénként eltérő devizában vannak jegyezve a termékek. Például a Budapesti Értéktőzsdén forintban vehetünk részvényeket, az amerikai piacokon dollárban, a német piacon euróban. Ilyen helyzetben alapvetően két lehetősége van a befektetőnek. Egyik lehetőség, hogy minden esetben átváltja a szükséges devizát a részvény megvásárlásához, a másik pedig, hogy hagyja, hogy hitele keletkezzen az adott devizában. Az alábbi számlán az látható, hogy a brókercég ügyfele rendelkezik 7050 euró és 3,2 millió forint készpénzzel, melyből újabb részvényeket vásárolhat, de 460 dollár hitele van a dollár számlán. Ennek az az oka, hogy úgy vásárolt amerikai részvényeket az ügyfél, hogy nem volt elegendő dollár fedezet rá a számláján. Ezt a hitelt kiegyenlítheti azzal, hogy átkonvertál az eurós vagy forint számláról egy meghatározott összeget. Ellenkező esetben kamatot fog a brókercég felszámítani. Abban az esetben pedig ha a teljes számlán elfogy a készpénz (ebben az esetben a teljes készpénz 14.704 euró), akkor az újabb részvényvásárlások már csak befektetési hitelből valósíthatók meg, melyre kamatot lesz kénytelen fizetni a befektető.