A reflexivitás elmélet jelentése, magyarázata, példák (Soros György)

Cikkünkben a reflexivitás elméletét beszéljük meg, melyet Soros György alkotott meg. Megbeszéljük a reflexivitás jelentését, az elmélet lényegét, példákat mutatunk az elmélet gyakorlati alkalmazására. Témáink:

• Mi az a reflexivitás elmélet? Mit jelent a reflexivitás?
• A reflexivitást nem Soros fedezte fel
• A reflexivitás elméletének magyarázata
• A reflexivitás elmélet példái a pénzpiacokon
• Az amazon részvények példája a reflexivitásra
• A reflexivitás és a válságok

Mi az a reflexivitás elmélet? Mit jelent a reflexivitás?

A reflexivitás elmélet nem fogadja el a klasszikus közgazdaságtani elméletet, mely szerint a piacok önszabályozó módon az egyensúlyra törekednek. Az elmélet szerint ugyanis a piaci szereplők, az emberek létrehoznak egy szubjektív realitást, mely távol áll az objektív realitástól, ugyanakkor ez a szubjektív realitás hatással lesz az objektív realitásra. A reflexivitás szó jelentése visszahatás, mely találóan jelzi azt, hogy a piaci szereplők elképzelt, nem létező valósága visszahat a létező valóságra. A reflexivitás elméletet lentebb részletesen is megbeszéljük, de előtte térjünk ki arra, hogy az elméletet Soros György, milliárdos befektető fektette le, és többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a reflexivitás elmélete a befektetési döntéseiben is nagy segítségére volt, azzal pedig vélhetően mindenki tisztában van, hogy az egyik legsikeresebb hedge fund működtetése Soros nevéhez köthető. Az alábbi táblázatban láthatod minden idők legsikeresebb hedge fundjait.

A reflexivitást nem Soros fedezte fel

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a reflexivitást nem Soros találta ki, hiszen már Keynes 1936-os munkájában is úgy írja le a pénzpiacokat, a pénzpiaci termékeket (például részvényeket), mint egy szépségversenyt, ahol a résztvevőknek meg kell találniuk, hogy ki lesz a legnépszerűbb választás. De a szociológus Robert Merton már az 1949-es munkájában is beszél az önbeteljesítő jóslat hatásáról (ennek lényege összevethető a reflexivitással), és az ún. utánfutó-hatásról.

A fentieket 2014-ben Soros is megemlíti a Journal of Economic Methodology 2014 januári számában, azaz a reflexivitást már Soros előtt is felfedezték, de egységes elméletbe Soros György foglalta, és neki köszönhető az is, hogy ismertté vált az elmélet.

A reflexivitás elméletének magyarázata

Nézzük meg részletesen, mit jelent a reflexivitás. Fentebb már beszéltünk a szubjektív és  az objektív valóságról. Erről azt kell tudnunk, hogy az objektív valóság függetlenül létezik attól, hogy mi mit gondolunk róla. Például ha kinézel az ablakon, és azt látod, hogy esik az eső, akkor ez az objektív valóság. Ez függetlenül attól létezik, hogy én mit gondolok róla. Most képzeljük el azt a helyzetet, hogy nem látjuk, mi történik kint. Ekkor gondolhatjuk azt, hogy szép napos idő van. Ha én ezt gondolom, akkor ez a szubjektív valóságom függetlenül attól létezik, hogy az objektív valóságban esik az eső.

A reflexivitás elmélete szerint az emberek szubjektív valósága hatással lesz az objektív valóságra. A fenti példánál maradva ez azt jelentené, hogy ha sokan azt hiszik, hogy süt a nap, akkor az objektív valóságban tényleg eláll az eső, kisüt a nap. Ez természetesen a természet jelenségeiben képtelenség lenne, de az emberek alkotta folyamatokban, a társadalomban, a pénzpiacokon megfigyelhető, hogy az emberek szubjektív valósága befolyásolja az objektív valóságot.

A reflexivitás elmélet példái a pénzpiacokon

A társadalmi jelenségek helyett mi most a pénzpiaci folyamatokra fókuszálunk. Bizonyára tisztában vagy vele, hogy tökéletesen pontos információ nem létezik a pénzpiacokon. Például nem tudjuk megjósolni a részvények jövőbeni hozamát, lehetetlenség ismerni az összes tényezőt (valójában csak nagyon kis részét ismerjük), mely hatást gyakorol a részvények árazására, így mindenki a tőle telhető legjobb módon próbálja megítélni a pénz és tőkepiaci eszközök (például részvények) árazását. A befektetők tehát nem ismerik az objektív valóságot (nem látjuk, hogy kint esik az eső), ezért a szubjektív valóságuk alapján választanak befektetési eszközöket. Nincs ez mesze attól az elképzeléstől, amivel Keynes (aki egyébként kiváló befektetői is volt) jellemezte a pénzpiacokat (lásd fentebb szépségverseny példa). A reflexivitás elméletének része az is, hogy a szubjektív valóság hatással lesz az objektív valóságra, azaz a befektetők elképzelései befolyásolják a jövőt, például úgy, hogy ha megvásárolják egy társaság részvényeit, akkor annak emelkedik az ára, ami előnyhöz juttatja a társaságot.

Az amazon részvények példája a reflexivitásra

Ma az Amazon a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, de másfél évtizeddel ezelőtt ez nem így volt, és nyereséget alig tudott termelni a társaság, de ennek ellenére emelkedni tudott az árfolyama. Az akkori P/E rátája egyes időszakokban elérte a 200-300 közötti értéket, azaz a részvények ára a 200-300 szorosa volt az egy részvényre jutó nyereségnek. Ez az objektív valóság az Amazonnal kapcsolatban, de a befektetők hittek a társaságban, és azt gondolták, hogy egy napon majd óriás nyereség termelésére lesz képes a társaság, ezért vásárolták a részvényeket az árfolyam emelkedett, így jutottunk el abba az állapotba, hogy a társaság nagyra nőtt, ismert lett, de érdemi nyereséget nem tudott termelni. Ma már, utólag tudjuk, hogy ez egy jó döntés volt, de akkor ebben nem lehettünk biztosak, azaz a befektetők hiedelmei, szubjektív valósága hozzájárult ahhoz, hogy a társaság sikeres legyen, mert

• a növekvő, emelkedő részvényárfolyam lehetővé tette a társaság számára, hogy olcsóbban vonjon be forrást a jövőbeni növekedéshez,
• a növekvő részvényár együtt jár a társaság népszerűségéve, mely így vonzotta a tehetséges szakembereket,
• mivel a társaság részvényei vonzók voltak, így a dolgozói részvényekkel összefüggő kompenzációs programok jól elrejtették, csökkentették a költségeket,
• és mivel a nyereséggel nem kellett törődnie a társaságnak, így lehetővé vált, hogy óriási piaci részesedést szerezzen.

Azt láthatjuk tehát, hogy a befektetők szubjektív valósága hatást gyakorolt az objektív valóságra, azaz hozzájárultak a valóságban is ahhoz, hogy a társaság sikeres legyen. Ez a reflexivitás elméletének a lényege.

A reflexivitás és a válságok

Soros György A pénz alkímiája című könyvében mutatja be részletesen a reflexivitás elméletét, de a 2008-as gazdaság válsággal kapcsolatban egy önálló könyvet is írt. Soros szerint a válságokra, így a 2008-as gazdasági válságra is jó magyarázatot ad a reflexivitás elmélete, mert a piaci szereplők nem a valóságra alapozzák (objektív valóság) a döntéseiket, hanem a saját elképzelt valóságukra, a valóságról alkotott elképzelésükre (szubjektív valóság). A szubjektív valóság alapján hozott döntések pedig feltornázzák a befektetési eszközök árát, mely így lényegesen eltávolodik a fundamentális realitásoktól. A folyamat önerősítő és önbeteljesítő, mely egy instabil, egyensúly nélküli helyzethez (buborékhoz) vezet, melynek következménye a válság. Fontos látni azt is, hogy minden válság, buborék egy a valóságon alapuló trendre és a trendhez kapcsolódó téveszmére bontható, azaz a 2008-as gazdasági válságot megelőzően áremelkedés volt az ingatlanpiacon. Ez a valóságon alapuló trend, az objektív valóság, melyhez a befektetők téveszméi, hiedelmei kapcsolódtak, és tovább emelték az árakat, így végül az áremelkedés kihatott az objektív valóságra is, például:

• az emelkedő lakásárak (a fedezet értéke megnőtt) lehetővé tették a bankoknak, hogy újabb hiteleket adjanak az ingatlanokra,
• az újabb hitelek tovább növelték az ingatlanok árát.

A folyamat önerősítővé vált és végül az instabilitáshoz, majd a válsághoz vezetett. Soros elmélete tehát szembe megy a hagyományos közgazdaságtani nézettel, mely szerint a piacok egyensúlyi állapotra törekednek, és a válságokat külső sokkok (háború, természeti katasztrófa, olajembargó 1970-ben stb.) eredményezik. Soros szerint az egyensúlyi állapot nem tud kialakulni, mert a piaci szereplők hiedelmei, szubjektív valósága hatással lesz az objektív valóságra.

A hagyományos közgazdaságtani nézettel más közgazdászok sem értnek egyet. Például Hyman Minsky, a pénzügyi instabilitás elmélet megalkotója, lásd: Minsky-pillanat: Mit jelent? Mennyire vagyunk közel hozzá?