Piramisjáték szervezése: Mit kell tudni róla és hogyan kerüljük el a csalókat?

Piramisjáték, pilotajáték, ponzi-séma szervezése. Napi szinten találkozunk ezzel a fogalommal, de sokszor nem igazán egyértelmű a jelentése. A piramisjáték, piramisjáték szervezése jellemzően pénzügyi csalások és átverések témakörébe tartozó fogalom, ami két oldalról is veszélyes számunkra: egyrészt lehetünk áldozatai a piramisjátéknak, de lehetünk vétlen elkövetők, akik a mellékes kereset reményében, vagy akár csak baráti szívességet téve kerülünk bajba. Mit jelent a piramisjáték, miért gond, ha ilyenben részt veszünk? Mi a jogi megfogalmazása, és mire számíthatnak azok, akik részt vesznek ebben? Hogyan kerüljük el az áldozati szerepet, azt, hogy vétlenül ne kerüljünk bajba? Témáink:

  • Mit jelent a piramisjáték fogalma?
  • A piramisjáték szervezése jogi oldalról
  • Miért problémás a piramisjáték?
  • Hogyan ne legyünk áldozatok egy piramisjátékban?
  • A piramisjáték szervezője irreálisan nagy hasznot ígér általában
  • Csillogó külsővel csábítanak a piramisjátékra
  • A piramisjátékok reprezentációi túlzók és csábítóak, de nem reálisak
  • A piramisjátékban sok közismert személyiség felbukkanhat!
  • Minden döntést előzzön meg az információ – ez a piramisjáték nagy ellensége
  • A termék másodlagos a piramisjátékban
  • Munka nélkül pénzt keresni = piramisjáték? Igen, lehet!
  • 33 pontból álló ellenőrzőlista, hogy kiszűrd a piramisjátékot

Mit jelent a piramisjáték fogalma?

A piramisjáték egy olyan üzleti modell, melynek lényege, hogy a rendszerhez csatlakozó újonnan belépők belépési díját a korábban belépő tagok kapják meg. Pénzügyi területen jellemzően az újonnan belépők befizetéséből kerül kifizetésre a "megígért" magas hozam a korábban belépők számára. A hálózat nem fenntartható, azaz ha már kellően sok résztvevője van a rendszernek, és az újonnan belépők dinamikája csökken, akkor a rendszer összeomlik, hiszen az újonnan belépők befizetései nem elegendően az egyre nagyobb számú ügyfél hozamának kifizetésére. Ez az az időszak, amikor a szervezők kiveszik a rendszerben levő pénzt, és eltűnnek.

A piramisjátékot nevezzük pilotajátéknak és ponzi-sémának. Az elnevezés onnan ered, hogy 1920-ban Charles Ponzi épített fel elsőként ilyen módon hálózatot (Ponzi a befektetőknek 50 százalékos hozamot ígért hónapokon belül). Magyarországon pilotajáték néven is ismert a csalás, köszönhetően egy 1988-ban induló piramisjátéknak, mely hazánkban volt népszerű, így a pilotajáték kifejezés külföldön nem is ismert. Az elmúlt évtizedekben számos piramisjátékot szerveztek csalók. Például hazánkban gilisztatenyésztés, humusztermelésre is volt piramisjáték, Kínában hangyákra, de leginkább pénzügyi termékeken, kriptovalutákon, számlakezelési szolgáltatásokon, forexen terjedtek el a piramisjátékok.

 
 

A piramisjáték szervezése jogi oldalról

A Btk. 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. egyértelműen a pénzzel kapcsolatos kitételt határoz meg kitételt, de az alább leírtak a piramisjátékról, egyéb, nem tisztán pénzügyi kategóriákban is hasznosak lehetnek. A törvényt olvasva elsőre szembeötlő fontos momentum, hogy egyféle cselekvést határoz meg. A piramisjáték lényege a mások pénzének összegyűjtése és láncban előttük álló résztvevők része való szétosztás. Így két fontos dologra derül fény: lényegtelen, hogy a módszert, a szervezeti felépítést miképp nevesítjük, maga a cselekedet már büntethető. Azaz hiába kap egy vállalkozás fantáziadús nevet és szervezeti felépítést, ha megfelel a leírásnak, akkor már piramis játékokat szervez. Illetve a szövegből kiderül, hogy a piramisjáték elkövetése szempontjából nem feltétel, hogy a játék szervezői az abban részt vevő tagok esélyeiket illetően megtévesszék, esetleg a rájuk bízott pénzt más célra használják fel, illetve hogy a belépett tagok sorrendjét a nyerési esélyeket befolyásolva megváltoztassák. Így még akkor is piramisjátékról van szó, ha teljesen átláthatóan, őszintén.,, minden pontra kitérően tájékoztatást adnak szervezők, semmi megtévesztés, rejtett költséget nem alkalmaznak.

Miért problémás a piramisjáték?

Azon kívül, hogy a törvény sem engedi a piramisjáték szervezését, miért nem jó egy piramisjátékban részt venni? A piramisjáték előbb-utóbb azt eredményezi, hogy a tagok egy meghatározott része kárt szenved, elveszti a pénzét. A példa fiktív, de bemutatni a problémát, nagyon jó. A piramis játék szervezője beszervez öt embert, akik fizetnek neki „belépési díjat”, ők érdekeltek abban, hogy a pénzüket visszakapják, és átlagban öt új embert hoznak. Ami 25 embert jelent, a piramisban 1+5+25 azaz 31 fő vesz részt. A beszervezett 25 fő könnyen beszervezi a következő átlag öt embert, azaz 125 főt, amikor a piramis 125+31 azaz 156 emberből áll a piramisjáték. A piramis alján álló 125 alapvető érdeke, hogy beszervezzen még embereket, hiszen csak új kap „jutalékot” „fejpénzt”, ha nem ő van a piramis alján. 625+125 fő már szép, de nem túl nagy piramist jelent. De ha már a 625, a játék új résztvevője is aktív lesz, akkor az alsó szintre 3125 fő kerül, így a piramis 3875 főből áll. A következő szint már 15625 főt szervez be, és azt követő 78125 fő lesz. Így már egy kisebb város lakosságának megfelelő ember érintet lesz, ami azt hozza, hogy egyre nehezebb megvalósítani az újabb szinteket. A számolás fals képet ad a terjeszkedés sebességéről, hiszen azzal számoltam, hogy minden tag csak öt embert szervez be, majd inaktív lesz. Ha valakinek kedve van, akkor számolja ki, hogy az első, a piramis játékot elindító ember nem passzívan figyeli a fejleményeket, hanem amíg az alá tartozó öt tag beszervezi az újabb 125 tagot, addig ő is tevékenyen szervez és újabb ágat indít a a piramisban... Így hamarabb eljut a piramis játék arra a szintre, hogy az alsó szint bizony nem tud újabb balekot beszervezni, hogy a befizetett „tagdíj”, „belépési díj” vagy „induló csomag” részben visszatérüljön. A piramis alján álló játékosok elvesztik a pénzüket. Biztos a veszteség az utolsó szinteken, így a csalásokhoz hasonló a piramis játék, hiszen a piramis játék szervezője tudja, hogy lesz egy olyan nagy létszámú réteg, aki elveszti a pénzét.

A másik nagy probléma, illetve nagyon jó szűrő a piramis játék elkerülésére, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a piramisjátékokat jellemzően pénzügyi területre (vagy azzal határos témákra) szervezik. A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás alapján 2018 januárjától két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők. Az új büntetőeljárási törvény révén már jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók a bírói engedélyhez kötött leplezett felderítési eszközök. A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók - betétgyűjtést végzők és piramisjátékosok - egyre gyakrabban „közvetítői hálózat” kiépítésével működnek. A károsult ügyfelek általában közvetlenül az ügynökökkel találkoznak.

Így ha valóban egy pénzügyi területen szervezett piramisjátékban keveredik valaki, nemcsak mint abban részt vevő, hanem mint bejelentés, engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást végző is képbe kerül a hatóságoknál. Amit könnyen el tudunk kerül, ha tudatosítjuk, hogy ami úgy tűnik érinti a pénzügyi tanácsadást, betétgyűjtést, az csak akkor releváns mellékes számunkra, ha valóban van erre engedélyünk.

Bár maga az MNB nem felügyeli az ilyen piramisjáték szervezést, de folyamatosan monitorozza a piacot. Automatikusan feljelentést tesz a gyanús esetekről. Miért jó ez számunkra? Mert a MNB honlapján a Figyelmeztetések neműben gyorsan megnézhetjük a menés jövedelmet és gazdagságot ígérő céget. Ha már figyelmeztetés van kiadva, akkor nyilván könnyebben döntünk a részvételről, vagy annak elkerüléséről. Maga a „piramisjáték” megfogalmazás nagyon találó, hiszen jól érzékelteti, hogy a csúcson lévő „fáraó” teszi el a hasznot a piramis alján lévő „rabszolga” munkájából.

Hogyan ne legyünk áldozatok egy piramisjátékban?

Az alacsony kamatkörnyezet elősegíti a különféle átverések, csalások és piramisjátékok elterjedését. Így mindig legyünk nagyon óvatosak, ha olyan ajánlat kerül napirendre, melyben irreálisan nagy hozamot ígérnek. Ez lehet nagy kockázatú befektetés is, melynél a magasabb hozam természetes, de lehet egyéb, csalásra vagy piramisjátékra hasonló megoldás is. Így az első fontos pont a piramisjáték elkerülésre:

1) A piramisjáték szervezője irreálisan nagy hasznot ígér általában

Az adott környezetet és a reálisan elérhető hasznot mérlegelve már jó döntést hozhatunk a piramisjáték kapcsán. Számunkra ebből a szempontból mindenképp lényegtelen, hogy a „irreális nagy haszon” amit ígérnek az pénzben jelenik meg, vagy luxusingatlanhoz, nyaraláshoz, utazáshoz jutunk, ha belépünk igen mérsékelt áron. Ami túl szép, az általában nem igaz.

Nagyon sok, főleg nagy tömegek bevonását megcélzó piramisjáték jellemzője a nagyon nagy marketing tevékenység. Ezt két részre lehet osztani és mindegyik nagyon megtévesztő és segíti a piramisjátékba való beszervezésünket. Az egyik módszer a luxus körülmények közt tartott „előadások”. Ha nagyon luxus, csillogó helyre hívnak csak azért, mert be akarják mutatni a nagyszerű lehetőséget, az már gyanús. Felmerül a gyanú, hogy elakarnak kápráztatni a sok pénzzel a luxussal és a fényűzéssel, hogy ne az árura, hanem a körülményekre koncentráljuk. Illetve természetesen mindenkiben fel fog merülni az a szép jövőkép, ha belép, akkor neki is természetes lesz az ilyen enteriőr. Akár az áru, termék mértékéhez, akár a saját eladási, értékesítési, vagy beszervezési potenciálunkhoz képest túlzó a bemutató helyszíne, körülményei, akkor az gyanús. Kérdezzük meg magunktól, hogy valóban megéri az előadónak a dolog, vagy csak el akar kápráztatni a csillogással? Én, mint kisember valóban olyan nagy potenciális ügyfél vagyok, akinek a megszerzésére ez a felhajtás indokolt?Így a második nagyon jó jelzés a piramisjáték kiszűrésre:

2) Csillogó külsővel csábítanak a piramisjátékra

Az ilyen előadások alatt bemutatott prezentációk jellemzően nagy nyereséget, annak elkölthetőségét érzékeltetve például luxusterméket, ingatlant, nyaralót és utazási célokat mutatnak be, ezzel is felkeltve az emberekben a meggazdagodás vágyát. Legyünk reálisak és számoljunk ezzel. Ha olyan irreális hozamot, jutalékot mutatnak be, ami egyértelműen nem elérhető számunkra, az már felveti a piramisjáték, a csalás, átverés lehetőségét. Így mindenképp jegyezzük meg a következő pontot:

3) A piramisjátékok reprezentációi túlzók és csábítóak, de nem reálisak

Az egyik jól bevált módszer, hogy az alapító vagy a csúcshoz közeliek eredményeivel kezdik a bemutatót. Ez igaz is, hiszen általában a piramis csúcsán lévő játékosok meggazdagodnak ebből. Az eljárás nagyon hatékony, hiszen kit ne csábítana a nagy karrier lehetősége? Az egyik nagyon kedvelt és sajnos nehezen kiszűrhető megoldás a piramisjáték szervezésében, hogy ismert embereket, közéleti szereplőket vonnak be, akik a médiában hirdetik a nagyszerű lehetőséget. Hiszen mi gond lehetne abból a nagyszerű lehetőségből, amiben XY ismert ember benne van? Erre a gondolatra építenek, hiszen még mindig él az a bizalom, hogy egy ismert ember az biztosan. Valóban jó ez a megoldás, hiszen nem tudni, hogy az ismert, esetleg közkedvelt egyén az valóban hisz a termékben (ami még nem jelent garanciát semmire) vagy csak elvállalt egy szereplést az adott reklámban.

4) A piramisjátékban sok közismert személyiség felbukkanhat!

Az ilyen esetben mindenképp figyeljünk arra, hogy ez egy ismert fogás: a korábbi pozitív élményünket az adott személlyel soha ne vetítsük ki az általa ajánlott termékre.

5) Minden döntést előzzön meg az információ – ez a piramisjáték nagy ellensége

Ha egy termékről, szervezetről érdemi információt nem közölnek, vagy csak szakmainak látszó, szakszavakkal teletűzdelt mondatokat kapunk, az gyanús. Mi alapból nem kellünk érteni az adott témához. Ha ilyen helyzetben idegen szavakat, szakmainak tűnő szavakat raknak egymás után, értelem és összefüggés nélkül, akkor nagy az esélye, hogy ott valami nem tiszta. A piramisjáték szervezők kedves megoldása, hogy az akkor aktuális sztárolt nyereségszerzéssel csábítják be az embereket a piramis aljára. Ilyen volt egy időben az arany, a forex, a tőzsdei kereskedés, az IPO, blockchain. De vonzó a környezetvédelem, a startup, az USA ingatlan stb. sokszor valóban szép terület is.

Így a piramisjátékok területén is érdemes kerülni azokat a területeket, ahol vagy az információ hiánnyal, vagy a szakmaiság látszatával túlzott szakzsargonnak operálnak. Ha nem látjuk át a termék minden részletét, akkor a nem biztos, hogy nekünk való.

6) A termék másodlagos a piramisjátékban

A piramisjáték nem az eladásokból, hanem a beszervezett emberek új pénzéből tartja fenn magát. Így hamar sejthető lesz, ha az előadó kiemeli, hogy a termékértékesítésen kívül nagyon sok pénzt kereshetünk, ha új tagokat szervezünk be. Az ilyen jutalék meghaladhatja a tényleges értékesítés után kapott jutalékunkat! Ez egyértelműen mutatja a rendszer hibás felépítését, hiszen nem a jó, megbízható, kurrens termék és nem a jó eladási stratégia áll a központban, hanem az új tagok új pénze. Ami visszaosztanak a beszervezők közt valami megoldással. A túlárazott információs csomagok, a magas áron kapott induló készlet, a belépéshez előírt nagy összegű vásárlások mind ezt mutatják. Így már az elején látható, hogy nem egy jó áruhoz keresnek embereket teríteni, hanem csak olyanokat, akik építik a piramist.

7) Munka nélkül pénzt keresni = piramisjáték? Igen, lehet!

Az egyik legvonzóbb ajánlat, ha csak X főt kell magunk alá szervezni, majd ezután semmit sem. De a pénz majd jön és luxust teremt nekünk. Az ilyen ingyen, munka nélküli pénzszerzést nem sok ember tudja kihagyni, hiszen ez valódi passzív jövedelem! Ezt természetesen ismerik a piramisjáték szervezők is, és kihasználják. Aki hideg fejjel átgondolja a lehetőségeket, annak rögvest feltűnhet, hogy az ilyen megoldások nem életképesek. Az első és csalhatatlan jele a piramisjáték, vagy ahhoz közeli megoldásoknak az ingyen, munka nélkül kapott nagy jövedelem ígérete. Ha lenne ilyen, akkor milyen valószínűsége van annak, hogy azt a gazdagok nem maguk közt tartva gazdagodnának még jobban?

Bár az összes jelet a piramisjáték szervezésre nem lehet összeszedni, de a fentiek már jó irányt adnak. Ha felmerül a gyanú, hogy egy piramisjátékra akarnak csábítani, akkor érdemes a lehetőségeket mérlegelni, és kihagyni a veszélyes témákat.

33 pontból álló ellenőrzőlista, hogy kiszűrd a piramisjátékot

Nézzük sorban azokat a jelzéseket, melyek óvatosságra inthetnek egy befektetőt. Az alábbi jelzések nem feltétlenül mutatják azt, hogy egy csalással, piramisjátékkal van dolgunk, de a csalók gyakran alkalmazzák az alábbi módszereket:

  1. Ahogy fentebb részleteztük az irreális hozamígéret erős figyelmeztető jelzés. Az évi 15-20 százalék feletti hozam már az irreális kategóriába sorolható.
  2. Hideghíváson alapuló megkeresés.
  3. Múltbeli sikersztorik felhasználása bizonyítékként, például „ha múltkor hallgattál volna rám a ferrari IPO előtt, akkor már 1 millió forint nyereséged lenne”.
  4. A „következő Google”, a „következő Amazon”, az „évtized nagy lehetősége”, az „életben egyszer van ilyen lehetőség” kifejezések használat.
  5. Sürgetés a döntéssel kapcsolatban.
  6. Ha a rendszer működése bonyolult, átláthatatlan (például több szintből álló, túlbonyolított értékesítési rendszer, bónuszok, összetett költségek stb.)
  7. Ha semmi információ nincs arról, hogy hogyan működik a befektetett pénz kezelése. Semmiféle leírás nincs a stratégiáról, annak működési elveiről. A módszer működését alátámasztó bizonyítékok hiányoznak vagy nem megbízhatók.
  8. Ha nem lépsz, akkor kimaradsz, azaz a félelem a kimaradásból hatásra (FOMO) épített értékesítés.
  9. Kifogáskezelésben elhangzik az „ez a helyzet más”, vagy a „most másként fognak alakulni a dolgok” kifejezések.
  10. Tekintélyre, ismert emberre hivatkozás: „XY híres ember szerint ez az évtized nagy lehetősége”, vagy „XY elemző szerint ezzel a módszerrel nem lehetett veszíteni”.
  11. Fórumokon, közösségi médiában reklámozott befektetési ajánlatok.
  12. Facebook és a Google hirdetéseiben feltűnő ajánlatok, mert a Which felmérése szerint a megkérdezett felhasználók 15 százaléka esett áldozatul csaló hirdetéseknek, és ezeknek a 27 százaléka a Facebookon és 19 százaléka a Google hirdetési rendszerében megjelenő hirdetés volt.
  13. Ha a gyors meggazdagodás dominál a hirdetésben, ajánlatban.
  14. Ha a hirdetésben luxusautó, pálmafás tengerpart, jacht, magánrepülőgép stb. elemek tűnnek fel.
  15. MLM-rendszerben értékesítik a befektetési terméket.
  16. Ha lehetőséged van arra, hogy más felhasználókat is beszervezz, amiért jutalékot kapsz (pl. MLM).
  17. Az ajánlatevő cég weboldala mindössze néhány oldalból áll, melyről hiányoznak a kötelező adatok, például cégnév, bejegyzési szám, kapcsolati adatok, irodacím, felügyeleti engedélyek
  18. Befektetési ajánlatok adása, számlakezelés, portfóliókezelés és gyakorlatilag az összes pénzügyi szolgáltatás engedély- vagy bejelentésköteles tevékenység, mely adatokat a társaságok feltüntetik a honlapjukon, így ha ilyen nincs, akkor ez figyelmeztető jelzés.
  19. Az ajánlatevő cég honlapja néhány lapból áll, de azt a látszatot keltik, hogy egy nagyobb portál az oldal. Ehhez a menüsoron egyetlen tartalomra mutató linkek figyelhetők meg, gyakran hamisított Facebook kommentekkel, melyek kép formában kerültek beszúrásra az oldalon.
  20. Az ajánlatot tevő cég honlapján szakmaiatlan a tartalom, nagyrészt marketing bullshit, a felhasználói vélemények hamisítottak, és a luxusautó, pálmafás tengerpart, jacht, magánrepülőgép stb. elemek tűnnek fel.
  21. Bármely számlakezelési szolgáltatás, különösen forex, kripto és CFD termékek területén.
  22. Bármely szignálszolgáltatás, megvásárolható robot esetén.
  23. Gyanúsnak tekinthető, ha a társaságot vagy az ajánlatot tevő személyt nem találjuk meg az MNB adatbázisában, melyet ide kattintva érhetsz el.
  24. Ha a társaság offshore országban van bejegyezve.
  25. Ha az ajánlat csak szóban hangzik el, nem kapunk írásban információt.
  26. Ha kapunk írásban információt, de a minősége alacsony pénzügyi szaktudásra utal. Hasonlítsd össze egy banki ajánlattal, reklámmal.
  27. Üveggyöngy technikát alkalmazza az értékesítő, azaz a befektetési termék értékéhez képest a „tanácsadó” egy jelentéktelen értékű ajándékkal csábít be az üzletbe.
  28. Ha a martingale-elv alkalmazására utaló jelek vannak.
  29. Hot stock és meme-részvényekre vonatkozó ajánlatok, részvénytippek stb..
  30. Ha a befektetési eszköz népszerű, divatosnak számít.
  31. Ha a vagyont alacsony piaci kapitalizációjú, centes részvényekbe fektetik.
  32. Ha a részvények, melyeket a szolgáltató kezel az OTC piacon vásárolhatók meg.
  33. Ha reklámot a közösségi médiában (twitter, facebook, youtube) látod, lásd itt.
Érdemes figyelembe venni, hogy a piramisjáték csak egyike az egyre kifinomultabb csalási módszereknek. Többek között az alábbi csalásokat célszerű megismerned, hogy idejében felismerd, ha találkozol velük:
  • Boiler room csalások
  • Pump and dump csalások
  • Wash trading csalások
  • Fake trading a kriptotőzsdéken
  • Közösségi pumpálás is a csalások közé sorolható
  • A google keresőjének megtévesztésén alapuló csalások
  • Ismert emberek véleményén alapuló csalások
  • Stock bashing csalás
  • Quote stuffing csalás
  • Ponzi-séma csalás, piramisjáték
  • Fantom cégek, fiktív cégek, offshore cégek csalásai
  • Scamcoin csalások, átverések
  • Kriptorobot, forexrobot csalások
  • Martingale-elven alapuló csalások
  • Az ICO-k jelentős része csalás
  • Brókercégekhez köthető csalások
  • Garantált hozamon alapuló csalások

Teljes részletességgel itt beszéltünk a fenti módszerekről:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link