Order routing: Melyik tőzsdén, milyen áron teljesül a megbízásunk?

Cikkünkben a tőzsdei megbízások végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat beszéljük meg. Kitérünk arra, hogy milyen szereplőkön keresztül jut el a megbízásunk a tőzsdére, illetve azt is megbeszéljük, hogy milyen árkülönbségek alakulhatnak ki, ez milyen költséget jelent a kereskedő számára. Akár egyszerű beállításokkal is megelőzhetjük azt, hogy fölösleges plusz költségünk legyen a kereskedés során. A rossz hír az, hogy a tárgyalásra kerülő költségek legtöbbször rejtve maradnak a kereskedő előtt, azonban odafigyeléssel megelőzhetjük ezeket a rejtett költségeket. Nézzük meg ennek a részleteit, témáink:

• Hogyan működnek a tőzsdék?
• Hogyan kerül a megbízásunk a tőzsdére? Mi az, az order routing?
• Miért alakul ki árkülönbség a különböző kereskedési helyszínek között?
• Milyen megoldás létezik?

Hogyan működnek a tőzsdék?

Bármely piac, ahol valamilyen termékkel kereskedni lehet, rendelkezik egy alapvető infrastruktúrával, melyhez különböző kereskedési szabályok sorolhatók. Ha átfogó képet szeretnél kapni a piacokról, akkor azt lehetne mondani, hogy az összes kereskedési termék alapvetően két működési modell alá sorolható be. Az egyik az aukciós piac, a másik a dealer piac.

• Aukciós piac szabályai szerint működik a legtöbb hagyományos tőzsde, a határidős tőzsdék.
• Dealer piac formájában működnek a kötvénypiacok, a devizapiacok, a tőzsdén kívüli piacok.

Látható a fentiekből, hogy ez egy erős határolóvonalat képez a piacok között, és a hagyományos tőzsdék alatt csak a valódi tőzsdéket értjük. Az OTC brókerek ügyletei, például a CFD termékek, a forex brókerek devizaügyletei, és a kriptotőzsdéken kötött ügyleteknek semmi köze nincs a tőzsdékhez, és az aukciós piac szabályaihoz. Ezek a piacok dealer piac formájában működnek. Nézzük a kettő közötti különbséget. További részletek a dealer és aukciós piacokról itt.

Hogyan kerül a megbízásunk a tőzsdére? Mi az, az order routing?

Amerikai, illetve külföldi részvénypiacokon történő kereskedés esetén a kereskedőnek nem árt tisztában lennie azzal, hogyan hajtódik végre a kereskedési rendszerben megadott megbízása. Cikkünkben elsősorban az amerikai részvénypiacra fókuszálunk. Sokan azt gondolják, hogy ha megadunk egy megbízást a brókercégünk platformján, akkor az azonnal a tőzsde ajánlati könyvébe kerül, és ott egy másik befektető ajánlatával az algoritmus párosítja. Ez azonban nem teljesen így van, ugyanis a külföldi tőzsdék, különösen az amerikai tőzsdék esetében számtalan tőzsdén, kereskedési helyszínen megvásárolható egy részvény. A nagyobb ECN-ek (Electronic Communication Networks) az alábbiak:

• ARCA  Archipelago Trading Services
• NSDQ  NASDAQ Single Book
• BLTR  Bloomberg Tradebook
• DATA  Track ECN
• FLOW  Lavaflow
• TRAC Track ECN

A fentiek mellett még számtalan más kiszolgálón keresztül tudunk amerikai részvényekre megbízást adni, például BATS, EDGE, ISLAND, CBOE stb, és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a megbízások egy része internalizálásra kerül vagy egy dark poolban kerül végrehajtásra. Ezekről bővebben itt olvashatsz: Dark poolok, azaz a Te megbízásod is az árnyéktőzsdén teljesül?

A fenti megnevezések tehát nem brókercégeket takarnak, hanem azokat a szolgáltatókat, melyek rendszerében végrehajtásra kerül a tranzakció, hívhatjuk ezeket kerekedés helyszínnek, kereskedési rendszernek is. Például ha rendelkezünk az Interactive Brokers-nél számlával, akkor a rendszerben megadott megbízást a fenti kereskedési rendszerek közül az egyikben fogják végrehajtani. Ezt a folyamatot order routing-nak nevezik angolul, de gyakran "destination"-ként hivatkoznak rá.

A lényege a fenti  folyamatnak, hogy az egyes kereskedési rendszerekben, helyszíneken a részvények árában van eltérés. Bár ez nem jelentős eltérés, de rövid távú kereskedés esetén, nagyobb pozíciókat felvéve már jelentősebb, több 10, vagy 100 dolláros különbség is lehet a teljes pozícióra nézve. Általános esetet nehéz megfogalmazni, mivel függ az áreltéréstől, a pozíció méretétől, illetve a termék likviditási fokától. Minél likvidebb a termék, annál kisebb az eltérés, illetve természetesen nagyobb eltérések esetén az arbitrázs kereskedők pozícióinak köszönhetően eltűnik ez a különbség.

Az alábbi képen a TransAtlantic Petroleum, Ltd. ajánlati könyve, a különböző megbízási végrehajtási helyekkel látható. A kép baloldalán a lejobb (level 1) vételi ajánlatot láthatjuk a különböző kereskedési helyszíneken. A baloldalon pedig a legjobb (level 1) eladási ajánlatot látjuk a különböző helyszíneken. A példából látható, hogyha vásárolni szeretnénk a részvényből, akkor az EDGX (Direct Edge ECN) rendszeren 1,520 dollárét vásárolhatunk. Ugyanebben az időben, ha a Nasdaqon keresztül vásárolunk akkor 1,54 dollárért vehetünk. A két választás között mindössze 2 cent különbség van, de ha például 1000 db-ot vásárolunk (1520 dolláros pozíció méret), már 20 dollár különbség lesz a két eset között.

Miért alakul ki árkülönbség a különböző kereskedési helyszínek között?

A különbség oka a piac természetéből fakad, azaz mindegyik helyszínen az eladók és a vevők alakítják ki a részvény árát, és előfordulhat, hogy egyes helyszíneken eltolódik a kereslet és a kínálat a többi tőzsdéhez képest. Jelentős eltolódás nem lesz, mivel az arbitrázsra utazó kereskedők ezt kiegyenlítik rövid időn belül.  Egy tőzsdék kívüli példával szemléltetném a helyzetet. Az elmúlt év végén, ha figyeltük a bitcoin piacát, akkor tapasztalhattuk, hogy egyes bitcoin váltók között akár 10-20%-os eltérés is kialakult az ár között. Például egy amerikai bitcoin tőzsdén a bitcoin ára 15.000 dollár volt, egy dél koreai tőzsdén pedig 18.000 dollár. Az eltérés a bitcoin ára között jelentős volt, melynek oka, hogy a dél-koreai tőzsdén olyan mennyiségű vételi megbízás került a tőzsdére, hogy az felhajtotta az árat. A bitcoin tranzakciók és tőzsdei platformok belassulása miatt pedig az arbitrázs kereskedők nem tudták kiegyenlíteni az árfolyam különbséget, így órákig, napokig jelentős árkülönbség volt a bitcoin váltók között a bitcoin árában. Ilyen mértékű eltérésekre a tengerentúli tőzsdék esetében nem számíthatunk, mindenesetre a néhány centes eltérés is jelentős többletköltséget jelent azoknak, akik sokat kereskednek. Arbitrázs témáról bővebben itt beszéltünk.

Milyen megoldás létezik?

Egyrészt célszerű a brókercég platformját beállítani úgy, hogy lássuk a különböző kereskedési helyszíneken levő árat, és a megbízást annak megfelelően állítsuk be.  Például az Interactive Brokers platformján az Order Ticket ablakban (itt tárgyaltuk)  a Destination menüpont alatt választhatjuk ki, hogy hol kerüljön végrehajtásra a megbízás.

Ahogy a fenti képen látható, a legtöbb brókercégnél létezik az ún. smart order routing funkció is, amelyik elvégzi a kereskedő helyett a munkát, és megkeresi a megbízás kiadásakor a legkedvezőbb árat.  Ha ilyen funkció nincs a brókercégnél, akkor nekünk kell manuálisan elvégezni a beállítást. Ez tehát azt jelenti, hogy a brókercég felületén figyeljük a különböző kereskedési platformokon kialakult árat, és a megbízás során manuálisan beállítjuk, hol teljesüljön a megbízásunk.

A brókercégeknél order routing illetve destination kifejezések utalnak arra, hogy hol hajtódik végre a megbízásunk. Fontos megjegyezni, hogy a smart order routing cégenként eltérő lehet, ez tulajdonképpen egy algoritmus, amit a brókercég állít be, így ha megfelelően működik képes a legjobb likviditású piacot megkeresni, ahol a legjobb ár mellett teljesül a megbízása a kereskedőnek. Önmagában az ár figyelése ugyanis nem elegendő, mert arra is kell figyelni, hogy azon az árszinten legyen elegendő mennyiség, amit vételre vagy eladásra kínálnak.

A fenti kereskedési helyszín kiválasztására csak hagyományos részvénypiaci kereskedés esetén van lehetőség, ha brókercégünknél részvény CFD termékekkel kereskedünk, akkor ott természetesen ilyen lehetőségünk nincs, mivel a CFD egy tőzsdén kívüli származtatott termék.