Monetáris stimulus, pénzpumpa: Mit jelent? Milyen hatásai vannak?

Cikkünkből a monetáris stimulus, pénzpumpa kifejezések jelentését, magyarázatát ismerheted meg. Megbeszéljük a monetáris stimulus piacra gyakorolt hatásait. Témáink:

• Mit jelent a monetáris stimulus?
• Hogyan működik a gyakorlatban a monetáris stimulus
• A monetáris stimulusok következményei

Mit jelent a monetáris stimulus?

A monetáris stimulus gyakorlatilag a jegybank által végzett mennyiségi enyhítés, melynek lényege, hogy a központi bank pénzt juttat a gazdaságba. A fentiek miatt nevezik a monetáris stimulust pénznyomtatásnak, pénzpumpának is, utalva arra, hogy a jegybank új pénzt hoz létre, mellyel a gazdaságot szándékozik élénkíteni. Gyakori, hogy a monetáris stimulust fiskális stimulusokkal összehangolva hajtják végre. Ugyanakkor a monetáris stimulus alapvetően a központi bankok, jegybankok körébe sorolható tevékenység, míg a fiskális stimulus általában kormányzati forrásból származó gazdaságélénkítés.

Hogyan működik a gyakorlatban a monetáris stimulus

A monetáris politikának alapvetően két erős eszköze van. Ezek közül az egyik az irányadó kamat változtatása, a másik a gazdaságban levő pénzmennyiség szabályozása. Bár a monetáris stimulusok együtt járnak az irányadó kamatok csökkentésével, és az állampapírpiaci hozamok leszorításával, ugyanakkor erős hatást vált ki a mennyiségi enyhítés.

Ennek lényege, hogy a jegybank új pénzt hoz létre, és ebből a pénzből megvásárolja az állam által kibocsátott államkötvényeket. Ezzel leszorítja az állampapírhozamokat, másrészt pedig az állam többletforráshoz jut, melyek elkölt, így a pénz a gazdaságba kerül.  Az alábbi grafikonon a Fed mérlegfőösszegének változása követhető nyomon. Az adatokból kiderül, hogy a nagy összegű monetáris stimulust alkalmazott a Fed a 2009-2009-as gazdasági válságban és a gazdasági válságot követően. Ekkor a Fed mérlegfőösszege 1000 milliárd dollárról 4000 milliárdra duzzadt. Ugyanakkor az ábrából az is kiderül, hogy 2015 óta mennyiségi szigorítást alkalmazott a jegybank, azaz a mérlegfőösszeg ismét 4000 milliárd dollár alá esett, majd ennek vetett vége a koronavírus okozta gazdasági válság.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/WALCL

Az alábbi grafikonon az MNB mérlegfőösszege látható. A 2008-as gazdasági válságot követően itt is monetáris stimulusra került sor, majd 2015 után mennyiségi szigorítást látunk, de végül a koronavírus okozta válság után jelentősen, 25 ezer milliárdra duzzadt (kb. a GDP 35 százaléka) a mérlegfőösszeg.

forrás: https://tradingeconomics.com/hungary/

Fontos azonban azt is látni, hogy a monetáris stimulussal létrehozott pénz csak egy kis része annak a pénznek, ami keletkezik ebből a pénzből. A frissen nyomtatott pénz ugyanis sokszorozódik a gazdaságban. Képzeld el azt a helyzetet, hogy:

• „A” befektető elhelyez 1 millió forintot a bankban. Ebből az összegből a bank 100.000 Ft-tal nem kezdhet semmit (tegyük fel, 10% a kötelező tartalékráta), de a 900 ezer Ft-ot kiadhatja hitelbe.
• Ekkor „B” befektető felvesz 900.000 Ft hitelt a banktól, majd megveszi „C” magánszemély autóját.
• „C” magánszemély a kapott pénzt, 900.000 Ft-ot beteszi a bankba, majd a bank ismét kihitelezhet 810.000 Ft-ot (10 százalékos kötelező tartalékrátát levontuk).

Az alábbi grafikonon láthatod, hogyan változott a pénzmennyiség az Egyesült Államok gazdaságában az elmúlt 100 évben. A monetary base tulajdonképpen a monetáris stimulussal létrehozott pénz. A teljes pénzkínálat (M1) azonban ennek a sokszorosa a fenti pénzteremtési hatás miatt. Jelenleg egyébként a monetary base 8800 milliárd dollár összeget éri el.

Jelmagyarázat:

• Monetary base a jegybank által monetáris úton létrehozott pénz
• M1: az összes  készpénz, számlapénz
• M2: M1 + összes gyorsan pénzzé tehető befektetések (megtakarítási számlák, pénzpiaci alapok stb..)
• M3: M2 + az összes CD termék (certificate of deposit)

A monetáris stimulusok következményei

Számos múltbeli vizsgálatot találunk, melyek a gazdaságban levő pénzmennyiség és a részvénypiaci hozamok között pozitív kapcsolatot találtak. Eszerint tehát a monetáris stimulusok növekvő tőzsdei hozamokat eredményeznek. Például Homa és Jaffe kutatásai, és az alábbi vizsgálatok:

• The Supply of Money and Common Stock Prices
• Market efficiency and the lag in effect of monetary policy

Safar és Siničáková 2017-ben statisztikailag szignifikánsan kimutatta, hogy a pénzmennyiség és a részvénypiac között kapcsolat van az Egyesült Államokban és az EU-ban. Ezt állapította meg az IMF is az egyik elemzésében (International Monetary Fund, 2000; Baks & Kramer) is, azaz a pénzmennyiség változása és a részvényárak között pozitív a korreláció. E

Az alábbi grafikonon pedig egy 2003-2022 közötti vizsgálat eredményét láthatod. A SOMA negyedéves változása (a Fed-nél levő eszközök állománya, részletek itt) és a következő negyedévek tőzsdei hozama között pozitív a kapcsolat. A lineáris kapcsolatot vizsgáló összefüggés korrelációs együtthatója megközelíti a 0,4-et, amely gazdasági összefüggésekre nézve nem tekinthető rossznak. Eszerint tehát az elmúlt 20 évben ha egy egységet bővült (negyedéves időszakban) a Fed mérlege, akkor 0,4 egység pozitív hatást váltott ki az S&P500 indexen. Az összefüggés kimutatható heti és havi hozamok esetében is.

A fentieken túl, a monetáris stimulusoknak van még egy fontos következménye. Ha ugyanis a gazdaságba bekerülő új pénz lényegesen meghaladj az ország gazdasági növekedését, akkor a monetáris stimulus inflációt gerjeszt. Ennek részletei:

• Pénznyomtatás: Mit jelent? Hogyan működik a pénznyomtatás? Milyen következményei lesznek?
• Infláció és az értéktelen pénz: A befektetés láthatatlan ellensége