Mi lesz a tőzsdén holnap? Nézd az időjárás-előrejelzést

A tőzsdei hozamok előrejelzése széles befektetői kört foglalkoztat. A témával kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy az időjárás is hatást gyakorol a következő napok tőzsdei hozamára, és a befektetési döntéseinkre is kihat az időjárás. A témával összefüggésben két tanulmány részleteiről számolok be az alábbiakban. Témáink:

• Tőzsdei hozamjóslás módszerei
• Napos idő és a tőzsdei hozamok
• Az időjárás a részvénykibocsátásokba is beleszól

Tőzsdei hozamjóslás módszerei

A végtelenségig sorolhatnánk azokat a nem működő és néha működő módszereket, melyekkel a befektetők a következő napok tőzsdei árváltozását megpróbálják megjósolni. A tőzsdei hírportálok rendszeresen beszámolnak különböző jelzésekről, szakértői előrejelzésekről, elemzésekről olvashatunk. Ugyanakkor átfogó vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek követése nem, vagy csak kismértékben járul hozzá a tőzsdei kereskedő sikereihez. A témáról bővebben a következő cikkekben beszéltünk:

• A tőzsdehírek olvasása időpazarlás, és csak a hátrányodra van
• Guruk, szakértők találati aránya 48%, 6627 eset, 1998-2012 között
• Érdemes a tőzsdén az elemzőkre hallgatnod?
• Gazdasági hírek: Előrejelzik a tőzsdén a rövid távú változásokat?

A fentiekhez az is hozzátartozik, hogy az olyan egyszerű módszerek, mint az időjárás figyelése is jobb eredményt hozhat a tőzsdei hozamok megjóslásában, mint a gazdasági média híreinek követése. Nézzük ennek részleteit.

Napos idő és a tőzsdei hozamok

A témával kapcsolatos legismertebb vizsgálatot David Hirshleifer és Tyler Shumway végezte el, akik 26 ország részvénypiacán (lásd alábbi táblázat) 15 éves időszakon találtak összefüggést az időjárás és a tőzsdei hozamok között. Vizsgálatukban kimutatták, hogy a napsütés és az aznapi tőzsdei hozam között pozitív kapcsolat van, de az eső, hó és más meteorológiai események nincsenek hatással a tőzsdei hozamokra, nem mutatható ki kapcsolat.

Napos időben tehát optimisták a befektetők és nagyobb valószínűséggel vásárolnak részvényeket, ami emelkedő hozamot eredményez. A kapcsolat erősen, statisztikailag szignifikánsan kimutatható, és a megfigyelésre épülő kereskedési stratégia nyereséges. Mielőtt azonban mélyebben belevetnénk magunkat az időjárás követésében, vegyük figyelembe, hogy a stratégia visszatesztelésében kereskedési költségekkel nem számoltak. Ez utóbbi tényező jelentősen megváltoztathatja az eredményeket, bár ma már léteznek ingyenesen kerekedhető ETF alapok.

Mindenesetre a fenti megfigyelést azzal magyarázzák, hogy napos időben a befektetők jó hangulatban vannak, optimisták, ezért kevésbé óvatosak, könnyebben, bátrabban vásárolnak részvényeket, és az egyébként irreleváns híreknek is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ezzel szemben, ha a befektetők hangulata kevésbé optimista, akkor a híreket sokkal körültekintőbbek dolgozzák fel, sokkal jobban elkülönítik a gazdasági médiában tucatjával megjelenő irreleváns híreket, álhíreket.  
Az időjárás tehát hasonlóan az ünnepnapokhoz (lásd mikulás rally, weekend hatás, pre holiday-effect stb. lásd itt) befolyásolja a befektetők hangulatát, így a döntéseiket.

Az időjárás a részvénykibocsátásokba is beleszól

A témával kapcsolatos, néhány hete megjelenő vizsgálat pedig nem a részvénypiaci hozamokra fókuszált, hanem a részvénykibocsátásokra. Ezekről azt kell tudni, hogy a részvénykibocsátásoknak alapvetően két típusa létezik, az egyik az elődleges részvénykibocsátás (IPO), amikor a tőzsdére megy a társaság (lásd itt), a másik eset pedig az utólagos tőkebevonás, amikor a társaság már a tőzsdén van, de újabb részvényeket bocsát ki, így szerezvén forrást. Ezt nevezzük másodlagos részvénykibocsátásnak (SEO, azaz a Secondary Equity Offerings).

Jellemzően a másodlagos kibocsátásban valamivel olcsóbbak a részvények, mint, amelyekkel már a tőzsdén kereskednek. Ezt a különbség, diszkont azon múlik, hogy milyen nagy a befektetői érdeklődés a másodlagos kibocsátásra. Ha nagy a befektetői aktivitás, akkor az új részvények és a már tőzsdén levő részvények közötti árkülönbség alacsony lesz. Ez jó a vállalatnak, hiszen így maximalizálhatja a kibocsátásból származó bevételt. Azonban nagyon sokszor alacsony az érdeklődés a másodlagos kibocsátások iránt, így a diszkont jelentős, azaz a társaság kevesebb forráshoz jut. Ahogy pedig sejteni lehet a fentiekből, a diszkont mértéke és az időjárás között statisztikailag szignifikáns kapcsolat van.

Ha napos az idő, és a napos órák száma magasabb, akkor a diszkont alacsonyabb. Eszerint tehát ha vállalatvezetők vagyunk, és részvényeket szeretnénk kibocsátani, akkor jobban járunk, ha nyáron tesszük, mert nagyobb az esélye a napos időnek. Ezzel szemben, ha befektetőként szeretnék olcsón, nagy diszkont mellett részvényekhez hozzájutni, akkor preferáljuk a felhős, borús napokat, mert ekkor alacsonyabb lesz a diszkont. A hatás egyébként nem elhanyagolható mértékű, ugyanis ha a napsugárzás intenzitása az átlaghoz képest egy szórásnyit növekszik, akkor ez 2,4% százalékkal csökkenti a diszkont mértékét.