Intervenciós sáv: Mit jelent? Hogyan működött?

Az alábbiakban az intervenciós sáv jelentését, működését beszéljük meg. Áttekintjük hogyan működött az intervenciós sáv Magyarországon 1992-2008 közötti időszakban.

Mit jelent az intervenciós sáv?

Az intervenciós sáv egy ország fizetőeszközére meghatározott ingadozási sáv, árfolyamsáv. Ez azt jelenti, hogy meghatározott módszerekkel az ország jegybankja meghatároz egy sávot, melyen belül tartja az ország fizetőeszközének árfolyamát egy másik devizához képest (legtöbbször a dollárhoz vagy euróhoz képest).

A sávon belül szabadon lehet kereskedni az ország fizetőeszközével, de ha a sáv széleihez közeledik az árjegyzés, akkor a jegybank beavatkozik az alábbi módon:

• Ha a hazai valuta erősödik, akkor a jegybank külföldi valutát vásárol a hazai valuta ellenében, ami gyengíti a hazai valutát.
• Ha a hazai valuta gyengül, akkor a jegybank külföldi valutát ad el, így a hazai valuta erősödik.

A fentiekből látható, hogy gyengíteni a hazai valutát gyakorlatilag akadálymentesen (következménye a növekvő infláció) lehet, hiszen hazai valuta korlátlan mennyiségben áll a jegybank rendelkezésére. Ugyanakkor a hazai deviza erősítése csak a devizatartalék terhére végezhető, amely véges.

A magyarországi intervenciós sáv története

Hazánkban 1992-ben vezették be az intervenciós sávot, így egészen 2008-ig a jegybank által meghatározott sávban zajlott a kereskedés a forinttal. Az árfolyamsáv lényege, hogy meghatározták a sáv közepét, a középparitást az euróval szemben, majd a középparitás alapján számították ki a sáv két szélét. A sáv két szélső értéke az alábbiak szerint alakult.

forrás: MNB

A fenti táblázatból jól látható, hogy 2001. május 4-től kezdődően már 30%-os sávban mozoghatott a forint árfolyama az euróval szemben. Ekkor a középparitás 282,36 Ft volt, így az EUR/HUF intervenciós sáv két széle 240,01 és 324,71 forintnál volt. 2008. február 26-tól megszűnt az intervenciós sáv alkalmazása Magyarországon, és azóta lebegő árfolyamrendszere van a forintnak, így a forint árfolyamát a piaci folyamatok, makrogazdasági tényezők (lásd alábbi előadást) határozzák meg.

Az alábbi grafikonon az intervenciós sáv két széle (kék színnel) és a sávközép (pirossal) látható.

Miért szűnt meg az intervenciós sáv?

A 2000-es évek elején azért alakították ki a 30 százalékos árfolyamsávot, mert az ország az euró bevezetésére készült, így a tervek szerint 2006-ig kellett volna fenntartani a sávot. Ugyanis az euró bevezetésének az a feltétele, hogy az ország csatlakozzon az Európai árfolyam-mechanizmushoz, az ERM rendszerhez, mely +-15%-os sávot határoz meg az euró bevezetését megelőző két évben. A tervek szerint tehát 2004-től kezdően az ERM rendszerben tartják a forintot, így 2006-ban az euró bevezethetővé válik.

Sajnos azonban a 2002-es évet követően a kedvezőtlen gazdasági helyzet, a romló pénzügyi, gazdasági mutatók miatt nem volt lehetősége az országnak az ERM rendszerbe belépni, és az erőteljes fiskális nyomás (kormányzati költekezés) hatására megugró infláció miatt egyre nagyobb kihívást jelentett a jegybanknak az intervenciós sávon belül tartani a forintot.

Végül az árfolyamsáv megszüntetése egészen 2008 februárjáig húzódott a kormány és a jegybank közötti ellentétek miatt, ugyanis a 2008-2009-es gazdasági válságot megelőzően a kormány vonakodott az árfolyamsávot megszüntetni, mert az erősödő forint rontotta volna a gazdasági növekedést (lásd versenyképes leértékelés). Végül egy olyan időpontban szüntették meg az árfolyamsávot, amikor a forint gyenge volt, így a kormánynak nem kellett attól tartania, hogy hirtelen jelentősen erősödik a forint. Az alábbi grafikonon látható az intervenciós sáv megszüntetése utáni időszak. Kezdetben a forint jelentősen erősödik az euróval szemben (kilép a korábbi sávból), majd 2008 őszére bekövetkezik az államcsőd közeli helyzet, az IMF hitelfelvétel, és az elmélyülő válság során elsőként 300 forint fölé gyengül a forint.