Cikkünkben megbeszéljük, mit jelent a devizatartalék, kitérünk arra, hogy miért van szüksége az országoknak devizatartalékra. Megnézheted az egyes országok deviztartalékait, de mutatok grafikont az MNB devizatartalékáról, azaz Magyarország devizatartalékáról. Témáink:
- Mit jelent a devizatartalék?
- Miben tartják az országok a devizatartalékukat?
- Miért van szükség a devizatartalékra?
- Magyarország, MNB devizatartalék grafikon
- Külföldi országok devizatartaléka
Mit jelent a devizatartalék?
A devizatartalék egy külföldi, másik ország devizája, melyet egy ország jegybankja, monetáris hatósága tart a számláján. Jellemzően a biztonsági menedék devizákat tartanak a jegybankok devizatartalékként. Ez ma a dollárt és az eurót jelenti, de a történelem folyamán folyamatosan változott, hogy mit tartottak biztonsági menedéknek. Az alábbi táblázatban egy teljes lista látható a biztonsági menedék eszközökről. Részletesen itt beszéltük meg az alábbi táblázatot: Biztonsági menedék (safe haven): Mely befektetések tekinthetők annak?
forrás: What Precious Metals Act as Safe Havens, and When?
Miben tartják az országok a devizatartalékukat?
Az IMF rendszeresen publikál jelentéseket a devizatartalékok változásáról. Ebből az anyagból arra következtethetünk, hogy az országok jegybankjai összesítve az alábbi devizákból alakították ki devizatartalékukat:
- 58% amerikai dollár
- 20% euró
- 5,5% japán jen
- 5% angol font
- 3% kínai renminbi
- 2,3% kanadai dollár
- 2% ausztrál dollár
Fontos arra is tekintettel lenni, hogy a jegybanki tartalékok nem csak devizatartalékból állnak, hanem nagyon sok ország nagy arányban tart aranyat is tartalékként. Erről az aranytartalék témakörében beszéltünk. Az alábbi táblázatban néhány ország aranytartalékának aránya a teljes tartalékhoz képest. Magyarország esetében a teljes tartalék 88%-át a devizatartalék teszi ki, és 12% az aranytartalék aránya.
|
Ország |
Aranytartalék aránya |
|
USA |
66% |
|
Németország |
66% |
|
Oroszország |
21% |
|
Kína |
3% |
|
Svájc |
5% |
|
Románia |
11% |
Miért van szükség a devizatartalékra?
A devizatartalékra azért van szüksége egy országnak, mert ezekkel a devizákkal bonyolíthatók le a külföldi tranzakciók. Ennél azonban fontosabb, hogy a devizatartalék képes csökkenteni a belföldi fizetőeszköz árfolyamkockázatát. A devizatartalék ugyanis a jegybank másodlagos fegyvere (elsődleges a kamat) a belföldi deviza leértékelődésének megakadályozására.
Válságok, krízisek különböző okok miatt rendszeresen bekövetkeznek a világban, és ilyenkor a kockázatvállalási hajlandósága lecsökken a piaci szereplőknek. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a fejlődő országokból kiáramlik a tőke. A kiáramló tőke a hazai fizetőeszköz eladásával és a külföldi fizetőeszköz vásárlásával jár, azaz a folyamat gyengíti a hazai fizetőeszközt. Ezekben a helyzetekben előfordulhat, hogy a hazai deviza gyengülése túlságosan erőteljes, mely pánikot válthat ki a befektetőkben, így a jegybank igyekszik csökkenteni ezt a feszültséget. Ennek első lépése a szóbeli intervenció, amikor jegybanki nyilatkozat jelennek meg a hírekben, melyekben igyekeznek a befektetőket megnyugtatni. Gyakran már az esetleges beavatkozás lehetősége elveszi a kedvét a gyengülésre játszó spekulánsoknak, és megnyugtatja a befektetőket a jegybanki közlemény. Azonban ha a szóbeli intervenció nem elég, akkor a jegybank nyíltpiaci műveletek keretében, közvetlenül a pénzpiacon hajt végre tranzakciókat, azaz eladja a devizatartalék egy részét, ami erősíti a belföldi devizát. A devizatartalék jelentősége tehát abban nyilvánul meg, hogy a krízisek időszakában a jegybank számára kéznél vannak a válság kezeléséhez szükséges eszközök.
Mi tekinthető ideális devizatartaléknak?
Az MNB az ún. greenspan-guidotti szabály szerint határozza meg az optimális devizatartalékot. Eszerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. Különösen olyan helyzetekben hasznos ez az szabály, amikor a külső finanszírozás leáll, és csak a devizatartalék felhasználásával biztosítható a lejáró külső adósság visszafizetése.
Magyarország, MNB devizatartalék grafikon (2022)
Az alábbi grafikonon láthatod, hogyan alakult Magyarország devizatartaléka az elmúlt évtizedekben.
forrás: https://tradingeconomics.com/hungary
Az elmúlt éveket vizsgálva kiemeltem néhány olyan helyzetet, amikor a devizatartalékban csökkenés következett be. Ezek az események egybeesnek a forint gyengülésével is (lásd koronavírus okozta válság, orosz-ukrán háború).
Külföldi országok devizatartaléka
Az alábbi grafikonon a G7 országok devizatartaléka látható.
forrás: https://data.worldbank.org
A következő grafikonon az Egyesült Államok, Kína, Oroszország devizatartaléka látható.
forrás: https://data.worldbank.org
Itt pedig Magyarország és a szomszédos országok devizatartalékának alakulása figyelhető meg..
forrás: https://data.worldbank.org
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
