IMF hitel: Mit jelent? Mi történt 2008-ban? Hogyan lett visszafizetve

Az elmúlt időszakban nagyobb sajtóvisszhangot kapott az IMF-hitel, így a téma aktualitására tekintettel beszéljük meg, hogy mi történt 2008-ban, miért kellett Magyarországnak az IMF-hez fordulnia, mire költötte a kormány a felvett hitelt, és hogyan lett visszafizetve az IMF hitel. Témáink:

• Mit jelent az IMF-hitel?
• Mikor vett igénybe IMF hitelt Magyarország?
• A Gyurcsány-kormány és az IMF hitel
• Mekkora volt az IMF hitel, és mire lett költve?
• Van hasonlóság a 2008-as és a 2022-es események között?

Mit jelent az IMF-hitel?

Az IMF az International Monetary Fund rövidítése, mely magyarra fordítva Nemzetközi Valutalapot jelent. A szervezetet még a második világháború időszakában alapították, és kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy árfolyamstabilitást biztosítsanak a tagországok számára, ezzel is fokozva a gazdasági növekedést. Mára már 190 ország tagja az IMF-nek és az elsődleges előnye a Nemzetközi Valutalalaphoz történő csatlakozásnak, hogy a szervezet átmeneti pénzügyi segítséget nyújthat azoknak az országoknak, melyek a fizetési mérlegükkel kapcsolatos problémákkal küzdenek.

Ez az átmeneti pénzügyi segítség az IMF-hitel, melynek forrás a tagországok befizetései (gazdasági súlyuk alapján kellett hozzájárulni az IMF tőkéjéhez). Természetesen az IMF hitel nem feltételek nélküli, azaz általában a hitelhez történő hozzáférés feltétele a költségvetés rendbetétele, a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése. Ezek az intézkedések azonban a politikusok népszerűségének csökkenésével járnak (adóemelések, kiadáscsökkentések), így számos példát láthatunk a múltban arra, hogy az IMF hitel feltételeit nem vállalta a kormány (hazánkban is volt erre példa), így a további részleteket nem hívhatták le.

Mikor vett igénybe IMF hitelt Magyarország?

Kevésbé köztudott, de Magyarország már 1982-ben csatlakozott a Nemzetközi Valutalaphoz, és a csatlakozást követően gyakorlatilag azonnal ,1982 decemberében IMF hitelt igényelt hazánk. Ennek oka az 1970-es évek olajválságával függ össze, melynek során az olaj ára jelentősen megdrágult és a nyugati országokban recessziókat, életszínvonal csökkenést idézett elő. A szocialista blokkban a problémát hitelekkel próbálták áthidalni, így nem csökkent az életszínvonal, viszont a szocialista országok eladósodtak. A magyar államadósság 1973 és 1989 között a GPD 9,2 százalékáról a GDP 66,5 százalékára nőtt.

forrás: http://www.penzriport.hu/

A fenti helyzet 1982-re addig fajult, hogy államcsőd közelébe sodródott az ország, és ezért volt szükség elsőként az IMF-hitelre.

Ezt követően az 1988-1990 közötti időszakban is szükség volt az IMF segítségére. Ekkor a rendszerváltás során bekövetkező gazdasági átalakulás negatív hatásainak tompítására szolgált a hitel, és a költségvetési hiány csökkentésében volt jelentősége, azonban az Antall-kormány nem tartotta be az IMF-el kötött szerződés feltételeit, így a hitel jelentős részét nem hívhatta le az ország.

A következő megállapodásra 1996-an került sor. Ekkor az IMF a Bokros-csomagot támogatta meg, és végül eljutottunk a 2008-as gazdasági válsághoz, amikor az IMF-hitelére ismét szükség volt.

A Gyurcsány-kormány és az IMF hitel

A 2008-as gazdasági válság nem jöhetett volna rosszabbkor a második Gurcsány-kormány számára, hiszen addigra már túl voltunk az öszödi beszéden, és az azt követő tüntetéshullámon.  A problémák elsődleges oka azonban a 2005-2007 közötti költségvetési hiányban keresendő, hiszen 2005-ben 7,8%, 2006-ban 9,3%, majd 2007-ben 5,1% volt a GDP arányos államháztartás hiánya. Az alábbi grafikonon látható, hogy a 2020, 2021-es évek hasonlóan magas államháztartási hiánnyal záródtak.

A fenti események után a globálissá váló gazdasági válság Magyarországon is éreztette hatását. Egyrészt a csökkenő GDP, csökkenő adóbevételeket eredményezett, másrészt a csökkenő GDP önmagában azt eredményezte, hogy az államadósság megugrott. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy néhány év alatt az akkori 12 ezer milliárd forintos államadósság 16 ezer milliárd forintra duzzadt.

forrás:https://tradingeconomics.com/hungary/government-debt

A növekvő adósság, és a csökkenő GDP pedig 80 százalék közelébe emelte a GDP arányos államadósságot. Történt mindez egy olyan időszakban, amikor a válság természete alapvetően pénzügyi volt, így a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megingásával, a kockázatok felértékelődésével a fejlett országok piacáról elkezdett kiáramlani a tőke (ebben az időben volt az izlandi államcsőd is).

forrás:https://tradingeconomics.com/hungary/government-debt-to-gdp

A tőkekiáramlás hatását jól mutatja a magyar állampapírok hozamának változása. Az emelkedő hozamkörnyezet jelzi, hogy a magyar kötvényekre alacsony a kereslet. Ugyanakkor az államadósság finanszírozása jelenleg úgy működik, hogy a kormány által felvett hitelt nem fizeti vissza soha az állam, hanem mindig újabb állampapírt bocsát ki, azaz mindig újabb hitelt igényel, amiből visszafizeti a lejáró adósságot. Olyan ez, mintha lenne egy 10 millió forintos banki hitelünk, amit egy 12 milliós banki hitelből fizetünk vissza, majd a 12 milliós banki hitel visszafizetéséhez egy 14 millió forintos banki hitelt veszünk fel. Ez a folyamat egészen addig működik, amíg lesz, aki kölcsönad pénzt, és sajnos 2008-ban elfogytak a vevők az állampapírpiacon.

Az államkincstár által szervezett aukciók egyre gyakrabban a meghirdetett mennyiség alatt valósultak meg, míg végül láthatóvá vált (októberben), hogy a lejáró adósságokat és a költségvetés felmerülő kiadásait nem lehet a piacról finanszírozni. Eddigre már a helyzet odáig fajult, hogy az egy éven belül lejáró 3 milliárd euró adósság megújítása lehetetlenné vált az állampapírpiacon. Gyakorlatilag az összes kormányzati intézkedés hatástalan volt. Hiába jelentették be, hogy átírják a költségvetést, visszavonják az adócsökkentést, állami garanciát nyújtottak a betétekre, és a nyugdíjpénztárak számára ismét lehetővé tették, hogy részvények helyett államkötvényeket vegyenek. Időközben az MNB kamatot is emelt, sőt még az MNB és az EKB  között végrehajtott devizaswap ügyletekkel is próbálkoztak, de ezek az intézkedések sem tudtak segíteni a helyzeten. A forint tovább gyengült, már átlépte az akkor jelentősnek tekinthető 280-as határt. Végül október 28-án tették közzé hivatalosan az IMF-el kötött megállapodás részletei. Többe között a 13 nyugdíj csökkentése, a közszférában a bérek befagyasztása, és számos más vállalás tette ki a részleteit a szerződésnek.

Mekkora volt az IMF hitel, és mire lett költve?

A teljes hitelkeret 20 milliárd euró volt, amit részben az IMF, részben az Európai Bizottság és a Világbank finanszírozott. Bár a köznyelvbe IMF hitelként került a csomag, egész pontosan az alábbi elemekből tevődött össze:

• IMF hitel 6,5 milliárd euró
• Világban 1 milliárd euró
• Európai Bizottság 11,9 milliárd euró

A felvett hitel nagy részét a 2008-2010-es költségvetési hiány finanszírozására, és az állampapírok finanszírozására fordította a kormány, de végül ebből lett finanszírozva 498 milliárd forint értékben a MOL 25 százalékának megvásárlása is. Tételesen is időrendben az alábbiak szerint került a hitel felhasználásra:

2008:

• 262 milliárd forint a költségvetési hiány fedezésére

2009:

• 770 milliárd forint a 2009-ben lejárt állampapírok megújítására
• 567 milliárd forint értékben állampapír visszavásárlásra
• 511 milliárd forintba került a bankmentő csomag
• 470 milliárd forintba került a 2009-es költségvetési hiány fedezése

2010:

• 327 milliárd forint a 2010-es költségvetés finanszírozására.

Az IMF hitel 2016-ban került teljes egészében visszafizetésre. Természetesen nem kell azt gondolnunk, hogy ezt az összeget szépen összekuporgatta a kormány és visszafizette, hanem a piaci körülmények idő közben megváltoztak, és a piacról tudott hitelhez jutni az ország. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, 2010-re már 20 ezer milliárd forint az államadósság, ami 2016-ra már eléri a 25 ezer milliárd forintot.

Van hasonlóság a 2008-as és a 2022-es események között?

A fenti leírásból látható, hogy van némi hasonlóság az események között. Gondolok itt arra, hogy a forint gyengülő pályán van, a költségvetési hiány jelentős. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet számos ponton eltér a 2008-as eseményektől. Egyik fontos különbség, hogy jelenleg nincs befagyva az állampapír piac, azaz az állampapír-aukciók sikeresek, túljegyzés mellett zajlanak. Bár a gazdasági médiából az derül ki, hogy óriási válság van, de szó sincs olyan mélységű válságról (még), mint amilyen 2008-ban volt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott az állampapírok tulajdonosi köre, és lényegesen lecsökkent a külföldiek aránya, ráadásul az MNB devizatartaléka bőségesen elegendő az egy éven belül lejáró külföldi államadósság törlesztésére. Emellett pedig a folyó fizetési mérleg hiánya is fedezhető, különösen azok után, hogy az MVM megállapodott a Gazprommal a halasztott fizetésben. A témáról bővebben itt beszéltünk: Államcsőd veszélye fenyeget? Rövid válasz: NEM