H-részvények, red chip részvények: Útmutató a kínai részvényekhez

Az alábbiakban folytatjuk a kínai részvényekkel kapcsolatos alapvető ismeretek tárgyalását. Megbeszéljük, mit jelent a H share (H-részvény), és a red chip kifejezés. Témáink:

1. Mi a probléma az amerikai tőzsdén megvásárolható kínai részvényekkel?
2. Hogyan érhető el a kínai részvénypiac?
3. Kínai részvények sajátosságai: A- és B-részvények
4. Mit jelent a H-részvény?
5. Mit jelent a red chip kifejezés?

A kínai részvények, a kínai részvénypiac sajátosságaival már több, korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Többek között beszéltünk arról, hogy jelentős eltéréseket tapasztalhatunk az A és B részvények piaca között, illetve tárgyaltuk az amerikai részvénypiacon elérhető kínai részvények (például JD.com, Alibaba, Baidu, Weibo) megvásárlásának kockázatait. Ezek ugyanis VIE struktúrán keresztül kerülnek a tőzsdére úgy, hogy valódi tulajdoni joga nem is lesz a befektetőnek az eredeti, kínai társaságra vonatkozóan.

Mi a probléma az amerikai tőzsdén megvásárolható kínai részvényekkel?

Részvénypiaci befektetők gyorsan belefuthatnak abba a problémába, hogy a kínai részvények jellemzően ún. ADR és VIE struktúrákon keresztül kerülnek a külföldi részvénypiacokra. A kínai társaságok esetében a VIE struktúra kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy kijátsszák a kínai törvényeket, mely ebben a tekintetben a legrosszabb esetben azt is eredményezheti, hogy a szerződés semmis, és végrehajthatatlan, azaz a nyugati befektetők nem kapják meg a profitot a VIE társaságon keresztül, így az amerikai részvénypiacra bevezetett társaság részvényeinek értéke jelentősen lecsökkenhet. A helyzetet bonyolítja, hogy az amerikai tőzsdéken megvásárolt kínai részvényekkel nem szerzünk valódi tulajdonjogot a kínai társaságban. Ráadásul múltbeli példák azt mutatják, hogy a VIE tulajdonosok képtelenek voltak a szerződést elismertetni a kínai bíróságokon (példaként ott van a Mingsheng Bank, Gigamedia VIE tulajdonosainak esete).

A problémát teljes részletességgel megbeszéltük korábban, és ha ezek alapján túlságosan kockázatosnak ítéljük meg a kínai részvényeket, akkor van arra is lehetőségünk, hogy a kínai részvénypiacon vásároljuk meg a kiszemelt részvényeket.

Hogyan érhető el a kínai részvénypiac?

A kínai részvénypiacon történő befektetéshez szükségünk van egy olyan brókercégre, mely eléri a hongkongi tőzsdét, ugyanis a külföldi befektetők számára ez az egyik lehetőség a közvetlen befektetésre. Ezt a tőzsdét használják az intézményi befektetők, alapkezelők és számos magánszemély is, hiszen több olyan brókercéget találunk, mely eléri a hongkongi tőzsdét (például az Interactive Brokers).

Kínai részvények sajátosságai: A- és B-részvények

Kínában eredetileg két részvénytípust különíthettek el a befektetők. Ez az A és B részvények sorozata. Az A-sorozattal kizárólag a kínai belföldi magánszemélyek és intézmények kereskedhettek (mára már minősített, külföldi intézményi befektetők is elérhetik a részvényeket), a B-sorozat pedig a külföldi befektetők számára érhető el. Ugyanazon vállalat tehát kibocsáthat A és B részvényeket, és ezekre vonatkozó részvényjogosultságok is hasonlóak (osztalékhoz való jog, szavazati jog, tulajdonjog stb.). Társaságonként eltérő, hogy csak A-részvényeket, vagy A és B, esetleg csak B-részvényeket bocsátanak ki. Mindegyikre van példa, de a legtöbb tőzsdei társaság csak A-részvényeket bocsát ki.

2001 előtt az A- és B-részvények piaca teljesen különválasztott volt. Ez azt jelentette, hogy a belföldi befektetők kizárólag A-részvényeket vásárolhattak, a külföldi befektetők pedig csak B-részvényeket. Ezzel a rendszerrel azonban az volt a probléma, hogy a B-részvények likviditása nagyon alacsony volt, így a kínai hatóságok engedélyezték a kínai kisbefektetőknek (intézményi befektetőknek nem), hogy B-részvényekkel is kereskedjenek 2001 februárját követően. Kínában azonban nem csak egyetlen részvénypiac van, hanem többek között három nagy piacot különíthetünk el:

• A külföldi befektetők számára ma már a Shanghai tőzsdén (Shanghai Exchange) érhető el B-részvényekkel.
• A Shenzheni (Shenzen Exchange) tőzsdén csak kínai belföldiek kereskedhetnek.
• A hongkongi tőzsdét (Hong Kong Stock Exchange) is elérhetik a befektetők H-részvények segítségével.

Mit jelent a H-részvény?

A H-részvény olyan kínai társaságok részvényeit jelöli, mely a hongkongi tőzsdén (Hong Kong Stock Exchange) van bevezetve, listázva. Ezt a részvénypiacot is a kínai törvényekkel összhangban szabályozzák, de a részvények hongkongi (HDK) dollárban vannak vezetve. Alapvetően 270 kínai társasághoz adnak hozzáférést az ún. H-részvények. Ezek a társaságok a kínai gazdaság meghatározó elemei. A teljes listát itt érhetjük el.  A H-részvények tehát olyan részvényeket jelölnek, melyet külföldi és kínai befektetők is megvásárolhatnak és a hongkongi tőzsdén vannak listázva.

Mit jelent a red chip kifejezés?

Vélhetően a blue chip megnevezés volt az alapja a red chip kifejezésnek. Ugyanis a blue chip eredetileg az IBM-részvényekről került be a köztudatba úgy, mint jelentős, pénzügyileg stabil nagy piaci kapitalizációval rendelkező társaság. Ezzel szemben a red chip kifejezéssel olyan kínai társaságokat jelölünk, melyek a kínai gazdaságban jelentős szerepet töltenek be, és emellett a kínai állam nagy részvénymennyiséget birtokol. Bár a red chip társaságok teljes mértékben kínai cégek, de jelentős részük elérhető a hongkongi tőzsdén, így ez egy jó lehetőség azok számára, akik közvetlenül szeretnének fontos kínai cégekben befektetni. Jelenleg 172 red chip társaság érhető el a hongkongi tőzsdén. A kereső itt található. Foglaljuk össze a fentieket.

A-részvények:

• Kínai bejegyzésű, Kínában működő társaság részvényei.
• Kínai tőzsdén érhető el.
• Shanghai Stock Exchange vagy a Shenzhen Stock Exchange tőzsdén megvásárolható részvény.
• Remnimbi (RMB) devizában denominált.
• Elsősorban kínai magánszemélyek és intézményi befektetők vásárolhatják.
• Külföldi intézményi befektetők QFII és RQFFI programokon keresztül érhetik el ezeket a részvényeket.

B-részvények:

• Kínai bejegyzésű, Kínában működő társaságok részvényei.
• Kínai tőzsdén érhető el.
• Shanghai Stock Exchange vagy a Shenzhen Stock Exchange tőzsdén megvásárolható részvény.
• Hong-kongi (HDK) dollárban vagy amerikai dollárban (USD) történik az elszámolás.
• Külföldi befektetők számára nyitott piac, kínai belföldi magánszemélyek is elérhetik.

H-részvények:

• Kínában működő társaságok, de Hong-Kongi tőzsdén vannak listázva.
• Hong-kongi (HDK) dollárban denominált részvények.
• Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy ki kereskedhet ezekkel a részvényekkel.

N-részvények:

• Közvetett befektetés a kínai társaságokba.
• ADR és VIE struktúrán keresztül.
• A részvényeket kibocsátó társaság nem kínai (jellemzően kajmán-szigeteki) .
• Amerikai részvénypiacon érhetők el, amerikai dollárban jegyezve.

Red chips részvények:

• Nagy kapitalizáció.
• Jelentős gazdasági szerep.
• A kínai állam jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik.