A réz árának változása jelzi a válságokat? Mi az igazság?

Bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy mennyire megbízhatóan használható a réz árának a változása a gazdasági válságok, recessziók, tőzsdekrachok előrejelzésében. Általában a tőzsdei kereskedők, befektetők fontosnak tartják a hírek, elemzések nyomon követését, így előbb utóbb találkozni fogsz a réz és a válság előrejelzése összefüggéssel. Például az utóbbi időszakban ilyeneket olvashattál a rézről:

• "csalódást okoz "doktor réz" a gazdaság további növekedését váróknak"
• "a réz árának esése soha nem jelentett jót.."
• "a réz figyelmeztetést adott a világnak"
• "réz mindent elárul "

Ismert, népszerű gazdasági újságok, mint a CNBC is így fogalmazott 2018-ban: "Copper's warning to the world". A fentiekből tehát azt gondolhatjuk, hogy a réz, vagy ahogy gyakran nevezik "Dr. Copper", magyarul "doktor réz", egyfajta válságot, tőzsdei összeomlást előrejelző szerepet tölt be. A réz és a válságok előrejelzése logikus, racionális okokkal magyarázható egyébként, így elsőként ezt fogjuk megbeszélni.

Mielőtt azonban a réz és a tőzsde előrejelzése témát megbeszéljük, kitérnék arra is, hogy a tőzsdei kereskedés, befektetés területén nagyon sok, a rézhez hasonló mítosszal találkozhatunk. Órákon át beszélhetnék azokról a különböző tőzsdei mítoszokról (többről volt már szó: IPO-val csak nyerni lehet, mikulás rally alatt kell venni, január effektus, sell in may and go away stb..), közhelyekről, melyekkel az elmúlt 15 évben találkoztam, de ami a legfontosabb, hogy a döntéseink során addig nem szabad figyelembe venni egy-egy ilyen jelzést, amíg meg nem bizonyosodunk a megbízhatóságról. A tanfolyamunk során többször is kitértem rá, hogy a jelen felülértékelése egy tipikus tőzsdepszichológiai probléma, melyet gyakran elkövetünk. Ugyanakkor ha tudatosan figyelünk arra, hogy minden összefüggést saját magunk is ellenőrzünk, akkor elkerülhetjük ezt a problémát. Ráadásul ezzel az olyan hibákat is kikerülhetjük, mint "emelkedik az infláció, akkor az arany a jó befektetés", vagy "ezzel a három részvénnyel el sem hiszed, milyen gazdag leszel", "X százezer dollárod lenne, ha ezt és ezt a részvényt megvetted volna", "XY 500 dollár befektetéssel hatalmas vagyont halmozott fel" stb.. A rövid bevezető után nézzük a részleteket.

A réz és a gazdasági válságok kapcsolata

Általában a következő gondolatmenet szerint haladok egy kérdés megvizsgálásban. Először értelmezem a logikát, az összefüggést a tényezők között, majd pedig keresem a kivételeket, a tényezőket, amik esetleg torzíthatnak a jelzéseken. Ezt követően pedig a jelen felülértékelése hibát kell elkerülnünk, azaz meg kell vizsgálnunk, hogy a múltban az eszköz, mennyire volt megbízható.

Miért fontos a réz, miért van ilyen kitüntetett szerepe? Ennek gyakorlatilag az az oka, hogy a réz minden ipari tevékenységhez szükséges, beleérte az építőipart is, így a réz iránti kereslet jelzi a világgazdaság állapotát. Bővülő gazdasági környezetben egyre több rézre van szüksége az iparnak, amíg a világgazdaság zsugorodása esetén a réz iránti kereslet is csökken. Az ipari fémek (a réz mellett hasonlóan fontos az alumínium is) kereslete tehát jól mutatja a gazdasági növekedést. Ráadásul alapanyagokról van szó, tehát már a termelés legkorábbi fázisában felmerül az igény a réz iránt, így elméletileg valóban lehet előrejelző szerepe.

Ez eddig teljesen logikus, azonban a problémák ott kezdődnek, hogy mi a réz árából próbálunk meg következtetést levonni, azaz esik a réz ára (csökken a kereslet), így gazdasági visszaesés várható, a tőzsdék esni fognak..  A réz árát ugyanis nem csak a kereslete befolyásolja, hanem van egy kínálati oldal is, a kitermelők, a bányák. A bányászati technológiák fejlődésével pedig csökken kitermelők költsége, és a korábban költséghatékonyan nem kitermelhető készletek is gazdaságossá válhatnak. A réz árát tehát a kereslet, kínálat adja, azonban az összes árupiaci termékre igaz az is, hogy nem kizárólag a kitermelők és a felhasználók kötnek ügyletet, hanem jelentős a spekulatív célú (a valós kereskedési mennyiséget meghaladót) tőkeáttétes ügylet is.  Ráadásul az ETF termékek, és befektetési alapok népszerűvé válásával már az átlagos befektetők számára is elérhető a réz, mint befektetési lehetőség. Viszont általában nem önmagában a réz, hanem az ipari fémek, árupiaci termékekkel együtt kerülnek a réz az ETF és befektetési alapok portfóliójába. Így például előfordulhat az is, hogy az olaj piacán csökkenő trend alakul ki, ezért a befektetők eladják ezeket az ETF termékeket, aminek a portfóliójában egyébként réz is van.  Ezzel tehát ott tartunk, hogy a réz árára számos egyéb tényező is hatást gyakorol.

Ha ebből a modellből valóban ki tudjuk szűrni a fizikai, valós réz keresletet, akkor ez valóban jelezheti a világgazdaság lassulását. Itt azonban van még egy probléma, mégpedig az, hogy a gazdasági lassulás és a tőzsdei árak visszaesése nem örök érvényű összefüggés. Természetesen a nagyobb válságok idején azt láthattuk, hogy a tőzsdei árak is esnek, de számos olyan recessziót is láthattunk az Egyesült Államokban (nézünk példákat), amikor a gazdasági visszaesések nem jártak nagy tőzsde válságokkal. Olyan példákat is mutatok, amikor bár recesszió volt az Egyesült Államokban a tőzsdéken, ennek ellenére töretlen emelkedés alakult ki.

A fentiekben tehát megbeszéltük a réz, mint válságjelző indikátor mögötti logikát. Kitértünk pár torzító tényezőre, amelyek az elmúlt 20-30 évben már hatást gyakorolhattak a réz árára. Nézzük meg mit mutatnak a múltbeli adatok. Érdemes visszatekinteni abba az időszakba is, amikor még a réz nem volt elérhető ETF termékekben, azaz az átlagos befektetők még nem férhettek hozzá.

Mennyire megbízhatóan jelzi a réz ára a  válságokat?

A Fed adatbázisában egy gyors keresés után meg is találjuk a réz árának múltbeli adatait. Először egy 1900-1968 közötti adatsort mutatok be, melyen a réz árának változását láthatjuk.

(forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/)

A fenti grafikonon a réz árának változását látjuk és a szürke területek mutatják azokat az időszakokat, amikor az Egyesült Államok gazdasága recesszióban volt. A kérdés az, hogy mi történt a réz árával a recesszió előtti időszakban, azaz esett-e a réz ára, és ez jelezhette a gazdasági válságot? Az alábbi táblázatban kigyűjtöttem a grafikonon látható eseteket. Az esés mértékét a réz ára a recesszió kezdetekor és a recessziót megelőző árfolyam csúcs hányadosa alapján határoztam meg.

Válság kezdete	Esett a réz?	Esés mértéke
1948	Nem	0
1945	Nem	0
1937	Igen	kb. 8%
1929	Igen	kb. 15%
1927	Igen	kb. 9%
1920	Igen	kb. 15%
1918	Igen	kb. 23%
1913	Igen	kb. 7%
1909	Igen	kb. 5%
1907	Nem	0
1903	Igen	kb. 30%

Azt láthatjuk a fenti táblázatban, hogy a vizsgált 11 recesszió esetében 8 esetben valóban megfigyelhető volt a réz árfolyamának visszaesése. A 11 esetből az 1945-ben kezdődő válságot nyugodtan kivehetjük a statisztikából, mivel a háború miatt a réz ára rögzített volt.

A tőzsdei összeomlásokat is jelezte a réz ára?

Fentebb már beszéltünk róla, hogy a recesszió nem egyenlő a tőzsdei összeomlásokkal, így érdemes lehet megnézni, hogy mi történt a tőzsdéken azokban az időszakokban, amikor  a réz is jelzéseket adott. Sajnos ilyen hosszú időtávra tőzsdei adatokat nehéz beszerezni. Az első tőzsdeindex (Dow Jones Industrial) is "csak" 100 éves, hiszen 1915-ben kezdte Charles Dow az értékét számítani. Mindenesetre a Fed adatbázisából ehhez is hozzáférhetünk és a grafikonhoz adhatjuk a Dow Jones index árfolyam változását. Az alábbi képen a piros görbe mutatja a tőzsdeindexet.

Nézzük az adatokat részletesen. Az 1948-as gazdasági válságban a réz ára nem adott jelzést, a tőzsde itt már a recesszió előtt esett. A második világháború után recesszióba kerül az Egyesült Államok gazdasága, de ahogy látjuk, a tőzsdék emelkednek, hiszen az újjáépítésekkel kapcsolatos várakozások fűtik a hangulatot. Az 1938-as recesszió előtt a réz a tőzsdékkel együtt fut új csúcsra, együtt mozog a két piac.

Az 1929-es gazdasági válság valóban meglepetésként érte a tőzsdéket. A recesszió kezdetén tetőznek az árak, itt a réz árfolyam esése megelőzte a tőzsdei áresést is. Az 1926-os recesszióban a tőzsdék emelkedtek. De 1924-ben mindössze 13%-ot esett a tőzsde a recesszió alatt, a réz árával együtt. Az 1920-as években kezdődő recesszió nagyobb volt. Itt a tőzsdeindex közel 40%-ot esett, de a réz itt sem előzte meg a tőzsdéket, azaz együtt esik a réz a tőzsdeindexszel.

Látható tehát a fentiekből, hogy minimális azoknak az eseteknek a száma, amikor a tőzsdeindexnél előbb érzékeltük a réz árának vizsgálatával a bekövetkező válságot. Amíg tehát a recessziókat valóban jól jelezte a réz ára, addig a tőzsdék és a recessziók közötti bizonytalan helyzet miatt ez nem feltétlen igaz. Ez volt tehát a régmúlt. A kérdés azonban az, hogy a közelmúltra mi a jellemző.

Az alábbi képen a réz világpiaci árát láthatjuk 1980 és 2017 között. Ez már tehát az az időszak, amikor a réz spekulatív célú kereskedése is széles körben elérhető, befektetési célú ipari fémek is vásárolhatók, és a fizikai ügyleteket meghaladják a határidős tőzsdéken kötött ügyletek volumene.

A fenti időszakban összesen 3 recesszió volt az Egyesült Államokban. Az alábbi táblázatban ezeket foglalom össze.

Recesszió kezdete	Esett a réz?	Esés mértéke
1990. július	Igen	Kb, 15%
2001. március	Igen	Kb. 12%
2007. december	Nem	0

A három esetből tehát két esetben tapasztalhattunk a recesszió előtt árfolyam visszaesést. Amit eddig még nem vettünk figyelembe, hogy hány olyan alkalmat látunk a grafikonon, amikor  a réz ára esik, és közben recesszió nem alakul ki, tőzsdei összeomlás, sőt korrekció sem következik be. Ilyenből nagyon sokat találunk, ha visszamegyünk a fenti grafikonokon. Akár még nagyobb, drasztikus árfolyam esések esetén sem tapasztalhatunk gazdasági változást.

Mutatok erre is néhány példát. Az alábbi képen piros görbével láthatod a réz árának változását. Jól látható, hogy tavaly a 3,3 dolláros szintről esett vissza a réz ára 2,6 dollár közelébe, ami közel 20%-os árfolyamesés. Majd pedig a rézzel együtt a tőzsdeindex (kék görbe) is 20%-ot zuhant 2019 januárjában.

(képek forrása: tradingview.com)

Azaz ha divergencia van a tőzsde és a réz ára között, akkor ez jelzi a tőzsdéken az árzuhanást. Ha ezt így elfogadod a fenti grafikon alapján, akkor a jelen felülértékelése hibába estél bele, amit már nagyon sokat emlegettem itt az oldalon és a tanfolyam hallgatóinak is. Helyette inkább nézzük meg hosszabb távon a fentieket.

Az alábbi képen azt láthatod, hogy 2011-2016 között folyamatosan esik a réz ára. és közben a tőzsde folyamatosan emelkedik. Ez már azonnal cáfolja a 2018-as esést, azaz a réz árzuhanása úgy látszik nem mindig jelent rosszat..

De a 2008-2009-es válság előtt is esett a réz ára. Ez szokott lenni a másik érv a rézzel kapcsolatban. Ha az alábbi képen megnézed, akkor láthatod, hogy a réz árfolyama együtt mozog a tőzsdékkel, sőt a válság kezdetén a tőzsdék már hónapok óta csökkenő trendben vannak, a réz ára pedig új csúcsra emelkedik. Jelöltem ezt a pontot a grafikonon.

Az alábbi képen egy 2006-os esetet láthatsz, azaz a rész 3,8 dollárról 2,5 dollárra esik, közben a tőzsde emelkedik.

És a dotkom lufi alatt is a tőzsdével együtt esett a réz ára. Tehát nem történt divergencia a válság előtt.

A fentiekből már valószínűleg körvonalazódik az olvasó számára, hogy a réz árának vizsgálata nem egy csodafegyver. Bár korábban valóban megfigyelhető volt, hogy a recessziók előtt esett a réz árfolyama. Azonban azt is megnéztük, hogy a recesszió nem jelenti automatikusan a részvények, tőzsdék árfolyam esését. Illetve mutattam példákat a téves jelekre is, azaz esik a réz és nem történik semmi a tőzsdéken, vagy a gazdaságban. Ezek a hatások magyarázhatók azzal, hogy a réz árfolyamát nem csak a kereslet határozza meg, azaz figyelni kell a kínálati oldalt (kitermelőket) és a spekulatív ügyleteket is. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az elmúlt 30 évben csak három alkalommal került recesszióba az Egyesült Államok, de ha az elmúlt 50 évet nézzük akkor is "csak" 7 recessziót vizsgálhatunk. 100 éves távon pedig összesen 20 recesszió során vizsgálhattunk különféle mutatókat úgy, hogy közben a válságok természete, okai is mások, így a tőzsdéken tapasztalható reakciók is eltérők lehetnek. Jó példa erre a háború utáni recesszió, amikor a tőzsdék folyamatosan emelkedtek.  

Mire használható a réz árfolyamának követése?

Látható volt a fentiekből, hogy a gazdasági válságok előrejelzésére, tőzsdei korrekciók jóslására nem feltétlenül volt jól használható a réz árának változása. Azonban Ben Jacobsen, Ben R. Marshall, Nuttawat Visaltanachoti a Massey Egyetem munkatársai egy érdekes összefüggést figyeltek meg.

Tanulmányukban az ipari fémek (réz mellett alumíniumot is vizsgálták) és részvények közti kapcsolatot figyelték meg. Az összefüggés lényege, hogy  az ipari fémek árfolyamának szórás növekedése (volatilitás növekedés) előrejelez átlagosan egy 1,5%-os részvénypiaci visszaesést a következő hónapban, feltéve ha a gazdaságot a bővülés, konjunktúra jellemzi. Hasonló helyzetet figyeltek meg a zsugorodás, recesszió alatt is, de ekkor átlagosan fél százalékos a hozam növekedés. Azaz ha tudjuk előre, hogy most konjunktúra van a gazdaságban, akkor a réz árának esése a következő hónapra átlagosan 1,5%-os részvénypiaci esést jelez. Ha pedig tudjuk előre, hogy a gazdaság recesszió állapotában van, akkor a réz árának emelkedése átlagosan fél százalékos hozamnövekedést jelent.  A fentiekkel két probléma van. Az egyik, hogy ebben a vizsgálatban nem az a kérdés, hogy a réz előrejelzi a válságot vagy sem, hanem egy megfigyelést láthatunk, amihez tudni kell azt, hogy éppen konjunktúra, vagy recesszió jellemzi a gazdaságot. A másik az átlag, azaz átlagosan 1,5%-os esésbe belefér az is, hogy egyik esetben 7%-os emelkedés történt, másik esetben -4%-os esés. Ennek is 1,5%-os az átlaga..