Intézményi befektetők: Kik ők? Mit csinálnak a tőzsdéken? Miért célszerű figyelni a lépéseiket?

Cikkünkben az intézményi befektetőkről a tőkepiacok, pénzpiacok egyik nagy csoportjáról fogunk beszélni. Áttekintjük az intézményi befektetők sajátosságait, az általuk alkalmazott befektetési módszereket, és szó lesz arról is, hogy miért érdemes az intézményi befektetőket követi a tőzsdéken, de arra is kitérek, hogy az intézményi befektetők milyen módszerekkel követik nyomon a kisbefektetők lépéseit. Témáink:

  • Kik azok az intézményi befektetők? Mit jelent az intézményi befektető kifejezés?
  • Intézményi befektetők jellemzői, általuk alkalmazott stratégiák
  • Mely intézményi befektetők a legnagyobb szereplők?
  • Mely intézményi befektetők irányítják a piacot?
  • Miért érdemes követni az intézményi befektetők lépéseit?
  • Intézményi befektetők tulajdoni része
  • COT riport vizsgálata
  • Intézményi befektetőknél levő készpénz mennyisége
  • Intézményi befektetők részvénykitettsége
  • Okos pénz mutatók
  • Az intézményi befektetők is követik a kisbefektetőket?
  • Az intézményi befektetők és a tőzsdei anomáliák

Kik azok az intézményi befektetők? Mit jelent az intézményi befektető kifejezés?

Az intézményi befektetők megnevezés alatt jellemzően olyan társaságokat értünk, melyek nagyrészt más vállalkozások/magánszemélyek/intézmények vagyonát kezelik. Az intézményi befektetők körébe sorolhatjuk a hagyományos befektetési alapokat, az ETF alapokat, de a nyugdíjalapok, a hedge fundok és más cégek is ebbe a körbe sorolhatók. Az általános jellemzése ennek a befektetői kategóriának a professzionális, szakmai befektetők. Az intézményi befektetők további sajátossága, hogy a legtöbb tőzsde estében a részvények széles körét az intézményi befektetők birtokolják. Tekintettel arra, hogy professzionális befektetőknek tekinthetők, illetve figyelembe véve, hogy a részvénypiac nagy szelete az intézményi befektetők kezében van, így gyakran nevezik az általuk megmozgatott pénzt okos pénznek.

Az alábbi grafikonon jól látható az intézményi befektetők dominanciája az amerikai részvénypiacon. Eszerint az amerikai részvények 23 százaléka hagyományos befektetési alapok kezében van, 12%-ot különböző nyugdíjalapok birtokolnak, az ETF alapok és hedge Fundok pedig 6, illetve 3 százalékon osztoznak.

Intézményi befektetők jellemzői, általuk alkalmazott stratégiák

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az intézményi befektetők között is jelentős különbségek vannak az alkalmazott befektetési módszerek alapján. Ezt azért fontos felismerni, mert ha a tőzsdei kereskedőknek, befektetőnek az a szándéka, hogy az intézményi befektetők lépéseiből következtetéseket vonjon le, akkor ehhez tudni kell az adott intézményi befektetői kör stratégiájának sajátosságait. Ezek alapján a következő különbségeket tehetjük.

A nyugdíjalapok reagálnak a legrugalmatlanabbul a rövid és közép távú trendekre, és általában passzív módon, a vedd meg és tartsd technika elvei szerint fektetnek be. Pont a rugalmatlan reagálás miatt ezt az intézményi kört csak abban az esetben érdemes figyelnie egy befektetőnek, ha 20-30 éves időtávon tervezi a befektetést.

A hagyományos befektetési alapok többsége aktívan kezeli a portfóliót, de itt is dominál a vedd meg és tartsd szemlélet. A célja ezeknek az alapoknak, hogy a referencia index, legtöbbször a tőzsdeindex hozamát, felülteljesítsék azzal, hogy egy egyedi portfóliót alakítanak ki. A rossz hír az, hogy ez az esetek 80 százalékában nem sikerül, azaz a befektetési alapok 80%-a alulteljesít, lásd alábbi képen. Az ETF alapok jellemzően különböző indexkövető megoldásokat alkalmaznak és passzív módon fektetik be a pénzt. Az ETF alapok esetében kimutatható, hogy jelenlétük a piacon torzításokat eredményez.

A spekulatív tőkét pedig nagyrészt a  hedge fundok biztosítják. Ebben a körben az az elsődleges befektetési cél, hogy minden körülmény között pozitív hozamot hozzon az intézményi befektető. A magyar megfelelője (kisbefektetőkre szabva) ennek a körnek az abszolút hozamú alap. És ahogy a magyar abszolút hozamú alapokról is elmondható, hogy többségük nem képes a felülteljesítésre, így igaz ez a hedge fundokra is. Ha megvizsgáljuk a hedge fundok teljesítményét, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a hedge fundok az utóbbi években alulteljesítettek, negatív többlethozamot mutathatunk ki. Olyan többlethozamról beszélünk, mely az ismert (több tucat) tőzsdei összefüggéssel, tényezőkkel nem magyarázható meg (például value, momentum, size, részletek itt). Az alábbi grafikonon láthatod is zöld színnel a hedge fundok teljesítményét, összevetve a tőzsdei faktorok kihasználásával elérhető hozammal. A kék terület a grafikonon jól mutatja, hogy a halmozott többlethozam negatív.

forrás: http://abwinsights.com

Mely intézményi befektetők a legnagyobb szereplők?

Az alábbi grafikonon jól látható, hogy az elmúlt években mely intézményi csoportok birtokolták az amerikai részvényeket. Jelölések:

  • Households – háztartások
  • Inv. Large Passive – passzív befektetők, nagyok
  • Inv. Small Passive – passzív befektetők, kicsik
  • Inv. Small Acitve – aktív befektetők, kis cégek
  • Inv. Large Acitve – aktív befektetők, nagyok
  • Long-Term – nyugdíjalapok

forrás: Which Investors Matter..

Az alábbi táblázatban a legnagyobb cégeket (AUM oszlopban a kezelt vagyon) látjuk.

forrás: Which Investors Matter..

A táblázatból és a fenti grafikon alapján azt tapasztalhatjuk, hogy a passzív befektetési stratégiát alkalmazó nagy cégek (kék színnel, gyakran indexkövető ETF alapokat kezelő) és a passzív befektetési stratégiát alkalmazó kis cégek (zöld színnel a grafikonon) jelentős részét teszi ki a részvénypiacnak. A fentiek ellenére nem ők a legnagyobb piacmozgató erő a piacon.

Mely intézményi befektetők irányítják a piacot?

Ralph S. J. Koijen, Robert Richmond, Motohiro Yogo azt mutatták ki vizsgálatukban, hogy  a small-active befektetők és a hedge fundok reagálnak a legrugalmasabban a részvénypiaci változásokra, míg a nagy intézményi befektetők, a small-passive befektetők és a long-term befektetői kategóriák reagálnak a legkevésbé.

A fentieken túl nemcsak a piaci szereplők keresleti görbéjének rugalmasságát vizsgálták meg, hanem a részvények árazására gyakorolt hatást is. Erre a célra egy ún. repricing mutatót alkottak meg. Ez alapján pedig az is kimutatható, hogy a részvények árára a legnagyobb ármozgató hatást a small-active befektetők és a hedge fundok gyakorolják. Az alábbi táblázat repricing oszlopában látható, hogy milyen mértékű a részvények árára gyakorolt hatás. Például a small-active befektetők portfóliójának újraallokálása a teljes piac 28,6%-ra gyakorol hatást. Ezzel szemben a hosszú távú befektetők (3,9%) és (meglepő módon) a brókerek (1,6%) befektetési döntései alig gyakorolnak hatást a részvénypiacra.

forrás: Which Investors Matter..

Az alábbi grafikonon kezelt vagyonméret szerint vannak felsorolva a befektetők kezelt vagyon alapján. A Small alatt találjuk az összes befektető 20%-át, mely a legkisebb vagyont kezeli. Ahogy azonban a grafikonon követhető (kék színnel), a repricing hatás ennél a kategóriánál a legnagyobb.

forrás: Which Investors Matter..

Ez a 36 cég irányítja a részvénypiacot

A fentiek könnyen félreértésekhez vezethetnek, és azt gondoljuk, hogy más befektetői csoportokra nem érdemes figyelni. Ugyanakkor az alábbi táblázat is mutatja, hogy méretüknél fog az egyes kategóriákon belüli legnagyobb cégek erős hatást gyakorolhatnak a részvények árára. Az alábbi táblázatban az egyes befektetői kategóriákon belül látjuk azokat a cégeket, melyek a részvények árára a legnagyobb hatást gyakorolják.

forrás: Which Investors Matter..

Összegezve a fentieket azt láthatjuk, hogy az aktív befektetési stratégiát követő befektetők piacra gyakorolt hatása a legnagyobb. Ezenfelül az is kimutatható a fenti kutatásból, hogy az egységnyi kezelt dollárra vetítve a hedge fundok gyakorolják a legnagyobb hatást a részvények árazására.

Érdemes követni az intézményi befektetők lépéseit?

Tőzsdei kereskedők, részvénypiaci befektetők körében alapvetően két vélemény fogalmazódott meg az intézményi befektetőkkel az általuk kezelt pénzzel (okos pénz) kapcsolatban. Az egyik szerint azért célszerű figyelni az okos pénz lépéseit, mert nagy pénzt mozgatnak meg a piacon, és ez hatással lesz a részvények jövőbeni árazására. Ebben a véleményben nem fogalmazunk meg olyan elvárásokat, hogy a professzionális befektetők jobban tudják, hogy milyen részvényeket kell vásárolni, ezért érdemes követni őket. Mindössze arról van szó, hogy a figyelésükkel a tendenciák vizsgálhatók, melyek hatással lesznek egy-egy részvény piacára. A másik vélemény szerint azonban az okos pénzt azért érdemes figyelni, követni, mert a professzionális befektetők által vásárolt részvények jövőbeni hozama magasabb lesz. Az intézményi befektetők tehát jó szakemberek, képesek kiválasztani a felülteljesítő részvényeket, szaktudásukkal többlethozamot realizálnak, így a követésük megtérül. A kérdés az, hogy ezekre a véleményekre van-e bármiféle gyakorlati bizonyíték, és mielőtt erre rátérnék, érdemes átgondolni, hogy a piaci szereplők valóban képesek hatást gyakorolni a részvények árára.

 
 

Az intézményi befektetők részvényvásárlása és a jövőbeni hozam

Ahogy fentebb már utaltam rá, az intézményi befektetők lépései és a részvények jövőbeni hozama közötti kapcsolat évtizedek óta vita tárgya. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egyes vizsgálatok összehasonlítása is nehéz az eltérő módszertan miatt. Az 1990-es éveket követő vizsgálatokban ugyanis nagyrészt azt vizsgálták, hogy az intézményi befektetők milyen részvényeket tartanak, és ezek várható hozama hogyan alakult a jövőben. Később azonban a portfólióban tartott részvények helyett a negyedéves változásokra (institutional flows) irányultak a vizsgálatok, azaz azt vizsgálták, hogy az intézményi befektetők mely részvényekben növelték, vagy csökkentették a kitettségüket. Tekintettel arra, hogy a SEC kötelezi az intézményi befektetőket, hogy negyedévente közzétegyék a részvényeket, melyeket a portfóliójukban tartanak, nem nehéz a változásokat kiszámítani. Az institutional flows adatokból tehát az derül ki, hogy az intézményi befektetők mely részvényeket vásárolják a legintenzívebben. Arra pedig több vizsgálat is rámutatott, hogy az institutional flows és a részvények következő negyedéves hozama között pozitív a kapcsolat, lásd:

Például Chen, Jegadeesh, Wermer sikeresen kimutatta, hogy a befektetési alapok által tartott részvények nem teljesítik felül más részvények hozamát. Ugyanakkor a befektetési alapok által intenzíven vásárolt részvények hozama lényegesen nagyobb, mint a befektetési alapok által eladott részvények hozama. Ez utóbbi vizsgálat tehát már az institutional flows mutatón alapul.

Ugyanakkor a fenti következtetésekkel sem ért mindenki egyet. Ennek oka, hogy nagyon ritka az adatközlés (negyedéves), és így nem lehet eldönteni, hogy az intézményi befektetők okozzák a jövőben nagyobb hozamot (pozitív ármozgást), vagy épp arról van szó, hogy csak reagálnak az ármozgásra, kihasználják azt. A fentiek miatt tekinthető hiánypótlónak James G. Bulsiewicz a Long-Term Institutional Trades and the Cross-Section of Returns cím alatt elérhető munkája, melyben nem csak egy-egy negyedévet, hanem hosszabb távon 10 negyedéves adatsorokon vizsgálta meg az intézményi befektetők és a részvények jövőbeni hozama közötti kapcsolatot.

Mit mutatnak a kutatások? Nem érdemes követni az okos pénzt?

A Long-Term Institutional Trades and the Cross-Section of Returns című tanulmányban az intézményi befektetők hosszú távú lépéseit vizsgálták 1980-2010 között, és arra voltak kíváncsiak, hogy az intézményi befektetők részvényvásárlási lépései és a részvények jövőbeni hozama között van-e kapcsolata. A vizsgálatban a SEC 13F adatlapját használták fel, melyen az intézményi befektetőknek minden ügyletet be kell jelenteni, mely tranzakció eléri a10.000 részvény darabszámot vagy 200.000 dollár értéket. Emellett pedig a vizsgálatban az 5 dollárnál nagyobb (centes részvényeket kizárták) árfolyamú részvényekkel foglalkoztak.

Ahogy pedig az előző bekezdésben beszéltünk róla, ebben a vizsgálatban nem egy-egy negyedévet, hanem 10 negyedév adatai alapján állapították meg az egyes részvényekre vonatkozóan, hogy az intézményi befektetők vásárolják az adott részvényt. Ez a 10 negyedévre visszatekintő mutató LIT (Long-term Institutional Trades) megnevezést kapta. Számítása nagyon egyszerű, negyedévente összesítjük, hogy az adott részvényt mekkora mennyiségben vásárolták az intézményi befektetők melybők kivonjuk, hogy mennyi részvényt adtak el az intézményi befektetők, így megkapjuk a változást, melyet hozzáadunk az előző negyedévhez. Eszerint a LIT folyamatosan emelkedő mennyiséget mutat, ha az intézményi befektetők vásárolják a részvényt.

A fentiek után már csak az a kérdés, hogy a LIT és a jövőbeni hozam között van-e kapcsolat, érdemes-e figyelni, hogy az intézményi befektetők vásárolnak egy részvényt.  A kérdés megválaszolásához a részvényeket sorba rendezték a LIT mutató alapján, majd 10 részre osztották a vizsgálatban szereplő részvényeket, ahol a Low portfólióba kerültek azok a részvények, melyeket a legkevésbé vásároltak az intézményi befektetők. A High portfólióba pedig azok a részvények kerültek, melyeket leginkább vásárolták (legmagasabb LIT mutató). Az alábbi táblázatban az átlagos havi hozamokat tekinthetjük meg egyenlő arányú (equally-weighted) és kapitalizáció szerinti súlyozású (value-weighted) portfóliók esetén. A low oszlopban az átlagos havi hozama látható azoknak a részvényeknek, melyeket a legkevésbé vásárolták az előz 10 negyedévben az intézményi befektetők, a high oszlopban pedig a legjobban vásárolt részvényekből álló portfóliók láthatók. A low-high pedig a két kategória hozamkülönbségét mutatja, mely egyenlő súlyozás esetén évi 7,82%, kapitalizáció szerinti súlyozásnál 8,21% hozamkülönbséget jelent. A zárójelben szereplő t-stat értékek (nagyobb, mint 2, magyarázat itt) arról is árulkodnak, hogy a vizsgálat statisztikailag szignifikáns. Eszerint tehát a részvények jövőbeni hozama és a LIT mutató között negatív a kapcsolat, azaz az intézményi befektetők által az előző 10 negyedében intenzíven vásárolt részvények és a legkevésbé vásárolt részvények között átlagosan évente 7,82-8,21% hozamkülönbség mutatható ki, a legkevésbé vásárolt részvények javára. A múltbeli adatok alapján az alacsony LIT értékkel rendelkező részvények felülteljesítették a magas LIT mutatójú részvényeket.

forrás: Long-Term Institutional Trades and the Cross-Section of Returns

A kimutatott hozam egyúttal abnormális hozamnak (magyarázat itt) is tekinthető, azaz nem magyarázható meg az ismert tőzsdei összefüggésekkel.

forrás: Long-Term Institutional Trades and the Cross-Section of Returns

Az alábbi grafikon az alacsony LIT és magas LIT részvényekből álló portfóliók halmozott hozama látható.

forrás: Long-Term Institutional Trades and the Cross-Section of Returns

Itt pedig a két kategória közötti hozamkülönbség figyelhető meg. A többlethozam keletkezése ciklikusságot mutat.

forrás: Long-Term Institutional Trades and the Cross-Section of Returns

Összegezve tehát a fentieket, azt láthatjuk, hogy az intézményi befektetők által vásárolt részvények jövőbeni hozamával kapcsolatosan nincs egységes álláspont. A negyedéves adatokkal kapcsolatban felmerülő fő probléma, hogy nem tisztázott az ok-okozati összefüggés, de alapvetően pozitív kapcsolatot lehet kimutatni az okos pénz részvényvásárlása és a részvények jövőbeni hozam között. Ezzel szemben a fent részletezett kutatás 10 negyedéves visszatekintése alapján már negatív kapcsolatot mutatott ki, azaz alulteljesítettek a jövőben azok a részvények, melyeket az intézményi befektetők intenzíven vásároltak.

Miért érdemes követni az intézményi befektetők lépéseit?

A fenti vegyes befektetési eredmények ellenére az intézményi befektetők nagy tőkét mozgatnak meg, és az általuk lebonyolított ügyletek hozzáférhetők nyilvános adatbázisokból. A nagyobb megmozgatott tőke pedig rövid és közép távon hatással lehet a részvények, részvénypiac árazására, így a tőzsdei kereskedők széles köre követi valamilyen módon az intézményi befektetőket. Ezek közül a módszerek közül már itt az oldalon nagy sokról beszámoltunk, így most csak röviden összefoglalom, a részleteket a hivatkozások alatt találod.

1) Intézményi befektetők tulajdoni része

Az intézményi befektetőket úgy tudjuk nyomon követni, hogy megnézzük egy vállalat összes kibocsátott részvényének mekkora hányadát birtokolják. Az intézményi befektetők tulajdoni hányada alapján megkülönböztetünk négy esetet, melyeknek különböző jelentősége lehet:

  • alacsony részesedési hányad és/vagy növekvő tendencia
  • magas tulajdoni hányad és/vagy csökkenő tendencia

Az intézményi  befektetők tulajdonrészét a különböző részvény-adatbázisok segítségével könnyedén le tudjuk kérdezni. Már több alkalommal tárgyaltuk a finviz alkalmazását, gyorsan, egyszerűen a kiválasztott részvény árfolyama alatti táblázatban kapjuk meg a fontosabb adatokat. Például az Amazon.com esetében a táblázat részlete az alábbi:

intézményi befektetők részvény vásárláss

A fenti táblázatban az "Inst Own" sorban 61,5 százalékot találunk, azaz az intézményi befektetők vásárolták meg a részvények 61,5%-át. Az "Inst Own" alatt pedig az "Inst Trans" sor mutatja, hogy az elmúlt három hónapban hogyan változott az intézményi befektetők tulajdoni hányada. Itt 1,07%-os csökkenést láthatunk, ami jelentéktelennek számít. A két adat, azaz a tulajdoni hányad, és a tendencia már rendelkezésünkre áll. Emellett még a  gurufocus.com oldalt is használhatjuk, itt az Ownership menüpont alatt, az "Institutional Ownership History%" grafikon mutatja hosszabb időre (akár évtizedekre) visszamenőleg a tulajdoni arány változást.

Az alábbi képen a kibocsátott részvények számát (felső görbe) és az intézményi befektetők tulajdoni részesedését látjuk. A képen nem látszik jól, de azért néhány érdekes pontot kiemelnék. A dotkom lufi előtt 29% volt az intézményi befektetők aránya, ami fél év alatt 56%-ra emelkedett az Amazon.com esetében.  2007-ben (a 2008-2009-es válság előtt) 90 százalékot emelkedett az intézményi befektetők tulajdoni része.

intézményi befektetők részvény vásárlásaik

(forrás: gurufocus.com)

A fenti eszközökkel tehát az intézményi befektetők lépéseit követhetjük, most nézzük meg, hogy milyen eseményekre célszerű figyelni.

Alacsony az intézményi befektetők aránya és növekvő tendencia

Milyen esetekben alacsony (20-30% alatti) az intézményi befektetők aránya? Két eset lehetséges. Az egyik eset, hogy találtunk egy vállalkozást (jellemzően small és mid cap kategóriában találunk ilyen cégeket), amelyre az intézményi befektetők nem figyeltek fel. Ennek egyik lehetséges oka, hogy túlságosan kicsi a vállalat, vagy nem várnak nagy növekedést a cégtől, így nem foglalkoznak vele. A másik eset pedig, hogy már korábban kiléptek a vállalkozásból a rossz növekedési kilátások miatt.

Ha úgy gondoljuk, hogy találtunk egy céget, melyre nagy növekedés vár a jövőben, és az intézményi befektetők még nem találták meg, akkor számíthatunk arra, hogy ha ténylegesen növekedésnek indul a vállalkozás, az intézményi befektetők vásárlásai jelentősen feltornázzák a befektetésünk értékét. Az alacsony intézményi befektetői arány tehát akkor lehet előnyös, ha egyedi részvényeket keresünk, és értékalapú megközelítést használunk. Ilyen helyzetben előnyös, ha előbb találjuk meg a vállalkozást, mint az intézményi befektetők széles köre, azaz preferáljuk az alacsonyabb intézményi befektetői hányaddal rendelkező vállalkozásokat. Érdemes még szót ejteni a növekvő tendenciáról, amely azt jelzi, hogy a céget veszik az intézményi befektetők. Előnyös helyzetet jelenthet a kereskedés során, ha a vételünkkel együtt az intézményi befektetők is veszik a részvényeket.

Magas intézményi befektetői arány és csökkenő tendencia

A 80-90% körüli, feletti szintekről beszélünk ebben az esetben. Ez jelzi, hogy az "okos pénz" már beszállt az üzletbe, azaz az emelkedés nagy részén túl vagyunk. Ha magas szintről csökken az intézményi befektetők aránya, csökkenő tendenciát tapasztalunk az intézményi befektetők arányában, akkor keressük az okokat, hogy mért adnak el az intézményi befektetők, ez ugyanis az árfolyam erőteljes esésével fog együtt járni. Jelentős eladói nyomás alakulhat így ki egy részvény piacán, amely az árak meredek esését okozhatják. Természetesen az okokat célszerű keresni, azaz miért építik le a pozícióikat az intézményi befektetők. Ha a nagy kapitalizációjú papírok széles körében tapasztaljuk, hogy magas az intézményi befektetők aránya, akkor az jelzi, hogy túlzott optimizmus uralkodik a piacon.

2) COT riport vizsgálata

Vizsgálhatjuk a COT riportot, melyből kiderül, hogy az intézményi befektetők milyen határidős ügyleteket kötöttek. A COT riport devizák, árupiaci termékek, tőzsdeindexek kereskedés esetén is hasznos információkat nyújtanak, lásd itt:

3) Intézményi befektetőknél levő készpénz mennyisége

Vizsgálhatjuk, hogy mennyi készpénzt tartanak egyes intézményi befektetők, különösen a hagyományos befektetési alapok. Bár általános értelemben nem létezik olyan, hogy partvonalon várakozó pénz , de a befektetési alapok esetében mégis van ennek jelentősége, részletek itt:

4) Intézményi befektetők részvénykitettsége

Vizsgálhatjuk a befektetési alapkezelők részvénypiaci kitettségét. A NAAIM heti rendszerességgel végez kérdőíves felmérést a befektetési alapkezelők között, melyben az átlagos részvénypiaci kitettségüket vizsgálják. Tehát a mutató követésével figyelhetjük, hogy az alapkezelők részvénypiaci kitettsége csökken, vagy növekszik. Alacsony érték esetén kisebb a részvénypiaci kitettség, magas érték esetén pedig magas az átlagos részvénypiaci kitettsége az okos pénzt mozgató alapkezelőknek. Tőzsdei kereskedőként fontos információkhoz juthatunk, hiszen az alacsony kitettség az egyúttal azt is jelzi, hogy készpénzzel várakoznak a partvonalon az alapkezelők. Az alábbi képen az indexet láthatjuk, illetve a NAIIM honlapján az aktuális adatok itt érhetők el: http://www.naaim.org/programs/naaim-exposure-index/

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/cikk_kepek/tozsde-kezdoknek-okos-penz-01.png

A fenti képen alul az S&P500 indexet látjuk, néhány pontot levetítettem, hogy a kezdő tőzsdei kereskedők számára is világos legyen. A magas érték nem azt jelenti, hogy eladjuk a részvényeket, és az alacsony érték sem jelenti feltétlen azt, hogy részvényeket veszünk, mert emelkedés következik.

5) Okos pénz mutatók

A fentieken túl további okos pénz indikátorokat is használnak a befektetők, melyekről itt beszéltünk részletesen.

 
 

Az intézményi befektetők is követik a kisbefektetőket?

Kutatások széles köre igazolta (lásd: Individual Investor Trading and Stock Returns, How Wise Are Crowds? Insights from Retail Orders and Stock Returns, Tracking Retail Investor Activity) azt, hogy a kisbefektetők ún. order imbalance adatsora pozitívan jelzi előre egy részvény rövid távú hozamát. Az order imbalance egy mérőszám, mely azt mutatja meg, hogy egy részvény piacán a vételi megbízások mennyivel haladják meg az eladási megbízásokat. Ha nagy az egyensúlytalanság, akkor a vételi megbízások lényegesen meghaladják az eladási megbízásokat. A folyamat fordítottja is kialakulhat, azaz az eladási megbízások haladják meg a vételi megbízásokat. Ezekhez az adatokhoz egyébként egy átlagos befektető is hozzáférhet például a Nasdaq TotalView szolgáltatáson keresztül (Net order Imbalance), de azt is látni kell, hogy a tőzsdén teljesülő megbízások jelentős része különböző kereskedési helyszíneken történik, és gyakran házon belül (internalization a módszer neve) kötik meg az ügyletet. Pontosan ezért lesznek értékesek a nagy ügyfélszámmal rendelkező brókerek kereskedési adatai az intézményi befektetők számára. Az intézményi befektetők ezeket az adatokat felhasználva kihasználják azt, hogy egyes részvények (ahol nagy az order imbalance azaz a megbízások egyensúlytalansága) 1-21 napos hozama nagyobb lesz. A módszer, illetve a stratégia részleteiről itt beszéltünk: A kisbefektetők/kereskedők NEM nyereségesek a tőzsdén?

Az intézményi befektetők és a tőzsdei anomáliák

Széles körben ismertek olyan tőzsdei összefüggések, melyekkel tartósan többlethozamot lehet a piacról kinyerni. Ezekről az összefüggésekről több alkalommal is beszéltünk, és teljes részletességgel a Tőzsdei Anomáliák című könyvben olvashatsz róluk. Mindenesetre kutatások azt is igazolják, hogy egyes tőzsdei összefüggések jelenléte összefügg az intézményi befektetők dominanciájával. Példaként említenék meg egy korábbi kutatást, melyben ugyanazokat a társaságokat vizsgálták meg a kínai tőzsdén úgy, hogy különválasztották az A részvényeket, melyeket csak a kínai beföldi szereplők vásárolhatnak, és a B részvényektől, melyet a külföldi befektetők is megvásárolhatják. A kínai tőzsde sajátosságáról itt beszéltünk, de röviden annyit érdemes tudni, hogy a belföldi piac jelentős részét a kisbefektetők uralják, melyek jellemzően zajkereskedők. Ezzel szemben a külföldi piacon az intézményi befektetők dominálnak. Az olyan tőzsdei összefüggés, mint a momentum-hatás nem volt kimutatható a belföldi tőzsdén, csak az intézményi befektetők uralta piacon (ugyanazokon a részvényeken), ahogy például a short-term reversal hatás csak a belföldi tőzsdén volt kimutatható. A fentiek azt jelentik, hogy egyes tőzsdei összefüggések hatékonysága, nagysága összefügghet az intézményi befektetők arányával.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link