Put/Call ráta: Előrejelzés a tőzsdén a Put/Call ráta segítségével

A Put/Call ráta egy piaci hangulatot mérő, ún. sentiment indikátor. Kereskedők körében széles körben elterjedt a Put/Call ráta figyelése, melyből a piaci hangulatra tudunk következtetni. Nemcsak a részvénypiac alakulása, hanem egyedi részvények, instrumentumok árfolyamának előrejelzésére is használható, illetve a Put/Call ráta gyakran eleme a különböző kontra stratégiáknak is. Témáink:

• Mit jelez a Put/Call ráta?
• Hogyan használjuk a Put/Call rátát?
• Mire figyeljünk  a Put/Call ráta használata során?
• Részvénypiaci, tőzsdei előrejelzés a Put/Call ráták segítségével
• Részvénypiaci, tőzsdei előrejelzés pontosítása
• Put/call ráta és a jövőbeli hozamok (2025)

Mit jelez a Put/Call ráta?

A put/call ráta a Chicagói Opciós Tőzsde (Chicago Board Options Exchange, CBOE) adataira épül, és a részvénypiaci hangulat előrejelzésére használják. A mutató azt méri, hogy a put és call opciók kötésállománya milyen arányban változik. A pontos értelmezéshez érdemes először tisztázni, mit is jelent a put és a call opció. Put opciókat a kereskedők akkor használnak, ha fedezni szeretnék a részvénypiaci veszteségeiket, azaz a tőzsdén esésre számítanak, illetve idetartoznak kifejezetten azok a kereskedők is, akik a tőzsdei esésre számítanak, ezért nyitnak Put opciókat. A Put opciók forgalmának növekedése tehát azt jelzi, hogy egyre több piaci szereplő lesz pesszimista. A Call opciók segítségével pedig a részvénypiaci short ügyleteket lehet fedezni, illetve Call opciókat használnak azok a kereskedők, akik a tőzsdén emelkedésre számítanak. Emiatt tehát a Call opciók volumenének növekedése a piaci optimizmus jele. A fentiek alapján már látható, hogy a Put/Call ráta a Put volumen és a Call volumen hányadosa, számítási képlete:

Put/Call ráta = Put volumen / Call volumen

Természetesen Put/Call rátája egyedi részvényeknek is van, amennyiben van opciós piaca a részvénynek (large cap kategóriában általában találunk a részvényhez tartozó opciót). De a tőzsdei előrejelzésre, a részvénypiac alakulására vonatkozóan általában az indexekhez tartozó Put/Call rátákat figyeljük. Alapvetően tehát két Put/Call rátát figyelnek a befektetők, mindkettő a CBOE (Chicago Board Options Exchange, azaz Chicagói Opciós Tőzsde) adatait használja, mivel ez a legnagyobb opciós tőzsde.  A CBOE Equity Put/Call ráta az egyedi részvények opciós adatait dolgozza fel összesítve, míg a CBOE Index Put/Call ráta a fő indexek opciós adatait tartalmazza: Dow, Nasdaq, S&P500, Russel 2000, S&P100. A fentiek mellett egy harmadik Put/Call rátát is vizsgálunk, ez pedig a fenti kettő együttes adatait mutatja, melyet CBOE Total Put/Call ráta néven találunk meg.

Hogyan használjuk a Put/Call rátát?

A fentiekben megbeszéltük, hogy a Put/Call ráta az opciós piac állapotáról ad képet a kereskedő számára. Egyrészt az opciós piacon találjuk azokat a kereskedőket, akik egyébként a tőzsdén is kereskednek és az opciókkal fedezik az esetleges veszteségeket. Ugyanakkor kifejezetten spekulatív célú kereskedőket is találunk az opciós piacokon. Mindenesetre a fenti három Put/Call ráta a piaci hangulatról adhat nekünk információkat. Megbeszéltük, hogy a Put forgalom növekedése jelzi a növekvő piaci pesszimizmust. Mivel a Put/Call hányadosban a számláló a Put forgalom, így a növekedésével a Put/call ráta is emelkedik. Emelkedő Put/Call ráta tehát a növekvő piaci pesszimizmust jelzi. Fordított esetben, ha a Call volumen növekszik, akkor az optimista hangulat jellemzi a tőzsdéket. Ebben az esetben a Put/Call hányados nevezője fog növekedni, azaz a Put/Call ráta csökkenő lesz. Csökkenő érték tehát a piaci optimizmus jele.  A három fő vizsgálható Put/Call ráta az alábbi:

• CBOE Equity Put/Call egyedi részvényekre kötött put és call opciók hányadosa
• CBOE Index Put/Call ráta a fő indexek opciós adatait tartalmazza
• CBOE Total Put/Call ráta = CBOE Equity + CBOEU indexek put és call forgalma

Ha meg szeretnénk vizsgálni a Put/Call rátákat, akkor célszerű egy árfolyam elemző programban betölteni az adatokat. Több, ingyenes árfolyam elemző programban is elérhetők a Put/Call ráták, például stockcharts.com, vagy tradingview.com (Árfolyam figyelő program bemutatása: Tradingview). Az alábbiakban a tradingview.com árfolyam elemzőben nézzük meg a Put/Call ráta használatát. A fenti linken megismerhetjük a programot, illetve jussunk el addig, hogy egy árfolyam grafikont meg tudunk nyitni. Ekkor az árfolyam grafikon bal felső sarkában található keresőben érhetjük el a Put/Call rátákat.

A fenti képen a bal felső sarokban írjuk be a keresőbe, hogy "CBOE PUT" ekkor megjelennek a Put/Call ráták, ezek közül a PCCI név alatti az index Put/Call ráta, PCCE alatt az összes részvény Put/Call rátát találjuk, míg a PC alatt a teljes opciós piac Put/Call rátája.

Hogyan használjuk a Put/Call rátát?

A fentiek alapján már látható, hogyan működik a Put/Call ráta, de a használatával kapcsolatban érdemes néhány gondolatot megbeszélnünk. Többek között azt, hogy  ha a Put és Call forgalom egyenlő, akkor a Put/Call ráta értéke 1. Ez jelezheti a piaci egyensúly állapotát. Feltételes módot azért használok, mert a hosszútávú adatokat vizsgálva az átlagos érték gyakran nem 1, és ennek több okai is van, melyet a következő bekezdésben meg is beszélünk. De az általános megközelítés, hogy magas Put/Call ráta jelzi, hogy itt az ideje az eladásnak, vételi pozíció zárásának, míg alacsony Put/Call ráta azt jelzi, hogy itt az ideje a vételeknek.

Ugyanakkor ha a Put/Call ráta grafikonra egy hosszútávú mozgóátlagot helyezünk (például 200 napos), akkor látható, hogy az 1-es értéktől eltérnek a Put/Call ráták. Az Index Put/Call ráta 200 napos átlaga 1,1 (az alábbi képen a kék görbe a 200 napos mozgóátlag), A részvények összesített Put/Call rátájának 200 napos mozgóátlaga 0,8 (általában 1 alatti), és a teljes opciós piac Put/Call rátájának 200 napos átlaga is 1 alatti (0,85). Általánosságban tehát elmondható, hogy az indexek opciós piacán és a részvények összesített opciós piacán eltérő a piaci hangulat. Arra érdemes figyelni, hogy az indexek nagyrészt az intézményi befektetők piaci irányultságát mutatják, míg a részvények esetében nagy arányban megtaláljuk a nem intézményi befektetőket is. Az index Put/Call ráta általában magasabb (1 feletti) értéke abból fakad, hogy a piaci szereplők index opciók segítségével fedezik a részvény vételi pozícióikat. Mivel az átlagos tőzsdei befektető, befektetési alap long pozícióban van a részvénypiacokon, így Put opciókkal védekezik a visszaeséssel szemben. Emiatt az indexeken a Put opciók általában egyensúlyi állapotban is nagyobb volument adnak. Tehát a Put állomány így nagyobb lesz és az index Put/Call ráta is magasabb. 

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik Put/Call rátát használjuk, mivel az index Put/Call ráta mindenképpen a put irányba fog torzítani a fedezeti ügyletek miatt, így érdemes lehet a Total Put/Call rátát használni, melyben a részvénypiaci összesített és az index opciók adatai is benne vannak.

A teljes opciós piacot reprezentáló Put/Call rátát a tradingview.com árfolyam elemzőben a PC név alatt találjuk. A grafikon megjelenítésénél preferáljuk a vonal diagramot, így jobban át tudjuk látni a Put/Call ráta jelzéseit. Alábbi képen a 200 napos mozgóátlaggal együtt láthatjuk a Total Put/Call rátát (itt már nem japán gyertyákat használunk, ahogy a fenti képen).

A  Put/Call ráta értékeinek hosszútávon 1 közeli átlaga van. Ez tehát azt jelenti, hogy a Put/Call ráta egy szűk sávban oldalaz. Azonosítsuk a sávot, ez aktuálisan a 0,7-1,1 közötti területet jelenti (lásd fenti kép). Érdemes vízszintes vonallal is megjelölni ezeket a sávokat, majd pedig, amikor extrém piaci helyzet alakul ki, akkor abból fogjuk látni, hogy a fenti sávból kilép a Put/Call ráta. Ezeket az extrém helyzeteket a fordulatra kereskedők arra használják, hogy azonosítsák a fordulat lehetséges időpontját. Ugyanis jellemzően akkor fordul meg az árfolyam mozgás, a trend, amikor már a kereskedők nagy tömege egy irányba nyitja a pozícióit. Például amikor csökkenő trendben negatív a hangulat, ha elérkezik az extrém negatív hangulat (a Put/Call ráta 1,1 fölé kilép), akkor már nagy a valószínűsége, hogy a piaci szereplők széles tömege pozícióba lépett (például elfogynak az eladók). Ugyanez igaz az optimista helyzetekre is, azaz amikor a vevők fogynak el. Ilyen esetben a Put/Call ráta extrém mélypontra esik. A fordulatra kereskedők, fordulós kereskedési stratégiát használók tehát ezeket az extrém helyzeteket keresik, és várják a tőzsdéken. Természetesen a Put/Call ráta mellett egyéb jelzéseket is figyelnek a kontra stratégiát folytatók. Az alábbi képen továbbra is a Total Put/Call ráta látható, hozzáadtam a két vízszintes vonalat, hogy lássuk az extrém pontokat, illetve a grafikonra rátettem az S&P500 index árfolyamát is. (a Put/Call ráta 200 napos mozgóátlagát levettem).

A képen piros nyilakkal jelöltem azokat a helyzeteket, amikor extrém tartományba került a Put/Call ráta. Ez tehát azt jelenti, hogy 1,1-es érték felett túlzott a pesszimizmus, emelkedés várható, míg extrém alacsony érték esetén túlzott az optimizmus, visszaesés várható. Látható egyébként, hogy egyes esetekben (túlzott optimizmus) mindössze kisebb korrekció következett be, majd az emelkedés folytatódott tovább. A fenti példából is látható, hogy önmagában nem elegendő a Put/Call ráta a belépési jelek meghatározására.

A Put/Call ráta jelzéseit a kereskedők egy rövid távú mozgóátlag használatával is pontosíthatják. Ez azt jelenti, hogy nem a Put/Call rátát figyeljük, hanem az 8-15 napos mozgóátlagát. Például a Put/Call ráta 8 napos mozgóátlagát vizsgáljuk. Ebben az esetben adjunk a grafikonhoz egy 8 napos mozgóátlagot és rejtsük el a Put/Call ráta értékét.

A fenti képen az 1-es számmal jelölt gombbal tudjuk a mozgóátlagot a grafikonhoz hozzáadni, majd rejtsük el a Put/Call rátát (2-es számmal jelölve). Mivel mozgóátlagot használunk, ezért az eredeti sávhatárokat (0,7 és 1,1) újra meg kell állapítanunk. Az S&P500 index grafikonhoz történő hozzáadására is kitérnék röviden. Első lépésként (1-es számmal jelölve a képen) tehát nyissuk meg a Put/Call ráta grafikont (PC ticker), alakítsuk át japán gyertyáról vonal diagramra. Ezt követően kattintsunk a mérleg ikonra (lásd 2-es számhoz tartozó nyilak), majd az Add Symbol menüpont alatt adjuk a grafikonhoz az S&P500 indexet.

 

Put/call ráta és a jövőbeli hozamok (2025)

A folytatásban arra keressük a választ, hogy a put/call ráta szélsőséges kilengései után hogyan alakult az amerikai részvénypiac hozama a 2009–2024 közötti időszakban. Az alábbi ábrán az általam használt adatbázisban elérhető put/call ráta követhető nyomon, mely bár értékében eltér a népszerű elemzőprogramok (például tradingview) által közzétett indikátortól, de a csúcspontok, mélypontok, kilengések összeegyeztethetők, egyeznek.  A grafikonon a jelentős kilengéseket az átlagtól való eltérés alapján azonosítottam, így a fekete szaggatott vonal az egy, a fekete pontozott vonal a két szórás határát jelöli, mely egyúttal a ritka események azonosítására is használható, így az egy szóráson kívül esik az összes eset 33 százaléka, a két szóráson túli területen az összes eset 5 százalékát találjuk.

forrás: saját szerkesztés

A vizsgálatunkban lényeges kérdés, hogy mint tekintünk szignáljelzésnek, ugyanis a szórás határainak meghatározása önmagában nem elegendő, mivel több napon keresztül a jelölt szinteket átlépve tartózkodott a piac. Így például az egy szórás alatt összesen 531 napon, az egy szórás felett 629 napon keresztül tartózkodott az indikátor. Az ismétlődésekkel járó problémák miatt szignálként csak azokat az eseteket vettem figyelembe, amikor elsőként lépte át a szórás határait az indikátor, így az egy szórás alatti átlépésből 232, a két szórás alatti átlépésből 34, az egy szórás feletti átlépésből 298, a két szórás feletti átlépésből 97 eset azonosítható.

A következő módszertani problémát az jelenti, hogy az amerikai részvénypiac hosszú távon emelkedő trendet követ, ezért ha nagy számú eseményből átlagot képezünk, az átlag szintén emelkedő trendet fog tükrözni, annak ellenére, hogy bizonyára vannak olyan események, melyek az előző időszakhoz képest eltérést mutatnak. Az alábbi táblázat jól mutatja ezt a problémát azokban az esetekben, amikor a fenti szignáljel utáni 20 kereskedési nap átlagos kumulált hozamait kiszámítjuk. Azt láthatjuk, hogy a befektetői hangulat szélsőséges kilengéseit követően az S&P 500 index átlagos alakulása rövid távon szinte kivétel nélkül emelkedést mutat. A szélsőséges pesszimizmus idején, amikor a put/call érték 2 szórással az átlag fölé ugrott, az index a következő 20 kereskedési napban átlagosan +2,26%-os kumulált hozamot ért el (Felső 2σ). Hasonló eredmény mutatkozott a szélsőséges optimizmus esetén is, azaz a piac átlagos teljesítménye pozitív volt (+2,09%, Alsó 2σ), bár a pesszimista esethez képest alacsonyabb az átlaghozam. Hasonló mintázatot láthatunk a mérsékelt pesszimizmus (1,61%) és a mérsékelt optimizmus (1,22%) után is, azaz mindkét esetben az átlaghozam emelkedik, de a pesszimizmust követően nagyobb mértékben. Összességében az átlagos halmozott hozamok azt mutatják, hogy a put/call ráta bármely irányú szélsőséges kilengése után az S&P 500 index rövid távon szisztematikusan emelkedett, függetlenül attól, hogy a piacot félelem vagy eufória jellemezte.

Típus	Hangulat	Átlagos CAR	T-stat	P-érték	Esetszám
Felső2σ	Erős pesszimizmus	2,259%	4,6046	<0,001	97
Alsó 2σ	Erős optimizmus	2,094%	4,770	<0,001	34
Felső 1σ	Mérséklet pesszimizmus	1,611%	5,331	<0,001	295
Alsó 1σ	Mérsékelt optimizmus	1,219%	4,833	<0,001	207

Az alábbi képen az erős optimizmust követő időszak összes eseménye látható (szürkével) és az átlag, mely a fenti táblázatban is látható. 

A következő ábrán ugyanezt látjuk, de az erős pesszimizmust követő időszakra lebontva.

A folytatásban már figyelembe vesszük, hogy mi történt az esemény előtt a részvénypiacon. Itt már nemcsak abszolút hozamokat vizsgálunk, hanem mindig az előző 20 kereskedési nap átlaghozamát használjuk benchmarkként. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy méréskelt optimizmus (alsó 1σ) időszakában alacsonyabb az abnormális hozam (az előző időszakhoz képest alulteljesít a részvénypiac).

forrás: saját szerkesztés

A következő ábrán a mérséklet pesszimizmus (felső 1σ) eseményeit látjuk, ahol az előző időszakhoz képest magasabb az átlaghozam (korrekció zajlik a piacon).

forrás: saját szerkesztés

Az alábbi ábrán a jelentős optimizmust (alsó 2σ) követő időszak figyelhető meg, amikor az előző időszakhoz képest alulteljesít a piac.

forrás: saját szerkesztés

Végül az utolsó ábrán a szélsőségesen pesszimista időszakot követő (felső 2σ) árfolyammozgást figyelhetjük meg.

forrás: saját szerkesztés

A grafikonokból is látható, és az alábbi táblázat is megerősíti, hogy a piaci reakciók a várakozások szerint alakulnak.

Típus	Hangulat	Átlagos CAR	T-stat	P-érték	Esetszám
Felső2σ	Erős pesszimizmus	2,611%	3,1033	0,0025	96
Alsó 2σ	Erős optimizmus	-0,487%	-0,547	0,5878	34
Felső 1σ	Mérséklet pesszimizmus	0,627%	1,3551	0,1764	294
Alsó 1σ	Mérsékelt optimizmus	-0,641%	-1,493	0,1367	206

Az eredmények azt mutatják, hogy amikor a mutató szélsőségesen magas (felső 2σ, erős pesszimizmus), az index a következő 20 kereskedési napban átlagosan +2,6% abnormális hozamot ér el, amely statisztikailag szignifikáns (p = 0,0025). Ezzel szemben, ha a put/call ráta szélsőségesen alacsony (alsó 2σ, túlzott optimizmus), az átlagos reakció –0,49%, ami statisztikailag nem különbözik a nullától (p = 0,59). A mérsékelt eltérések (±1σ) esetében a hatások iránya a várakozások szerint alakul, azaz mérsékelt pesszimizmus (felső 1σ) után átlagosan +0,63% hozam figyelhető meg, míg mérsékelt optimizmus (alsó 1σ) után az index átlagosan –0,64%-kal teljesít alul (p = 0,14). 

Összességében az eredmények alátámasztják a put/call ráta kontraindikátorként való működését. Tehát a szélsőséges pesszimizmusból induló helyzetek gyakran erős felpattanást jeleznek, míg a túlzott optimizmus, a mérséklet pesszimizmus és optimizmus nem hordoz szignifikáns előrejelző erőt.