Háromszög alakzat kereskedése a tőzsdén, forexen

A bejegyzésben a háromszög alakzat tőzsdén és a devizapiacon történő kereskedésével foglalkozunk. Megbeszéljük a háromszög alakzat típusait, szó lesz arról is, hogyan kereskedhető a kitörés a háromszög alakzatból, de a fordulat kereskedésének lehetőségeit is megbeszéljük. Bemutatom, milyen stop kezelési, célár meghatározási technikákat használok a háromszög alakzat kereskedése során. Az alábbi témákat tárgyaljuk az útmutatónkban:

• Hogyan kereskedhető a háromszög alakzat?
• A háromszög alakzat kereskedésének hátránya
• A háromszög alakzat kialakulása
• Milyen fordulós jeleket kereshetünk?
• Háromszög alakzatban trendvonal törése
• RR, stop és célár a háromszög alakzatban
• A háromszög alakzat típusai
• Kitörés kereskedése a háromszög alakzatból
• Fordulat kereskedése a háromszög alakzatban

Hogyan kereskedhető a háromszög alakzat?

A tőzsdén, forexen viszonylag sokszor kialakuló alakzat a háromszög alakzat. Sok leírás foglalkozik a kereskedésével, de kevéssel találkoztam, amiben a hibákra is kitérnek. Ismerni kell azokat a buktatókat, melyekkel a háromszögben találkozhatunk kereskedés közben. A leírtakat átgondolva a cikk végére egy újabb technikával bővítjük folyamatos kereskedési lehetőségünket. A háromszög alakzat trendnélküliségben kialakuló olyan tőzsdei alakzat, melynél a trendvonalak összetartanak.

Bár a definíciónk első látásra nagyon egyszerű, de tekintsük át tételesen:

• Trendnélküliségben alakul ki, azaz a csúcsok, völgyek nem tartanak egy irányba.

A képen egy olyan alakzatot rajzoltam meg, aminél igaz a tételünk második fele: a trendvonalak összetartanak. Ez nem háromszög alakzat, bár hasonló. Ezt az alakzatot éknek nevezzük, és a későbbiekben lesz róla szó.

Trendnélküliségben alakul ki, azaz a csúcsok, völgyek nem tartanak egy irányba. Ez az egyik olyan hiba forrása, amit háromszög alakzat kereskedésében el tudunk követni. A range és a háromszög kereskedés iránya semleges, nem határozunk meg egy jobban és egy kevésbé jól kereskedhető irányt. Trendben, és a fenti ék alakzatban pedig van egy trend irány, amiben nagyobb valószínűséggel lehet kereskedni. Hiba az ék alakzat kereskedésénél, ha a háromszög alakzat kereskedésénél megszokott irány semlegességet is szem előtt tartjuk.

Minden háromszög alakzatnak egyszer vége lesz. Ami magából a definícióból is kitűnik, de az ábrákból is természetes, azaz összetartó trendvonalak valahol találkoznak. Ezt a tényt elemezők előszeretettel ki is használják, hiszen ha a háromszög csúcsához közeledik az árfolyam már különösebb kockázat nélkül készíthetik el az elemzést, azaz várható a háromszögből való kitörés. Ezt az elemzői trükköt tartsuk szem előtt! Minél közelebb van a csúcshoz az árfolyam, annál nagyobb az esélye a kitörésnek. Ami rossz esetben a stopot üti ki, de jó esetben egy olyan kitörésben lehet részünk, amiben már mi pozícióban vagyunk. Ezt a lehetőséget a kitörési technikáknál, a háromszög alakzatból való kitörésnél tárgyaljuk. Akit érdekel, a az oktatáson már most tájékozódhat a technika részleteiről.

A piaci szereplők váltakozó irányú, egyre kisebb kilengésű mozgást tesznek a piacon. Ez a gyengülő vételi, illetve a gyengülő eladói nyomás miatt nem éri el, és nem is tudja átlépni az előző aljat, csúcsot. Így kialakuló háromszög alakzat jól jelképezi a piac állapotát: bizonytalan, irány nélküli. Ezt tartsuk szem előtt háromszög alakzat tőzsdei kereskedésében. Míg egy rangeben, vagy egy trendcsatornában a korrekt kialakulása előtt is előre bejelölhető az esetleges szint, amit figyelünk, azaz nem kell megvárni a két alj, és két csúcs kialakulását, addig a háromszög alakzatban ilyen lehetőségünk nincs. Ahogy az alábbi képen látható, itt mindenképp meg kell várni a két csúcs és két alj kialakulását.

Soha ne kezdjünk háromszög alakzatra kereskedni, amíg ki nem alakul. Itt nincs helye semmi jóslásnak, tippelésnek. Ha ez azzal jár, hogy már nem tudunk belépni a háromszög alakzatba, akkor inkább ne lépjünk be! A háromszög alakzat kereskedését az oldalazásban megtanultak szerint végezzük. Ezért mindenképp át kell olvasni, vagy feleleveníteni a range kereskedésben megbeszélt elveket és átismételni a fordítós piaci jelzéseket.

A háromszög alakzat kereskedési jeleit a két trendvonal valamelyikén keressük. Amiben eltér a range, azaz oldalazásban való kereskedéstől: itt nem, vagy csak kisebb mértékben használhatunk határoló sávokat. A kezdeti időben mindenképp ragaszkodjunk a trendvonalon való jelkereséshez. Majd, ha már profi szinten kereskedjünk a háromszög alakzatot, akkor lehet egy bizonyos mértékig bevezetni a határoló sávokat. Fontos tudni, hogy a tőzsdei, vagy devizapiaci kereskedésünk hatékonysága sokkal kisebb egy háromszög alakzatban, mint a sávkereskedésben megszoktuk. Ennek érthetően a szűkülő alakzat az oka, a bizonytalan piaci mozgás. Illetve okozhatja a kisebb teljesülési arányt a trendvonalak felvételében tapasztalható egyéni stílus is. Más-más elemzők, nagy brókerházak eltérően értelmezik a trendvonal felvételét, így azok máshova esnek, mint, amit mi veszünk fel.

Milyen fordulós jeleket kereshetünk?

A háromszög alakzat kereskedésének jelzései szűkebbek, mint a range technikánál megismertek. Van pár hasznos jelzés azonban. A háromszög alakzatban való kereskedés két jól használható jelzés csoportja a

• A kalapács és hozzá hasonló jelzések
• A dupla csúcs és alj, a hozzá hasonló jelekkel
• A trendvonalon kialakuló kalapács, kulcsforduló, vagy doji, pin-bar szépen kereskedhető a háromszög alakzatban.

Itt legyünk nagyon igényesek, a gyertya alakzat mindenképp a trendvonalhoz köthető legyen. A dupla csúcs és alj, a fej-vállak, illetve a fordítós füles csésze alakzat lényegesen kevesebbszer fordul elő, mint az egy-két gyertyából álló alakzatok a háromszög alakzatot kialakító trendvonalnál. Így kevesebbszer tudunk ezekkel jelet kapni, de annál hatékonyabb jelzések. Itt is fontos a korrekt munka: a trendvonalon, ahhoz egyértelműen köthetően alakuljanak ki a jelzések.

Bár ritkábban fordul elő, de mindenképp említésre érdemes a háromszög alakzat trendvonalán kialakuló mini oldalazás. Ezt a range kereskedésnél jó és hasznos jelként tartjuk nyilván. Háromszög alakzat tőzsdei kereskedésénél ezt már nem tudjuk ilyen egyértelműen kijelenteni. Maga a jelzés hatékony, de a háromszög alakzatban kevésbé ad szép eredményt. Így ezzel a jelzéssel nagyobb óvatossággal bánjunk és ha mégis kereskedünk vele a pozíciónak többször ellenőrizzük. A range kereskedésben tárgyaltuk a határoló sávból való kitörés technikáját. Ezt nem tudjuk használni a háromszög alakzatoknál, hiszen itt nem tudunk határoló sávokat felrajzolni.

Háromszög alakzatban trendvonal törése

A háromszög alakzatban is használható a trendvonal törése technika, ha egy olyan trendág törik meg, ami a háromszöget alakítja ki. Ezeknél is járjunk el óvatosan, hiszen ilyen esetben nem a háromszöget kialakító trendvonalon fordul az árfolyam, hanem csak egy kisebb trendág trendvonal tört meg. Ez pedig lehet olyan szituációban, ahol már az RR (hozam-kockázat arányokról bővebben) nem jó nekünk. Ahogy látni a range kereskedés szabályait át tudjuk ültetni a háromszög alakzat kereskedésébe is. Így a lehető legkevesebb szabályt alkalmazzuk és egyszerű, hatékony kereskedést folytathatunk.

RR, stop és célár a háromszög alakzatban

Itt sem használunk más elveket. De – és itt nagyon fontos a DE! – több olyan specifikációja van a háromszög alakzatban való kereskedésének, amit ki kell emelni. A kezdő háromszög alakzattal kereskedő jellemzően ezeket a plusz szabályokat ignorálja és így csalódik a technikában. Háromszög alakzatban a célár a túlsó trendvonalra kerül.

Ez felveti a képen látható problémát is: az alakzat szűkül és a célár dinamikus. Így érdemes minden lezáródott gyertya után, vagy legalábbis kellő gyakorisággal a célárat mozgatni, hogy a trendvonalnál legyen. Illetve a már ismert elvek szerint kicsit közelebb.
Természetesen itt is használjunk riasztókat, hogy időben észleljük az árfolyam érték elérését. Érdemes begyakorolni a riasztók használatát, mert a későbbiekben nagy hasznát vehetjük a kitörési technikáknál. Fontos szabály, hogy az RR legalább 2-3x-os legyen. Itt nincs helye a kis hozamvárakozással induló kötéseknek. Ennek két oka van:

• A háromszög alakzat egy szűkülő alakzat. Az idő múlásával egyre közelebb kerül a célár. Ha már az induló nyereség várakozásunk is kicsi, akkor az még jobban összeesik. Mindig kalkuláljuk bele a célár csökkenését.
• Lényegesen bizonytalanabb piacon kereskedünk egy háromszög alakzatban, mint egy oldalazásban.

A háromszög alakzatban történő kereskedés stopjai a megszokott rend szerintiek: erős, megbízható szinthez igazítva. Itt az erős és megbízható szint az előző alj, csúcs szintje. Vagy, ha azt túl közelinek gondoljuk, eggyel előbbi szintet is kijelölhetünk stopnak. A háromszög alakzatban kereskedve egy szűkülő piacon kereskedünk, ezért egy extra szabályt vezessünk be.

Extra szabály a háromszög alakzatban

Érdemes meghúzni egy olyan határt, ahol már nem kereskedünk a háromszög alakzatban. Én azt tartom követendőnek, hogy a csúcshoz közeli ¼ távra más nem, vagy csak kivételes esetben veszek fel pozíciót. Itt már túl rövidtávra kerül a célár, az RR leromlik.

Ez a kockázatkezelési oka a szabálynak. Megközelíthettük a kérdést pszichológiai oldalról is. A befektetők egyre türelmetlenebbek lesznek, hiszen a piac már huzamosabb ideje nem mozog, így egyre többen gondolják azt, hogy elindíthatnák valamelyik irányba. Egy pangó, kevésbé likvid piacot pedig kisebb erővel ki lehet mozgatni az iránytalanságból.

A háromszög alakzat típusai

Bár a háromszög alakzatban történő kereskedésben nem kap túl nagy szerepet, de érdemes ismerni, hogy három alapverő háromszög típust ismerünk:

• általános háromszög alakzat
• szimmetrikus háromszög
• derékszögű háromszög alakzat

Az ábra egyértelműen mutatja az eltérést. A derékszögű háromszög alakzatnak egyik szára vízszintes. Ami azt jelentheti, hogy a vízszintes oldalt egy erős szint alakítja ki, illetve az valamivel erősebb szint, mint a ferde trendvonal szintje.
A szimmetrikus háromszög alakzat abból a szempontból érdekes, hogy azt olyan piaci mozgás alakítja ki, ahol egyforma erővel emelkedik, vagy esik a piac. Inkább érdekesség az ilyen háromszög alakzat, a kereskedésben nem jelent semmi plusz hasznot.

Háromszög alakzat tőzsdei kereskedésének összefoglalása:

• Összetartó és iránytalan piaci helyzetet, ami nagyobb bizonytalanságot ad
• Kell a két csúcs, és alj kialakulása!
• A trendvonalakon való fordulatot keressük
• Kalapács és dupla csúcs, alj és a hozzájuk hasonló jelzéseket használhatjuk
• Vannak jelek, amiket nem vehetünk át a range kereskedésből!
• Trendvonal törése jelzés mindig kérdéses
• Célár a túlsó trendvonal, de dinamikusan csökkenő
• Stop szintekhez igazítva
• RR: egyre jobban összeesik
• Minden háromszögnek vége lesz!

Háromszögek típusai:

• Derékszögű
• Közönséges
• Szimmetrikus.

Kitörés kereskedése a háromszög alakzatból

A fentiekben megismerkedtünk a háromszög alakiságával, és a háromszög alakzatban való kereskedéssel a tőzsdén, devizapiacon. A megismert veszélyforrások miatt érdemes nagyon figyelni a háromszög alakzatban való kereskedésnél, hiszen több olyan momentum is felsorolásra került, mely az átlagnál veszélyesebb és nagyobb odafigyelést megkövetelővé teszi a háromszög alakzat kereskedését. A háromszög alakzatból való kitörés hasonlóképpen veszélyes és kellő odafigyelést igénylő alakzatkereskedés. A háromszöget több csúcs és több alj alakítja ki. Minimum két alj és két csúcs kell az alakzat felismeréséhez. Már a legkorábbi olyan trendvonal törés, illetve a háromszög alakzatból való kitörés kereskedése esetén long irányban két lokális csúcs, short irányban két lokális alj állja az utunkat. 

Milyen jelek utalnak a kitörésre?

A háromszög alakzatból kitörés kereskedése, annak jelei, mindenben megegyeznek egy átlagos szint törése, vagy trendvonal törése - vagy akár a range kereskedés alkalmával-  megismert törési jelekkel. Ebből a szempontból ténylegesen nincs különösebb specifikációja  a háromszög alakzatból való kitörésének, sima trendvonal törésként kezeljük a jeleket. Az általánosan használt, illetve általunk kedvelt törési jeleket érdemes itt is letesztelni. Elmondható, hogy a háromszög alakzatból való kitörés univerzális technika. Minden idősíkon, illetve a legtöbb terméken egyformán alkalmazható. Számunkra ez kellemes dolog, hiszen már megismert technikát az adott termékre, az adott időszakra kell letesztelni. Új és nagy változás jellemzően nem lesz a háromszög kitöréses technikának, akkor sem, ha rövidebb vagy hosszabb idősíkra alkalmazzuk. Ennek ellenére egyéb (költséghatékonyság, piaci zaj, árképzés, swapok, stb.) jellemzőkben eltérhetnek a teremékek, idősíkok.

A háromszög alakzatból történő kitörés stop elhelyezése

Bár egy szimpla kitöréses tőzsdestratégiáknál a megtört szinthez igazítjuk a stopot, én a háromszögből való kitörés esetén két olyan stop elhelyezési pontot határoztam meg, amivel a háromszögből való kitörést kereskedni lehet. Az egyik ilyen stop elhelyezési szintem az előző lokális szint, azaz 

• long irányú kitörés esetén az előző  alj
• short irányú kitörés esetén az előző lokális csúcs. 

Ezt csak akkor változtatom meg, ha a kitörés a háromszög utolsó egyharmadában történik. Ez az egyharmad ismerős lehet, hiszen a háromszögben való kereskedésnél már említettem, hogy itt már lehetőleg nem kereskedem a háromszög alakzatban. Ilyen esetben nem az előző lokális szintet, hanem az azt megelőző aljat, csúcsot tekintem stop elhelyezési pontnak. 
A másik ilyen stop elhelyezési szint már viszonylag ritkábban használható, és nem a háromszög alakzatból adódó.  Ha a háromszög alakzatban egy erőteljes, felettes idősíkon lévő mozgóátlagot találok, akkor ahhoz igazítom a stopot. Ez több esetben előfordulhat, és egy megszokott stopelhelyezési mód. Ennek ellenére mindig vizsgáljuk meg a mozgóátlagot. A múltban valóban szintként szerepelt? Vagy a piaci szereplők ezt a mozgóátlag szintet nem tekintették komoly, erőteljes támasznak, ellenállásnak?

A fenti két elhelyezési mód kissé eltér a hagyományos szinttöréses stop elhelyezéstől. A legtöbb esetben a trendvonal, illetve a megtört szint túlsó oldalára helyezzük a stopot. Az előző cikkben tárgyalt, a trendvonal húzásával kapcsolatos bizonytalanság miatt én a távolabbi stopokat kedvelem a háromszögből való kitörésnél. A háromszög önmagában is bizonytalan alakzat, így érdemes tágabb stopokat használni a kitörés tőzsdei kereskedésénél.
Bár én nem javaslom, de sokan a megtört trendvonal ellentétes oldalára helyezik el a stopot. Aki így dönt, annak érdemes tudni, hogy ez a stopelhelyezési pont dinamikus, azaz távolodik a trendvonal a belépési ponttól. Így minden esetben legyünk figyelemmel erre a tényre. Inkább hagyjunk tágabb stopot, mint abba a kellemetlen helyzetbe kerüljünk, hogy bár a kitörés jól sikerült, de előtte visszatesztelte a dinamikus szintet, és kiszedte a stopot. A problémát az alábbi kép jól szemlélteti:

Az „Belépés” pontban beléptünk, majd az árfolyam visszatesztelte az általunk ellenállásként gondolt trendvonalat, de ennek az aktuális szintje mélyebben volt, mint a stop. Ilyen esetben nagy lelki nyomás nehezedik a kereskedőre, hiszen ő jól végezte el a munkáját, jól gondolta el a trendvonal  - a háromszög alakzat felső vonala - támasz lesz. Ennek ellenére a stopját kiszedte a piac. Mivel alapvető kockázatkezelési elgondolásként a stopot nem tágítja a trader, így ha egy meghatározott szintre tesszük, hiába távolodik tőlünk a trendvonal, ennek ellenére nem mozgathatjuk lefele. Azzal a kockázatokat növelnénk, így már a belépéskor érdemes átgondolni a stopok lehetőséget.

A stopok kérdése után vizsgáljuk a kitörés célárait

A háromszögből való kitörés esetén már a bevezető szakaszban tárgyalt problémával találkozunk, azaz minimum két olyan szint áll szemben a kötésekkel, melyet a piac alakított ki. A piac által kialakított támaszok, ellenállások erős szintek, hiszen azok nem egy számított, szubjektív szintek, hanem önmaga a mozgás alakítja ki. Ezeket pedig az adott idősíkon a legtöbb kereskedő figyeli. Az egyszerűség kedvéért folyamatosan a long irányú kitörést mutatom be. Az alábbi képen egy ideális helyzetet látunk, ahol a kitörés a háromszög kialakulása után azonnal megtörténik. Amennyiben nem ilyen „ideális” helyzetben leszünk, akkor lényegesen több olyan csúccsal kell számolni, mely a háromszög alakzatot alkotja. Bár az ideális elég megtévesztő, hiszen a kialakulást követően rögvest ki is tör az árfolyam.

Az általános elgondolás egy kitörésnél, hogy a következő erőteljes szintre helyezzük el a célárat, arra számoljuk ki a hozam-kockázat arányunkat. A háromszög alakzat kitörése során a célára az előző lokális csúcs lesz. A gyakorlati tőzsdei, forex kereskedésben sokszor tapasztaljuk, ilyen esetben nem tudunk belépni, hiszen az elvárt minimális hozam-kockázat arányt sem éri el. Ezzel a célár meghatározással nagyon kevés belépést kapunk.

A képen jól látható, még mérés nélkül is, hogy a hozam várakozás (az első szint) és a kockázat (stop távolsága) nem megfelelő. 

Mit lehet tenni ilyen esetben?

Két megoldást lehet alkalmazni. Az egyik a hagyományos megoldás, mikor az ilyen nem megfelelő hozam-kockázat arányú pozícióba nem lépünk be. Nincs meg a megfelelő arány = nincs kötés. Ez egy biztonságosabb, de lényegesen kevesebb pozíciót adó megoldás. Aki kockázatkerülő, és ragaszkodik a hagyományos szabályokhoz, annak ezt a megoldást érdemes használni.
A másik megoldás már egy haladó technika. Kezdő kereskedőknél ezt kevésbé érdemes használni, mert folyamatosabb felügyeletet, és több veszteséges pozíciót adó megoldás.  Én úgy használom a háromszögalakzatból való kitörést  - abban az esetben, ha nincs meg a kellő hozam-kockázat-, hogy egy csökkentett elvárt hozam-kockázati értéket határozok meg. Ez a megszokott érték kétharmada.

Aki több pozícióban szeretne részt venni (nagyobb kockázatot vállalva, az esetlegesen magasabb nyereség érdekében), annak érdemes átgondolni az alábbi pozíció kezelési módszert. Ha nincs meg az elvárt hozam-kockázat arány, de a csökkentett hozam-kockázati szintnek megfelel, akkor az adott helyzetben egy kisebb pozícióval belép a kereskedő a piacra. A stopot a megfelelő helyre, azaz előző alj alá helyezi el.

Ha elindul a piac számára jó irányba, és megközelíti az első lokális csúcsot, akkor a kockázatot csökkentve, a stopot jó esetben a nulla pontra, rosszabb esetben pedig egy kicsit távolabb, még veszteséges területre helyezi. Ilyen esetben az első lokális csúcsnál két lehetőség van. Az ideális, a nagyobb nyereséget biztosító helyzet, amikor az árfolyam az első lokális csúcsot töri, és elindul számunkra megfelelő irányba. Ilyenkor a sima szinttöréses elgondolás szerint a megtört szint alá toljuk stopot. Ez vagy nulla szintre helyezett, vagy már plusz értékre elhelyezett stop lesz. Ha az árfolyam tovább emelkedik a stopot csak mozgatni kell, biztosítva a megfelelő nyereséget. A másik - számunkra rosszabb - eset, ha az árfolyam ellenünk fordul. Ebben az esetben vagy eléri a stopot, ami kisebb veszteséggel vagy nulla veszteséggel jár. Másik lehetőség amikor az árfolyam az ellenállási szintet nem tudja törni, előtte megáll, oldalazásba kezd, a stopot nem üti ki, de a szintet nem töri, azaz egy passzív helyzetbe kerülünk. Ebben az esetben egyéni türelem, illetve a piacról alkotott elképzelés szerint dönthetünk. Egy idő limitet érdemes meghúzni, azaz ha X gyertya után sem indul el a piac számunkra jó irányba, a stopot mindenképp nulla vagy pozitív értékhez kell tolni. Hiszen ugyanolyan valószínűséggel indulhat el a nyereséges irányba az árfolyam, mint ahogy a veszteséges irányba. Ezzel a minimum nullás helyzetű stoppal biztosítjuk, hogy a tőkénkre vetítve már komolyabb veszteséget ne tudjunk elszenvedni. Ha pedig mégis nekünk jó irányba kezd mozogni, akkor már csak a nyereséget kell védeni. 

Pozícióépítésben is lehet gondolkodni a háromszög alakzat törésekor?

Bár nagyon vonzó lehet, de amíg a lokális csúcs felé nem lép az árfolyam, én pozícióépítésben nem gondolkodom. Ennek oka, hogy tapasztalatom szerint a háromszögekből való tényleges kitörés viszonylag ritka, illetve sok esetben hosszabban tartó oldalazás, és erőteljes korrekciók után történik meg a lokális csúcs törése. Így maximum skálázott belépést tervezek, ahol minden megtört  - a háromszög kialakításában résztvevő - szint átlépése után egy-egy kisebb pozíciót nyitok, előre tervezetten, a skálázott belépés szabályai szerint.

Ahogy látjuk, a háromszögből való kitörés egy olyan piaci helyzet, hol viszonylag sok ellenállás, illetve támasz szint állja a kereskedésünk útját. Minden esetben vegyük figyelembe, hogy bár a bizonytalanságot jelző háromszög elhagyásra került, ennek ellenére amíg magasabb idősíkon egy újabb csúcsot, vagy egy újabb aljat ki nem alakít a piac, addig nagy az esélye az oldalazásnak. Amíg a háromszög két „sarkát” el nem hagyja az árfolyam, addig nagy az esélye az oldalazó, iránytalan mozgás kialakulásának. A bizonytalanság csak akkor múlik el, ha már trendelő piacot látunk a grafikonon!

A háromszög alakzatból való kitörés kereskedése technikailag nem túl bonyolult, hiszen a sima trendvonal törése technikával tudjuk kereskedni ezt a piaci helyzetet. A közeli, sokszor nagyon közeli szintek miatt a hozam-kockázat leromolhat. Ezt valamiképp kezelni kell, vagy egy kerülő-hárító magatartással a nem megfelelő mértékű hozam kockázatnál már nem lépünk pozícióba. Vagy pedig skálázott belépéssel, aktív pozíció menedzseléssel kezeljük a pozíciónkat.

A háromszög alakzat kitörésének kereskedése összefoglalva:

• A háromszögből való kitörés kereskedése egyszerű trendvonal törése technikával történhet.
• Legalább kettő olyan szintre kell figyelni, ami majdnem biztosan ellenállás, illetve támasz lesz.
• A stopot próbáljuk meg távolabb elhelyezni, hiszen bizonytalan piacon kereskedünk.
• A célár meghatározásnál, illetve a hozam-kockázat számításnál mindig vegyük figyelembe a bizonytalan piacot.
• A háromszög alakzatból való kitörés kereskedésénél fontos az aktív pozíció menedzselés!

Fordulat kereskedése a háromszög alakzatban

A háromszög alakzatban való kereskedés lényegében nem tér el más technikai alakzatban való kereskedéstől. Itt - mint ahogy az alakzatokban megszoktuk - a háromszöget kialakító két trendvonal egyikén figyeljük a fordítós jeleket.

A fő szabály itt is a fordulás esetén, hogy az előző technikai szintre helyezzük el a stopot. Az alsó trend vonalon a háromszög kereskedése esetén az előző alj, a felső trend vonalon pedig az előző csúcs szintjére helyezzük a stopot. Bár sok technika leírása úgy rendelkezik a stopok helyezésről, hogy az alj, illetve csúcs (amelynél a fordulós jeleket vettük) alá, illetve fölé helyezzük el a stopot. De én azt tartom helyesnek, hogy az előző, vagy extrémebb esetben, az azt megelőző alj vagy csúcs legyen a stop elhelyezésnek a mérvadó szintje.

Viszonylag sok háromszög kereskedés után azt tapasztaltam (és ezért a hagyományos háromszög kereskedés technikákkal ellentétben itt kicsit távolabbra helyezem el a stopot), hogy bár két trendvonalról beszélünk a háromszög alakzatban, ezek lényegesen kisebb erejű szintek, mint mondjuk egy oldalazás alsó vagy felső határoló zónája. Ezeket a háromszöget határoló trendvonalakat viszonylag szubjektíven húzzuk, így más kereskedők trendvonal húzási szokásai eltérnek, eltérő helyekre eshetnek a vonalak. Ezért sok esetben a trendvonal gyengébb szint lesz. Érdemes távolabbra elhelyezni a stopot a háromszög alakzatoknál…

Célárak a háromszög alakzat kereskedésben

Természetesen a szemközti trendvonal lesz a célár. A felső long irány esetén, az alsó trendvonal pedig short pozícióknál. A háromszög alakzatból következik, hogy a háromszöget határoló trendvonalak dinamikus szintek. Fontos tehát, hogy a háromszög alakzat célárai a dinamikus szintek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár a szemközti trendvonalra helyezzük el a célárat, a nyereségünk, a hasznunk egyre kisebb lesz, ha ott zárunk. Ez ad egy komoly feladatot! Át kell gondolni milyen hozam/kockázat eséllyel lépünk be a piacra – hiszen az csökkenni fog.

Én a reális kép érdekében kicsit módosítottam ezt a hagyományos tőzsdei célár meghatározást. Technikailag a célár természetesen a szemközti trendvonal, illetve egy kicsivel közelebbi pont lesz. Mivel a célárat folyamatosan mozgatni kell, közelebb kell hozni, így a valós elért eredmény csökken. Ezért a hozam/ kockázat arányt nem az „a”, hanem a „b” pontra fogom kiszámolni. A "b" pontot jó közelítéssel úgy állapítom meg, az előző trend hosszát, időbeli lefutását (t) rámérem a belépési pontra, és azt a pontot vetítem fel a szemközti trendvonalra. Ezt a várható távolságot, elérhető nyereséget számolom a nyereség várakozáshoz.

Ezzel nagyon sok olyan pozícióból kimarad a trader, melynél a hagyományos az „a” pontra számolt célárnál még be tudna lépni. Ennek ellenére úgy gondolom, reálisabb képet kapunk a várható nyereségről, ha nem a belépéskori célárat vesszük figyelembe, hanem azt csökkentjük. A háromszög alakzatnál a célár közelítő, egyre kisebb szintre kell mozgatni a cél árunkat, sokkal előbb eléri az árfolyam a trendvonalat.

A háromszög kereskedés korlátozása, kockázatai

A háromszög kereskedése egy veszélyes kereskedési forma. A dinamikus célár miatt érdemes meghúzni azt a határt, ahol már nem szeretnénk pozíciót keresni. Ilyen esetekben már a hozam és a kockázat aránya annyira lecsökken (és folyamatosan csökkenni fog), hogy további pozíciókat nem keresünk az adott háromszög alakzatban. Én úgy gondolom, már a háromszög felrajzolása után ismerjük a csúcspontot, ahol nem értelmezhető továbbiakban a háromszög alakzat. A háromszög kialakulásának pillanatában azt az időpontot meghatározhatjuk, ahol további alakzatban való kereskedés nem éri meg. Általában a háromszög alakzat utolsó harmadánál húzom meg ezt a határt.

Az utolsó harmadban már a fenti, a szinteken való fordulatos technikával nem keresek belépési pontot. Ez nem azt jelenti, hogy ettől a pillanattól nem kell a piacot figyelni! Egyéb technikákkal az alakzatból való kitörést figyelembe véve, folyamatosan lehet jeleket keresni. Az ábrán feltüntettem közelítőleg azt a pontot, ami után nem figyelem a háromszög alakzatot. Mindenki saját ízlésére, illetve az adott piaci helyzetre átszabhatja, hiszen van, aki már az alakzat felénél nem keresi a belépési pontokat. Itt is legyünk toleránsak, hiszen az adott pillanatban (a háromszög kialakulását jelző négy szintnél) csak egy lehetséges háromszöget tudunk felrajzolni. Ha változik a piaci mozgás, akkor ezt módosítani kell! A legtöbb esetben a bejelölt pont előtt annyira más lesz a piaci helyzet, hogy nem is lesz szükségünk erre a tiltó szabályra.

 

Összefoglalva a háromszög alakzatBAN való kereskedést:

• A háromszög alakzat piaci bizonytalanságot jelez
• A háromszögben, illetve háromszögből való kitörést lehet kereskedni
• A háromszögben való kereskedésnél a stopot az előző szinthez igazítjuk
• A célár a szemközti trendvonal
• A célár dinamikus: ez befolyásolja a hozam-kockázat számítást
• A hozam-kockázat számításhoz a célárat én módosítani szoktam
• A háromszög alakzat szűkül, ezért érdemes meghatározni azt a pontot. ahol már a véleményünk szerint nem érdemes kereskedni

A háromszög alakzatok és a kitörések

A legtöbb árfolyamalakzat hasonlóképpen kereskedhető: a két határoló vonalon való fordulatot, vagy azon való kitörést szokták kereskedni. Az alakzatok nagy része, így a háromszög alakzat is, kitörés esetén ad bizonyos szinteket. Az őt kialakító lokális csúcsokat, aljakat. Ezeket általában támasz és ellenállás szintnek, célárnak vagy stop elhelyezési pontoknak használhatjuk. Ezért aki ismeri a háromszög alakzat kereskedését, annak egy-egy háromszög alakzat nem fog újdonságot mutatni. Ennek ellenére érdemes pár olyan háromszög alakzatot megismerni mely valamilyen okból eltérhet a megszokott alakzatoktól.

Az „A” ábrán egy hagyományos háromszög alakzatot rajzoltam fel. Ezt jellemzően minden oktató anyagban meg lehet találni. A „B” ábrán már ennek egy speciális formáját, a derékszögű háromszög alakzatot mutatom be. Itt a háromszögben való kereskedés esetén érdemes tudni, hogy bár hagyományos értelemben nem alakult ki trend irányt, de van egy passzív szint a vízszintes. Itt a csúcsok, vagy a völgyek nem tartanak egyik irányba sem. Illetve vagy egy irányba mozgó szára az alakzatnak, ahol a szintek monoton egy irányba mozognak. Ez adja, hogy úgy gondolhatjuk a mozgás az egyik irányba erőteljesebb. A „B” ábrán egyre gyengébb mozgás alakul ki felfele, de a short irányban mindig eléri az előző aljat. Így kissé esőnek tarthatjuk a mozgást.

Mire kell figyelni ilyen alakzatnál a háromszög vízszintes száránál?

Mindenképp vegyük figyelembe, ha az a szint a célár, akkor erőteljesebb szint, mint egy ferde trendvonal. Több, egyező magasságú csúcs, vagy völgy alakította ki ezt a vonalat. Itt már nem egy trendvonalról beszélünk, melynek egyrészt a ferdesége, másrészt pedig az eltérő húzási módok adják a bizonytalanabb voltát. Itt a csúcsok, illetve a másik irányban az aljak jól körülhatárolhatóan egy szinten helyezkednek el. Erősebb szint, hiszen többször erősítette meg a piac. Amennyiben ez célárként szerepel, nagyobb figyelemmel kövessük az eseményeket ennél a vonalnál.

Amennyiben itt történik meg egy kitörés, az lényegesen erőteljesebbnek gondolható, hiszen több egyazon magasságban lévő árfolyamértéket is át tudott törni a mozgás. A másik, a ferde szárnál a kereskedés semmiben nem tér el a közönséges háromszögtől. A derékszögű háromszögben való kereskedésnél fontos a vízszintes szárról való fordulat, bár egyre kisebb célárakat ad, nagyobb hatékonysággal kereskedhető, hiszen egy erős szint védi a stopot.

Ami egy kiemelten fontos, és többször előforduló piaci helyzet, amikor derékszögű háromszög vízszintes szárát egy kiemelt szint, például kerek szám, vagy a háromszög kialakulását megelőző lokális új szintje alakította ki. Ekkor természetesen kiemeltebb, és erőteljesebb szintként kezeljük. Ezen való fordulatot, illetve ennek a törését nagyobb valószínűséggel kereshetjük. A másik érdekes, a hagyományos háromszögtől eltérő háromszög típus, amely nem egy egyirányú mozgást, egy trendet követően alakul ki, hanem egy oldalazó, range mozgás végét jelzi.

Az ábrán egyértelműen látni, hogy milyen ez a piaci helyzet. Bár önmagában a háromszög teljesen megegyezik egy hagyományos, általános háromszöggel, mivel az „a” és „b” pont a jelzett háromszögnek kiemelt csúcsa/völgye, a háromszög sarka, nem egy sima lokális csúcs, hanem egy hosszabban tartó oldalazó mozgásban többször megerősített lokális csúcsok, és lokális aljak csoportja.

Így ezeket a szinteket, ha kitörési jeleket kapunk, erőteljes szintként kezeljük. Különböztessük meg a háromszöget kialakító kisebb lokális csúcs, lokális alj szintektől. Tekintsék olyan szintnek a régi range két oldalát, melyen a piac erőteljesebb bizonytalanságot, vagy erőteljesebb fordulatot kitörést tud produkálni. Bár önmagában nem egy különleges, és nevesített alakzat ez, de a kereskedési tapasztalat szerint, amíg a régi range két szélét el nem hagyja az árfolyam, addig a kereskedés lényegesen bizonytalanabb körülmények között folyhat. Inkább gondolkodjunk skálázott belépésben, ahol a régi range két szélét tekintjük a második, esetleg harmadik belépési pontnak. Magy az esélye, hogy kialakul egy olyan piaci helyzet, ahol a háromszögből bár kitört az árfolyam, de hosszabban tartó iránytalan, gyors fordulatokat mutató piacon kereskedünk, mert a range széleit nem tudja átlépni. A következő háromszög típus az erőteljes mozgást lezáró, viszonylag meredek szárakkal rendelkező háromszög.

Az ábra mutatja ezt a piaci helyzetet, sok magyarázatot nem kíván. Ilyennel, vagy hasonlóval nagyon sokat fogunk találkozni, hiszen a hírekre, adatközlésekre a piac viszonylag erőteljes, egyirányú mozgásokkal reagálhat. Az ilyen mozgások bizonyos idő után megállnak, és rossz esetben egy iránytalan, egyre kisebb kilengéseket mutató piacba váltanak át. Amikor ilyet tapasztalunk, ezeknek a háromszögeknek a kereskedését próbáljuk meg kerülni. Bár önmagában a háromszögből való kitörés, vagy a háromszögben való kereskedés nem ajánlott, a véleményem szerint a piacon folyamatosan figyeljük ebben az esetben is. A nagy mozgásokat lezáró rövid, bizonytalan mozgásokat jelképezik ezek a háromszögszerű alakzatok. A befektetők a hír értékét beárazták az árfolyamba, majd kivárnak, gondolkodnak, és a jövőre vonatkozóan döntést hoznak. Az árfolyam, amelynél megállt a mozgás az valóban megfelel az adott piaci fundamentumoknak? Ez esetben további oldalazások, bizonytalan mozgások következhetnek. Ellenben, ha úgy döntenek, a mozgás jó irányú volt, de nem elégséges, azaz a hír értéke indokolja a további mozgást, akkor hosszabban tartó, egyenletes elmozdulás is várható. Ezért, ha a háromszög trend irányú, a képen „a”-val jelzett szintjét áttöri az árfolyam, érdemes figyelni, és a belépési pontokat keresni. Az ellenkező irányú a képen „b”-vel jelölt szint visszatörése is hasonló mozgásokat indukálhat. Ebben az esetben a piaci szereplők kis elbizonytalanodás után úgy döntöttek, a hír utáni erőteljes mozgás túlzott volt. Túlreagálták a hír értékét, így egy korrekció, vagy komolyabb túlárazás esetén hosszabban tartó, az előzővel ellentétes irányú mozgás várható. Bár amíg a háromszögből ki nem lép az árfolyam, a piac figyelése fárasztó lehet, ennek ellenére sok esetben a piaci bizonytalanságot, jelen esetben ezt egy háromszög, vagy háromszögszerű mozgás mutatja, egy hosszabban tartó egyirányú határozott elmozdulás is követheti. Ennek az egyik jele lehet a háromszögből, pontosabban az „a” vagy „b” pont szintjéből való kitörési jelzés. Ezt az alakzatot ténylegesen a szakirodalom nem nevesíti a legtöbb esetben, és nem olyan jól körbeírható, mint a legtöbb alakzat. Ennek ellenére figyelemreméltó, és hasznos tud lenni a kereskedésünk folyamán. Mindenképp ki kell emelnem, ez az alakzat nem a zászló, vagy az árbocszalag alakzat! Ott lényegesen kötöttebb alakiság van, elvárás az ékszerű mozgás, illetve elvárás a trendcsatornaszerű mozgás. Nem, ez egy szabadabban definiált, bizonytalanabb alakisággal rendelkező, hasznos jelzésű alakzat a piacon.

A következő részben egy érdekes, sokak által használt alakzatot fogunk megnézni. Mégpedig a trend csatornát. A trend csatorna lényegesen eltér a háromszög alakzattól, és a range, azaz oldalazó alakzattól. A háromszög alakzat, akár a range alakzat egy iránytalan, oldalazó piaci mozgást jelképez. Itt nem fedezhető fel a hagyományos értelemben vett trend irány. A trendcsatornában az előzőek ellentétben már az aljak, és a csúcsok monoton egy irányba tartanak. Így a trendkövető technikákat ott lehet alkalmazni. Bár jellemzően a trend csatornát, illetve a trend irányokba való kereskedést sokan egyszerűnek tartják, ennek ellenére nagyon sok olyan ismeret, ismérv van, mely hiányában erőteljes hibákat követhetünk el. A következő részben a trendcsatorna alakiságával, alapjaival fogunk megismerkedni. A kockázatkezelésről és a pozíciókezelésről a tanfolyamon is beszéltünk! A kereskedéshez elengedhetetlen a jó kockázatkezelés és a személyre szabott pozíciókezelés is