Ékalakzat tőzsdei kereskedése, megbízhatósága, jelzések

A cikkünkben az emelkedő és csökkenő ékalakzatok tőzsdei kereskedését beszéljük meg. Általánosságban elmondható, hogy a legrosszabb teljesítményű, legrosszabb megbízhatóságú alakzatról van szó, mégis sok helyen oktatják, interneten tárgyalják az ékalakzat kereskedését. A bejegyzésünkben megnézzük múltbeli esetek alapján, milyen átlagos árfolyam elmozdulásokat lehetett tapasztalni az ékalakzatok letörése, kitörése során, szó lesz a hibarátáról is.

Csökkenő ék alakzat kialakulása, jelzései

A csökkenő ék alakzat jelzései megegyeznek a korábban már tárgyalt háromszög alakzat jelzéseivel, azaz egyes esetekben trenderősítő, máskor pedig trendfordító alakzatok. A csökkenő ék esetében az árfolyam mozgására a csökkenő mélypontok, csökkenő csúcsok jellemzőek, azonban a formáció egyre inkább összeszűkül. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy a korábbi trend elbizonytalanodott, az ékben lecsökken a volatilitás, gyakran a forgalom is, azaz kivárnak a piaci szereplők. Bikapiacon, ha a csökkenő ékből felfelé tör ki az árfolyam, akkor trenderősítő jelet kapunk, ha lefelé történik a kitörés, akkor fordulós jelzés érkezik. Ebből tehát látható, hogy hagyományosan a bikapiaci jelzések lehetnek trenderősítők és trendfordítók. Hozzátenném ehhez, hogy medvepiacon is kialakulhat a csökkenő ék, ekkor a jelzéseket fordítva kapjuk. A medvepiaci vonallal azonban nem foglalkozunk, tekintettel arra, hogy a részvénypiac az esetek 80 százalékában emelkedő trendben mozog (amerikai részvénypiac). A fenti képen piros nyíllal jelöltem a trendfordító esetet.

Az eredményeket tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy a trenderősítő jelzések megbízhatóbbak, nagyobb elérhető hozam és magasabb megbízhatóság jellemzi a trenderősítő jelzést.

A megbízhatósági adatokban Thomas Bulkowski munkáit használtuk fel, és az amerikai részvénypiacon vizsgáltunk meg számos múltbeli esetet, ez alapján készültek a következő statisztikák. Csökkenő ék alakzat esetén bikapiacon felfele történő kitörés esetén átlagosan 32%-os árfolyam elmozdulást tapasztalhattunk 254 eset vizsgálata után. Itt egyúttal megjegyezném, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennyit lehet keresni, tekintettel arra, hogy az emelkedés csúcsáig mértük az átlagos 32%-ot. Valós kereskedés során a kereskedési technikánk függvényében leszünk pozícióba, és biztosan nem a csúcsponton fogunk kiszállni minden egyes esetben. Mire jó akkor ez az adat? Összevetheted más alakzatokkal (például dupla alj alakzatnak jobbak az eredményei), és ebből világosan kiderül, hogy melyik alakzat kereskedése hoz jobb eredményt, illetve az átlagos adatok alapján láthatod, hogy érdemes-e szigorítani az alakzat szabályain, vagy nem.

Az átlagos 32%-os árfolyam emelkedést átlagosan 116 nap alatt érte el az árfolyam. Azonban az emelkedő trend lefutása után átlagosan 28%-os visszaesés következett be. A hibaráták a többi alakzathoz képest magasak, azaz

• a vizsgált esetek 11 százalékában nem tudott 5%-ot emelkedni a kitörést követően a részvény árfolyama.
• a vizsgált esetek 36 százalékában nem tudott 15%-ot emelkedni a kitörést követően a részvény árfolyama.

A csökkenő ék trendfordulós jelzése

A trendfordulós jelzés esetén az ékalakzatból lefelé lép ki az árfolyam (fenti képen piros nyíl). Ennek az esetnek a múltbeli átlagos teljesítménye sokkal rosszabb. Az átlagos árfolyam esés 15% volt a vizsgált esetekben. A csökkenő trend átlagosan 77 napig tartott, majd ezt egy átlagosan 33%-os árfolyam emelkedés követte.

A fentiek egyértelműen mutatják, hogy mi a probléma az ék alakzat ezen esetével, azaz egy bikapiacon, gyakran éves csúcson, esetleg történelmi csúcson alakul ki a jelzés. Jön egy kisebb árfolyam esés (korrekció), amit megvesznek a piaci szereplők, és az emelkedő trend folytatódik. Az árfolyam esés mértéke túl kicsi ahhoz, hogy a befektetők megijedjenek és eladjanak.

Ugyanis a tapasztaltabb kereskedők körében ismert az a statisztika, hogy az Egyesült Államok tőzsdéin 1980-2018 között összesen 31 alkalommal volt hozzávetőlegesen 10%-os esés, és ebből a 31 alkalomból mindössze csak 5 esetben alakult ki tartós csökkenő trend, a több esetben meg kellett venni az esést.

A hibaráták a többi alakzathoz képest magasak, azaz

• a vizsgált esetek 15 százalékában nem tudott 5%-ot esni a letörést  követően a részvény árfolyama.
• a vizsgált esetek 62 százalékában nem tudott 15%-ot esni a letörést  követően a részvény árfolyama.

Emelkedő ék tőzsdealakzat jelzése, kereskedése

Nemcsak csökkenő ékalakzatok alakulhatnak ki, hanem emelkedő ékalakzatokra is láthatunk számos példát a részvények grafikonjain. Az emelkedő ékalakzat sajátossága, hogy a csúcsok és mélypontos is emelkednek az ékalakzaton belül, de az alakzat szűkül. A csökkenő ékhez hasonlóan négy esetet lehetne elkülöníteni:

• Medvepiacon alakul ki az emelkedő ék, letörés esetén, trenderősítő jel. (Erre látsz példát a lenti képen)
• Medvepiacon alakul ki az emelkedő ék, kitörés, trendfordulós jel (piros nyíllal jelölve)
• Bikapiacon alakul ki az emelkedő ék, kitörés esetén vételi jelzés, trenderősítő
• Bikapiacon alakul ki az emelkedő ék, letörés esetén trendfordulós jelzés

Tekintettel arra, hogy az amerikai részvénypiac az ideje nagy részében emelkedő trendben mozog, hiszen az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 80%-ában pozitív hangulat volt, így a bikapiaci esetekkel fogok foglalkozni.

Megjegyezném, hogy az emelkedő ék alakzat sem tartozik a legjobb teljesítményű alakzatok közé, még a medvepiaci, letöréses eset is gyenge kereskedési teljesítményt hozott, más medvepiaci alakzatokhoz képest. Kiemelhető, hogy a medvepiacon használt 21 alakzat közül ennek van a legrosszabb átlagos eredménye.

Visszatérve a bikapiacra, nézzük először a trenderősítő, kitöréses esetet. Ebben az esetben az ék alakzaton kívül zárással következik be a kitörés, melyet a vizsgált 128 múltbeli esetekben átlagosan 28%-os árfolyam emelkedés követett. Az emelkedés átlagosan 127 napig tartott, majd pedig átlagosan 30%-os árfolyam visszaesés következett be.  Nagyon gyakori a kitörés utáni visszatesztelés (73%-os valószínűséggel fordult elő).

A hibarátákról:

• a vizsgált esetek 8 százalékában nem tudott 5%-ot emelkedni a részvény árfolyama a kitörést követően
• a vizsgált esetek 23 százalékában nem tudott 10%-ot emelkedni a részvény árfolyama a kitörést követően

Emelkedő ékalakzat trendfordulós jelzése

Arra is láthatunk számtalan példát, hogy bikapiacon kialakuló ékalakzatból lefelé lép ki az árfolyam.  A 292 múltbeli esetet megvizsgálva átlagosan 14%-os árfolyam esés következett be, átlagosan 38 nap alatt. Ezt követően azonban átlagosan 53%-os árfolyam emelkedés következett be, azaz megvették az esést a befektetők.

A hibaráták is a fentieket támasztják alá:

• a vizsgált esetek 24 százalékában nem tudott 5%-ot esni a részvény árfolyama
• a vizsgált esetek 44 százalékában nem tudott 10%-ot esni a részvény árfolyama

Az adatok (és más tőzsdealakzatok statisztikái) is egyértelműen erősítik a trendkövető magatartás hasznosságát, azaz bikapiacon a vételi jelet adó alakzatok megbízhatóság jobb, az átlagos árfolyam emelkedés nagyobb, a trend átlagosan hosszabb ideig tart. Ezzel szemben a bikapiacon fordulós, eladási jeleket adó alakzatok esetében kisebb az átlagos visszaesés, nagyobb a hibaráta, és rövidebb az átlagos idő, azaz jellemzően előbb utóbb megveszik az esést. Medvepiacon pedig azt tapasztalhatjuk, hogy az eladási jeleket adó alakzatok esetében alakul ki nagyobb, hosszabb ideig tartó mozgás, jobb hibaráta, szemben a medvepiacon vételi jelet adó alakzatok eredményeivel. Tehát bikapiacon vegyünk, medvepiacon shortoljunk.

További árfolyamalakzatok:

• A dupla alj
• A dupla csúcs
• Emelkedő, csökkenő háromszög
• Ékalakzat
• Füles csésze alakzat
• Zászlóalakzat
• Szigetforduló jelzései a tőzsdei kereskedésben
• Dead-Cat Bounce alakzat használata, megbízhatósága, kereskedése
• Gyorsjelentésekhez köthető alakzatok: BES, GES és earnings flag
• 7 legjobb tőzsdealakzat a tőzsdei kereskedéshez
• A 13 legjobb fordulós alakzat a tőzsdén
• Leminősítések/felminősítések: Hogyan kereskedhetők a tőzsdén?
• Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok működésére?