A Bokros-csomag: Hatásai, főbb pontjai, előzményei

Időről időre a híradások párhuzamba állítják a jelen eseményeit a Bokros-csomag bevezetését megelőző időszakkal, így jelenleg az ikerdeficit ténye adja ezt az összehasonlítási alapot. A fentiekre tekintettel megbeszéljük a Bokros-csomag bevezetését megelőző gazdasági helyzetet, szó lesz a csomag fontosabb pontjairól, és az intézkedések hatásairól.

Témáink:

• A Bokros-csomagot megelőző gazdasági környezet
• A Bokros-csomag intézkedései, pontjai
• A forint leértékelése
• Importvám bevezetése
• Az állami bérek befagyasztása
• További intézkedések a Bokros-csomagban
• A Bokros-csomag hatásai

A Bokros-csomagot megelőző gazdasági környezet

A rendszerváltást követően, az 1990-es évek első felében számos kihívással küzdött a magyar gazdaság. Ezek a problémák jól kimutathatók a folyó fizetési mérlegen, mely 1992-től kezdődően jelentős hiányt mutatott részben a növekvő import miatt (lásd alábbi képen). Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg hiánya mellett a költségvetés is deficites volt ebben az időszakban (ikerdeficit), és az államadósság is növekvő pályára állt.

1995-re a GDP arányos államadósság elérte a 85%-ot, lásd alábbi képen.

A helyzetet tovább súlyosbította a magas infláció, mely ezekben az években évi 18-35% közötti volt, lásd alábbi képen.

További problémát okozott, hogy 1994-ben kitört a mexikói pénzügyi válság, így a nemzetközi piacok befektetői sokkal óvatosabbá, kockázatkerülőbbé váltak. Emiatt azzal szembesült a magyar kormány, hogy a hosszú lejáratú államkötvények piacáról eltűntek a vevők, és csak a rövid lejáratú államkötvényeket volt képes értékesíteni az ország. Ez a helyzet azzal fenyegetett, hogy az ország nem lesz képes a jövőben megújítani lejáró adósságát, ráadásul az országnak ekkor nem volt megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Bár a rendszerváltás során 1988-1990 között megállapodást kötött a magyar kormány a Nemzetközi valutaalappal azért, hogy a rendszerváltás során bekövetkező gazdasági átalakulás negatív hatásait tompítsa, de az Antall-kormány nem tartotta be az IMF-el kötött szerződés feltételeit, így a hitel jelentős részét nem hívhatta le az ország. Ebben a környezetben vált szükségessé egy kiigazítás, mely a magyar gazdaságot egy fenntartható pályára állította, és melynek eredményeképpen a jövőbeni államcsőd elkerülhetővé vált.

A Bokros-csomag intézkedései, pontjai

A csomag nevét az újonnan kinevezett pénzügyminiszterről, Bokros Lajosról kapta, de az újonnan kinevezett Magyar Nemzeti Bank elnökének, Surányi Györgynek is nagy szerepe volt az intézkedések kidolgozásában. A Bokros-csomag legfontosabb kiigazító lépései az alábbiak.

A forint leértékelése

Egyszeri 9 százalékos forintleértékelés, majd fél éven keresztül további havi 1,9 százalékos forintleértékelés, és a későbbiekben havi 1,3 százaléknál alacsonyabb ún. csúszó leértékelés bevezetése. Az intézkedés kivitelezéséhez szükség volt a Magyar Nemzeti Bankra is, és az intervenciós sávot ± 2,25 százalékban határozták meg.

A forint leértékelés gyakorlatilag az első lépés volt a versenyképes leértékelés irányába, azaz a gyenge forint az exportra termelő vállalatoknak kedvező, mivel a külföldi devizában kapott bevételeik a hazai devizában többet érnek. Ráadásul a csúszó leértékelés bevezetésével a forint ármozgása kiszámíthatóbbá vált, ami a monetáris politika iránti bizalmat növelte (Surányi György előtt hónapokig nem volt elnöke a jegybanknak). Az intézkedést megelőzően a folyó fizetési mérleg jelentős hiányt mutatott. Többek között azért, mert az import lényegesen meghaladta az exportot, azaz az országnak állandóan külföldi valutára volt szüksége. A fenti intézkedés hatására ez a helyzet megfordult, azaz az import visszaesett, az export pedig megugrott, így a folyó fizetési mérleg hiánya mérséklődött, lásd alábbi képen.

Importvám bevezetése

A Bokros-csomag következő eleme az importra kivetett 8 százalékos vámpótlék volt, mely az energiahordozókat kivéve valamennyi külföldről behozott árura vonatkozott. Ennek az intézkedésnek alapvetően az volt a célja, hogy a kormány bevételhez jusson. A költségvetésben az intézkedés valóban többletet eredményezett, de a hatás csak mérséklet volt, mert az importra csak átmeneti jelleggel (gazdasági vészhelyzet esetén) lehet vámot kivetni anélkül, hogy megtorló vámokkal szembesülne az ország.

Az állami bérek befagyasztása

A forint leértékelés és az importvám bevezetése mellett a másik nagy terület az állami bérekbe történő beavatkozás volt. A kormány befagyasztotta a béreket a költségvetés által fizetett állásokban, azonban az állami szférában történő bér-befagyasztás negatív hatást gyakorolt a magánszférában dolgozók munkabérére is. A bérek emelkedésének befagyasztása 1995-ben évi 28 százalékos inflációval társult, így jelentős reálbércsökkenés következett be. Ennek eredményeképpen a következő években a fogyasztás jelentősen mérséklődött.

Kisebb hatású intézkedések a Bokros-csomagban

A Bokros-csomag további elemei már kisebb hatásúak voltak. Többek között az alábbi intézkedések kerültek bevezetésre:

• Az ingyenes felsőoktatás megszüntetése.
• A GYED-re, családi pótlékra jogosultak körének szűkítése.
• Megszűnt az ingyenes fogászati ellátás.
• Államháztartási reformok végrehajtása, melynek célja a költségvetési hiány mérséklése volt.
• A privatizációból származó bevételeket adósságtörlesztésre fordították.

A Bokros-csomag hatásai

A Bokros-csomag hatásai már 1996-ban megmutatkoztak. Bár jelentős reálbércsökkenés, fogyasztás-visszaesés követte a folyamatot, recesszió nem következett be, a munkanélküliségi sem növekedett. Ugyanakkor a stabilizációs program következményeképpen a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya lecsökkent. A stabilizációs program kiszámíthatóvá tette a gazdaságpolitikát, és 1996-ban sikerült az IMF-el is tető alá hozni a megállapodást. Ráadásul a folyamat utat nyitott az 1996-os OECD csatlakozáshoz, mely közelebb hozta az országot a NATO és az uniós csatlakozáshoz is.