Befektetési alapok, befektetési jegyek adózása (2026)

A befektetési alapok adózása Magyarországon elsősorban attól függ, hogy tőzsdén kereskedett befektetési alapról, például ETF-ről, vagy hagyományos, nem tőzsdén forgalmazott befektetési alapról van szó. Az ETF-ek eladásából származó nyereség megfelelő feltételek mellett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősülhet, míg a hagyományos befektetési jegyek visszaváltásakor elért hozam jellemzően kamatjövedelemként adózik.

A két befektetési forma adózása között jelentős különbség lehet az adóbevallás, a veszteségek elszámolása és a szociális hozzájárulási adó szempontjából. Ha nem tudod pontosan, mi a különbség az egyes alaptípusok között, az alábbi oldalakon találsz további információkat:

• ETF-ek működése és fontosabb tulajdonságai
• Hagyományos befektetési alapok
• Zártvégű, tőzsdén kereskedett befektetési alapok

Az adózás szempontjából nemcsak a befektetési alap típusa, hanem a számla típusa, a szolgáltató, az ügylet helyszíne, a befektetés megszerzésének időpontja és a jövedelem formája is lényeges lehet. Az ETF eladásából származó árfolyamnyereség és az ETF által kifizetett osztalék például eltérően adózhat.

Tartós befektetési számlán, azaz TBSZ-en tartott befektetésekre külön szabályok vonatkoznak. Az ötéves lekötési időszak teljesítése esetén a TBSZ hozama adómentes lehet, az idő előtti megszüntetéskor azonban – a szerződés megkötésének időpontjától függően – személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó is felmerülhet. A TBSZ működéséről és a 2025-től alkalmazandó szabályokról ezen az oldalon olvashatsz részletesen.

Befektetési alapok adózása röviden

Befektetés, jövedelem	SZJA	Szocho	Adóbevallás
ETF eladásából származó nyereség, ha az ügylet ETÜ-nek minősül	15%	nincs	a magánszemélynek kell bevallania
Hagyományos befektetési jegy kamatjövedelemnek minősülő hozama	15%	jellemzően 13%	magyar kifizető rendszerint levonja; külföldi jövedelemnél a magánszemély feladata lehet
2023. július 1. előtt megszerzett befektetési jegy kamatjövedelme	15%	nincs	magyar kifizető rendszerint levonja
Ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem	15%	nincs	magyar kifizető rendszerint levonja
TBSZ, az ötéves lekötési időszak teljesítésével	0%	0%	főszabály szerint nincs fizetendő adó
2025-től kötött vagy újrakötött TBSZ megszüntetése három éven belül	15%	13%	a magánszemély vallja be
2025-től kötött vagy újrakötött TBSZ megszüntetése három év után, de öt év előtt	10%	8%	a magánszemély vallja be

A táblázat általános összefoglalást tartalmaz. Egy konkrét befektetés adózását befolyásolhatja többek között az értékpapír típusa, a szolgáltató országa, az ügylet teljesítésének helye, a jövedelem jogcíme és a befektetés megszerzésének időpontja.

Tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ETF-ek adózása

Az ETF tőzsdén megvásárolható befektetési alap. Az ETF eladásából származó nyereség azonban nem pusztán azért minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, mert a terméket ETF-nek nevezik vagy mert azt valamely tőzsdén kereskedik.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletként történő adózáshoz az ügyletnek meg kell felelnie a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek. Lényeges lehet többek között, hogy az ügyletet megfelelően felügyelt befektetési szolgáltató közreműködésével kössék, és a befektető rendelkezzen az adó megállapításához szükséges igazolásokkal, kimutatásokkal.

Amennyiben az ETF eladásából származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, a nyereséget 15%-os személyi jövedelemadó terheli. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Hogyan számítható ki az ETF után fizetendő adó?

Az adó alapját nem önmagában az eladási ár, hanem az adóévben lezárt, ellenőrzött tőkepiaci ügyletek összesített eredménye alapján kell meghatározni. A bevételekkel szemben figyelembe vehető az értékpapír megszerzésére fordított összeg és az ügylethez közvetlenül kapcsolódó, igazolható költség, például a vételi és eladási jutalék.

Egyszerűsített példa: ha egy ETF-et 1 000 000 forintért vásároltál, majd 1 200 000 forintért adtál el, és az ügyletekhez összesen 10 000 forint elszámolható költség kapcsolódott, akkor a számított nyereség 190 000 forint. Ennek 15%-a 28 500 forint személyi jövedelemadó.

Devizában végrehajtott ügyleteknél a bevételeket és a kiadásokat az adójogszabályok szerint forintra kell átszámítani. Emiatt a forintban meghatározott adózási eredmény akkor is eltérhet a brókerszámlán devizában látható eredménytől, ha az értékpapír árfolyama alig változott.

Milyen teendői vannak az ETF-be fektető magánszemélynek?

• Meg kell őrizni a szolgáltató éves igazolását és az ügyletekhez kapcsolódó kimutatásokat.
• Ellenőrizni kell, hogy az ügyletek megfelelnek-e az ellenőrzött tőkepiaci ügylet feltételeinek.
• Az adóévben lezárt ügyletek nyereségét és veszteségét összesíteni kell.
• A nettó jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásban fel kell tüntetni.
• A fizetendő, 15%-os személyi jövedelemadót a bevallási határidőig meg kell fizetni.
• A veszteséges évet is célszerű szabályosan bevallani, ha a veszteséget később adókiegyenlítés keretében figyelembe szeretnéd venni.

Magyar szolgáltatónál az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adatai részben megjelenhetnek a NAV által elkészített bevallási tervezetben, de az adózó felelőssége annak ellenőrzése és szükség szerinti kiegészítése. Külföldi befektetési szolgáltatónál gyakori, hogy az adózónak kell kiszámítania és bevallania a jövedelmet.

További részleteket a tőzsdei ügyletek adózásáról és az adóbevallás elkészítéséről ezen az oldalon találsz.

Elszámolható-e az ETF-en keletkezett veszteség?

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek egyik fontos előnye, hogy az adott adóév nyereséges és veszteséges ügyletei egymással szembeállíthatók. Nem minden egyes ügylet nyereségét kell tehát külön megadóztatni, hanem főszabály szerint az adóévben lezárt ellenőrzött tőkepiaci ügyletek összesített eredményét kell figyelembe venni.

A szabályosan bevallott veszteség meghatározott feltételek mellett a későbbi évek nyereségének adójával szemben is figyelembe vehető az adókiegyenlítés szabályai szerint. Emiatt veszteséges évben sem célszerű elhagyni az ügyletek bevallását.

A veszteség elszámolásának feltétele, hogy valóban ellenőrzött tőkepiaci ügyletről legyen szó. Más jövedelemkategóriába tartozó veszteség, például kamatjövedelemmel kapcsolatos veszteség, nem feltétlenül állítható szembe az ETF-en elért ETÜ-nyereséggel.

Miért nem kell szochót fizetni az ETF árfolyamnyeresége után?

Az ETF eladásából származó nyereség után akkor nem kell szochót fizetni, ha a jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül. Ennek oka, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem nem tartozik a szociális hozzájárulási adóval terhelt kamatjövedelmek közé.

Nem helyes tehát általánosságban azt mondani, hogy minden ETF minden jövedelme szochómentes. Az ETF által kifizetett osztalék vagy más hozam adózása eltérhet az ETF értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség adózásától. A felhalmozó, azaz accumulating ETF az alapban újra befekteti a mögöttes eszközökből származó kifizetéseket, míg az osztalékfizető, azaz distributing ETF pénzbeli kifizetést teljesíthet a befektetőnek.

Külföldi osztalék esetén a forrásországban levont adó, az esetleges kettős adóztatást elkerülő egyezmény és a magyar adókötelezettség is vizsgálandó. Ezért az osztalékfizető ETF-ek adózását nem célszerű automatikusan az ETF árfolyamnyereségének szabályai alapján megítélni.

Hagyományos befektetési alapok adózása

A hagyományos befektetési alapok befektetési jegyeit rendszerint nem tőzsdei ügylet keretében vásároljuk meg és értékesítjük, hanem egy banknál, alapkezelőnél vagy más forgalmazónál jegyezzük, illetve váltjuk vissza. Az adózási besorolás azonban nem önmagában attól függ, hogy a befektetési jegyet bankon keresztül vásároltuk-e.

A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapír hozama, illetve visszaváltásakor elért jövedelme jellemzően kamatjövedelemnek minősül. A kamatjövedelmet főszabály szerint 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

Ha a kamatjövedelem magyar kifizetőtől származik, a kifizető rendszerint megállapítja, levonja, bevallja és megfizeti az adót. Ebben az esetben a magánszemélynek általában nincs külön adóbevallási teendője ezzel a jövedelemmel kapcsolatban.

Külföldi szolgáltatónál vagy olyan esetben, amikor a kifizető nem vonja le az adót, az adó kiszámítása, bevallása és megfizetése a magánszemély feladata lehet.

Az adózás mellett azt is érdemes átgondolni, hogy egy ETF vagy hagyományos befektetési alap milyen szerepet tölthet be a teljes portfólióban. A költségek, a diverzifikáció, a kockázat, az eszközallokáció és az időtáv hosszú távon legalább ilyen fontos kérdések. Ha ezekkel a témákkal rendszerezett formában is foglalkoznál, nézd meg az Elemzésközpont Befektetés tanfolyamát.

Szochofizetési kötelezettség a befektetési alapok után

2023. július 1-jétől a kamatjövedelmet a 15%-os személyi jövedelemadó mellett főszabály szerint 13%-os szociális hozzájárulási adó is terheli. A szabály a kamatjövedelemnek minősülő befektetésialap-hozamokra is kiterjed.

A 13%-os szochót nemcsak egy meghatározott éves jövedelemhatárig kell megfizetni. A kamatjövedelemre nem alkalmazható az egyes más tőkejövedelmeknél ismert éves szochofizetési felső határ, ezért a közterhet a teljes adóköteles kamatjövedelem után meg kell fizetni.

Mely befektetési jegyek hozama után nem kell szochót fizetni?

• Nem kell szochót fizetni a 2023. július 1. előtt megszerzett értékpapír, így az ezen időpont előtt megszerzett befektetési jegy kamatjövedelme után.
• Nem kell szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után.
• Nem terheli kamatjövedelem utáni szocho azt a jövedelmet, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni.
• Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülő ETF-eladás árfolyamnyereségét nem kamatjövedelemként, hanem az ETÜ szabályai szerint kell megítélni, ezért azt nem terheli kamatjövedelem utáni szocho.

Ha a befektetési jegyet több időpontban vásárolták, és a portfólióban 2023. július 1. előtti és azt követően megszerzett befektetési jegyek is találhatók, a szochokötelezettség megállapításához szükség lehet az egyes beszerzések elkülönítésére.

Befektetési alapok adózása TBSZ-en

A TBSZ-en tartott ETF-ek és hagyományos befektetési alapok hozama nem az értékpapír eredeti jövedelemkategóriája szerint, hanem a tartós befektetésből származó jövedelem szabályai alapján adózik. A számlán belüli vétel, eladás vagy alapváltás önmagában általában nem vált ki azonnali magyar személyijövedelemadó-fizetést, amennyiben a pénz és az értékpapír a TBSZ-en belül marad.

Az ötéves lekötési időszak teljesítésével a TBSZ lekötési hozamának szja- és szochomértéke 0%. A számla idő előtti megszüntetésének adózása azonban attól is függ, mikor kötötték vagy kötötték újra a TBSZ-szerződést.

A 2024. december 31-ig kötött vagy újrakötött TBSZ

• Három éven belüli megszüntetéskor a lekötési hozamot 15% személyi jövedelemadó terheli.
• Három év elteltével, de öt év előtt a lekötési hozam adója 10%.
• Öt év teljesítésekor az adó mértéke 0%.
• Ezeknél a szerződéseknél a 2025-től bevezetett, tartós befektetésből származó jövedelmet terhelő szocho nem alkalmazandó.

A 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött TBSZ

• Három éven belüli megszüntetéskor a lekötési hozamot 15% szja és 13% szocho terheli.
• Három év elteltével, de öt év előtt a lekötési hozamot 10% szja és 8% szocho terheli.
• Öt év teljesítésekor az szja és a szocho mértéke egyaránt 0%.

A TBSZ idő előtti megszüntetésekor fizetendő szochóra sem vonatkozik éves felső határ. Az adót az adóköteles lekötési hozam teljes összege alapján kell megállapítani.

A TBSZ-en belül tartott külföldi értékpapírok esetében a TBSZ elsősorban a magyar adókötelezettséget rendezi. A külföldön, például egy osztalék forrásországában levont adót a TBSZ nem feltétlenül szünteti meg.

Külföldi brókernél vásárolt ETF-ek adózása

A külföldi befektetési szolgáltatónál vásárolt ETF-ek eladásából származó jövedelem is minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, amennyiben az ügylet és a szolgáltató megfelel a jogszabályi feltételeknek.

Önmagában a szolgáltató márkanevéből – például abból, hogy Revolut, Lightyear vagy Interactive Brokers számláról van szó – nem lehet minden ügyletre általános adózási következtetést levonni. Vizsgálni kell többek között:

• mely jogi személy vezeti a befektetési számlát;
• hol és milyen piacon hajtották végre az ügyletet;
• milyen pénzügyi eszközt vásárolt a befektető;
• rendelkezésre áll-e az adó kiszámításához szükséges részletes éves kimutatás;
• megfelel-e az ügylet az ellenőrzött tőkepiaci ügylet törvényi feltételeinek.

Külföldi brókernél az adózó jellemzően maga számítja ki a forintban meghatározott nyereséget vagy veszteséget, egészíti ki a NAV bevallási tervezetét, és fizeti meg az adót. A bróker alkalmazásában megjelenő nyereségadat nem feltétlenül egyezik meg a magyar adószabályok alapján kiszámított eredménnyel.

Gyakori kérdések a befektetési alapok adózásáról

Minden ETF árfolyamnyeresége ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül?

Nem automatikusan. Ehhez az ügyletnek és a befektetési szolgáltatónak is meg kell felelnie az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Az is szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a jövedelem megállapításához megfelelő bizonylatokkal és kimutatásokkal.

Kell szochót fizetni az ETF eladásából származó nyereség után?

Ha az ETF értékesítése ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, az árfolyamnyereség után nem kell szochót fizetni. A jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó terheli. Az ETF által teljesített osztalék vagy más kifizetés ettől eltérően adózhat.

Kell adóbevallást készíteni az ETF után?

Adóköteles ETF-eladás esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek eredményét szerepeltetni kell az éves szja-bevallásban. A NAV tervezetét akkor is ellenőrizni kell, ha magyar szolgáltatót használsz. Külföldi brókernél gyakran az adózónak kell kiegészítenie a tervezetet.

Kell adózni, ha megvettem az ETF-et, de még nem adtam el?

Az ETF piaci árfolyamának növekedése önmagában általában nem eredményez árfolyamnyereségből származó adókötelezettséget. Az árfolyamnyereség rendszerint az értékesítés, azaz a nyereség realizálásakor keletkezik. Az időközben kapott osztalék azonban külön adóköteles jövedelem lehet.

Adózik a felhalmozó, accumulating ETF?

A felhalmozó ETF a mögöttes befektetésekből származó jövedelmet az alapban újra befekteti. A magyar magánszemélynél jellemzően az ETF értékesítésekor realizált nyereség után merül fel adókötelezettség. Az ETF belső szintjén felmerülő forrásadók és költségek ugyanakkor befolyásolhatják az alap teljesítményét.

Hogyan adózik az osztalékfizető ETF?

Az ETF értékesítésének árfolyamnyeresége és az ETF által kifizetett osztalék két külön jövedelem. Az osztalék adózásakor a magyar szabályok mellett a forrásországban levont adót és az alkalmazható kettős adóztatást elkerülő egyezményt is figyelembe kell venni.

Hogyan adózik a Revoluton vásárolt ETF?

Az adózás nem pusztán attól függ, hogy a befektetést a Revolut alkalmazásán keresztül vásárolták. Meg kell vizsgálni az ügyletet teljesítő jogi személyt, a kereskedési helyszínt, a termék típusát és azt, hogy az ügylet megfelel-e az ellenőrzött tőkepiaci ügylet feltételeinek. A NAV bevallási tervezetét szükség esetén ki kell egészíteni.

Hogyan adózik a Lightyearnél vagy az Interactive Brokersnél vásárolt ETF?

A külföldi szolgáltatónál végrehajtott ügylet is minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, de ezt az adott számla és ügylet körülményei alapján kell megítélni. A magyar adózó feladata lehet az ügyletek forintra történő átszámítása, az eredmény kiszámítása és bevallása.

Másképpen adózik egy UCITS ETF?

Az UCITS-minősítés elsősorban az alap európai szabályozási keretrendszerére utal. Önmagában az UCITS-jelölés nem határozza meg a magyar magánszemély adókötelezettségét. Az adózás szempontjából továbbra is a jövedelem típusa, az ügylet körülményei és az ellenőrzött tőkepiaci ügylet feltételeinek teljesülése a meghatározó.

Kell adóbevallást készíteni a banki befektetési alap után?

Ha a kamatjövedelem magyar kifizetőtől származik, a szolgáltató rendszerint levonja, bevallja és megfizeti az szja-t és az esetlegesen fizetendő szochót. Ilyenkor a magánszemélynek jellemzően nincs külön bevallási feladata. Külföldi szolgáltató vagy le nem vont adó esetén azonban az adózónak kell eljárnia.

Kell szochót fizetni a 2023. július 1. előtt vásárolt befektetési jegy után?

A 2023. július 1. előtt megszerzett befektetési jegy kamatjövedelmét főszabály szerint nem terheli a 2023-ban bevezetett kamatjövedelem utáni szocho. A szerzés időpontját ezért érdemes bizonylatokkal igazolni.

Adómentes minden TBSZ-en elért hozam?

Az ötéves lekötési időszak szabályos teljesítése esetén a TBSZ lekötési hozamának szja- és szochomértéke 0%. Idő előtti megszüntetéskor azonban adót kell fizetni. A 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött TBSZ-eknél az szja mellett 8 vagy 13% szocho is felmerülhet.

Összefoglalás

A befektetési alapok adózása során alapvetően el kell különíteni a tőzsdei ETF-ek értékesítéséből származó jövedelmet és a hagyományos befektetési jegyek kamatjövedelemnek minősülő hozamát.

Az ETF eladásából származó nyereség megfelelő feltételek mellett ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adózik. Ebben az esetben a nettó nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli, szochót azonban nem kell fizetni. Az adóbevallást főszabály szerint a befektetőnek kell ellenőriznie, illetve elkészítenie.

A hagyományos befektetési alapok hozama jellemzően kamatjövedelem, amelyet 15% szja és a 2023. július 1-jétől megszerzett befektetési jegyek esetében főszabály szerint 13% szocho terhel. Kivételt jelenthet többek között az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem.

TBSZ-en az ötéves lekötési időszak teljesítésével mindkét befektetési forma hozama adómentessé válhat. A számla idő előtti megszüntetésekor azonban szja, a 2025-től kötött vagy újrakötött szerződéseknél pedig szocho is fizetendő lehet.

Az oldalon szereplő információk általános tájékoztatásnak minősülnek, és nem helyettesítik az egyedi adótanácsadást. Összetett, külföldi szolgáltatót, külföldi osztalékot vagy többféle értékpapírt érintő ügylet esetén célszerű adószakértő segítségét kérni.

Adózással kapcsolatos további oldalaink:

• Tőzsdei nyereség adózása és az adóbevallás elkészítése
• Bitcoin és kriptovaluták adózása Magyarországon
• Állampapírok adózása és kamatadója
• Forex- és CFD-ügyletek adózása
• Részvények osztalékának adózása

Szeretnéd jobban átlátni a befektetési lehetőségeket?

Az adózás fontos szempont egy befektetés kiválasztásánál, de önmagában nem mondja meg, hogy melyik eszköz illeszkedik egy hosszú távú portfólióba. Ugyanilyen fontos az ETF-ek és befektetési alapok működése, a költségek, a diverzifikáció, a kockázat és az eszközök egymáshoz viszonyított szerepe.

Ha ezeket a kérdéseket rendszerezett formában szeretnéd megismerni, nézd meg az Elemzésközpont Befektetés tanfolyamát, ahol a részvények, kötvények, ETF-ek, befektetési alapok és a hosszú távú portfólióépítés kérdéseivel is részletesen foglalkozunk.