Bankcsőd: Mi történik ilyenkor? Hogyan készülj fel?

Időről időre sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor egy bank csődbe megy, és nem férhetünk hozzá a számlánkon levő pénzhez. Rendszerint ilyen esetben rengeteg kérdés merül fel a károsultakban, és sajnos sokan kerülnek abba a helyzetbe, hogy a befektetővédelmi mechanizmusokon keresztül nem számíthatnak teljes kártalanításra. A fentiekre tekintettel megbeszéljük cikkünkben, hogy mire célszerű odafigyelni bankszámla választásakor, hogyan készüljünk fel a ritkán bekövetkező, nem várt eseményekre magánszemélyként és vállalkozóként.  Cikkünk második felében a témával kapcsolatos új vizsgálatokról számolunk be. Témáink:

• Hogyan működnek a bankok?
• Hogyan kártalanítják bankcsőd esetén az ügyfeleket?
• Milyen kártalanítási összegre számíthatunk?
• Mire számíthatnak a vállalkozások csőd esetén?
• Nem kell fizetnem a hitelt bankcsőd esetén?
• Hogyan készülj fel a bankcsődre?
• Mit csinálj egy bankcsőd után?
• A bankcsődök négy árulkodó jele (2023)

Hogyan működnek a bankok?

A hagyományos bankok nemcsak az ügyfelek számláit vezetik, nemcsak fizetési tranzakciókat végeznek, hanem betétet gyűjtenek, mely alapjául szolgál a különböző hitelezési szolgáltatásoknak. Leegyszerűsítve a dolgot, a rövid és hosszú lejáratra lekötött bankbetéteket a bank hitel formájában más személynek adja át. A bank természetesen vállalja a hitelezéssel járó kockázatot, és fel is készül azokra az esetekre, amikor a hitelezőtől nem lehetséges behajtani a tartozásokat, ugyanakkor a múltban is előfordultak olyan váratlan helyzetek, amikor a felkészülés ellenére a bank fizetésképtelenné vált, nem tudott eleget tenni a kötelezettségeinek, így csődbe ment. A betétesek szempontjából sajnos a rossz hír az, hogy a bankbetétek a bank vagyonának szerves részét képezik, azaz nem elkülönülten tárolt összegekről van szó. A folyószámlákon, bankszámlákon, megtakarítási számlákon található lekötött és le nem kötött összegek tehát a bank vagyonának a részei, így egy csőd esetén elveszítik a befektetők ezt az összeget. (Ezzel szemben egy értékpapír számlán tárolt értékpapír, pénzösszeg nem része a bank, pénzintézet mérlegének, elkülönülten tárolják ezeken a számlákon levő összeget.)

A távoli múltban, az 1929-1930-as világgazdasági válságot megelőzően, a legtöbb bank csődje egyet jelentett azzal, hogy a betétesek elveszítették a pénzüket, így a legapróbb negatív hírek esetén megrohamozták a bankokat, hosszú sorokban várakozva kérték vissza a pénzüket a betétesek. Mivel a bankok a betéteket kihitelezték, így nem tudták azonnal visszafizetni a betéteket, így gyakorlatilag csődbe mentek. Ez a folyamat sajnos a legstabilabb helyzetben levő bankot is csődbe tudja vinni, így a fejlett országokban a döntéshozók rájöttek, hogy garantálni kell a betétesek pénzét, különben időről időre (válságok időszaka) kialakulnak olyan helyzetek, amikor a pénzügyi rendszer összeomlik. Jelenleg tehát a fejlett országokban, a nyugat európai országokban, az Európai Unióban és hazánkban is léteznek befektetővédelmi mechanizmusok, melyek alapján kártalanításra kerülnek a befektetők.

Hogyan kártalanítják bankcsőd esetén az ügyfeleket?

Hazánkban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) hatáskörébe tartozik a bankcsődök kárrendezési folyamata. Fontos látni, hogy a szervezet vagyona a bankok, pénzintézetek kötelező befizetéseiből, felvett hitelekből, kötvények kibocsátásából tevődik össze, és vannak EU-s szabályok is, hogy a fedezettségi szintnek a 0,8%-os mértéket kell elérnie. Ez azt jelenti, hogy az összes pénzintézetnél tartott pénzmennyiség 0,8 százalékával kell rendelkeznie az OBA-nak. Ez az összeg elegendő arra, hogy néhány pénzintézet csődje esetén azonnal rendelkezésre álljon egy keretösszeg, ugyanakkor, ha több pénzintézet megy csődbe, akkor a keretösszeg megcsappanhat. Erre láthattunk példát a 2014-es bankcsődök időszakában, amikor az 1,2 százalékos fedezettségi szint pillantok alatt 0,1%-ra csökkent le.

forrás: oba.hu

2014-ben ment csődbe az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet (30 ezer betétes, 54 milliárd forint), de kisebb pénzintézetek is csődbe mentek ekkor:

• Alba Takarékszövetkezet
• Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet
• Széchenyi István Hitelszövetkezet
• Széchenyi Kereskedelmi Bank
• Tisza Takarékszövetkezet

A fenti kisebb piaci szereplők mellett, a DRB bankcsoport 2015. márciusában ment csődbe. Ez a kártalanítás 73 ezer betétest érintett 107 milliárd forint összegben. Legutóbb pedig 2022 februárjában ment csődbe egy jelentős, 61 ezer ügyféllel rendelkező bank, a Sberbank. Nem kell azonban attól tartanunk, hogy az OBA kifogy a pénzből, ugyanis az MNB kölcsönt biztosít a károk rendezésére, majd ezt követően az OBA a tagok befizetéseiből, kötvények kibocsátásából visszafizeti a kölcsönt. Az Egyesült Államokban a 2008-2009-es gazdasági válsági időszakában több tucat bank ment csődbe, és nagyobb befektetési szolgáltatók is csődbe mentek, bajba kerültek. Ezeket kormányzati programokkal mentették meg, azaz a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséhez szükség van arra, hogy a bizalom rendíthetetlen maradjon. Nem kell tehát attól tartanunk, hogy az OBA kifogy a pénzből és újabb bankcsődök esetén nem kártalanítja az ügyfeleket.  Ahogy az alábbi grafikonon látható, a válságot követő néhány évben mentek csődbe a bankok, majd a konjunktúra időszakában csak elvétve tapasztaltunk bankcsődöt.

Bár a 2008-2009-es gazdasági válság hatásaként 465 bank zárt be, vagy ment csődbe az Egyesült Államokban, a teljes képhez tegyük hozzá, hogy az utóbbi évtizedben 5000-7000 között változott a bankok száma az országban.

Milyen kártalanítási összegre számíthatunk?

Az OBA kártalanítási összeg legfontosabb jellemzői:

• Az OBA kifizetés felső összeghatára 100 ezer eurónak megfelelő forint, a csőd napján érvényes MNB euró árfolyam alapján.
• Névre szóló betétek után fizet az OBA magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is.
• Hitelintézetenként érvényes a kártérítés, azaz ha több bankban tartjuk a pénzünket, akkor az OBA kártalanítás mindegyik bank esetében 100 ezer eurónak megfelelő forint.
• Az OBA nem tesz különbséget kamat és tőke között, azaz a felhalmozott kamatot is megkapjuk.

Mire vonatkozik az OBA kártalanítás?

Ez a legfontosabb szempont, amikor el szeretnénk helyezni a pénzünket, azaz járjunk utána, hogy a választott termék OBA védelmet élvez-e. Az OBA védelme a következő esetekre vonatkozik:

• a magyarországi székhelyű hitelintézetekben, bankokban,
• vagy azok külföldi fiókjaiban elhelyezett,
• névre szóló banki betétekre, lekötéstől függetlenül

Ha a pénzintézet nem OBA tag, akkor nem leszünk jogosultak OBA kártalanításra sem. Az OBA oldalán a következő hivatkozáson tudjuk ellenőrizni, hogy a hitelintézet OBA tag-e.

Bizonyos speciális esetekben az OBA kártalanítási limit 50.000 eurónak megfelelő forintösszeggel emelhető meg:

• lakáseladás vételárából,
• lakásbérleti jog vagy lakáshasználati jog eladásából származó vételárból,
• munkaviszony megszűnéséhez vagy nyugdíjhoz kapcsolódó juttatásból,
• biztosítási összegből vagy
• bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítésből áll.

Sajnos a fentiek egyúttal mutatják is a kockázatokat, azaz ha lakáseladás előtt állunk, végkielégítést kapunk, egy nagyobb biztosítási összeg érkezik a számlákra, előfordulhat, hogy túllépjük a 100 ezer és az 50 ezer eurós összeghatárt is. Ilyen esetben a fenti összeghatár feletti összeget elveszítjük.A kártalanítási folyamat gyorsan zajlik, ugyanis az OBA-nak 10 munkanapja van arra, hogy a károsultak részére megfizesse a bankcsődöt megelőző egyenlegüket a fenti összeghatárokat figyelembe véve.

Mire számíthatnak a vállalkozások csőd esetén?

Az OBA-védelem a vállalkozásokra is vonatkozik (kivéve: befektetési alap, biztosító, befektetési vállalkozás stb.), és ha a vállalkozásnak devizaszámlája is volt, akkor arra is kiterjed a kártalanítás, de itt is a 100.000 eurós összeghatárig vállal az OBA kártalanítást. Ha tehát vállalkozásként ennél nagyobb összegek érkeznek a számlánkra, akkor érdemes lehet másik banknál is számlát nyitni, mert a védelem pénzintézetenként érvényes. Természetesen ennek többletköltségei lesznek, de erre tekintsünk úgy, mint egyfajta biztosítási díj. Alternatív megoldást jelenthet az értékpapírszáma nyitása, mert ahogy fentebb már beszéltünk erről, ez a bank mérlegén kívüli tétel lesz. Sajnos azonban a legtöbb magyar banknál az értékpapírszámlák után állománydíjat kell fizetni, mely a számlán levő összeg arányában kerül meghatározásra, így nagyobb összeg esetén jelentős éves állománydíjat fizethetünk. Alternatív megoldás lehet vállalkozásként, hogy az Államkincstárnál nyitunk értékpapírszámlát. Itt ugyanis ingyenes a számlavezetés, nincs állománydíj sem.

Nem kell fizetnem a hitelt bankcsőd esetén?

Bankcsődök esetén rendre megjelennek a hitelfelvevő ügyfelek a fórumokon, Facebook csoportokban és megpróbálják elhitetni magukkal, másokkal, hogy ilyen helyzetben a hitelfelvevők jól járnak, hiszen nem tudnak törleszteni, nem tudják visszafizetni a hitelt. Ez azonban nem így van, ugyanis a bankcsődöt követően általában megadnak egy új bankszámlát, melyre a hitel törlesztőrészleteit továbbiakban is fizetnie kell. Ügyeljünk arra, hogy a csődbe ment bank azonosítója, swift kódja törlésre kerül néhány hét múlva, és a törlesztőrészletet már egy újabb számlára kell fizetni. Jellemzően ilyen helyzetekben a bank hitelállományát egy másik bank vásárolja meg, így egy új banknál folytathatod a hiteltörlesztést. Ha abban a sajnálatos helyzetbe kerültél, hogy a bank elfogadta a kölcsönigénylésed, de még nem folyósított, akkor valószínűleg másik banknál újra kell hitelkérelmet beadnod.

Hogyan készülj fel a bankcsődre?

Fontos tekintettel lenni arra, hogy az OBA-kártalanítás csak azokra a pénzintézetekre vonatkozik, melyek egyúttal OBA tagok is. Ez gyakorlatilag az összes magyar bankra igaz, de érdemes megnézni, és ellenőrizni a listát, ha épp bankváltás előtt vagyunk. Vegyük azt is figyelembe, hogy ma már számos pénzintézettel találkozhatunk a hazai piacon, melyek határon átnyúló tevékenység keretében nyújtanak szolgáltatásokat. Ezek a pénzintézetek nem biztos, hogy OBA tagok is, így ha nincsenek a fent hivatkozott adatbázisban, akkor járjunk utána, hogy mégis milyen védelem vonatkozik a számlára. Fiatalok körében divatosak az elektronikus szolgáltatások, gondolok itt a Paypal-ra, a Wise-ra, a Revolut-ra. Ezek a társaságok nem OBA tagok, és a cégek bejegyzési országa szerinti befektetővédelemben részesülhetünk.

Érdemes tehát olyan pénzintézetet választani, amelyik OBA tag, ugyanakkor arra is számítanunk kell, hogy egy esetleges csőd esetén néhány hétig nem fogunk hozzáférni a pénzünkhöz. Ezt az időszakot könnyedén áthidalhatjuk, ha rendelkezünk egy tartalék számlával (részletek: Hogyan készülj fel válságokra pénzügyileg), de egy kisebb mennyiségű készpénz otthoni tartása is jól jöhet ilyen helyzetben. Csökkenthető a kockázat úgy, hogy a családtagok eltérő pénzintézetnél vezetik a számlájukat, vagy a vállalkozásunk számláját egy másik banknál vezetjük stb. Valószínűleg mindenki számára egyértelmű lesz az is, hogy 100 ezer eurónál nem tartunk nagyobb összeget a banknál. Ilyen helyzetben vállalni kell a többletköltségeket, és újabb számlát nyitni egy másik banknál, esetleg értékpapírszámlában gondolkodni.

Mit csinálj egy bankcsőd után?

Ha bekövetkezik a legrosszabb, és csődbe megy a bankod, nem kell megijedned. Ha a fentiek szerint jártál el, akkor nincs semmi probléma, 10 munkanap múlva megérkezik a kártalanítás. Látogasd meg az OBA oldalát, ahol le fogják írni, hogy mi a teendőd. A kieső időszakot pedig át tudod hidalni a tartalékszámlával, az otthon tartott készpénzzel. Amire célszerű odafigyelned, hogy a bankcsőd pillanatában azonnal jelezd partnereid felé, hogy ne utaljanak további összegeket a számládra. Értesítsd erről a nyugdíjfolyósítót, az Államkincstárt (családi pótlék), a munkáltatódat.

Ha vállalkozó vagy, akkor írásban értesítsd a változásokról a partnereidet, jelezd a NAV felé, hogy a számlaszámod megváltozik. Vállalkozóként figyelj oda a partnereidre is, azaz ha egy bankcsődről olvasol a hírekben, akkor nézd át a partnereidet, hiszen lehet, hogy az érintett banknál volt a számlájuk. Tekintettel arra, hogy 100 ezer euró a kártalanítás összeghatára, akár negatívan is érintheti az üzleti kapcsolataidat egy bankcsőd, hiszen a partnercégedet nagyobb veszteség éri, ami kihathat a jövőbeni működésére. Zárójelben jegyezném meg, hogy brókercégek, a különböző értékpapírszámlák nem tartoznak az OBA hatálya alá. Ezek a Beva védelmét élvezik, melynek teljesen mások a feltételei.

A bankcsődök négy árulkodó jele (2023)

A Failing Banks cím alatti vizsgálatból az derül ki, hogy 1863-1934 közötti időszakon az Egyesült Államokban az összes bank 20,2 százaléka csődbe ment. Ezt a magas csődarányt némiképp korrigálja, ha az 1935-2023 közötti időszakot nézzük. Ezen az időszakon az összes kereskedelmi bank 14,5 százaléka ment csődbe. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban a fenti időszak alatt 38.630 bank működött, melyből 6401 csődbe ment. További sajátossága a bankcsődöknek, hogy gyakran vezettek az események gazdasági válságokhoz, rendszerszintű pénzügyi válságokhoz, azaz a bankcsődök továbbterjedő jelenségek voltak.

Az alábbi grafikonon a 6401 bankcsőd eloszlását láthatjuk. Jól körvonalazódik az adatokból, hogy az FDIC (amerikai befektetővédelmi rendszer) megalapítása előtt lényegesen nagyobb számban fordultak elő bankcsődök, és az is kiderül az adatsorból, hogy az 1929-1930-as gazdasági válság nyomán elinduló csődhullám „kényszerítette” ki a befektetővédelmi alap létrehozását az Egyesült Államokban.

forrás: Failing Banks

A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a banki üzletmenet sajátossága, hogy a rövid lejáratú követeléseket (betétek) transzformálják hosszú lejáratú kötelezettségekké (kihelyezett hitelek), és a bankok eredménye a term-spread (lásd itt). Ugyanakkor ez a likvid (bankbetét) és illikvid (kihelyezett hitelek) eszközpárosítás szükségszerűen azzal a kockázattal jár, hogy ha a betétesek nagy arányban kiveszik a pénzünket, akkor a bank csődbe megy. Pontosan ez történt az 1930-as években, azaz a befektetők az első rémhírre megrohanták a bankjukat, kivették a pénzüket, és a bank csődbe ment. A fentiek következménye a tömeges bankcsődhullám, pánik a befektetők körében, melynek az vetett véget, hogy Franklin D. Roosevelt elnök aláírta a Banking Act of 1933 törvényt, mely létrehozta az FDIC szervezetét.

A következő grafikonon a bankcsődök száma az összes működő bank arányában lett kimutatva. Ebből is látható, hogy az 1930-as események nagyon súlyosak voltak, az összes működő bank 4-8 százaléka ment csődbe évente. Következő ehhez mérhető eseményekre az 1980-as évek végéig és a 2007-2009-es pénzügyi válsági kellett várni.

forrás: Failing Banks

A fentiekből jól látható, hogy még az FDIC megalapítása ellenére sem csökkent jelentős mértékben a bankcsődök aránya, hiszen az 1935 utáni adatokon is az összes bank 14,5 százaléka csődbe ment.

A bankcsődöknek több ismert oka létezik. Ezek közül az egyik, a fentebb már említett transzformáció (rövid és hosszú lejárat) sajátos következménye, azaz a bankok likviditási okokból válnak fizetésképtelenné. Az ilyen jellegű bankrohamok, bankpánikok azonban nemcsak az 1930-as években fordultak elő, hanem hasonló természete volt a 2023-as válságnak is. Ráadásul a témával összefüggésben készült vizsgálat szerint, a jövőben hasonló eseményekre számíthatunk, tekintettel arra, hogy a manapság az információ sokkal gyorsabban áramlik (részletek itt). A bankcsődök másik kategóriájában a gyenge pénzügyi, fundamentális tényezők állnak a csőd háttérébe. Ebben a kategóriában több tényező is megtalálható, például hitelportfólió kockázata, kamatkockázat, kormányzati, szabályozói környezet kockázatai, gazdasági bűncselekmények. Mindegyik esetre bőségesen láthatunk példákat.

1. A növekvő eszközállomány

A fent hivatkozott tanulmány szerzői azonban további megfigyeléseket is tettek. Ezek közül az egyik, hogy a bankcsődök az ún. „boom-bust” ciklust követték, amely jellegzetessége, hogy a csődeseményt megelőző három évben a bank gyorsan növekedett mind abszolút, mind relatív (versenytársakhoz viszonyítva) értelembe. Az alábbi képen a csődbe ment bankok eszközeinek növekedése látható. A legújabb időszakon (1959-2023) a legerősebb a hatás, illetve azt is láthatjuk, hogy a csőd előtti évben már csökkennek az eszközök.

forrás: Failing Banks

A következő grafikon a csődeseményt megelőző évek eszköznövekedése alapján vannak a bankok kvintilisekre bontva. Itt jól látható, hogy a rendkívül alacsony eszköznövekedés (Q1) és a rendkívül nagy eszköznövekedés is (Q5) magasabb csődvalószínűséggel jár együtt. Sőt, ha csőd előtti egy éves időszakot nézzük (piros görbe), akkor az alacsony eszköznövekedés magas csődvalószínűséget eredményez.

forrás: Failing Banks

2. A növekedés nem hagyományos módon van finanszírozva

A következő sajátossága a bankcsődöknek, hogy a csőd előtti időszak eszköznövekedése nem hagyományos módon lett finanszírozva. Ez azt jelenti, hogy nem a betétállomány növekedésével, hanem más piaci szereplőktől felvett hitelek formájában növekedett a bank. Az alábbi képen jól látható, hogy a csődesemény előtt megnőtt az intézményi hitelek állománya.

forrás: Failing Banks

A modern kori adatokon a time deposit növekedése figyelhető meg, mely a leginkább kamatérzékeny eleme a banki eszközöknek, így a kamatemelések időszakában jelentősen megnöveli a kockázatot.

forrás: Failing Banks

3. A nem teljesítő hitelek arányának növekedése

A következő tényező a nem teljesítő hitelek arányának növekedése. A teljes hitelállomány arányában mért mutató emelkedése jellemzi a csőd előtti öt évet, mind az 1935 előtti és utáni időszakon, azaz a banki portfólió minőségének romlása egyértelműen megfigyelhető.

forrás: Failing Banks

4. A bankbetétek kiáramlása

A következő faktor a bankbetétek kiáramlása. Az alábbi táblázatban a bankbetétek kiáramlásának mértékét láthatjuk a teljes betéti állomány arányában. A grafikonon jelöltem az FDIC előtti időszakot, ahol valóban dominált a betétkiáramlás a bankcsődöket megelőzően.

forrás: Failing Banks

Ugyanakkor a következő ábra azt mutatja, hogy a bankrohamok a bankcsődök csak kis százalékában játszottak domináns szerepet. Ez némiképp árnyalja azt a képet, amit az 1930 előtti időszakról gondolunk, hiszen az esetek többségében a meghatározó ok a gazdasági bűncselekmény (fraud), a pénzügyi veszteség (losses), a gazdasági sokk (external) volt.

forrás: Failing Banks

Mivel jelezhető előre a bankcsőd?

Az alábbi táblázatból kigyűjthetjük a fontosabb tényezőket (jelöltem azokat, melyekre kitérek a következő sorokban). Ezek egyike a net income/assets mutató, azaz az egységnyi eszközre eső adózott eredmény (ROA). Itt negatív kapcsolatot látunk, azaz minél jövedelmezőbb a bank, annál kisebb a csőd valószínűsége. A finanszírozási forma szintén fontos előrejelző, azaz a magas time deposit eszközökkel rendelkező bankok esetében nagyobb a csőd valószínűsége. A regressziós vizsgálat megerősíti azt is, hogy a legkisebb eszköznövekedésű és a legnagyobb eszköznövekedésű bankok esetében is növekszik a csőd valószínűsége, de külső hatásoknak is van jelentősége, hiszen az alacsony GDP növekedés szintén összefüggésbe hozható a bankcsődökkel.

Összegezve a fentieket azt láthatjuk, hogy a múltban gyakori jelenség volt (15,4%) a bankcsőd, nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a jövőben másképp lenne. Ugyanakkor arra is rámutatott a fenti vizsgálat, hogy vannak árulkodó tényezők, mint például a nagy eszköznövekedés, a romló hitelportfólió, a csökkenő nyereség, és a betétek kiáramlása.