Az IMF behívásának előszobájában vagyunk?

Többen is megkerestetek, hogy segítsek értelmezni a címbeli kijelentést, mely a napokban jelent meg a gazdasági médiában. A hír alapja egy interjú, melyet a Szabad Európa készített Jaksity Györgyel. Az interjú teljes részletességgel itt olvasható.

Az idézett rész:

„Szükség lehet arra, hogy ismét be kell hívni Magyarországra az IMF-et?

Az elmúlt hónapokban a magyar devizatartalék szintje a háromhavi import alá esett vissza. Ez az abszolút vörös zászló, az IMF behívásának klasszikus előszobája.”

Nézzük a tudnivalókat.

Mit jelent a devizatartalék?

A devizatartalék egy külföldi, másik ország devizája, melyet egy ország jegybankja, monetáris hatósága tart a számláján. Jellemzően a biztonsági menedék devizákat tartanak a jegybankok devizatartalékként. Ez ma a dollárt és az eurót jelenti, de a történelem folyamán folyamatosan változott, hogy mit tartottak biztonsági menedéknek

A devizatartalékra azért van szüksége egy országnak, mert ezekkel a devizákkal bonyolíthatók le a külföldi tranzakciók, azaz egy országban fellépő pillanatnyi devizahiány kiküszöbölésének eszköze a devizatartalék. Emellett fontos az is, hogy a devizatartalék képes csökkenteni a belföldi fizetőeszköz árfolyamkockázatát. A devizatartalék ugyanis a jegybank másodlagos fegyvere (elsődleges a kamat) a belföldi deviza leértékelődésének megakadályozására.

Miért fontos a 3 havi import?

A 3 havi import szabály gyakorlatilag egy olyan összefüggés, mely szerint egy országnak legalább a három havi importtal egyező összegű devizatartalékra van szüksége, ahhoz hogy a rövid távon fellépő devizaszükségleteit fedezni tudja. Egy ország gazdaságának, költségvetésének finanszírozhatósága szempontjából tehát rossz jelnek tekinthető, ha a devizatartalék a három havi import szintje alá csökken, azonban múltbeli példák mutatják (lásd lentebb), hogy ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az ország külső segítségnyújtásra, például az IMF behívására szorul.

A három havi import összege alatt van a devizatartalék?

Az alábbi táblázat különbség oszlopa mutatja hónapokra lebontva az MNB devizatartalékának és a három havi import különbségét. Negatív érték azt jelzi, hogy az adott hónapban az import háromszorosa nagyobb, mint a devizatartalék.

Ezzel szemben a 2021-es év fentiekkel azonos időszakában a devizatartalék lényegesen nagyobb.

Az alábbi táblázatban már a 2020-as év látható. Itt jól látható, hogy az év elején szintén előfordult az az eset, hogy az import meghaladta a devizatartalék mértékét. Tegyük ehhez hozzá, hogy az IMF-et nem kellett behívni a helyzet megoldására. Ebben az időszakban vélhetően a forint gyengülés elleni küzdelem csökkentette az MNB devizatartalékát.

A három havi import szabályt ma már nem használják?

A három havi import szabály alapján történő devizatartalék megállapítást ma már a jegybankok többsége nem használja. Különösen olyan országok esetében nem szerencsés a használata, ahol az import jelentős része szorosan kapcsolódik az export értékesítéshez (lásd hazai feldolgozóipar, autóipar stb.). Ma már a nemzetközi intézmények, hitelminősítők, jegybankok többsége a Greenspan-Guidotti-szabály alapján számítja ki a szükséges devizatartalék mértékét. Eszerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. Különösen olyan helyzetekben hasznos ez az szabály, amikor a külső finanszírozás leáll, és csak a devizatartalék felhasználásával biztosítható a lejáró külső adósság visszafizetése. Az MNB jelenlegi devizatartalékának kialakításában tehát nem játszik szerepet a 3 havi import szabály. Ugyanakkor a Greenspan-Guidotti-szabály alapján megfelelő mértékű a devizatartalék, hiszen az egy éven belül lejáró devizaadósság (figyelembe véve a fogyó fizetési mérleg hiányát, mely nagyobb mint a külkereskedelmi mérleg, mert a jövedelmek is benne vannak) kb. 16.500 millió eurót tesz ki, míg a devizatartalék kb. 36.000 millió euró. A fentiek ellenére természetesen nem szerencsés, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős, ugyanakkor az is látható, hogy a kormány érzékeli a problémát (lásd extraprofit adók, beruházások elhalasztása, tranzakciós illeték, rezsicsökkentés lefaragása stb.).