Turnover ráta jelentése, magyarázata, példák

Cikkünkben a turnover ráta jelentésével, magyarázatával foglalkozunk. Példákat is mutatunk a turnover ráta értelmezésével kapcsolatban.

Mit jelent a turnover ráta?

A turnover ráta gyakorlatilag a részvények forgási sebességét mutatja. Azaz a ráta azt fejezi ki, hogy az összes kibocsátott részvényhez képest egy meghatározott időszak alatt mennyi részvény vásárlás, adásvétel történt. A Tesla részvények példáján (alábbi táblázat) láthatjuk, hogy az összes részvény 183 millió darab, az átlagos 3 havi forgalom pedig 10,45 millió darab. Ebből a  turnover ráta egy egyszerű osztással kiszámolható: 10,45/183=0,057, azaz 5,7%. Az összes részvény 5,7%-a cserél gazdát egy átlagos napon a Tesla részvények piacán.

forrás: finviz.com

A fentiekhez hozzátartozik, hogy a közkézhányad feletti részvénymennyiség általában az alapítók, stratégiai befektetők kezében van, így a közkézhányad alapján kiszámított turnover rátát is érdemes kiszámolni. A Tesla részvények esetében 10,45/127, azaz 8,2%. Az átlagos forgalommal számolva naponta a Tesla részvények 8%-a cserél gazdát.

Hogyan értékeljük egy részvény turnover rátáját?

A fentiek után már csak az a kérdés, hogyan értékeljük a turnover ráta eredményét. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a turnover ráta, annál gyorsabban, könnyebben lehet a részvényeket megvásárolni, eladni. Alacsony turnover ráta esetén pedig sokkal lassabb a részvények forgás sebessége, kevesebb a részvényvásárlás, eladás. Alacsony turnover ráta gyakorlatilag alacsonyabb likviditást jelez, ami extrém helyzetekben az ár hirtelen változását, a költségek növekedését okozhatja.

A fentiek mellett a magas turnover ráta mást is elárul a részvény piacáról. Egyrészt vegyük figyelembe, hogy a turnover ráta és a vállalat mérete között nincs erős korreláció. Tehát nem igaz az az okfejtés, hogy a magas kapitalizációjú társaságok turnover rátája is magas.  Mind a nagy és mind a kis méretű vállalatok között találunk alacsony és magas turnover rátát.

Ugyanakkor a turnover ráta általában akkor magas, ha nagy az érdeklődés a részvény iránt (nagy a hype, azt gondolom a Tesla esetében ezt nem is kell különösen magyarázni). Magas lehet akkor is a turnover ráta, ha erős momentum tapasztalható a részvény piacán, vagy nagyon nagy a short float ráta (lásd: Mit mutat a shortosok aránya egy részvény kereskedése során), tehát sokan shortolják a részvényt. Látható tehát, hogy a magas turnover ráta a részvényvásárlás előtt már több hasznos információt is nyújthat a kereskedő számára. Alacsony turnover ráta pedig azokat a társaságokat jellemzi, melyek nem kerülnek a hírek középpontjába, unalmas tevékenységet végeznek, nagy multú cégek, alacsony short float rátával rendelkező társaságok stb.. Érdemes tehát más részvényekkel is összevetni a kiválasztott részvény turnover rátáját. Például a Tesla részvényekkel megegyező méretű General Motors autógyártó  turnover rátája mindössze 0,8 százalék.

Befektetési alapok összehasonlítása a turnover rátával

A "turnover rate" mutató gyakorlatilag a kezelt vagyon forgatási gyakoriságát mutatja meg a befektető számára, melyből a befektetési alap  minőségére is következtethetünk, illetve a befektetési alapok eredményeinek, költségeinek összehasonlítása során a turnover ráta adhat további támpontot a megfelelő alap kiválasztásában.

A turnover ráta mutatót a befektetési alapokat összehasonlító adatbázisok általában közzéteszik, tehát a befektetőnek nem kell kiszámítania. Azért, hogy megértsük mit mutat a turnover ráta, beszéljük meg a kiszámítását. Általában egy 12 hónapos periódusban vizsgáljuk meg a befektetési alap összes tranzakcióját. Az összes tranzakció nemcsak a vételi, hanem az eladási megbízásokat is tartalmazza, így ezt a számot el kell osztanunk kettővel, majd pedig a megkapott értéket elosztjuk a befektetési alap által kezelt vagyon összegével. Magyarul a turnover ráta azt mutatja meg nekünk, hogy 12 hónap alatt a befektetési alapkezelő az alap teljes vagyonát mekkora arányban forgatta meg. Ha például a turnover ráta 10%, akkor 12 hónap alatt a teljes vagyon 10%-át forgatta meg az alapkezelő. 100%-os turnover ráta azt jelzi, hogy a teljes kezelt vagyonnak megfelelő összeg átkerült más termékekbe 12 hónap alatt.

A fentiek alapján tehát látható, hogy minél magasabb a turnover ráta, annál gyakrabban nyúltak a befektetési alap vagyonához. Egy átlagos, hosszútávra befektető részvénypiaci befektetési alap esetében a magas turnover ráta nem feltétlenül szerencsés, mivel azt jelzi, hogy az alapkezelő egyre gyakrabban időzít a piacon, illetve a magas turnover ráta utalhat az alapkezelés magasabb költségére is, hiszen minél több az ügyletkötés, annál több lesz a kereskedési költség.

Éppen ezért egy értékalapú (value) elveken kezelt részvénypiaci befektetési alap esetében az alacsony turnover ráta tekinthető az ideális helyzetnek. Az értékalapú befektetés lényege, hogy hosszútávra keres befektetési lehetőségeket az alapkezelő, és ezeket az alulárazott társaságokat hosszútávon tartja. Az alacsony turnover ráta (10-30%) biztosítja azt, hogy a költségek alacsonyan maradjanak. Egy buy and hold stratégiát (Buy and hold stratégia jelentése, előnyök, hátrányok, módszerek) folytató befektetési alap esetében a 10-30%-os turnover ráta a jellemző. Ha ennél magasabb turnover rátát látunk, akkor érdemes lehet ennek okait megvizsgálni.

De például egy abszolút hozamra törekvő, vagy származtatott befektetési alap esetében a magas turnover ráta az alap működésének velejárója. Ezekben az esetekben az alapkezelő nem csak hosszútávra vásárol részvényeket, hanem rövid távú ügyleteket is köt, de akár short pozíciókat is nyithat. Mivel itt abszolút hozamot várunk el, így a magas turnover ráta sem feltétlenül jelent problémát.

A növekedési részvényeket vásároló (growth funds) befektetési alapok esetében sem szokatlan a magas turnover ratio (80-130%). Ezek a befektetési alapok ugyanis kifejezetten azokat a tőzsdei társaságokat keresik, melyek növekedési lehetőségei nagyok. Emiatt pedig számos iparágban, szektorban fektetik be a kezelt vagyont, ami gyakran jár azzal, hogy meglévő pozíciókat lezárnak, és egy jobban jövedelmező lehetőségbe fektetik a pénzt.

A fentieken túl számos olyan befektetési alappal is találkozhatunk, melyeknek extrém magas a turnover rátája (200% fölötti már extrém magasnak tekinthető). Ezeknél a befektetési alapoknál már mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy mi az oka annak például egy 900%-os turnover ráta esetén, hogy az alapkezelő a kezelt vagyont 9-szer megforgatta 12 hónap alatt. Alátámasztják-e az eredmények, az elért hozam ezt a nagy mennyiségű ügyletet, vagy pedig eredmény nem jelentős, viszont a költségek magasak, melynek nagyrészt az az oka, hogy sok az ügyletkötés.  Az alábbi képen a legmagasabb turnover rátával rendelkező befektetési alapokat látjuk. A lista élén 3000-5000%-os turnover rátákat látunk.

Alapvetően tehát nincs gond az extrém magas turnover rátával sem, ha az alap eredményei ezt alátámasztják. Nézzük tehát meg az okát annak, hogy az alapkezelő a teljes vagyont 30-50-szer megforgatta egy év alatt, tükröződik ez az eredményeken? mennyire növelte meg ez a költségeket?

Hol találjuk meg a befektetési alapok turnover rátáját?

Befektetési alapok turnover rátája a legtöbb befektetési alapok adatait tartalmazó adatbázisból kideríthető, a legnagyobb ilyen adatbázis (a Magyarországon forgalmazott befektetési alapok egy része itt is megtalálható) a morningstar.com oldalon érhető el. A morningstar.com oldal egyébként az alapkezelési tájékoztatókban kimutatott turnover rátákat jelenítik meg, így ha máshol nem, az alapkezelő tájékoztató anyagában meg fogjuk találni. A morningstar.com oldalon használjuk a lap tetején található keresőt, majd ha megtaláltuk a vizsgálandó befektetési alapot, akkor a Quote fül alatti táblázatban kereshetjük meg a turnover rátát, lásd alábbi képen:

A következő hivatkozáson egy olyan befektetési alap keresőt találunk, amely a turnover rátára is képes szűréseket végezni: A turnover rátára történő szűréshez használjuk a fenti hivatkozást, majd a Portfolio Composition alatti mezőben találjuk meg a turnover rátát, lásd alábbi kép.

Látható a fentiekből, hogy önmagában a befektetési alap turnover rátája nem elegendő ahhoz, hogy összehasonlítsuk a befektetési alapokat. Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, a költségek, illetve az egységnyi kockázatra jutó (különösen abszolút hozamú alapok esetében) a leginkább fontos szempontok, illetve annak kiderítése, hogy az alapkezelő a referencia indexet felül tudja-e múlni. A fenti összehasonlítási vizsgálatokat azonban jól ki tudjuk egészíteni a turnover rátával.

Mire jó a turnover ráta?

A turnover ráta hasznos információkat közöl a tőzsdei kereskedőkkel, befektetőkkel. Egyrészt ezzel tudjuk felmérni, hogy mennyire likvid a részvény piaca. A likviditás fontos tényező a rövid távú kereskedés során, hiszen a kereskedés költségeire (bid-ask spread) jelentős hatást gyakorol a likviditás. Részletek: Likviditás prémium: Még ma is létezik a tőzsdén?

Másrészt arra is láthatunk példákat, hogy különböző tőzsdestratégiák nagyobb hozamot hoznak a magas turnover rátájú részvényeken, de ennek ellenkezője is megfigyelhető, azaz egyes stratégiákban pont az alacsonyabb turnover rátájú részvények hozama ugrik meg. Részletesen erről itt beszéltünk: Short-term reversal és momentum rövid távon