A partvonalon várakozó pénz mítosza

Év elején rendszerint gyakoribbak azok a hírek, melyek a következő évi tőzsdei mozgásokra fókuszálnak. Elemzők, szakértők szólalnak meg a témában. Gyakori eleme az előrejelzéseknek a partvonalon várakozó pénz mennyisége. Rendszerint ugyanis a hírekből az derül ki, hogy rekord összegben várakozik pénz a partvonalon, ami alapja lehet egy tőzsdei áremelkedésnek. A cikkünkben tehát kifejezetten ezzel a tényezővel foglalkozunk, azaz hogyan lehet figyelni a partvonalon várakozó pénz mennyiségét, tényleg okozhat-e ez a tényező óriási rallyt a tőzsdén. Témáink:

• Emelkedés lesz a tőzsdén a szakértők szerint?
• Partvonalon várakozó pénz és a tőzsdei rallyk
• A partvonalon várakozó pénz mítosza
• Mikor van jelentősége a partvonalon várakozó pénznek?
• NAAIM index vizsgálata

Emelkedés lesz a tőzsdén a jövőben?

Ahogy már a bevezetőben is utaltam rá, ahány szakértők, annyi előrejelzést láthatunk a következő év tőzsdei teljesítményére vonatkozóan. Az okok az esetleges tőzsdei emelkedésre vagy a tőzsdei összeomlásra is eltérőek, kezdve azzal, hogy történelmi csúcson vannak a tőzsdék, de a részvények árazása is extrém drága, de természetesen a bikapiaci forgatókönyvet is számos vélemény támogatja, például beindul a gazdasági növekedés, a Fed továbbra csökkenti a kamatot, és óriási mennyiségben nyomtatja  a dollárt, és sokszor arról szólnak a hírek, hogy a partvonalon óriási mennyiségű készpénz várakozik. A fenti témák közül már többről is szó volt itt az oldalon, így általánosságban csak azt tudom mondani, hogy az ilyen jövőre vonatkozó jóslásokat azért sem célszerű fenntartások nélkül elfogadni, mert ahogy egy korábbi cikkben megbeszéltük, széles körű vizsgálatok azt mutatják, hogy a szakértők:

• Az előrejelzéseinek találati aránya átlagosan 48%-os volt.
• Az elemzők kétharmadának előrejelzési megbízhatósága 50% alatt volt.
• Az elemzők 40 százalékának találati aránya 40-50% között mozog.
• Az elemzők 3 százalékának megbízhatósága 20% alatti.
• Az elemzők 6 százalékának megbízhatósága 70-78% közötti.
• A legjobb megbízhatóságú elemző találati aránya 78% volt.

Másrészt pedig tartsuk szem előtt az iparágon belüli érdekellentéteket is, azaz a megszólaló hedge fund vezérek, befektetési guruk sokszor pozícióból beszélnek, ahogy pedig egyes elemzők tulajdonképpen kiszolgálják a vállalatokat. Az elemzők, brókercégek és a befektetők között erős érdekkonfliktus húzódik meg. Ezek a cégek kiszolgálják a befektetési iparágat, és az aktuális trendeket. Gondolok itt a különböző tanácsadó cégekre, alapkezelőkre, számlakezelőkre, hedge fundokra, azaz az a cél, hogy befektetőként minél tovább befektetve legyen a vagyonod, hiszen ezek után díjakat fizetsz, és így termelődik a nyereség az iparági cégek számára. A külföldi brókerek legnagyobb ügyfelei tehát nem a retail kereskedők, hanem a milliárdokat befektető alapkezelők, így az ő érdekeit kiszolgálva a vedd meg és tartsd technika szemléletében készülnek az elemzések. (Csak zárójelben térnék ki a forex brókerek körére, ahol a cél, hogy az ügyfél minél többet kössön, mert a jutalékból lesz a brókercég nyeresége. Ezen cégek körében a technikai elemzések készítése a divatos, hiszen erre alapozva lehet napokra, néhány hétre, tehát rövid távon ügyletet kötni.)

Partvonalon várakozó pénz és a tőzsdei rallyk

A külföldi médiában (itt és itt) gyakran foglalkoznak azzal, hogy az Egyesült Államokban a háztartások rekord összegben tartanak készpénzt (bankbetétet, pénzpiaci alapot stb..). Az alábbi grafikon a Fed adatbázisából származik, a forrást is megjelöltem, célszerű elmenteni, hiszen az egyik hiteles adat arról, hogy az összes kereskedelmi banknál mekkora összegben tart megtakarításokat a lakosság. A grafikonhoz hozzáadtam piros színnel az amerikai részvénypiac egészét szemléltető indexet, mely tulajdonképpen a 3500 NYSE tőzsdén kereskedhető részvény árfolyamát szemlélteti. A 2020-as évben erős ugrást láthatunk a megtakarításokban, de vegyük észre azt is, hogy gyakorlatilag az elmúlt 30 évben folyamatosan emelkedett a megtakarítások értéke. Talán a 2008-2009-es válság idején mondhatjuk azt, hogy stagnálás, egyes időszakokban csökkenés, következett be.

https://fred.stlouisfed.org/series/SAVINGS

Vegyük észre tehát, hogy az utóbbi 10 évben is folyamatosan nőtt és nőtt a partvonalon várakozó pénzösszeg, és a tőzsde úgy is emelkedett, hogy közben a partvonalon a pénz egyre csak halmozódott. Azaz az utóbbi 10 évben sem vették ki a megtakarításaikat a háztartások, magánszemélyek, és fektették be a tőzsdén.

A partvonalon várakozó pénz mítosza

Cliff Asness a The University of Chicago Booth School of Business oktatója, és több tőzsdei összefüggés kutatója egyik írásában nagyon jól elmagyarázza, hogy a valóságban nincs olyan, hogy a partvonalon várakozik a pénz. Gondoljunk arra az esetre, hogy ha valaki elad egy részvényt, akkor azt gondoljuk, hogy az eladásból befolyó összeg kikerült a partvonalra, és ott várakozik ez a pénz, hogy újra befektetésre kerüljön. Ez egyéni szinten lehetséges, azaz az eladó számláján valóban ott várakozik ez a pénz, azonban a vevő megvette a részvényeket, tehát az ő számlájáról levonták a pénzt, így valójában a partvonalon nem lett több pénz.

Számos oka lehet tehát annak, hogy a háztartások nagy mennyiségű készpénzt halmoznak fel, például tartalékolás a válság miatt, a koronavírus válság miatt kifizetett segélyek egy részét félretették, a fogyasztást elhalasztották, és a sok közül az egyik lehetséges cél a jövőbeni részvénypiaci befektetés lehet. A folyamatos készpénz növekedésre részben magyarázatot adhat a dollár értéktelenedése, és az is, hogy lényegesen több háztartás van most az Egyesült Államokban, mint 20 évvel ezelőtt. Ráadásul a háztartások vagyona is növekedett az utóbbi 20 évben. Ha pedig megvizsgáljuk, hogy a háztartások vagyonának mekkora részét teszik ki a részvények, akkor 50 éves rekordot láthatunk. Az alábbi képen 1989-2016 közötti időszakon látjuk a háztartások összes eszközének mekkora része van részvényekbe befektetve. Itt a dotkom lufi jelentette a csúcsot, de mára már túlléptük ezt a szintet. A háztartások tehát már régen bevásároltak részvényekből.

forrás: https://www.nytimes.com/2018/02/08/

Összegezve a fentieket, azt lehetne mondani, hogy számos oka lehet egy jövőbeni tőzsdei rallynak. Ehhez nem feltétlenül kell óriási pénzeknek a partvonalon várakoznia.

Mikor van jelentősége a partvonalon várakozó pénznek?

A fentiekből látható volt, hogy a megtakarítások növekvő értéke egy általános, az elmúlt évtizedekre jellemző folyamat. Emellett azt is megbeszéltük, hogy valójában nincs partvonalon várakozó pénz részvénypiaci értelemben, hiszen amikor az eladó pénzt vesz ki a részvénypiacról, akkor a vevő ugyanakkora összegben pénzt tesz be. Értelemszerűen az emelkedő részvényárak arra utalnak, hogy több a vevő a részvénypiacon és ez az árakat is felfelé hajtja, azonban az elmúlt évtizedekben úgy emelkedett a részvények ára, hogy közben a partvonalon levő pénz is növekedett. Mindenesetre bizonyos területeken érdemes lehet figyelni a pénzmennyiséget, és ez kifejezetten a részvénypiaci befektetési alapokhoz kapcsolódik. A részvénypiaci befektetési alapoknak ugyanis van egy bizonyos fokú szabadsága és a teljes befektetői vagyont nem kötelező részvényekre fordítaniuk, hanem likviditási okokból, 0-10% közötti arányban készpénzt is tarthatnak. Tudni kell azt is, hogy ezek a részvénypiaci befektetési alapok az amerikai részvénypiac kb. 25%-át teszik ki, tehát egy jelentős piacmozgató szereplőről beszélhetünk. Ráadásul ez a készpénz valóban a partvonalon várakozik, hiszen a befektetők azért adták a befektetési alapnak a pénzüket, hogy részvényeket vegyen az alapkezelő rajta. Ugyanakkor az alapkezelő tetszőlegesen, a piaci hatások, a jövőbeni várakozásai szerint alakítja a partvonalon várakozó pénzt ezen a 0-10%-os sávon belül. Ha tehát egy befektetési alap esetében a vagyon 10%-a készpénzben van és 90%-ban részvényekben, akkor vélhetően a jó vételi lehetőségeket keresi. Ha ez a pénzmennyiség befektetésre kerül, akkor ez vételi nyomást idéz elő. Ugyanezen logika alapján, ha a partvonalon várakozó pénz 0 százalékhoz közelít, akkor a befektetési alapnak nincs szabadon elkölthető pénze, azaz nem várható, hogy vételi nyomást idéz elő. A jó hír az, hogy ezekhez az adatokhoz szabadon hozzáférhetünk.

Átfogóbb adatokat kaphatunk az Investment Company Institute statisztikáiból. Az 1940-ben alapított  ICI többek között a hagyományos befektetési alapokról, ETF alapokról, és zártvégű alapokról is közzétesz információkat. Havonta jelenik meg a Trends in Mutual Fund Investing című kiadványuk, amely tartalmazza a szervezet által követett alapok vagyonát, vagyon változását, a pénz be és kiáramlást, illetve a likviditási rátát is megtaláljuk a dokumentumban. Az adatokat az ici.org honlap felső menü Reasearch & Statistics / Statistics menüpont alatt találjuk. Az alábbi kép segítségünkre lehet.

A https://www.ici.org/research/stats oldalon a " Monthly Trends in Mutual Fund Investing" sort keressük (a lap alsó részében találjuk), ott pedig az aktuális havi beszámoló nyitható meg.

A likviditási rátáról információt a Net New Cash Flow of Mutual Funds táblázat alatt találunk:

"Funds that invest primarily in the United States had an outflow of $22.02 billion in October, versus an outflow of $22.61 billion in September. The liquidity ratio of equity funds (the percentage of liquid assets over total net assets) was 3.3 percent in October, unchanged from September. "

A fenti példából az derül ki, hogy október hónapban a likviditási ráta 3,3% volt, amely érték alacsonynak tekinthető. További információ, hogy szeptemberhez képest nem történt változás.

A sentimentrader.com oldalon grafikon is követhetjük, hogy mennyi készpénzt tartanak az alapkezelők. Ahogy a képen látható, sok évtizedes mélyponton van a készpénz aránya.

(kép forrása: https://sentimentrader.com)

NAAIM index vizsgálata

A fentieket célszerű más forrással összevetni, erre a célra pedig a NAAIM index használható. A NAAIM heti rendszerességgel végez kérdőíves felmérést a befektetési alapkezelők között, melyben az átlagos részvénypiaci kitettségüket vizsgálják. Tehát a mutató követésével figyelhetjük, hogy az alapkezelők részvénypiaci kitettsége csökken, vagy növekszik. Alacsony érték esetén kisebb a részvénypiaci kitettség, magas érték esetén pedig magas az átlagos részvénypiaci kitettsége az okos pénzt mozgató alapkezelőknek. Tőzsdei kereskedőként fontos információkhoz juthatunk, hiszen az alacsony kitettség az egyúttal azt is jelzi, hogy készpénzzel várakoznak a partvonalon az alapkezelők. Az alábbi képen az indexet láthatjuk, illetve a NAIIM honlapján az aktuális adatok itt érhetők el. Ahogy a grafikonon is látható, 2020 decemberére rekord szintre emelkedett a NAAIM index.

forrás: http://www.naaim.org/

A NAAIM indexszel itt foglalkoztunk bővebben: 7 módszer az okos pénz követésére