Több hullámban érkezik az infláció 2023-ban?

Kategória: 

A befektetők alapvetően három forgatókönyv alapján árazzák a részvénypiacot. Ezek az alábbiak:

  • soft landing,
  • no landing,
  • hard landing.

A soft landing forgatókönyv szerint hamar túl leszünk az infláción, kisebb gazdasági visszaesés mellett a tőzsdei társaságok nyeresége is kismértékben esik vissza. Ezzel szemben a no landing forgatókönyv a legoptimistább és nem számítunk gazdasági visszaesésre, sem jelentős nyereségcsökkenésre, majd a 2024-es évben már minden mehet úgy, ahogy régen. Ugyanakkor több szakértő  (főleg a permabear szakértők) van azon a véleményen, hogy a neheze még csak most jön, az infláció több hullámban érkezik, ahogy az 1980-as években is ezt tapasztalhattuk, és emiatt folytatódó kamatemelésre és jelentős gazdasági visszaesésre van kilátás.

Látni kell azonban azt, hogy a hard landing forgatókönyv alapvetően azon a feltételezésen alapul, hogy hasonlóan zajlanak le a gazdasági folyamatok, mint az 1970-1980-as években. Ugyanakkor ha összevetjük az 1970-1980-as éveket napjainkkal, akkor mindössze egyetlen közös pontot láthatunk: az energiahordózók drágulását. Ahogy az 1970-es években az olaj ára (részletek itt), úgy 2022-ben a gáz ára drágult meg. Ugyanakkor számos más különbséget tapasztalhatunk legfőképp, hogy az 1970-es éveket a munkanélküliség növekedése jellemezte (demográfiai okok miatt), napjainkban pedig munkaerőhiány figyelhető meg. Emellett pedig az 1970-1980-as években alkalmazott inflációszámítási metodikát sem alkalmazzák ma már, és ha az 1980-as évek előtt alkalmazott módszert követjük, akkor napjainkban az Egyesült Államokban nem 9,1 százalékon, hanem 17 százalékon tetőzött az infláció. A mai és az 1980-as években számított infláció nem vethető össze, hiszen teljesen más alapokon számították őket. Az alábbi képen a kék görbe mutatja az 1980-as évek előtt alkalmazott módszer szerinti inflációt, a piros görbe pedig az aktuális, hivatalos inflációs adatot.

forrás: shadowstats.com

Mi változott 1980-ban?

Az 1700-as évek óta a fogyasztói inflációt egy fix súlyú árukosárral mérték, de 1980-as években uralkodóvá vált az a nézet a közgazdászok körében, hogy ez a módszer túlbecsüli az inflációt. Emiatt  az alábbi változásokat vezették be:

  • A kosárban szereplő termékek alacsonyabb árú, alacsonyabb minőségű termékekkel történő helyettesíthetősége, mert ha valami drágul, többet vásárolunk a helyettesítő termékből.
  • A kosárban levő súlyok egyszerű számtani átlaga helyett geometriai átlag, azaz ha valaminek növekszik az ára, csökken a súlya, ha valaminek csökken az ára, növekszik a súlya.
  • A kosárösszetétel változtatása korábban 10 éves gyakorisággal történt, helyette kétévente vizsgálat.
  • Bevezették a minőségi igazítást (Hedonic quality adjustment). Például, ha a benzinhez hozzá kell kevernünk egy adalékanyagot, mely jobb levegőminőséget eredményez, akkor a termék minősége javult, azaz az adalékanyag árnövelő hatását nem lehet teljes egészében figyelembe venni.

Összegezve a fentieket, elképzelhető, hogy a következő évben a hard landig forgatókönyv valósul meg, de ennek okait nem az 1980-as évekkel történő párhuzamba állítással kell keresni, tekintettel arra, hogy kevesebb a hasonlóság a két szituáció között, ráadásul egyes adatok össze sem vethetők az aktuális adatokkal, lásd fenti példánkat.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak