Mire figyelek a szintek törése során a tőzsdén és forexen?

A bejegyzésben megbeszéljük a fontos szinteket, melyeket figyelek a tőzsdei kereskedés és a forex kereskedés során. Illetve az utóbbi időben több levelet kaptam, hogy a különféle kitörési technikák "nem nagyon akarnak működni". Páran képet is vagy kis videót is mellékletek a levélhez. Levélváltás után, és a tanfolyamon szerzett tapasztalatok alapján egy érdekes tényre jöttem rá. Az emberek nagy része jól kereskedik a technikával, de egy fontos dolgot elfelejt. Ezt a fontos dolgot is részletesen megtárgyaljuk a bejegyzés második felében. A következő témákat beszéljük meg:

• Milyen jelentősége van a támaszoknak, ellenállásoknak a forex és tőzsdei kereskedésben?
• Hol fordul a piac?
• Milyen szinteket ismerünk a tőzsdén és devizapiacokon?
• Mire jók az ún. kiszámolt szintek a kereskedésben?
• Az emberi tényező szerepe a kereskedésben
• Milyen hibákat követünk el a szinttörés kereskedése során?
• Mi az a törés jelzés/szabály?
• Szintnek megfelelő idősíkon…
• Zárjon normálisan a szint fölé/alá…
• Hagyja el ezt a gyertyát rendesen…

Milyen jelentősége van a támaszoknak, ellenállásoknak?

Mert a szintek, a trendelmélet, a trend aktuális állapotának korrekt ismerete nagyban segítheti a kereskedésünket. A legtöbb stratégia valamilyen szinten figyeli a szinteket, így ezeknek az ismerete nélkül nem fogjuk jól kezelni a stratégiát. Ha egy chartot (grafikont) szemügyre veszünk, felfedezhető, hogy vannak olyan, a piac által kiemelten figyelt pontok "szintek", amin az árfolyam mozgása megfordul.

Ennek az oka, hogy a vevői és az eladási oldal közül az egyik túlsúlyba kerül, majd ez kiegyenlítődik, és azután a mások oldal lesz az erősebb. Azaz, ha az EURUSD emelkedésre fogadók vannak többen, akkor a chart szépen emelkedik, majd egyre kevesebben akarnak belépni longba, hiszen aki venni akart, az már vett. Egy idő után egyre többen gondolják azt, hogy az árfolyam ennél többet nem fog emelkedni, így egyre többen realizálják a nyereségüket. Ezzel egy eladási nyomást fejtenek ki, ami a csökkenő vételi kedvvel együtt már az emelkedési ütemet lassítja. Majd egyre többen veszik észre, hogy az emelkedés lassul, megáll. Lassan elkezdenek már eladásokban is gondolkodni a kereskedők, és ez már fordíthatja is a piacot. Minél jobban fordul, kezd el esni, annál többen állnak át a shortos oldalra, így elindul a chart lefele. Majd ugyanez ismétlődik meg a mozgás végén, de fordított előjellel: a shortosok ereje elfogy, egyre többen kezdenek el venni… az árfolyam elindul felfele.

Egyes esetekben a vevők és az eladók kiegyensúlyozottan vannak a piacon. Ekkor az árfolyam nem mozdul, iránytalanul mozog, egy sávban le-fel mozgatják, és várják azt, hogy az egyik oldal erőre kapjon, és újra elinduljon az egyik irányba. Ez a ciklikusság jellemzi a piacokat, azaz a piacok hullámmozgást tesznek.

Hol fordul a piac?

Hol gondolhatják azt az emberek, hogy ennél tovább nem megy a piac felfele? A piacok megfigyelése után észrevehetjük, hogy ezeknek a megtorpanásoknak, esetleg fordulóknak van egy rendszere. Ahol a piacok fordulását várjuk, azokat lehet szinteknek nevezni, és ezekhez lehet technikákat is kialakítani. De mielőtt erre kitérnénk nézzük meg, hogy milyen szinteket, támaszokat, ellenállásokat ismerünk.

Milyen szinteket ismerünk a tőzsdén és devizapiacokon?

Az első és legfontosabb, az objektív, a piac által a múltban kialakított szintek a csúcsok és völgyek és az oldalazások teteje, illetve alja. Ezek a legfontosabbak, hiszen a múltban itt fordult az árfolyam, és ezáltal megerősítette, hogy a befektetők itt valamilyen tevékenységbe kezdtek. Például eladni vagy venni kezdtek, annyira nagy erővel, hogy az előző mozgás megszakadt, és meg is fordult. Mivel a piac önmaga alakította ki ezeket, így sok egyéb szint meghatározására is alkalmasak, a számolt szintek egy részét is ezekből fogjuk számolni. Ezenkívül nagyon sok helyen hivatkozom rájuk, mint csúcs és völgy, így érdemes lesz nagy figyelmet fordítani a csúcs völgy témára.

• Ellenállás és támaszként hivatkozunk rá
• Fibó felvételekor hivatkozunk rá
• Trendvonal felvételekor hivatkozunk rá
• Trendelméletben hivatkozunk rá
• Alakzatoknál is hivatkozunk rá
• Kitörési/letörési pontnál hivatkozunk rá, azaz sokféle felhasználása lesz.

Mire jók az ún. kiszámolt szintek a kereskedésben?

A kiszámolt szint valamilyen számolással kialakított szint. Ezeket valamilyen számolási módszerrel számoljuk, és használatuk azon alapul, hogy a múltban megfigyelték, hogy ezeken a számolt szinteken is a piac megfordult, vagy megállt. Örök vitatéma, hogy a piac valóban figyeli ezeket a szinteket, vagy csak azért, mert sok iskola tanítja ezeket, és sokan figyelik várakozással, azaz csak mint önbeteljesülő jóslat fog működni. Mindenki figyeli, ott fordulatot vár, és eladni kezd, és mivel a többség eladni kezd, a piac megfordul… Nekem nem tisztem ezt eldönteni, hogy ezek valódi és objektív okokra visszavezethető szintek, vagy önbeteljesítő jóslatok. A saját tapasztalatom az, hogy ezek jó eséllyel működnek, így én ezeket is figyelem. Melyek ezek? A teljesség igénye nélkül:

• Trendvonalak
• Mozgóátlagok
• Fibó szintek
• Pivot szintek stb.

Ezeket már nem kézi számolással fogjuk megállapítani, hanem indikátorokkal számoltatjuk ki, és jelenítjük meg a charton. A kiszámolt szinteket a kereskedés során kevésbé erős szintnek tekintem, és sokszor erősen szubjektívek is, így nem mondható el róluk, hogy mindenki egyformán észreveszi őket. Ezeknél nagyon fontos, hogy a múltbeli viselkedésüket is megfigyeljük, hogy az adott időben a piac valóban figyelte-e ezeket, vagy nem.

Az emberi tényező szerepe a kereskedésben

A harmadik kategóriába a pszichológiai szintek tartoznak. Ezekhez az emberek szoktak  értéket párosítani, és ezáltal lesznek szintek, amiket figyelni kell. A legfontosabb a kerek számok szintjei a 100-as végű számok: 1,3300, 1,6300 vagy 1300 USD/uncia stb..

Mindenki észrevehette már azt, hogy más érzetet társít a 9990,- vagy a 10000,- árhoz a boltban, az egyik tízezer alatt van, azaz nincs tízezer, de ha már 10000,- az ár az már drágábbnak tűnik, pedig tízforintnyi az eltérés. Gondolom ezek után már mindenki éri, hogy miért is pszichológiai szintek, és miért is működnek ezek a piacon. Ezeket is indikátorral jelenítjük meg a charton, így nem kell figyelni az árfolyam aktuális értékét.

Melyek a legfontosabb és objektív szintek a kereskedésben?

A kis rendszertan után nézzük a csúcsokat, völgyeket. Hol gondolhatja valaki, hogy nem esik tovább az árfolyam? Általában ott, ahol a közelmúltban sem esett azon érték alá. Az elgondolás teljesen logikus. Ha múltkor itt kezdtek el erőre kapni a vevők és gyengültek el a shortosok, akkor van esélye, hogy újra ez fog bekövetkezni. Nagyon egyszerű megfogalmazása a támasz, ellenállási szinteknek, de jól példázza azok működését.

Támasz szint, ahol a piac fordult

Az előbbi képen is jól látható, hogy az esés jó közelítéssel az előző aljnál állt meg. És nézzük meg azt, hogy mi is történt a forduló után, meddig gondolták a kereskedők azt, hogy az árfolyam emelkedhet?

Lehetséges ellenállás

Hol állhat meg az emelkedés? És hol van most az árfolyam?

Töri vagy nem?

Ezek a példák is jól mutatják, hogy azokat a szinteket, melyek a múltban egy esemény helyszínei voltak, azokat a későbbiekben is figyelik a befektetők. A csúcs, és völgy, azaz támasz és ellenállás szint a kereskedésben sokszor előforduló téma. Több cikkben is foglalkoztam velük, ahogy a csúcs völgy indikátorokkal is, például:

• Trend megállapítás [6] módszere

• Árfolyam előrejelzés, csúcsok-völgyek, trendelemzés

Milyen hibákat követünk el a szinttörés kereskedése során?

A következő bekezdésekben egy érdekes témát dolgozok fel, aminek az elve sok egyéb technikánál hasznos lehet. Az utóbbi időben több levelet kaptam, hogy a különféle kitörési technikák "nem nagyon akarnak működni". Páran képet is vagy kis videót is mellékletek a levélhez. Levélváltás után és a tanfolyamon szerzett tapasztalatok alapján egy érdekes tényre jöttem rá. Az emberek nagy része jól kereskedik a technikával, de egy fontos dolgot elfelejt.

Nagyon tág fogalom az áttörés, a kitörés, hiszen áttörte az árfolyam a szintet akkor is, ha pár pippel feljebb ment, majd visszazuhant, de akkor is, ha átlépve hetekig felette tartózkodik egy erős emelkedésben. Bár mindegyikre igaz, hogy az a szint törése megtörtént, de a kereskednél nem mindegy, hogy mikor lépünk be. Egy pár pontos fölé lépésnél beleugrunk egy pozícióba, vagy nem – ez nagyban befolyásolja az eredményünket. 

Mi az a törés jelzés/szabály a kereskedésben?

Első lépésben nézzük meg, hogy mi is a töréses jel, a töréses szabály:

• Az árfolyam a szintnek "megfelelő" idősíkon zárjon "normálisan" a szint fölé/alá, majd hagyja el ezt a gyertyát "rendesen" a jó irányba.
• A szintnél egy, vagy két idősíkkal alacsonyabb idősíkon zárjon a szint alá/fölé. Majd ennek az átlépő gyertyának a maximális, illetve a minimális szintjénél magasabban, vagy mélyebben zárjon a következőkben az árfolyam, és ezt a következő gyertyát hagyja el.

A kép már egyértelműbbé teszi a dolgokat. Mindkettő jól használható meghatározás, én több technikánál használom őket. Amit tapasztaltam, hogy a gyertyákkal kapcsolatos szabályt mindenki betartja, de a mértékekkel kapcsolatosat nem, így vegyük végig a „jelzőket”.

1) Szintnek megfelelő idősíkon…

Minden alakzat, vagy szint köthető egy vagy több idősíkhoz, amin az kialakult. A mozgóátlagoknál ez egyértelmű, de gyertyaalakzatoknál ezt már nehezebb megállapítani. Én úgy gondolom, hogy az a kialakító idősík, amin a szint jól látszik, megfelelő mennyiségű gyertya egyértelműen kirajzolja a szintet. A gyertyák  felbontása jó, nem nagy és nem kicsi.

A fenti képen egy kialakított szint látható, a napos maximum szint. Ezt gondolom senki nem tartaná napos erősségű szintnek, hiszen aznap oda ment az árfolyam, és lefordult róla. Bár ezt többször is megtette, de messze nem olyan csúcs ez, mint amikor szépen, sok gyertya mozgással fel, majd lefele fordult volna róla az árfolyam.

A fenti, négyórás kép sem sokkal jobb felbontású, gyakorlatilag pár fel és pár lefelé tartó gyertyát látunk. Ezt (szerintem) hiba lenne négyórás szintnek tekinteni törés szempontjából.

Óráson már jobb a kép (fent). Itt már jól látható, hogy fel is és le is mozog az árfolyam, kialakít gyertyákat. A szint, jelen esetben a csúcs, ami jól kivehető. A felbontás megfelelő.

A fenti félórás charton hasonló a helyzet, a kép jó bontású, a mozgás részletesen látható.

Az ötperces képen már túl sok a gyertya, zavaró a nagy felbontás. Itt már nem ad semmi plusz információt a több gyertya.

Én az adott képen fél vagy egyórás szintnek definiálom a szintet, és így a fordulós vagy kitöréses kereskedésben ezt az idősíkot tartom mérvadónak. A képek sorrendjéből is következik, hogy a helyes idősík megállapítása fentről indul, és azt az egy vagy két idősíkot tartom a szint idősíkjának, aminél már jól lehet látni a szintet. Ez nem bonyolult megoldás, kis gyakorlás után már kellő hatékonysággal lehet alkalmazni. Ha ezt fellazítjuk, sokkal több rossz jelet kapunk, és a szint töréses jelzésekkel nem leszünk sikeresek.

A szintek elhagyását kitöréses technikákkal is lehet kereskedni, de ezeknél a megnevezésben is (kitörés) ott van az agresszív jelzés. Ekkor alacsonyabb idősíkon a rövidebb, gyorsabb mozgást skalpoljuk le, és nem azt, hogy a szint megtörik, majd abba az irányba meg az árfolyam hosszabban.

2) Zárjon normálisan a szint fölé/alá…

Itt a normálisan jelzőn van a hangsúly, amit könnyű lazán venni, hiszen szubjektív mérték a normális. Akkor „normális” a szint fölé/alá zárás, ha az idősíkkal, az adott idősíkon tapasztalt átlagmozgással és az adott átlépő gyertyával összevethető a fölé/alá zárás mértéke. Ez így nem túl egyértelmű. Kicsit kifejtem, egy felsorolás erejéig:

• A fölé/alá zárás mértéke legalább az ATR(14) ötöde legyen
• A fölé/alá zárás ne legyen több, mint az ATR(14)
• A fölé/alá záró gyertya legalább ötödével zárjon a szint felett
• A fölé/alá záró gyertya ne legyen nagyobb mint az ATR(14) kétszerese
• A szint alatt/felett a törés irányába ne legyen nagy kanóc
• A fölé/alá záró gyertya ne legyen kisebb mint az ATR(14) harmada

Az értékek szubjektívek, és nem kőbe vésett értékek. A lényeg, hogy a fölé/alá záró gyertya normálisan/átlagosan hagyja el a szintet, és ne valami extrém kicsi, vagy nagy mértékben. Az ATR periódus száma sem olyan nagyon fontos. Ha valaki más értéket figyel, annak is pontosan úgy működik. Én sem az ATR-t figyelem, hanem magát a gyertyát. De sokan szeretik az objektív mérőszámokat, nekik az ATR nagyon megfelelő indikátor. A képen a hibákat rajzoltam fel.

Akkor sincs túl nagy gond, ha az átlépő gyertya nem felel meg a fenti szabálynak. Ekkor ki kell várni, hogy a következő gyertyákban mit is tesz a piac. Így már több információt tudunk meg és a döntést könnyebben meghozzuk.

3) Hagyja el ezt a gyertyát rendesen…

A hagyja el rendesen kitétel szintén a szubjektív mértékegység kategória. Most próbálok egypár irányszámot megfogalmazni, de itt is ismétlem, hogy ezek sem kőbevésett értékek. Ennek a „hagyja el ezt a gyertyát rendesen” kitételnek nagy szerepe van, hiszen ez már a konkrét belépési pontot határozza meg. Ha túl közeli, akkor több fals jelet kapunk. Ha pedig túl távoli, akkor a stoptól eltávolodunk nagyon, így kisebb lesz a méretünk és az RR (hozam-kockázat) is romlik.

• A jelet adó gyertya alá/fölé legalább 2-3 spreadnyit lépjen be az árfolyam 
• A jelet adó gyertya alá/fölé legalább az ATR(14) ötödével lépjen be az árfolyam
• A jelet adó gyertya alá/fölé legalább legalább a jelet adó gyertya ötödéve/tízedével lépjen be az árfolyam

Sokan a „tízedét” kevésnek találhatják. Igazuk van, én is jobban szeretem az ötödével túllépést, de sokszor a szint törése egy viszonylag nagy gyertyával történik meg, ilyenkor a tizede talán jobb, előbbi belépést ad. Mindig a piaci helyzetnek megfelelően döntsünk!

Ha egy normál mozgású páron ezeket az értékeket megnézzük, akkor nem fog gondot okozni, hogy be is tartsuk őket, hiszen nem túl szigorú, „mindenről lemaradunk miatta” szabály. A mozgóátlagok, és a csúcsok, völgyek, illetve az alakzatok "adott idősík" értékelést már megbeszéltük, most a maradékra térek ki. Bár ezek után már nem okoz senkinek a fibó szintek idősíkhoz kötése, de a teljesség kedvéért leírom:

• A fibó szinteket olyan idősíkon értékelem kitörés vagy fordulat szempontjából, amilyenen azokat felvettem. Az elv itt is az, hogy megfelelő bontásban lássam a mozgást és se túl sok, se túl kevés gyertya legyen.
• A fibpivot szinteket, amiket az indikátor az előző nap mozgásából számol, egy vagy ötperces szinteknek értékelem, és skalp vagy rövid DT kereskedéshez használom őket.
• Ami már kicsit vitathatóbb a kerek számok értékelése. A normál párokon a 100-as szinteket (1,13100, 1,13200) én órásnak tekintem. Így jellemzően a töréseket ezen figyelem. Az ezres végű (1,13, 1,14) érteket négyórásnak, vagy naposnak tekintem.

Ezek a szabályok a töréses technikában sok fals belépéstől megvédenek. Érdemes nagyon figyelni az ilyen „jelzőkre” egy szabályrendszer megtanulásánál, és csak indokolt, letesztelt esetben lazítani rajtuk. Az alábbi képen az EURUSD napos SMA(50)-est (50 napos mozgóátlag) figyeljük meg, hogy mennyi fals jelet szűrhetünk ki. Mivel törésekről beszéltem, az olyan átlépést, ami előtt nem volt rendes mozgás a törés irányába, nem veszem figyelembe. Ezek az oldalazó, iránytalan mozgások, amik nem a szint törése jelzésekhez tartoznak.

Magyarázat a képekhez:

1. Csak kanócot rakott – kiszűrte a fals belépőt
2. Alázárt, de nem lépett alá - kiszűrte a fals belépőt
3. Kicsi fölérázás, nagy kanóc, várni kell - kiszűrte a fals belépőt
4. Nem volt előtte mozgásirány, nem törés, ezekkel nem is foglalkozunk
5. Nem lépett fölé a következő gyertya - kiszűrte a fals belépőt
6. Fals jel
7. Nagy törő gyertya - kiszűrte a fals belépőt
8. Sima belépő 
9. Nagy törő gyertya, nem lépett kellő mértékben fölé - kiszűrte a fals belépőt
10. Sima jel
11. Nem lépett alá - kiszűrte a fals belépőt
12. Nagy törő gyertya, nem lépett kellő mértékben alá - kiszűrte a fals belépőt
13. Csak kanóc - kiszűrte a fals belépőt
14. Minimális alálépés, és a következő sem lépett kellő mértékben alá - kiszűrte a fals belépőt
15. Csak kanóc
16. A gyertya nagy része a szint alatt van
17. Nagy kanóc

Látható a fentiekből, hogy a kereskedési jelnek megfelelő idősík megállapítása nagyon fontos, hiszen a jel azon alakul ki. Ne aprózzuk el az idősíkot, próbáljuk meg jól megállapítani, majd azon kerekedjünk. Itt valóban a mértéktartás, a méret a lényeg, ha erre nem figyelünk, akkor a technikák hatékonysága csökken. Amit pár helyen már említettem: nem a skalp, vagy rövid DT kitörésekről beszéltem, ott az egy- illetve ötperces idősíkon, ezeknek megfelelő távot próbálunk megfogni, és nem a klasszikus értelemben vett törést.