Stop loss: Mikor nem véd a stop megbízás? stop-átugrások esetei

A stop loss megbízások gyakorlatilag a tőzsdei és devizapiaci kereskedés alapját jelentik, segítségükkel a kereskedő kontrollálhatja a kockázatot, azonban nem minden esetben. Vannak olyan helyzetek, amikor a stop megbízások nem teljesülnek pontosan. Az alábbiakban ezeket az eseteket tárgyaljuk, megnézünk néhány múltbeli példát, amikor hatástalanok voltak a stop loss megbízások, illetve felsorolnám azokat a szabályokat, melyekkel a fentiek ellenére lehetséges a kockázat csökkentése. Az útmutatónk a következő témákat tárgyalja:

• Stop-átugrás jelensége, veszélyei,
• Mikor következik be a stop-átugrás?
• Esetek, amikor a stop loss megbízások nem védtek
• Stop loss félreteljesülések kockázatának csökkentése
• Garantált stop loss megbízások
• Stop loss félreteljesülés kockázatának csökkentése óvatossági szabályok alkalmazásával
• Kereskedési szabályok daytrade (napon belül) stop loss kockázatokra
• Kereskedési szabályok swingtrade (napon túl) stop loss kockázatokra

Mit jelent a stop loss?

A stop loss kifejezés alatt a tőzsdei és devizapiaci kereskedésben használatos különböző stop megbízásokat értjük. Ezek a megbízások lehetnek stop limit típusúak, illetve stop piaci megbízások. A stop loss megbízások használatának a célja, hogy a kereskedő elvágja a veszteséget, védje a spekulatív tőkéjét, és a kockázatot kontroll alatt tartsa a kereskedés során.  Bejegyzésünknek nem célja a stop megbízások működési hátterének magyarázata, ezeket megbeszéltük korábban, a stop loss használatát példákon keresztül szemléltettük itt. Külföldi brókercégeknél találkozhatunk az ún. gördülő, más néven trailing stop megbízásokkal is, melyek szintén a stop loss megbízások közé tartoznak: Megbízási típusok a külföldi tőzsdéken

Stop-átugrás jelensége, veszélyei

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a stop loss megbízások, így a stop limit, a stop piaci megbízások teljesülésére nincs garancia.  A stop limit megbízás esetében ez azt jelentené, hogy a megadott aktiválási ár után nincs garancia arra, hogy a megadott limitáron, vagy annál kedvezőbben fog teljesülni a megbízás. Előfordulhat, hogy a megadott limitárnál rosszabb áron teljesül a stop megbízás. A stop piaci típusú megbízásokra ugyanez vonatkozik, azaz az aktiválási ártól jelentősen eltérő árszinten is történhet teljesülés.

Normál piaci körülmények között általában nem következik be stop-átugrás. Ugyanakkor a piacon számos esetben történnek extrém ármozgások, például makroadatok közzététele, gyorsjelentések, de váratlan események is ide sorolhatók. Illetve fontos szint (például kerek szám, 200 napos mozgóátlag) törése is kiválthat extrém ármozgást.

Az extrém ármozgás eredménye, hogy a stop aktiválását követően nem lesz megbízás az ajánlati könyvben csak távol az aktiválási szinttől, így a stop  megbízás ebben a távoli pontban fog teljesülni. Így előfordulhat, hogy az előre tervezett kockázat sokszorosát veszítjük el egy-egy ilyen ügylet során.  Bár ritkán fordulnak elő ilyen helyzetek, de időről időre bekövetkezik, így egy aktív kereskedőt előbb utóbb érinteni fog a stop-átugrás helyzete.  A stop megbízások félre teljesülése érinti a daytrade kereskedőket, és a napon túl kereskedőket is. 

Például arany piacán órás grafikonon kereskedhető szintek áttörése, letörése esetén a kitörésekben és letörésekben nem ritka jelenség a 2-3 dolláros stop átugrás, de tapasztaltam már 5-10 dolláros stop átugrásokat is (1200 dolláros arany árnál 10 dollár már 0,8%-os félreteljesülés). Napon túl, részvénypiacon kereskedők esetében pedig sokkal nagyobb százalékos stop átugrások lehetségesek. Centes részvények esetében akár 30-40%-os stop-átugrás is történhet.

Elvileg a nagy volatilitású helyzetek a kereskedő számára kedvezően is alakulnak, azonban gyakori, hogy a trendiránnyal ellentétesen következnek be az extrém ármozgások, így a trendkövető stratégiát folytatók számára nagyobb a valószínűsége, hogy  a stop-átugrás  kedvezőtlenül történik.  A továbbiakban megnézünk néhány példát azokra az esetekre, amikor a stop loss megbízások nem teljesültek pontosan, illetve megbeszéljük a szóba jövő megoldásokat is a veszteségek korlátozására.

Esetek, amikor a stop loss megbízások nem védtek

A közelmúltban 2015. januárjában történt a legnagyobb volatilitású mozgás a devizapiacokon. A Svájci Jegybank feladta az 1,2000 EUR/CHF szinten történő beavatkozást, és erőteljes svájci frank erősödés vette kezdetét. Az EUR/CHF jegyzése paritás alá esett vissza napon belül. A stop megbízások több száz pippel teljesültek félre, mivel nem voltak árjegyzés az 1,000-1,2000 eurós sávban. A tőkeáttétes számlákon történő félreteljesülések pedig  negatív számlaegyenlegeket és brókercég csődöket eredményezett. A nagyobb brókercégek kimutatásai szerint az ügyfelek 90-98%-ka vételi pozícióban volt az időszak alatt, mivel korábban abban bíztak, hogy a svájci jegybank tartja az 1,2000 dolláros szintet.

2016 nyarán a Brexit okozott nagyobb volatilitást. Bár a népszavazás időpontja ismert volt, de a piac az EU-ban való maradásra számított, így a Brexit meglepetést okozott a piacon. A GBP/USD 1,4800 dolláros szintről egy nap alatt 1,3300 dollárig esett vissza. Stop átugrásokat alacsonyabb időtávon tapasztalhattak a kereskedők, tehát a svájci frank krízisnél sokkal jobbak voltak a körülmények, legalábbis stop loss megbízások tekintetében.

2016. október 6-án nyugodt piaci körülmények között esett a GBP/USD jegyzése az 1,2500 dolláros szintről vissza az 1,2000 dolláros szintig. Az alábbi 4 órás grafikonon nem látszik, de gyakorlatilag 10 perc alatt lezajlott a közel 600 pipes esés, majd egy órán belül az 1,2000 alól visszaerősödött a font az 1,2500 dolláros szint alá.  Szintén napon belüli kereskedőket érintett ez a szituáció, azaz a stop loss megbízások a vártnál lényegesen rosszabb áron teljesültek. Daytrade és skalp kereskedők az esés előtti oldalazást kihasználva 10-30 pipes stop megbízásokkal kereskedtek, majd azt tapasztalhatták, hogy a stop megbízások 200 pip esés után teljesülnek.

A devizapiac mellett természetesen a részvénypiacokon is előfordultak hasonló esetek. Az S&P500 index piacán az elmúlt években már több alkalommal volt ún. flash crash, melyek jellemzője a gyors, turbulens árzuhanás. Az esetekben az esések után a piac magához tért, de a gyors mozgások miatt stop átugrások következtek be. Az egyik legnagyobb flash crash 2010. májusában történt az amerikai tőzsdéken. Az alábbi képen a májusi flash crash visszaesést láthatjuk az S&P500 index grafikonján. Napon belül az 1160 dolláros szintről 1070 dollárig esett vissza az index. Ez közel 10%-os esés, de  a nap végére az 1130 dollárig erősödött vissza az index.

A 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Procter & Gamble társaság részvényeinek árfolyama 60 dolláról  40 dollárra estek vissza ezen a napon. A 20 dolláros (30%-os) esést 20 dolláros emelkedés követte még napon belül.

A kereskedési napok közötti rések pedig mindennaposak a kisebb kapitalizációval rendelkező részvények esetében. A rések nagy része itt a társasági gyorsjelentésekhez, profit warning-okhoz köthető. Minden nap találunk olyan részvényt, ahol kisebb, nagyobb réssel indul a következő napi kereskedés. A legutóbbi, az alábbi képen látható. Itt a részvény árfolyama az előző napon még a 3 dolláros szint alatt mozgott, majd 3,7 dolláron (20%) indult a kereskedés a következő napon.

Fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy a stop loss megbízások nem garantáltak. A fenti példákkal is azt szerettem volna szemléltetni, hogy vannak olyan események, amikor a tervezettnél nagyobb lesz a veszteségünk. Azonban az ilyenkor felmerülő veszteségek csökkenthetők, ha különböző óvatossági kereskedési szabályokat alkalmazunk. Ezeket tárgyaljuk az alábbiakban, illetve kitérnék még egy másik lehetőségekre ez pedig a brókercégek által kínált garantált stop megoldások.

Garantált stop loss megbízások

Évekkel ezelőtt még számos brókercégnél létezett kifejezetten garantált stop loss megbízás, amely esetben a brókercég vállalat garanciát a stop loss megbízás teljesülésére. Ezen cégek egy része idő közben már csődbe ment, vagy megszüntette a garantált stop loss megbízást, így  ma már sokkal kevesebb céget találunk garantált stop megbízással.

Látható azonban a fentiekből, hogy a piac természetéből, az ajánlati könyv rendszeréből következnek a fenti problémák, tehát a garantált stop megbízás során is történik félreteljesülés, de azt a brókercég jóvá írja az ügyfélnek. Ha tehát ilyen szolgáltatást keresünk, számítsunk arra, hogy általában market maker brókercégek vállalják be a garantált stop kockázatát, illetve részvénypiacon nem találkoztam még brókerrel, aki ekkora kockázatot vállalna, de részvény CFD termékek esetében már találkozhatunk ilyen megoldással. Sajnos azonban az ilyen esetekben azt is szem előtt kell tartani, hogy ha sok kereskedőt érintő stop átugrás történik (például svájci frank krízis), és a brókercég garantált stop loss megbízást vállal, akkor nem biztos, hogy lesz miből kifizetni a veszteséget, és a brókercég csődbe megy. A másik megoldás, mellyel a veszteséget csökkenthetjük a váratlan helyzetekben, hogy különböző óvatossági kereskedési szabályokat építünk be a rendszerünkbe, és lehetőleg oda is figyelünk a betartásukra.

Kereskedési szabályok daytrade stop loss kockázatokra

Ha napon belül kereskedünk, akkor zárjuk a pozíciókat a nagy piacmozgató adatok előtt, figyeljük tehát a híreket és a gazdasági adatokat. A jegybanki sajtótájékoztató, kamatdöntés, inflációs adatok, munkaerőpiaci adatok (például non farm payroll), GDP adatok, kiskereskedelmi forgalom mind nagy piacmozgató hatású esemény. Ezek alatt ne használjuk a nem hírkereskedésre kialakított daytrade technikákat. Használjunk olyan makroadat naptárat, mely jelzi a hírek fontosságát, például: Makroadatok, Makroadat naptár

Ha alacsony volatilitás jellemzi a piacokat, akkor se növeljük túlságosan a pozíció méretet. Ilyenkor ugyanis a stop loss megbízásokat közelebb (százalékosan) tudjuk tenni a belépési árhoz, ami a pozíció méretének növekedését eredményezi. Azonban éppen ilyenkor a legnagyobb a kockázata annak, hogy  a megnövekvő volatilitás stop átugrást, félreteljesülést eredményez, így viszont egy nagy méretű pozícióval történik a félreteljesülés, tehát a veszteségünk nagyobb lesz a vártnál.

Használjuk ki a kötelező, ESMA által előírt negatív egyenleg védelmet. Az ESMA javaslatára az EU-n belüli brókercégek esetén kötelező a negatív egyenleg védelem alkalmazása (lakossági ügyfeleknek), így preferáljuk ezeket a brókercégeket. Bár EU-n kívüli brókercégek, vagy professzionális ügyfeleknek EU-n belüli brókercégek is kínálhatnak negatív egyenleg védelmet, de ez önkéntesen vállalt, és egyedi feltételei lehetnek (nézzünk utána vannak-e kivételes helyzetek a feltételek között).

Ugyanakkor EU-n belüli brókercégek esetében lakossági ügyfeleknek már törvény biztosítja a negatív egyenleg védelmet. Ezt úgy tudjuk jól kihasználni, ha több számlán, több brókercégnél kereskedünk, és a számlákon levő tőkét minimális szinten tartjuk. Ilyen esetben egy váratlan esemény hatására csak a minimális összeget veszítjük el, negatív egyenlegünk nem keletkezik.

Kerüljük az olyan kereskedési megoldásokat, melyek kockázatmentesen, vagy alacsony kockázat mellett ígérnek eredményt. Kerüljük a széles tömegek által használt technikákat is. Például az EUR/CHF long pozíció nyitása egy kockázatmentesnek tűnő (jegybank nem engedi 1,200 alá az EUR/CHF-et), széles tömegek által használt (EUR/CHF-en egyes brókercégek ügyfeleinek 90-98%-a long irányban volt a svájci frank krízis alatt) kereskedési technika volt.  Hasonlóan, alacsony kockázatúnak tűnt a VIX ETN, ETF kereskedési stratégiák használata egészen 2018 januárig: ETF kereskedés buktatók, kockázatok, VIX ETF, ETN

Preferáljuk azokat  a brókercégeket, ahol ingyenes a számlánkra történő ki és beutalás, így gyakran tudunk kiutalni, beutalni, és a tőkénket tartsuk minimális szinten a brókercégnél. Elegendő 5-10 vesztő pozíciót fedező összeget a számlánkon tartani, majd pedig folyamatosan beutalunk, illetve ha többlet keletkezik, akkor kiutalunk a brókercégtől. Részvénypiaci daytrade kereskedés esetén ismerjük meg az order routing fogalmát, illetve a slipage-ből származó költségeket: Order routing-ról: melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk?

Kereskedési szabályok swingtrade stop loss kockázatokra

A napon túli kereskedésben a két kereskedési nap közötti rések okozzák a legnagyobb kockázatot. Ezek egy-egy részvény piacán negyedévente előforduló események. Nagyrészt azonban ezek az események is hírekhez kötöttek.  Figyeljük tehát a részvények gyorsjelentését, és osztalékfizetési időpontjait. A rések nagy része ezekhez az esetekhez köthető. Ne kereskedjünk a részvényekkel a fenti időpontokban, gyorsjelentési naptár: Gyorsjelentési szezon, gyorsjelentési naptár

Ha mégis kereskedni szeretnénk a fenti események alatt, akkor részvény opciókon keresztül kereskedjünk, így a veszteség kontrollálható. A teljes tőkére nézve célszerű minél kisebb kockázatot vállalni, például ügyletenként 1%-nál nagyobb kockázatot ne vállaljunk. Tegyünk különbséget a részvények között, ugyanis a kis kapitalizációval rendelkező részvények esetében nagyobb a valószínűsége a réseknek, stop átugrásnak. Magas kockázatú a centes részvények kereskedése is: Penny stock, centes részvények kereskedése

Számítsunk arra, hogy a rések a trend irányával ellentétesen történnek nagyobb arányban. Ezt különösen azoknak a kereskedőknek fontos tudni, akkor trendkövető technikákat alkalmaznak. Kereskedjünk alacsony tőkével azokkal a részvényekkel, melyek grafikonján sok rést látunk. Gyakori, hogy gyógyszergyártó, biotechnológiai részvények váratlanul és véletlenszerűen jelentenek be kutatási eredményeket, FDA jóváhagyást, elutasítást. Mivel ezeknek a cégeknek az árbevétele egy-egy ilyen jóváhagyás függvényében jelentősen változhat a jövőben, így az árfolyamra gyakorolt hatása is óriási ezeknek a híreknek. Látható a fentiekből, hogy 100%-os kockázat csökkentésre nincs megoldás, ugyanakkor a stop loss átugrásokból származó veszteségek minimalizálhatók a fenti szabályok alkalmazásával.