Emelkedő, csökkenő háromszög tőzsdealakzatok: jelzések, megbízhatóság

2026. October 29. 11:45 Szerző: Nagy Attila Zoltán | Hírlevél | YouTube | Facebook

Kategória

A bejegyzésünkben az emelkedő és csökkenő háromszög alakzatok kereskedési szempontjait beszéljük meg. Szó lesz a háromszög alakzatok felismeréséről, a jelzésekről, valamint a kitöréseket követő átlagos árfolyam-elmozdulásokról és hibarátákról. Elöljáróban annyit elmondanék, hogy az emelkedő háromszög a korábbi statisztikák alapján nem tartozik a legerősebb tőzsdealakzatok közé. Thomas Bulkowski 2005-ben megjelent vizsgálatában a bikapiacon felfelé kitörő 23 alakzattípus közül a 17. helyen szerepelt. Ennek ellenére gyakori formáció a tőzsdéken és a devizapiacokon is. Megnézzük azt is, hogy a kereskedési szabályok szigorítása milyen szempontok alapján lehet indokolt. A bemutatott számszerű statisztikák amerikai részvényeken végzett vizsgálatokból származnak, ezért nem tekinthetők automatikusan érvényesnek a forexpiacon.

Mit kell tudnod az emelkedő háromszög alakzatról?

Ahogy az alábbi képen is látható, az emelkedő háromszög alakzat jellegzetessége, hogy az árfolyam egyre magasabb mélypontokat alakít ki, miközben a csúcsok nagyjából azonos szinten maradnak. Már a bizonytalan állapotot jelző (6 jelzésről itt beszéltünk) bejegyzésünkben is szó volt erről. A trendelméleti szabályok alapján egy emelkedő trendben a csúcsoknak és mélypontoknak is emelkedniük kellene. Az emelkedő háromszögben azonban a csúcsok nem emelkednek tovább, mert az árfolyam újra és újra ugyanabba az ellenállási szintbe ütközik. A két trendvonal közötti árfolyamsáv fokozatosan szűkül, és gyakran a volatilitás, illetve a forgalom is mérséklődik. Az ellenállás fölötti kitörés vételi jelzés lehet, és ha az alakzat korábban emelkedő trendben alakult ki, a trend folytatódását jelezheti. Ugyanakkor a formáció más piaci környezetben is megjelenhet, és lefelé is kitörhet az árfolyam, ezért a kitörés iránya a döntő.

Emelkedő háromszög emelkedő trendben

Mennyire megbízható az emelkedő háromszög tőzsdealakzat?

A fentieket általában a legtöbb kezdő tőzsdei kereskedő megtanulja az internet, könyvek vagy tanfolyamok segítségével. Ha azonban az amerikai részvénypiacokon megvizsgáljuk az emelkedő háromszög alakzatból történő felfelé kitöréseket, az eredmények már kevésbé meggyőzőek. Az alakzat a 2005-ös rangsorban a 23 vizsgált alakzattípus közül a 17. helyen szerepelt. A visszatesztelésekben, statisztikákban Thomas Bulkowski Encyclopedia of Chart Patterns című könyvének 2005-ös, második kiadására támaszkodunk. Fontos, hogy ezek történeti eredmények. Bulkowski a későbbi adatbázisában már más értékeket közöl. Az emelkedő háromszögből történő felfelé kitörés átlagos elmozdulása az újabb összesítésben 43%, míg a csökkenő háromszögből történő felfelé kitörésé 38%. A következőkben az eredeti, 2005-ös vizsgálat számait ismertetjük, ezért ezek eltérhetnek a szerző frissebb adatbázisától.

Bikapiacon, amikor az amerikai részvénypiac egészét emelkedő trend jellemezte, az emelkedő háromszögből történő felfelé kitörések után átlagosan 35%-os árfolyam-emelkedést figyelhettünk meg. Ez azt jelenti, hogy a kitörést követően kialakuló végső csúcspontig átlagosan 35%-ot emelkedett a vizsgált részvények árfolyama. Érdemes tisztában lenni az átlag jelentőségével, mert az egyes esetekben az elmozdulás ennél nagyobb vagy kisebb is lehetett. Itt egyúttal megjegyezném, hogy ez nem azt jelenti, hogy egy kereskedő ennyit tud keresni. A statisztika az utólag azonosított csúcsig méri az emelkedést, a valós kereskedésben pedig a belépési és kilépési szabályok határozzák meg a hozamunkat. Azt sem feltételezhetjük, hogy minden esetben éppen a csúcsponton sikerül kiszállnunk. Mire jó akkor ez az adat? Összevethetjük más alakzatokkal, például a dupla alj alakzat eredményeivel. Az összehasonlítás a várható árfolyammozgásról ad képet, de önmagában nem bizonyítja, hogy valamelyik alakzat kereskedése nagyobb tényleges nyereséget eredményez. Ehhez a kereskedési költségeket, a kockázatot és az azonos időszakban elérhető piaci hozamot is figyelembe kellene venni.

A 35%-os árfolyam-emelkedés az eredeti vizsgálatban átlagosan 185 nap alatt alakult ki, azaz körülbelül fél év alatt, ami jelzi, hogy középtávon vizsgálható alakzatról van szó. Csak összevetésképpen a zászló alakzat szigorított típusa esetén az idézett korábbi statisztika átlagosan 39 nap alatt 69%-os árfolyam-elmozdulást mutatott. Ezek a számok a kitörés utáni árfolyammozgásokra vonatkoznak, és nem feleltethetők meg egy kereskedési stratégia realizált hozamának.

Vegyük azt is figyelembe, hogy a fenti emelkedő trend kimerülését követően az eredeti mintában átlagosan 29%-os visszaesés következett be. Az alakzat megbízhatóságáról annyit érdemes tudni, hogy a kitörést követően:

a vizsgált esetek 13 százalékában nem tudott 5%-ot emelkedni a részvény árfolyama,
a vizsgált esetek 32 százalékában nem tudott 15%-ot emelkedni a részvény árfolyama.

Alapvetően a fenti adatok magyarázzák, hogy az emelkedő háromszög miért szerepel a rangsor hátsó részében. Az átlagos árfolyam-emelkedés viszonylag jelentős, ugyanakkor a kisebb elmozdulással járó kitörések aránya sem elhanyagolható. A hibarátát itt az alapján számítják, hogy a kitörést követő mozgás elér-e egy meghatározott, például 5%-os vagy 15%-os küszöböt. Ez nem azonos a veszteséges kereskedési ügyletek arányával. Kisebb gyakorisággal az is előfordul, hogy az emelkedő háromszögből lefelé tör ki az árfolyam. Ha előtte emelkedő trend volt, ez fordulós jelzés lehet. Az eredeti vizsgálatban a letörést követő átlagos visszaesés 19% volt, és az esetek 11%-ában az árfolyam még 5%-ot sem esett. Az átlagos 19%-os visszaesés után a vizsgálat további árfolyammozgásként átlagosan 52%-os emelkedést mutatott ki. Ez összefügghet azzal, hogy a tesztelés amerikai részvényeken, jelentős részben bikapiaci környezetben történt. A részvénypiac hosszabb távú emelkedő tendenciája miatt a lefelé történő kitörések után is kialakulhat számottevő visszapattanás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esést automatikusan érdemes megvenni. Az S&P 500 index historikus adatai alapján a korábbi vizsgálatban a különböző tartási időszakok során pozitív hozamot eredményező vételi pozíciók aránya a következőképpen alakult:

1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%

A fenti történeti arányok arra utalnak, hogy az amerikai részvénypiacon a hosszabb tartási időszakok során gyakrabban fordult elő pozitív hozam. Ezek az értékek függnek a vizsgált időszaktól és a számítás módjától, így a jövőre vonatkozó biztos előrejelzésként nem használhatók. A háromszög alakzatok eredményességét is célszerű az általános piaci emelkedéstől elkülönítve értékelni.

A lefelé kitörő emelkedő háromszögeknél bikapiacon az is problémát jelenthet, hogy egyes letörések rövid korrekcióba torkollnak. A piaci szereplők később megvehetik az esést, és az emelkedő trend folytatódhat. Ugyanakkor nem lehet előre biztosan tudni, hogy egy átmeneti visszaesésről vagy tartósabb trendfordulóról van-e szó.

A részvénypiacon a 10% körüli korrekciók önmagukban nem feltétlenül jelentenek hosszú távú medvepiacot. A korrekciók gyakorisága és az utánuk következő árfolyammozgás azonban erősen függ a választott vizsgálati időszaktól. Emiatt egy rövid esés után sem tekinthető biztosnak a gyors visszapattanás.

Mennyire megbízható a csökkenő háromszög tőzsdealakzat?

A csökkenő háromszög tőzsdealakzat esetében a csúcsok fokozatosan alacsonyabbra kerülnek, miközben az aljak nagyjából azonos támaszszinten alakulnak ki. Csökkenő trendben ez a formáció az eladói nyomás fennmaradására utalhat, bár a támasz ismételt tesztelése közben az árfolyam mozgástere szűkül. Az emelkedő háromszögnél ismertetett módon itt is gyakori a forgalom és a volatilitás csökkenése. A támasz alatti zárás letörésnek tekinthető, ami csökkenő előzménytrend esetén trendfolytató jelzés lehet. A csökkenő háromszög azonban emelkedő trend után is kialakulhat, és az árfolyam felfelé is kitörhet belőle.

Csökkenő háromszög alakzat és lefelé történő kitörés

A csökkenő háromszög esetében a 2005-ös vizsgálatban átlagosan 16%-os árfolyamesést tapasztalhattunk a letörést követően bikapiacon. Ha viszont medvepiacon, azaz tartósan csökkenő részvénypiaci környezetben vizsgáljuk az alakzatot, az átlagos visszaesés 25% volt. Fontos figyelembe venni, hogy az amerikai részvénypiac hosszabb időtávon jellemzően emelkedő trendet mutatott, ami a lefelé történő kitörések teljesítményét is befolyásolhatja. A gazdasági recessziók gyakoriságát ugyanakkor nem lehet közvetlenül a tőzsdei medvepiacok időtartamának tekinteni. A részvénypiac recesszión kívül is eshet, és gazdasági visszaesés idején is emelkedhet.

A lényeg tehát az, hogy bikapiacon a lefelé történő kitörés gyakran az általános piaci trenddel ellentétes kereskedést jelent. A vizsgált mintában a 16%-os átlagos visszaesés után átlagosan 60%-os emelkedés következett be. Ehhez vegyük hozzá, hogy a hibaráta is meglehetősen magas volt. A vizsgált esetek 16%-ában még 5%-os árfolyamesésre sem került sor a letörést követően, 38%-ukban pedig a visszaesés a 10%-ot sem érte el. Érdemes arra is odafigyelni, hogy míg az emelkedő háromszögből történő felfelé kitörést követően átlagosan körülbelül hat hónapig tartott az emelkedés az idézett vizsgálatban, a csökkenő háromszögből történő lefelé kitörés után mindössze átlagosan 50 nap kellett a végső mélypont kialakulásához.

A fentiekkel szemben a csökkenő háromszögből történő felfelé kitörés eredménye jóval kedvezőbb volt. Ha bikapiacon vizsgáljuk az egyedi részvényeket, akkor a kitörést követően átlagosan 47%-os árfolyam-emelkedés következett be. Itt az esetek 7%-ában az árfolyam nem tudott 5%-ot emelkedni, az esetek 20%-ában pedig a 15%-os emelkedést sem érte el. Ez az eset sokkal jobban hasonlít az emelkedő háromszögből történő felfelé kitörésre. Az emelkedés átlagosan 178 napig tartott. Az adatok, valamint más tőzsdealakzatok statisztikái is arra utalnak, hogy a vizsgált mintában a piaci trenddel egyező irányú kitörések átlagosan nagyobb és hosszabb ideig tartó elmozdulásokat eredményeztek. Bikapiacon a vételi jelzésekhez gyakrabban társult jelentősebb emelkedés, miközben a lefelé történő kitörések átlagos visszaesése kisebb, hibarátájuk pedig magasabb volt. Medvepiacon sok esetben a lefelé történő kitörések teljesítettek jobban. Ezek az összefüggések a múltbeli eredményekre vonatkoznak, és önmagukban még nem bizonyítják a trendkövető kereskedés nyereségességét. A tényleges hozam a kereskedési szabályoktól, a kockázatkezeléstől, a költségektől és az általános piaci teljesítménytől is függ. A háromszög alakzatok sajátosságairól, a szabályok szigorításáról és a napon belüli kereskedésről egy önálló cikkben is beszéltünk.

További árfolyamalakzatok: